kávézó a világ végén McMenemy Márkkal

A kávézó a világ végén műsora ismét a világ tudományos történéseiből szemezget , micsoda pillanat amikor a teljes csapat tiszteletét teszi. A mesterséges intelligencia bejött az ablakon és kisérletet tesz a műsorban megjelenő hírek szelektálására. 100 éves Sir David Attenborough aki lelkes követője és szellemi példaképe a kávézó a világ végén műsorának így nem lehet hogy ne essen szó utánozhatatlan munkásságáról.Garantált Tartalom !

Bozzay Balázs - Hogyan erdősíts és fásíts jól és hasznosan, közösségi részvétellel Balázs 28 éve dolgozik klímavédelmi, fenntarthatósági témákban, projektvezetőként, tanácsadókét vagy szakértőként. Erdész, környezetgazdász, faápoló, favizsgáló, legújabban pedig ESG szakértői szemmel lát rá az EU és hazánk erdősítési céljaira. Előadásában folyamatban levő és múltbeli fásítások példáján át hívja fel a figyelmet arra, hogy tudja az erdősítés, fásítás a szűken vett szakmai szempontjain túl támogatni az EU klímacéljai elérését az olyan gondolkodással, mint a „fákat és gondolatokat ültetünk” és az „ültetünk és éltetünk".

New Hope,A változás régen látott lehetőségekkel ruházta fel a társadalmat. Az új politikai lehetőségek felébresztik a közvéleményt a paradigmaváltások tudományi és technikai területeken egyaránt az alapszabályok megváltoztatására nyit.A kávézó mai diskurzusa a változások lehetőségek sorát taglalja. a korszakos diplomáciai váltás és lehetőség a környezetvédelem mezőgazdaság vízgazdálkodás nem lebomló anyagok kezelése és még sok téma ami VÉGRE optimista szemléletbe csomagolja a kávézót.Marvinnal, Pőcze Balázzsal és McMenemy Márkal.

A kávézó vendégei ezúttal a Matelosz a madárbarát települések országos szövetségéből látogatnak el Márkhoz. Rodics Katalin és Márta Kriszta egy kihagyhatatlanul különleges hétfőn jártak a café stúdiójában és az erről készült felvételt igazi tavaszi hangulatban sikerült rögzíteni.Márta Kriszta, titkár és Rodics Katalin szakmai tanácsadóa Matelosz célja, hogy alulról szervezett természetvédelmi mozgalomként egyre több településnek nyújtson segítséget abban, hogy madarak, emberek és egyéb élőlények számára élhetőbb, természetközelibb környezetet teremtsenek. Mindezt pedig a helyi emberekkel és helyi megoldásokkal, nem íróasztali mögül érkező megoldásokkal. A Matelosz felületet ad a tudásmegosztáshoz és az önkormányzatokból egy egymást segítő közösséget hoz létre.Garantált tartalom!

Idén 5. alkalommal, több mint 600 diák részvételével tartották meg az Ifjúsági Klímavédelmi Találkozót. A fókuszban a klímaváltozás és annak minden aspektusa jócskán megmozgatta az érdeklődők gondolatait. A résztvevők tanultak, kérdeztek és szakemberekkel beszélgettek a jövőjüket formáló változásokról, felkészülésről, és arról, hogyan tehetnek aktívan a környezetükért. Az UNICEF Magyarország KlímaHősök programjából kinőtt eseményen az Unicef fiatal nagykövetei is bemutatkoztak.Az eseményről, a programokról, az UNICEF támogató szerepéről, és a fiatalok klimapolitikához és a jövőhöz való viszonyáról beszélgettünk Vázsonyi Benedekkel az Unicef fiatal klímanagykövetével és Cserey-Horváth Dórával, aki az UNICEF Klímahősök program koordinátora

A mai kávézóban Marvin és McMenemy Márk ismét karöltve elemzik Pőcze Balázs válogatott világhíreit , melyek kontinenseken átívelve vetítik a jövőképet .Hirek a répakirály lényről aki megint sutba dobja a bolygónk érdekeit, cezaromán szemlélet egy furcsa szürreális hatalmi téboly szegmenséből. Ám nem csak ez dominál a műsorban!Hírek a környezetvédelemről, japánból , visszatér a zokniszandál? Széndioxidból cellulóz?Hiszem ha látom rovat: fából gyanta ?Véget érhet a fast fashion ? felülírja e valaha a fogyasztást a céltudatosság?Vigyázat! Garantált tartalom!!

