HU - Lépjünk szintet a minőségi jogalkotásért

Az európai fiatalok kétharmada kész lenne többet tenni a zöld fordulatért, azaz a környezet védelméért és a klímaváltozás megfékezéséért. Csaknem a felüknek azonban nincsenek meg az ehhez szükséges készségei. Ismeretek és tapasztalatok hiányában pedig a szándékból aligha lesznek tettek. Az „Erasmus zöld városok” projekt önkéntes munkához és fizetett szakmai gyakorlathoz juttatná a környezetvédő fiatalokat.

A 80-as években a HIV-fertőzés még egyet jelentett a biztos halállal. Napjainkig világszerte több mint 88 millióan kapták el, és 42 millióan haltak bele. Ma viszont már megelőzhető és jól kezelhető. Jelenleg mintegy 40 millióan élnek HIV-fertőzéssel, ebből az EU-n belül a becslések szerint körülbelül 810 ezren. Noha az egészségügyi ellátórendszerek nemzeti hatáskörben vannak, az EU is kiveszi a részét a járvány visszaszorításából határokon átnyúló programok és népegészségügyi kampányok támogatásával, valamint a Horizont Európa programon keresztül kutatásfinanszírozással. Elkötelezte magát a UNAIDS, más néven a Közös ENSZ HIV/AIDS Program 95-95-95-ös célkitűzése mellett, vagyis hogy 2025-re a HIV-fertőzöttek 95%-a ismerje saját HIV-státuszát, a státuszukat ismerők 95%-a részesüljön kezelésben, a kezelésben részesülők 95%-ánál pedig a víruskezelés nyomja el a fertőzést. A végső cél az lenne, hogy 2030-ig végleg eltűnjön a HIV. „Lépjünk szintet – a minőségi jogalkotásért” sorozatunknak ebben az epizódjában azzal foglalkozunk, hogy mit tesz az Európai Unió a HIV-fertőzések megelőzése érdekében, a fertőzöttek megbélyegzése ellen és az érintettek életkörülményeinek javításáért.

A többéves pénzügyi keret lényegében az Európai Unió hosszú távú költségvetése. Több évre előre rögzíti, hogy az EU elsősorban mely kiadási kategóriákra összpontosítja pénzügyi forrásait, valamint plafonokat állapít meg az egyes kiadási kategóriákra. Ezáltal biztosítja, hogy az EU pénzügyi forrásai összhangban legyenek politikai és gazdasági céljaival. A többéves pénzügyi keret egyúttal az éves uniós költségvetések felépítését is alapjaiban meghatározza, és segít egyensúlyt teremteni a tagállamok egymással versengő érdekei között.Számos terület és szakpolitika támogatására irányoz elő pénzügyi forrásokat, a regionális és vidékfejlesztéstől kezdve a humanitárius segítségnyújtáson, a zöld és digitális átálláshoz szükséges beruházásokon át az uniós külpolitikáig.

Nemcsak testileg, de lelkileg is egészségesnek kell lennünk ahhoz, hogy jó legyen a közérzetünk, teljes életet élhessünk, hasznos tagjai lehessünk szűkebb és tágabb közösségünknek, és hogy egyáltalán meg tudjunk birkózni a minket érő stresszel és a mindennapok nehézségeivel. A mentális egészség megőrzését segítő ellátás kivétel nélkül mindenkit megillet az Európai Unióban. Az uniós jogalkotók azon vannak, hogy a mentálhigiénés szolgáltatásokat ténylegesen igénybe is tudja venni a tagországok összes lakója. Sokat kell még tennünk azonban azért, hogy mindenki a lehető legjobb lelki egészségnek örvendhessen.

Európa soha nem látott demográfiai változáson megy keresztül. 2050-re az EU lakosságának közel egyharmada 65 éves vagy annál idősebb lesz. A népesség elöregedése komoly kihívás elé állítja társadalmunkat, legyen szó az egészségügyről, a szociális jóléti rendszerről, a munkaerőpiacról vagy a gazdaságról. Az EU idősekre vonatkozó szakpolitikái többek között szorgalmazzák az időskori aktív életmódot, előmozdítják az idősek társadalmi befogadását, valamint figyelmet fordítanak a megfelelő egészségügyi ellátás, a tartós ápolás-gondozás és az anyagi biztonság kérdéseire. A demográfiai változás azonban átfogó stratégiát tesz szükségessé.

