Egri Ügyek Podcast

Mi köze van a Rozi's Pizzának a polgármester hajtóvadászatához? Kivágott fák, lopott kanapék, százezrekért szervizelt autók, folytatódik a bandaháború. Az egri Chicago utcáin senki sincs biztonságban. Mindenkinek sikerült valamelyik önkormányzati céget bekebelezni, így az anyagi háttér biztosított a bandatagoknak. A szereplők nem cserélődnek, csak más szerepet osztottak rájuk. Közben a Lenkey-ház lett a legdrágább apró ház a Széchenyi utcai gettó közepén. Nem csak településképileg kifogásoltuk a képviselők cicaharcát. 2024-ig már semmi sem változik.

A közgyűlésnek megint nem sikerült kitennie Blaskó Balázst a Gárdonyi Géza színházból. A minőségre az emberek áldoznak, csakhogy ennek a minőségnek a helyi kultúra lett az áldozata. Nem titok, hogy egy erős pártember ül a színház trónján hosszú évek óta, csak a politikai cirkuszon kívül másról nem igazán tudunk beszélni. Ettől függetlenül lehetne jó színházat is csinálni, ehelyett itt vannak nekünk a közgyűlések. A polgármester már másodjára akarta eltávolítani Blaskót, akit ő maga tett a direktori székbe, annak ellenére, hogy Eger népe nem akarta. A színházigazgató fedezet nélkül rendelt meg szolgáltatásokat, ez Mirkóczki Ádám szerint törvénysértő, mégis több hónapja tud róla. A gazdasági osztály sincs a helyzet magaslatán, és igazából gőzünk sincs mi történik a hivatalban, pedig ugyanúgy közügy. Lesz-e valaha felelőse bárminek is Egerben? Lehet-e más színházunk? Ha porig égetnénk a színházat, Blaskó akkor is maradna, mert aláírtunk egy olyan szerződést, ami kimondja: a színház a kormányé, de nekünk kell fizetni érte. Panem et circenses!

Építészet hónapja alkalmából lementünk kutyába és megvizsgáltuk a térköveket. Felfelé haladva megpillantottuk az egri várat, amiről már azt sem tudjuk, hogy melyik évszázadból való. Majd olyan blőd jogszabályokba ütköztünk, amiket senki sem tart be, pedig jó lenne egy kis frissítés, máris mindjárt rend lenne. Ehhez semmi más nem kell, csak beszélgetni a szakmával. Az építészetről való diskurzus Magyarországon nem létezik, de mindenkinek van véleménye róla. Egerbe is kellene még néhány parkoló, bár ehhez jó lenne valamilyen stratégia, hogy milyen Egert akarunk. Tiltsuk ki az autókat a belvárosból vagy a belvárost Egerből? Mitől nemzeti az építészet? Kell-e nekünk az elkerülő út? Talán az lenne a legjobb, ha először is egy asztalhoz ülnénk. A mikrofonoknál a Dobó tér team: Komáromi Tas, Durbák Eszter - építészmérnökök Szokásos beszólók: Weil Zoltán, Domán Dániel

Egy nagy kihagyás után újraindul a nagyüzem, csak kevesebb pánikhangulattal. Próbáltuk megérteni miért megyünk vissza az időben, hiszen Egerbe már beköltözött az energiaválság, a város vezetői mégis most kezdenek el ismerkedni a helyzettel. Mindenki bizottságot alakít és úgy tűnik dolgoznak az emberek, politikai haszonnal azonban senkinek sem kecsegtet. Levágjuk-e a karunkat? Egyszer biztos eljön az ideje, ugyanis eddig sem volt fenntartható az, amit eddig műveltünk. Juhász Ádámmal, a Fidesz-KDNP frakció képviselőjével beszélgettünk, akit a Energia Veszélyhelyzeti Ideiglenes Bizottság élére ültettek, "persze nem politikailag". Sajnos bort nem hozott, talán majd az ünnepek felé...

Tömegközlekedtünk a populizmusban, de annyira belemerültünk, hogy lekéstük a lézershowt a Dobó téren. Új év, új remények, új bérletek. Bezártuk magunkat egy kis szobába és jól kibeszéltük a buszozást, ami jó is meg nem is, attól függ, hogy mi van ráírva a lakcímkártyánkra. Semmi baj, mert a legjobb hatástanulmány a pudingevés. Valamikor kiderül, hogy ez a szavazatvásárlás mennyi adóforintunkba került. Minden reményünk a lézershowban volt, de 247 másik helyen terrorizálta a nép a házikedvenceket. A városvezetés megpróbálkozott egy elektronikus népszavazással, amiből megint szappanopera lett. Szokták mondani, a jó polgármester holtig se tanul. Komolyan komolytalankodunk és komolytalanul komolykodunk. Újságírókból avanzsáltunk közellenségekké és ezen tök jót szórakoztunk. Ez az Egri Ügyek új podcast sorozata, ahol a leírt szó már nem elég. Térítésmentes rádiókabaré mindenkinek lakóhelytől függetlenül.