Címlap

Erre utal, hogy már nem csak kikacsintásokkal és finom célzásokkal, hanem határozott kijelentésekkel támadja az Európai Unió vezetését – véli a Republikon elemzője, aki szerint innen már nincs visszaút, miközben ellenzéki kihívója a konfrontáció helyett a nyitottság és befogadás politikáját kínálja.

Így értékeli az elemző, hogy a kormányfő idén sem nyilvános rendezvényen emlékezik meg október 23-áról. Orbán Balázs szerepeltetését politikailag öngyilkos stratégiának tartja, azt pedig nyomasztó megközelítésnek, hogy Orbán Viktor háborús bűnösként állítja be nyilatkozataiban az EU-s vezetőket.

A külpolitikai elemző szerint diplomatikus és tartalmas válasz helyett a magyar kormányfő egy kocsmai verekedő stílusára váltott Strasbourgban a kritikák után. A történteket még nem dolgozhatta fel, ezért gyárt összeesküvés-elméletet arról, hogy az EP a magyar kormány megbuktatására készül.

A Republikon Intézet elemzője szerint Orbán Balázsnak megbocsátottak a belső kormányzati körökben, és az ellenzék is elengedni látszik az 56-ról megfogalmazott mondatait. Egyedül Magyar Péter tartja életben a témát, ami miatt a kormány október 23-i megemlékezése várhatóan visszafogottabb lesz.

Az egészségügyi közgazdász úgy látja: az eddig türelmes állampolgárok egyre nehezebben fogadják el az ellátás hiányosságait. Hiába az ágazati béremelés vagy az adósságok konszolidációja, ha az emberek bezárt praxisokkal, éves várólistákkal találkoznak az ügyeleti rendszer átszervezése mellett.

Az elemző szerint az árvíz lehetőséget adott a kormánynak arra, hogy visszavegye a kezdeményezést, de nem sikerült, Magyar Péter ugyanis időben és aktivitásban is megelőzte a Fideszt. Közben kiderült: a Fővárosi Közgyűlés koalíciós tárgyalásaiban is Magyar az irányító.

„Nagy kérdés, hogy miből fog cukorkát osztani a kormány” – mondta a korábbi pénzügyminiszter 2026-ról. Szerinte Orbán Viktor nyilatkozataiból biztosra vehető az újabb osztogatás, ami inflációval fenyeget, és ha nem lesz erős kezekben a jegybank, újabb recesszió jöhet.

A Tanárblog szerzője szerint két véglet ütközik a mobilkérdésben. A tanárok eddig sem engedték a mértéktelen használatot, de a teljes tiltással a dohányzás után a mobilozás helyszíne is az iskolai vécé lesz. Pedig a mobilok bevonása az oktatásba nem olyan, mintha hamutartót tennénk a folyosóra.

A Keleti pályaudvar területén egy hete kisiklott InterCity története a híradások és közösségimédia-platformok fókuszába került, majd politikai ügy kerekedett belőle. Hogy lesz ebből közlekedési zöldátállás? A vasútról kérdeztük Tevan Imre közlekedési szakújságírót.

Miért volt történelmileg fontos dátum augusztus 10.? Lehet-e továbbra is olyan enyhe telünk, mint az elmúlt két évben? Megszűnhet-e az orosz vezetékes földgáz szállítása Európa felé? Ezekről is kérdeztük Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét.

Katrein Ferenc szerint az orosz szolgálatok vadásznak a lehetőségekre, mindent megmozgatnak, hogy zavart keltsenek az EU-ban. Tevékenységük egy részét látványosan végzik, így érzékelhető a jelenlétük, és itthon is agresszívabbá válhat az aktivitásuk – véli a Nemzetbiztonsági Hivatal volt munkatársa.

Az Átlátszó főszerkesztőjének az ötvenes évek jutnak eszébe a Szuverenitásvédelmi Hivatalról. Orosz recept: démonizálták a nyugati értékeket képviselő szervezeteket, de a propagandát most nem a párt, hanem az adófizetők finanszírozzák. A vitára meghívtuk a hivatalt is, de nem tartották időszerűnek.