A turizmus az Unió egyik legdinamikusabb ágazata: összeköti az embereket, hidat ver a kultúrák közé, és nem utolsó sorban segíti a gazdasági növekedést. Az EU épp ezért több módon is támogatja és fejleszti a turizmust. Vajon mit tesz azért, hogy az utazás fenntartható, illetve mindenki számára elérhető és előnyös legyen?

A Horizont Európa az EU legfőbb kutatási és innovációs keretprogramja. A 2021 és 2027 közötti időszakban 95,5 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodik. Ám jóval több pénzforrásnál: ezekkel a ráfordításokkal az EU kifejezetten a tudományos kiválóság és az innováció előmozdítására, valamint a klímaváltozás és más társadalmi kihívások kezelésére törekszik EU-szerte. A nagyívű program emellett azért segíti a kutatókat, a vállalkozásokat és a döntéshozókat, hogy Európa a kutatás és az innováció terén a világ élvonalában maradhasson.

Az európai kreditátviteli rendszer jóvoltából az európai felsőoktatási térség 49 tagja egységesen méri a tanulmányi követelmények teljesítését. Ezzel összehasonlíthatóvá vált az egyes képesítések megszerzéséhez szükséges tanulmányok és kurzusok tartalma és tartama. A hallgatóknak így több lehetőségük van külföldön tanulni, és Európa-szerte könnyebben elismertethetik a különböző felsőoktatási intézményekben szerzett ismereteiket.

A víz nélkülözhetetlen az élethez. Az ökoszisztémák és a mezőgazdaság éltető eleme, és elengedhetetlen még az emberek legalapvetőbb szükségleteinek kielégítéséhez is. Ezért jelent akkora problémát világszerte a vízszennyezés. Az ipari hulladék, a mezőgazdasági eredetű károsanyag-beszivárgás és a műanyagok folyamatosan rontják vizeink minőségét, ami súlyos ökológiai és egészségügyi következményekkel jár. Bolygónk jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy okosan bánjunk a vízzel. Ezért indította el az Európai Bizottság a #WaterWiseEU kampányt. Podcastunkból megtudhatja, még mi mindent tesz az EU a probléma kezelése érdekében.

Túlélésünk az óceánoktól függ. A legtöbben mégis magától értetődőnek vesszük létezésüket, és gyakran arról is megfeledkezünk, hogy az óceánok élelemforrásként szolgálnak, illetve biztosítják az – élethez nélkülözhetetlen – oxigén jelentős hányadát is.Eddig azonban az óceánokkal jórészt semmilyen szabály sem foglalkozott, így az ott élő fajok sem élveztek védelmet. Mindez fenntarthatatlan gyakorlatokhoz, illegális halászathoz, szennyezéshez és az élőhelyek pusztulásához vezetett.Az EU célja, hogy közös erővel birkózzunk meg ezekkel a problémákkal.

2024. április végi adatok szerint világszerte több mint 120 millióan kényszerültek elhagyni lakóhelyüket üldöztetés, konfliktusok, erőszak vagy éppen emberi jogaik megsértése miatt. Ez azt jelenti, hogy 69 emberből legalább egynek mennie kellett. A Föld teljes népességének másfél százalékáról beszélünk! Több mint 43 millió közülük a menekült. Emberek millióinak még állampolgárságuk sincs, hontalanok. A menekültválság az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás.

Az EU-ban nagyszámú kis- és középvállalkozás működik: az összes uniós vállalkozás 99%-a ilyen. Gondoljunk csak a pékségekre, fodrászatokra, virágüzletekre, könyvesboltokra… ők jelentik az európai gazdaság motorját. Az Európai Unió bruttó hazai termékének több mint a felét adják. Rengeteg nehézséggel kell azonban megküzdeniük, amelyek nemegyszer a létüket fenyegetik.

Az élelmiszer-biztonsági intézkedések célja az emberi egészség és élet magas szintű védelme. Számos szempontra kiterjednek, például az élelmiszer-higiéniára, az élelmiszerek címkézésére és csomagolására, valamint az élelmiszer-termékek nyomonkövethetőségére. A világon évente 600 millió ember betegszik meg mintegy 200 különböző, élelmiszer okozta betegség valamelyikétől.Az Európai Unió a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági előírásaival igyekszik elejét venni az ilyen megbetegedéseknek.

Minden évben június 5-én ünnepeljük a környezetvédelem világnapját. Ezen a napon öt évtizede a természeté a főszerep: világszerte emberek milliói, kormányok, városok, szervezetek, cégek és közösségek gondolják végig, hogyan tehetnének többet a környezetért. 2024-ben az ünnepi eseménysorozat házigazdája Szaúd-Arábia. Fő témája pedig – a #GenerationRestoration kampány keretében – a földterületek helyreállítása, az elsivatagosodás megállítása és a szárazságtűrő képesség javítása.

