Hellónyúz

Bulizni csak olyan társasággal menjetek, akikkel figyeltek egymásra és ha valamelyikőtök furcsán kezdene viselkedni, a többiek időben leállítják vagy nem engedik többet inni. Az alkolhol hatása tudnillik kiszámíthatatlan, és nemcsak a nem, testtömeg és genetikai meghatározottságok, de a lelkiállapotunk is befolyásolja, hogy egy bizonyos mennyiség épp mit vált ki nálunk. Másnaposság ellen érdemes lehet kipróbálni a sózott, felhigított gyümölcslét, mert az nemcsak rehidratál, de az ásványi anyagokat is pótolja. De sokkal bölcsebb, ha alkohol nélkül buliztok!

"Azért mert mi szívtunk, neked nem kell!" Ebben és a következő két adásban adásban Flóra, Noémi és Vész, a Trefort gimnázium média faktos tanulói a biztonságos bulizásról beszélgetnek Papp Sárival, a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének drog- és alkoholprevenciós szekcióvezetőjével. Ebben az epizódban az Egyesület középiskoláknak nyújtott prevenciós foglalkozásairól esik szó. Sokkoló adat, hogy a 15 év alatti magyar gyerekek a WHO legfrissebb adatai szerint, világviszonylatban élmezőnyben vannak a részegedésig menő alkoholfogyasztás gyakoriságában. 

A kisebbségi csoportlét jobban hajlamosít az álhírek elfogadására. Ha valaki egy kisebbségi, vagy elnyomott csoport tagja, és úgy érzi, hogy igazságtalanságok érik a hétköznapok során, akkor általában bizalmatlanabb, gyanakvóbb a hatalommal szemben, és fogékonyabbá válik az összeesküvés-elméletekre. Magyarországon kutatások szerint a romák körében például magasabb az oltásellenesség. Az álhírek korrekciójára való képesség romlik a korral. 

A képek hogyan segítik az álhírek terjesztését? A fiatalok pörgetik az Instagramot, TikTokot, Twittert,ahol kétes megbízhatóságú videókat, képeket látnak, amik megmaradnak bennük. Ugyanakkor mindenki sérülékeny, és ki van téve az álhíreknek és manipulációnak, iskolázottságtól, nemtől, kortól függetlenül Pszichológiai törvényszerűség, hogy ami egybevág a véleményünkkel, azt jobban elhisszük, mint ami annak ellentmond. 

Három középiskolás, Panna, Flóra és Geri beszélgetnek Krekó Péter szociálpszichológussal a fake news jelenségről. Az első epizódban főleg a témához kapcsolódó fogalmakat tisztázzák. A misinformation (téves információ) igaznak vélt információ terjesztése, míg a dezinformáció szándékos félrevezetést jelent. Az álhírek, információs hazugságok a dezinformáció kisebb alhalmazát alkotják, míg az összeesküvés-elmélet kicsit keresztbemetszi mindhárom fogalmat, mert adott esetben még igaz is lehet. Az összeesküvés-elmélet azt jelenti, hogy egy csoport, legyen az nemzeti, politikai, vallási, vagy bármilyen csoport, tagjai úgy vélik, hogy valamiféle titkos, rosszindulatú együttműködésnek a céltáblái, akik ellen valakik szervezkednek.  

Az Oscar-díjat nyert, s a rendszerváltás után játszódó Mindenki című magyar rövidfilmet boncolgatja Adri , Panni, Orsi és Peti. A közösség erejéről, az áldemokrácia jegyeiről, hiteles karakterekről és Erika néni kibontatatlan feszültségéről mondanak okosakat. Hallgassátok meg!