Szabó Andrea szerint a kegyelmi botrány szíven ütötte a fiatalokat. Nem reális, hogy Orbán megpróbálja felosztani őket latte avokádós és trombitaszóra előbújó harcosokra. Az egyetemisták úgy érzik: a társadalom nem becsüli meg őket, és – az iskolán kívül – már nem félnek nyíltan politizálni.

Az Oroszország-szakértő szerint Szijjártóék a gombhoz varrják a kabátot: mindenképp blokkolják a 6,5 milliárd eurós Európai Békekeretet. Orbán moszkvai útja hatalmas károkat okozott, és nagyon szoros együttműködést feltételez, hogy az orosz állami média használja a magyarországi dezinformációkat.

Milbacher Dániel szerint a Fidesz érzi a politikai veszélyt, ezért Orbán saját politikai mozgásait akarta keretezni. Nagyívű magyarázatot adott, amely koherens politikai cselekvéssé állhat össze a választóknak. Így akarja visszavenni a napirend uralását, a híveit pedig újra egy ösvényre terelni.

A külpolitikai elemző szerint az elmúlt két hét eseményei eddig soha nem látott mértékű tagállami frontot építettek fel Orbánnal szemben, aki alábecsülte az uniós reakciókat. Magyar Péter külpolitikája egyelőre zavaros, többször is kibeszélt az Európai Néppárt közös irányvonalából.

A választási szakértő szerint 2:1-es arány esetén mindkét fél mondhatta volna: az a jó számlálás, ami neki kedvez. Az, hogy 780 ezerből néhány ezer szavazat megfordult, nem számít soknak. De jogos az aggály: ha országgyűlési választáson születne ilyen szoros eredmény, utcai zavargások is lehetnének.

A Corvinus egyetem docense szerint Orbán az EU soros elnökségének átvétele apropóján inkább diplomáciai látogatásokat tett, hiszen megállapodások nem születtek. Az Orbán-féle Patrióták Európáért frakció várhatóan saját nemzetállami érdekek felhangosított szócsöve lesz az EP-ben.

A Corvinus egyetem docense szerint Orbánéknak rövid távon nincs esélyük, hogy meghatározó jobboldali erő legyen a Patrióták Európáért formáció, de ha Ukrajnában elindul bármilyen békefolyamat, a szélsőjobbot megosztó háború ügye már nem probléma, így akár össze is olvadhatnak. Különkiadás.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint komoly konfliktusokhoz vezethet, ha katonák állnak a katedrára. A kilencéves kislányt verbálisan bántalmazó tanárról azt mondja: a tankerület és az igazgató el akarta tussolni az ügyet, ráadásul akár folytathatja is a tanítást máshol.

A külpolitikai szakértő szerint régóta sejteni lehetett, hogy Meloni kikosarazza Orbánt, most a legszélsőségesebb csoporton kívül senki nem akar közösködni a Fidesz EP-képviselőivel. Orbán a NATO részéről fenyegetést kaphatott, akár Magyarország NATO-tagságának felfüggesztése is felmerülhetett.

A biztonságpolitikai szakértő úgy látja: a NATO-főtitkár azért a választások után tárgyalt Orbánnal, mert nem akarta kínos helyzetbe hozni. Szerinte az Ukrajnának szánt segítséget tagállamiról NATO-szintre akarják emelni, a csádi magyar katonai szerepvállalás mögött pedig üzleti érdekek állhatnak.

Nem jött be Orbán Viktor terve, hogy jelentősen átrendeződik az Európai Parlament – mondja Bíró-Nagy András politológus. A Fidesznek soha nem volt 47 százaléknál alacsonyabb listás eredménye az EP-választásokon, tehát magához viszonyítva ez rossz eredmény – teszi hozzá Krekó Péter.

A költségvetés már összeomlott, de a választás után sem fogja erőteljes kiigazításra elszánni magát a kormány – véli Surányi György. Az MNB volt elnöke szerint gazdasági tanácsadói elhitetik Orbánnal, hogy léteznek csodák, pedig csodák nincsenek.

„Kockázatot látok Magyar Péterben. Ha most melléállnék a pártommal, az olyan, mintha a rulettasztalon mindent feltennék a piros nyolcasra” – mondja Vona Gábor. A 2RK elnökével beszéltünk a pártépítésről, a háborúról, a saját múltjával való szembenézésről és az ellenzékváltó hangulatról.