A kávézó a világ végén mai adásában McMenemy Márk vendége Dr. Meskó Bertalan, a világ egyik legismertebb orvosi jövőkutatója (medical futurist), akit nemzetközi szinten is nagyon sokan, több mint egymillióan követnek és akivel többek között második könyve, a Térkép a jövőhöz kapcsán is beszélgetünk. Bertalan úttörő szerepet vállalt az egészségügyi technológiák (AI, viselhető eszközök, genomika) gyakorlati alkalmazásának kutatásában. Több mint 900 előadást tartott, köztük a Harvard, Stanford és Yale egyetemeken, valamint a WHO-nál. Olyan lapokban szerepelt, mint a CNN, Forbes, TIME, BBC, és a New York Times.

A kávézó a világ végén ezúttal is a jövő híreit hozza. Ismét a legfrissebb technikai és globális fejlődésre vonatkozó friss információk kerülnek boncasztalra, Pőcze Balázs a kozmosz cenzoraként adagolja az általa válogatott híreket, McMenemy Márk pedig gondolati síkon festi alá meglátásaival.. A célkeresztben az energia tárolására tett erőfeszítések és fejlesztések vs. világ , az elektromos autózás és az akkuk kapacitása, miyen alapanyagok helyettesíthetik a nehézfémeket a gyártási folyamatokban. Fikciók és jövőkép festés keretek nélkül. Garantált Tartalom!

Dr. Jordán Ferenc a magyar ökológiai kutatás egyik legeredetibb és legszókimondóbb alakja. Biológusként és hálózatkutatóként elsősorban az ökoszisztémák komplexitásával, a fajok közötti kölcsönhatásokkal és a természetvédelmi biológia rendszerszintű kérdéseivel foglalkozik. Íme néhány kulcspont a munkásságáról: Hálózatkutatás: Úttörő szerepe van a táplálékhálózatok matematikai és számítógépes modellezésében. Azt kutatja, hogy melyek azok a „kulcsfajok”, amelyek eltűnése a teljes ökoszisztéma összeomlásához vezethet. Nemzetközi jelenlét: Dolgozott neves kutatóintézetekben Olaszországban és Norvégiában is, korábban pedig a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója volt. A beszélgetést Mcmenemy Márk készítette.Garantált tartalom.

„Ami nem kínai, az hamisítvány” – mondják néha viccesen. Kétségbevonhatatlan tény: ez az évszázad – legalábbis eddig – az ázsiai tigrisről szól. Szinte minden róluk szól, és minden ott készül. De vajon tényleg sikerült maguk mögött hagyniuk a „gagyit”, és valóban végbement a „Made in China” szlogennel fémjelzett minőségi váltás? Tényleg annyival előrébb járnak, mint a világ többi része? És mi az elképesztő sikerük titka?Ezekre a kérdésekre keressük a választ, ezúttal nem a hírekből, hanem első kézből. A Világvégi Kávézó vendége Mátrai Miklós, aki magyar-kínai cége révén immár 15 éve havi rendszerességgel utazik Kínába. Ez idő alatt rengeteg várost és gyárat látogatott meg, rengeteg embert ismert meg, saját szemével látta a másfél évtized alatt végbement hatalmas változást, és valamelyest megfejtette a kínai néplelket és a siker titkát is.Kína-tudor vendégünket Marvin, Pőcze Balázs és McMenemy Márk faggatják.Garantált tartalom!

A kávézóban ezúttal a szélenergia hazai helyzete a téma. Nem kell a téma szakértőjének lenni ahhoz, hogy lássuk Magyarországon erősen elhanyagolt technológiáról van szó. Míg a szomszédos Ausztriában 4 028 MW körül termelnek a szélerőművek, addig ez az érték idehaza alig közelíti meg a 330 MW körüli értéket.Mi lehet ennek az oka? Nincs idehaza elég szél? Túl veszélyes a madarakra, környezetre nézve? Nem gazdaságos vagy egyszerűen csak nem szeretjük, mert csúnya?Ezekre a kérdésekre ad igen határozott és cseppett sem visszafogott választ Dr. Munkácsy Béla az ELTE, Természettudományi Karának, környezet- és tájföldrajzi tanszék vezetője, a terület nemzetközileg elismert szakértője, aki csapatával nemrég a nagynevű Nature Magazine-ban is publikált egy tanulmányt a megújuló energiára történő átállás lehetőségeiről.

