Visszavonhatatlanul

Az első lélegzetvétellel Életre kel benned a mindenség Hogy aztán napról napra Elfeledtessék veled Féltenek, hogy Nem bírsz majd el a tudással Hogy megijednél, ha látnád Évezredek Súlyos folyamát Ám amikor félrevonulsz a galambok közé Amikor elbújsz apró kezeid védelme mögé Az emlékezés áttöri a fátylat Felbukkannak megmagyarázhatatlanul Arcok Illatok, hangok, szavak Túl élénk a fantáziája - mondják Mert nincs szavuk arra, honnan tudhatod Alig négy évesen tévé és könyv nélkül Ki az a római katona Akinek érzed a feje koppanását A kövön ott a hegy tetején Egy ideig még erősködsz Aztán belenyugszol Könnyebb így nekik Szeretni téged Évekig alszol a kedvükért Ha néha felbukkan egy emlék Már magad is megmagyarázod Túl élénk a fantáziád Hát persze Aztán történik valami Felébredsz Látod magad, ahogyan Pici pont lettél Az örök áramlás hatalmas folyamában A fátyol fellebben Visszavonhatatlanul Halhatatlan lelked terében A mindenség tágassága vár