A German Marshall Fund külpolitikai elemzője szerint a külügyminisztériumot érő orosz hekkertámadás nem hiba volt, hanem a „működés része” a NATO-EU információk leplezett megosztására. Nem tudja megbecsülni, meddig tart a politikusok önmérséklete a Fico elleni merénylet után.

Matura Tamás szerint nem a magyar fél elfogadó politikája magyarázza a kínai érdeklődést, az együttműködést olajozza, hogy a segítőkészség az államigazgatás alsóbb szintjeire is lecsorog. A kínai hitelek hazai bedőlése kisebb kockázat, de a szerződések szokatlanul alaposak – véli a Kína-kutató.

„Összegyurcsányozni” valakit: ez bevett stratégia lett a Fidesz kampányaiban, de Milbacher Dániel szerint a mostaniban versengő narratívák vannak, Magyar Péter pedig igyekszik fölülemelkedni a szekértábor-logikán.

Csak Szent István döntése és a kereszténység felvétele ér fel jelentőségében Magyarország EU- és NATO-tagságával – mondja a külpolitikai elemző. Mindig gyanús, ha valaki a békéről szónokol – értékeli a kormányzati retorikát, és furcsállja Kína-barátságunkat, amely szembemegy Trump politikájával.

László Róbert szerint nem tét nélküli az EP választás, mert annak mindig van belpolitikai következménye. Nemrég két szabálymódosítással is Vitézy Dávid útját egyengette a Fidesz, de Szentkirályi Alexandra jelölése öngól lehet: visszalépése a kegyelmi ügy két női lemondása után visszás lenne.

Molnár László szerint nincs összefüggés a tudatosan rosszul tervezett költségvetés és az amerikai elnökválasztás között, a reptérvásárlás politika célzatú, az orosz tulajdonú Mere üzletláncnál pedig kérdés, megfelel-e az EU-s átláthatósági feltételeknek, és nincs-e összefonódás a magyar kormánnyal.

A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint Magyar Péter igyekszik független maradni, a választóknál ugyanis nagy pluszt jelent, hogy nem professzionális politikus. Az ellenzéki szereplők közül csak Gyurcsányról beszélt negatívan a szombati tüntetésen, hogy elhatárolja magát a DK-tól.

„A kormányhoz és a Fideszhez semmilyen közöm nincsen!” – mondja Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt, aki azt is elárulta, hogy 2022-ben a Fideszre szavazott. A 3-as metró ügyében feljelentést fog tenni, Budapest nincs felkészülve olimpia megrendezésére, és nem kizárható Karácsony visszalépése.

Bár a Policy Solutions elemzője szerint a Fidesz bohóckodásként állítja be Magyar Péter üzeneteit, egyelőre védekezésbe szorult. A budapesti főpolgármester-jelölti versenyben az a papírforma, hogy Szentkirályi Alexandra visszalép, Vitézy Dávid egyedül marad, az igazi releváns szereplő Lázár János.

Novák Zoltán szerint mivel a Fidesz nem képes megszólítani a fiatalokat, Orbán megnyomta a vészcsengőt, és felszólította idősebb táborát, hogy győzzék meg a gyerekeiket, kire kell szavazniuk. Magyar Péter retorikai képességei nem erősek, emocionálisan mégis bevonta a közönségét. Elemzés az ünnepről.

Semmilyen érdemi együttműködés nincs az ellenzéki pártok között, és ezen a kegyelmi ügy sem változtatott – mondja Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke. Szerinte egyre nagyobb sárkupacot dobálnak egymásra a pártok, és azt sem hallották meg, ami a Hősök terén történt, a civilek tüntetésén.

Inkei Péter szerint Demeter Szilárd csak önmagát tudja menedzselni, úgy pattant elő, mint Pallasz Athéné Zeusz fejéből. A legnagyobb erénye, hogy nem okoz felfordulást. A miniszter holdingot hozna létre, pedig a vállalati szemlélet önmagában nem oldja meg a kultúra helyzetét – véli a szakpolitikus.