Kávézó a világ végén ismét kiegészül Pőcze Balázzsal és az általa gyüjtött friss aktuális híreket szemezgeti McMenemy Márk és Marvin társaságában. Terítéken az olajvállalatok és a co2 megkötés, az akkugyárak és a tulajdonosi körök vállalásainak hitelessége. A nagyvilág és az eddig ismert univerzum határainak (amely mint tudjuk a fény sebességének többszörösével távolodik, így esély sincs az elérésére) legizgalmasabb hírei.Garantált jövőkép formálás ,Garantált tartalom.

A Kávézó vendége ezúttal Bojár Iván András , aki nem kevesebbre vállalkozott minthogy 10 millio fa ültetésében válal vezető , összefogó szerepet. Mivel Mcmenemy Márk egyik szívügye a projekt ezért visszatérő a téma."Nagyon sokféle motivációból nagyon sokféle ember mozdult meg a 10 millió Fa közösségét alapító poszt hatására, minden idők egyik legmelegebb júliusában, 2019-ben. Közös volt bennük azonban a remény, hogy ha összefogva elindulunk és elültetünk fejenként legalább egy fát, akkor nem tétlenül nézünk szembe a szorongással, amit a klíma és biodiverzitás válság okoz.1 fő - 1 fa. Szakszerűen elültetünk 10 millió Fát Magyarországon és azon is túl. Célunk továbbá elérni és a folyamatba bevonni legalább 10 millió embert. Fákat és gondolatokat ültetünk tehát: fákat, hogy testőreink legyenek a biodiverzitás és klímaválság kezelésében és gondolatokat, hogy 10 millió fa ültetésénél sokkal messzebbre jussunk."Adj bele, Szálj bele, Ismerd meg, Csatlakozz!https://10milliofa.hu/

Houston - Houston! A mai adás Pőcze Balázs által válogatt hírekre reflektál. Paradox , de Pőcze Balázs nélkül. Ezért Pőcze Balázs neve elennpontozás végett sokat szerepel az audio tartalom leírásában.A 3I/ATLAS hírhedt csillagközi üstökös egyre távolabb kerül a fókusztól , így már a róla szóló hírek sem kötik le az olvasók figyelmét. Ebben jelentős szerepe van Pőcze Balázsnak, hiszen ritkán jutott át az ő cenzúráján megosztó hír az üstökösről. valószinüleg ezért nem esik szó az erről a mai műsorban. A NASA 2026 tavaszáig követi az üstököst , amíg elhagyja a Naprendszert. Ezt feltétlenül tudnunk kell..Szó lesz arról , hogy Kanda is kinai elektromos autó dömping alá kerülhet , hol tart az elektromos autók töltési sebessége , milyen kutatások hozzák közelebb a az agresszív daganatos megbetegedések kezelési formáinak hatékonyságát. A grafikus és reklámszakma találkozása az AI asztalán masszív téma, ezt boncolgatja a két műsorvezető Marvin, aki a vaporizáció (A szó az angol "vaporize" elpárologtat/elpárolog szóból származik, és technikai, tudományos, illetve átvitt értelemben használják) fogalmát helyezi kontextusba , valamint McMenemy Márk aki utánozhatatlan módon mond be pl pontos időt a mikrofonba. Pőcze Balázs nemsokára újra a stúdióban, addig is feltünik egy fából és akkumulátórból alkotó kevésbé közismert szövegíró és dj.A svéd akkumulátorgyártó, a Northvolt vizsgálja olyan lignin akkumulátorok kifejlesztésének lehetőségét, amelyek a helyi forrásból származó fában található szenet hasznosítják, hogy ezzel is csökkentsék a környezetre gyakorolt lábnyomukat és költségeiket.De ez már egy másik történet...Garantált tartalom!

A Kávézó rendszeres hallgatói már sokat hallhattak arról, mennyire rossz a hazai talajok állapota. Ha nem teszünk valamit a talaj degradáció ellen, elveszíthetjük termőföldjeink nagy részét.Pedig a megoldás nem is bonyolult; komposztálni kell. Mindenkinek, mindent, mindenhol!Ezért gondolja a kávézó vendége, Szőllősi Gábor, az Agrofutura Magyarország Kft. ügyvezetője, hogy a komposztálás nemzeti érdek - kellene legyen.Munkatársaival évek óta arra törekednek, hogy ne csak javítsák a talajt, hanem megtanítsák a gazdákat a komposztálásra. Sőt! Mindenkit, aki fogékony a talaj javításra!A beszélgetés 2026.01.19-én készült.