Azt gondolnánk, mi sem természetesebb annál, hogy mindenki félelem nélkül lehessen önmaga és szerethesse azt, akit akar.A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer személyeknek azonban a világ számos részén, köztük Európában sem mindig adatik meg ez a jog: gyakran éri még ma is őket hátrányos megkülönböztetés. Az Európai Unió eltökélten küzd ez ellen.Hallgassa meg, hogyan próbálja befogadóbbá tenni a társadalmat az EU, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát.

A beporzó rovarok kulcsfontosságú szerepet játszanak ökoszisztémánkban, azonban világszerte számos veszély leselkedik rájuk. Az éghajlatváltozás, az élőhelyek zsugorodása, a kártevők és az intenzív egykultúrás gazdálkodás mind pusztítóan hatnak az állományokra. Így drámai mértékben megcsappantak a vadon élő és a tenyésztett beporzófajok is. Ez pedig a természetes környezeten keresztül az emberek jóllétére is kihat. Az EU ezért rendkívül fontosnak tartja, hogy valamennyi beporzót védje.

A koronajárvány és Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja rendkívüli mértékben rányomta a bélyegét az Európai Parlament működésének kilencedik ciklusára. Az egészségügyi válság és a képlékeny geopolitikai helyzet mellett a Parlament leginkább az ökológiai és digitális kettős átállásra összpontosított, hogy felvértezze az Európai Uniót a jövőbeli válsághelyzetekkel szemben, és közben jobban érvényt szerezzen a demokratikus értékeknek.

Európa erdőkben rendkívül gazdag kontinens: területének mintegy 40%-át borítják erdőségek. Az erdők egyet jelentenek az egészséggel, a jó közérzettel és bolygónk élhetőségével. Fajokban rendkívül gazdag élőhelyek. A klímaváltozás megfékezéséhez egyenesen nélkülözhetetlenek. Az Európai Unió nagyon is tisztában van azzal, hogy a jövőnk múlhat az erdőkön. Ezért is született 2021-ben uniós stratégia, amely 2030-ig meghatározza az erdőgazdálkodási és erdővédelmi lépések keretét.

Minden évben március 8-án a nőket, a nők teljesítményét ünnepli az egész világ. Ezen a napon több figyelem irányul a nők jogaira is. Jó alkalom ez arra, hogy a nemek közötti egyenlőségről, a reprodukciós jogokról, valamint a nőkkel szembeni erőszak és a nők bántalmazása elleni küzdelemről essék szó. A nők és férfiak esélyegyenlőségét mindig is alapértékének és fő törekvésének tekintette az Európai Unió, azonban máig nem sikerült maradéktalanul megvalósítania.

Az európai fogyatékossági igazolványt és az uniós parkolási igazolványt abból a célból hozza létre az Európai Unió, hogy felszámolja a fogyatékossággal élők külföldi útjait nehezítő adminisztratív akadályokat. A tagállamok által kölcsönösen elismert igazolást ad ezzel az érintettek kezébe fogyatékossági státuszukról, akik így az EU egészén belül könnyebben tudják igénybe venni a különféle szolgáltatásokat, szabadabban mozoghatnak, és ugyanúgy élhetnek a jogaikkal, mint mások.

2022 februárjában Oroszország teljes körű és jogellenes inváziót indított Ukrajna ellen. Az Európai Unió az első pillanattól fogva segíti Kijevet: elítéli az orosz agressziót, szankciókat vezetett be a felelősökkel szemben, valamint pénzügyi támogatást és egyéb segélyeket biztosít Ukrajna számára.

A világ egyes részein kulturális, vallási, sőt olykor társadalmi okokra és hagyományokra hivatkozva szándékosan megcsonkítják a nők külső nemi szerveit. Az ilyen beavatkozásokat orvosilag semmi nem indokolja, ráadásul súlyos közvetlen és maradandó egészségkárosodást is okozhatnak velük. Mit tesz az Európai Unió, hogy véget vessen ennek a tarthatatlan gyakorlatnak?

A szív- és érrendszeri megbetegedések után a rák a második leggyakoribb halálozási ok az Európai Unió országaiban. Évente közel 3 millió új esetet diagnosztizálnak, és 1,2 millióan veszítik életüket daganatos betegségekben. Noha az egészségügy elsődlegesen a tagállamok felelősségi körébe tartozik, az Európai Unió fontos feladatának tekinti a rák elleni küzdelmet.