Az LMP Vitézy Dávid indításával azt kockáztatja, hogy kizárják az Európai Zöld Pártból – mondja Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek EP-lista-vezetője.

Győri Gábor szerint a kormánynak nem erőssége a bocsánatkérés, pedig a helyzet súlyossága még azt is indokolta volna, hogy Orbán külön beszédet szánjon a kegyelmi ügyre, így az egészet be lehetett szorítani tíz percbe. Bár a jobboldalon is érezhető a felháborodás, az áldozatokról mégsem esett szó.

Kuslits Gábor szerint a jogsértések gyakorisága eltompítja az érzékenységét azoknak, akiknek ezekre kellene felhívniuk a figyelmet. Egy intézményvezető nem engedhetné meg, hogy a munkatársai egyedül maradjanak a gyerekekkel.

Vita az akkugyárakról Éltető Andreával és Kaderják Péterrel. A második részben szóba kerül a gyárak környezeti terhelése és vízhasználata, a munkavédelem, hogy mit tehetnek a hatóságok. Vendégeink kitérnek arra is, megéri-e százmilliárdokkal támogatni az akkumulátorgyárak Magyarországra települését.

Vita a magyarországi akkumulátorgyárak helyzetéről Éltető Andreával és Kaderják Péterrel. Az első részben az akkugyárak gazdasági hasznosságáról, a magyar hozzáadott érték növelésének lehetőségéről, a gyárak egyetemi együttműködéseiről és a környezeti fenntarthatóságról lesz szó.

Csiki Varga Tamás úgy véli, a hidegháború óta a legjelentősebb hadgyakorlatot tervezi a NATO. Mivel az orosz narratíva szerint a Nyugattal állnak hadban, érthető, ha a katonai szövetség a legrosszabbra készül. Szerinte rendkívül kellemetlen, hogy a törökök beelőztek a svéd NATO-tagság ügyében.

Az MTA korábbi elnöke és egykori oktatási miniszter szerint az alapítványi átalakítás komoly károkat okozott, de egy hét alatt vissza lehetne fordítani a folyamatot. A kutatók körében apátia van. 2001-ben nagyon más volt a Fidesz, Orbán akkor az oktatási kérdésekbe nem szólt bele.

Az oktatáskutató szerint a minap bejelentett béremelés megnyugvást hozhat a tanárok számára, a tiltakozásokat tompítani fogja. Az oktatási rendszer elavult, ma is úgy osztályoznak, mint 150 évvel ezelőtt. Pedig a pedagógiának rég reagálnia kellett volna a TikTok és a közösségi média kihívásaira.

A politológus szerint – a végtelenül kínos EU-s kávézós jelenet ellenére – nem állították teljesen a szőnyeg szélére Orbánt az EU-ban, és Magyarország sem lett megtűrt vagy másodrendű. A kormányfő továbbra is képes irányítani a politikáról alkotott véleményeket, érzelmeket és értékítéletet.

A korábbi külügyminiszter szerint fontos fordulat történt az Európai Unió belső életében, amikor kiküldték Orbán Viktort az Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szóló szavazáskor: az unió vezetői félresöpörték az útból. Az Ursula von der Leyen elleni plakátokról úgy véli: kocsmai politizálás.

Csak a közösségépítésnek van értelme, nem a DK-hoz való viszony kialakításának – mondja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke. Kovács szerint most már nem ússzák meg a programalkotást, és van az a pont, amikor már maguk ellen kell kampányolniuk.

A választási szakértő szerint a korábbi aránytalan rendszer visszacsapott a Fideszre, ezért akarják megszüntetni, így még fővárosi vereség esetén is jó pár képviselői helyet szerezhetnek. Ha az ellenzéknek közös EP-listája volna, tíz mandátumuk lehetne – mondja Tóth Zoltán.

Nem lesz még egyszer olyan lista, amelyen Donáth Anna és Gyurcsány Ferenc neve együtt szerepel – mondja a Momentum EP-lista-vezetője. Donáth Anna szerint ahogy sok választó, úgy sok politikus is csak orrbefogva működött együtt Gyurcsány Ferenccel. Címlap-interjúnkban Benyó Rita kérdezi Donáth Annát.