A kávézó vendége Takács-Sánta András a Világeleje című könyv írója, és az azonos nevű közösség alapítója. A "cselekvő remény" útját járó csoportosulás célja, hogy kiutat mutasson az embereknek és a társadalmunknak az ökológiai válságból, és hogy alternatívát kínáljon a mostanában oly divatossá vált ökokatasztrofista szemlélettel szemben. András szerint az összeomlás megállítható, és nem is baj, ha gyökeresen átalakul a civilizációnk, itt a lehetőség, hogy egy jobb világot építsünk.Nem véletlen, hogy már harmadszorra látjuk vendégül a Kávézóban, mert amit ők csinálnak, az megtestesíti a műsor mottóját, hogy "túl késő van ahhoz, hogy ne legyünk optimisták!

Hajrá Joli Néni !Ismét houston houston adás , melyben a Rakéta.hu híreit Pőcze Balázs szállítja.Robot rovat : helyzetjelentés a robotika vicces alakulásáról , mennyire hiteles és hol tart a robot fejlesztés a világban orosz és amerikai oldalról.A CO2-kibocsátás a világon 2022-ben meghaladta a 38,5 milliárd tonnát, ami növekedést jelentett az előző évekhez képest, és ez a trend folytatódott, 2024-ben már 37 milliárd tonna körül volt, de 2025-re várható a csúcs, miközben a legnagyobb kibocsátók közé tartozik Kína, az USA, India és Oroszország, de a fejlett gazdaságokban csökken a kibocsátás, míg Kína intenzív növekedése növeli azt....Beszámoló a nemzetkőzi klimacsúcsról és annak sikerességéről , mennyire van slamasztikában a föld nevű bolygó.

Houston baj van!A kávézó a világ végén ezen adása sok szorongásra okot adó hírt kommentál , melyeket újra Pőcze Balázs A rakéta.hu újságírója válogatott Össze. Vigyázat! Lehangoló hírek a répakirályról!Természetesen a Kávézóból mindig van kijárat! A párhuzamos univerzumok közül egy olyan ajtót talált McMenemy Márk és Marvin ami egy sokkal élhetőbb, pozitívabb jövőbe vezet.Terítéken az elektromos autózás, a jégsapkák és a jéghegyek állapota, az energiaátállás lehetőségei.. a lego fejlesztési titkai ....és a répakirály!!Garantált Tartalom!

A kávézó a világ végén ebben az adásban majdnem mélyfilozófiai tematikára vált. A szövegtartalmi átkötések mestere, McMenemy Márk és két kőoroszlánja Marvin és Pőcze Balázs ismét a Rakéta.hu híreiből válogat és folytat tudattágító eszmecserét. Őtletek és infók a világ össztársadalmi kollektívájának anyagi javairól és felhasználásának újraértelmezéséről valamint az űrkutatás , mesterséges intelligencia és a robotika friss hírei.Garantált tartalom !

A kávézó a világ végén idei első műsorának vendégei Víg Vitália, aki a Talajmegújító Gazdák Egyesületének oktatási program felelőseként segíti a szervezet ismeretterjesztő munkáját, valamint gy másik civil szervezet, a Vackor Környezet- és Természetvédelmi Egyesület égisze alatt egy klímatudatos talajgazdálkodással kapcsolatos oktatási program hazai vezetőjeként tevékenykedik a C-FARMS nemzetközi projekt keretein belül.Szabó Attila a talajmegújítás elhivatott gazdálkodóit fogja össze 2015 óta. Az ő szervezésével született meg 2017-ben az első TalajÉlet konferencia, amely mára a REAG néven ismert kétnapos eseménnyé nőtte ki magát. 2018-tól a Talajmegújító Gazdák Egyesületének alapító tagja és egyben elnöke. Agrár szakmai pályafutását 2012-ben a mezőgazdasági technikus képesítés elvégzésével indította, hogy aztán 2015-ben testvérével együtt létrehozzák a Kukutyin Műhely Organikus Gazdaságot.

A kávézó a világ végén aktuális vendége a Greenpeace kampányfelelőse Pribéli Levente, akivel McMenemy Márk beszélget szívügyéről, a nemzetkőzi tengerek és óceánok védelméről.A téma a mélytengeri bányászat kegyetlen pusztitásáról és mértéktelenségének veszélyeiről, az ezirányú szigorú tiltásokra irányuló próbálkozások sikerességéről szól, valamint a nemzetkőzi vizek 30% nak védelem alá helyezésének lehetőségeit érinti.A tengerek és az ember szimbiózisáról , az óceánokat ért károk felméréséről, a lehetséges törekvések megvalósításáról, valamint a magyar érinettségről szóló beszélgetés igazi mérföldkő a kvv életében.Mivel a vizek 1% a tartozik védett terület alá , törekvés nagyon fontos lépés affelé, hogy 2030 ig elérjük a 30% ot.Szerkesztői megjegyzés: Rob egy párhuzamos univerzumban radikális greenpeace gerilla aktivistaként éli az életét , de ez egy másik történet..