Az Európai Unió ma 27 ország politikai és gazdasági egysége, amelybe számos más ország is kérelmezte felvételét. A tagjelölt országok száma jelenleg kilenc. A teljes tagságig azonban hosszú és elég rögös az út.

Az EU fontos küldetésének tartja a tanulási lehetőségek folyamatos bővítését és az oktatás színvonalának javítását. E törekvés hívta életre az európai oktatási térséget is, hogy kölcsönösen átjárhatóak legyenek a tagállami oktatási és képzési rendszerek, és érdemben lehessen foglalkozni az oktatásban felmerülő kihívásokkal. A térség kiépítésétől legfőképpen azt várja az EU, hogy szorosabb lesz az együttműködés és nagyobb fokú a mobilitás, és ezzel együtt befogadóbbak lesznek az oktatási rendszerek. Ennek az egyik legfontosabb hozadéka pedig az lehet, hogy elhárulnak a más tagországokban való oktatást és tanulást nehezítő akadályok.

2014 óta tart az orosz–ukrán konfliktus, 2022. február 24-én pedig Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A háború eddig több ezer emberéletet követelt, menekültválságot és gazdasági sokkot idézett elő, de még a környezetet is súlyosan károsította.

A technológiai erőfölényért folytatott globális versenyre való tekintettel az EU 2020-ban stratégiát dolgozott ki iparának megerősítésére. Ennek keretében javaslat született a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) felállítására is, hogy azokhoz a beruházásokhoz lehessen irányítani a forrásokat, amelyeknél stratégiailag erre a leginkább szükség van. A STEP a meglévő uniós pénzeszközök mozgósításával kívánja elérni, hogy Európa innovatívabbá, fenntarthatóbbá és önellátóbbá váljon. A Platformtól a későbbiekben az Európai Szuverenitási Alap veszi át a stafétát, hogy tovább erősítse az európai ipart.

A Parlament a kulturális és audiovizuális ágazatot a Kreatív Európa programmal segíti, amelynek 2021–2027 közötti 2,5 milliárd eurós költségvetéséből az Unió a legkülönfélébb területeken nyújt támogatást (például élő zene, könyvkiadás, építészet, filmipar és hírügynökségek). A program ezenkívül a nemek közötti egyenlőtlenség kulturális ágazatokon belüli felszámolására is törekszik, miközben felkarolja az európai értékek és kulturális örökség ügyét. A testre szabottabb támogatás érdekében a program három külön részre tagolódik: a „Kultúra”, a „Média” és a „Szektorközi” ágra.

Körforgásos gazdaság és újrafeldolgozás – ebben az adásban az EU csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló irányelvét mutatjuk be, és hogy mi a Parlament álláspontja az egyre növekvő hulladékmennyiség kezelésére javasolt új uniós szabályokkal kapcsolatban. Ezeket a szabályokat úgy alakították ki, hogy megkönnyítésék a csomagolóanyagok újrafelhasználását és újrafeldolgozását, visszafogják a szükségtelen csomagolóanyag-használatot és ezáltal a csomagolási hulladék képződését, és előmozdítsák az újrafeldolgozott anyagok használatát.

Napjainkban egyre több tényező veszélyezteti a tömegtájékoztatás szabadságát és a médiaorgánumok gazdasági életképességét. Ezért a Parlament közös keretet fogadott el a médiaszolgáltatások szabályozására: a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló uniós jogszabályt. Valódi mérföldkőről van szó: a javasolt rendelet az újságírók és a médiában dolgozók védelme mellett foglalkozik a médiatulajdon-viszonyok átláthatóságával, a sokszínű és független médiakörnyezet garantálása érdekében pedig előmozdítja a nemzetközi együttműködést. 

A „Lépjünk szintet – a minőségi jogalkotásért” című műsorunknak ebben az adásában a drónokról, azoknak is az egészségügyben való alkalmazásáról beszélgetünk. Arra is kitérünk, hogyan szabályozza használatukat az Európai Unió.

Leáldozóban van a prémviselés és a prémtermelés? A legtöbben állatjóléti megfontolásból, mások a környezeti hatásokra és a népegészségügyi kockázatokra való tekintettel utasítják el. A „Fur Free Europe”, azaz „Szőrmementes Európát” elnevezésű polgári kezdeményezés elindítói egyenesen betiltanák az Európai Unióban a prémjükért tartott állatok tenyésztését és a prémből készült termékek értékesítését. Ehhez több mint másfél millió támogatói aláírást gyűjtöttek össze, jól példázva, hogyan vehetnek részt uniós polgárok közvetlenül a szakpolitikai döntéshozatalban.