A kávézó a világ végén ismét elnyúlik a tejút legtávolibb sarkába , hogy elhozza nektek a Rakéta.hu és Pőcze Balázs legfrissebb és legérdekfeszítőbb híreit. Marvin és McMenemy Márk már megszokott délutáni kávéházi kötetlen napsütéses hangulatában utaztatja a bélbaktériumait...bacilus subtilis.. Megtudhatjuk, hogy minden az energia körül forog, a hideg is tud csorogni a hegyoldalról, a pisztáciát nem lehet napsütésben szüretelni és még csupa olyan érdekesség ami nélkül nem lehet nekiindulni a párhuzamos univerzumok felfedezésének.Garantált tartalom!

A kávézó a világ végén beszélgetése Mentes Endre producer és McMenemy Márk között az Egykutya c. film sajátos finanszírozása kapcsán, a korai filmes és rádiós nosztalgiázáson át a napjainkban működő filmforgalmazás kulissza titkaiba ad betekintést nemzetkőzi és magyar viszonylatban egyaránt.

Korunk egyik égető problémája a klímaváltozás. Jövőnk biztonsága és bolygónk életközösségeinek fennmaradása azon múlik, hogy ezt a problémát hogyan tudjuk kezelni, és hatásaihoz milyen módokon és mértékben tudunk alkalmazkodni. Alkalmazkodóképességünk megszilárdítása kulcsfontosságú az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek, és az azok által előidézett ökológiai, társadalmi és gazdasági kihívásokkal szembeni küzdelemben. A klímaváltozással kapcsolatos összetett problémákra csak minden lényeges szempontot mérlegelő, együttműködésen alapuló, alaposan megtervezett intézkedésekkel tudunk megfelelő válaszokat adni. Ezen intézkedések alapja a klímaváltozásra ható, illetve az annak hatásait elszenvedő rendszerek pontos megértése, modellezése és folyamatainak optimálása. Ezt felismerve jött létre a Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének (SZE AFT) koordinációjával az a nemzetközi kutatócsoport, melynek tagjai a környezet- és energiatudományok terén elismert hazai, európai és amerikai intézetek. Magyar oldalról az SZE AFT mellett a HUN-REN kutatói hálózat Természettudományi és Energia-tudományi Kutatóközpontja, német oldalról a Müncheni Műszaki Egyetem, az Egyesült Államokból pedig a Vishwamitra Intézet vesz részt a tudományos kooperációban. A kutatás célja egy olyan fizikai alapú matematikai modell létrehozása, melynek segítségével megérthető és leírható egy adott régió energetikai és vízgazdálkodási rendszere, modellezhető annak reakciója a változó környezeti feltételekre és előrejelezhetők bizonyos beavatkozások és intézkedések közösségek-re gyakorolt hatásai, meghatározhatók az optimális működési feltételek és javaslat tehető a legmegfelelőbb alkalmazkodási stratégiákra, ide értve a megújuló energiák használatát, az energiahatékonysági intézkedéseket, az energiafüggőség mérséklését, az okszerű és fenntartható táj- és talajhasználatot is. A kutatás során megtörténik az adott vizsgálati egység természeti és energetikai környezetének szoftveres leképezése, és annak szimulálása, hogy mi történne különböző éghajlati forgatókönyvek bekövetkezésekor, és mi lenne a legmegfelelőbb válasz az adott eseményekre. Ezzel lehetővé válik a jövőben várható éghajlati események hatásainak előrejelzése, és még azok bekövetkezését megelőzően meg-tervezhetők a szükséges intézkedések. Mindezek eredményeképpen egy olyan elemzési keretrendszer jön létre, melynek segítségével eredményesen csökkenthetők a klímakockázatok, javítható a klímareziliencia, optimálhatók a mitigációs és klímaadaptációs intézkedések, hatékonyabb energiatermelő, -tároló, -elosztó és -hasznosítható rendszerek alakíthatók ki, melyek lehetővé teszik a megújuló energia-források hatékonyabb integrációját is. A projekt eredménye nagy mértékben hozzájárul a helyi mikro- és a nagyobb léptékű regionális közösségek külső eredetű erőforrásoktól és befolyásoló tényezőktől való függőségének csökkentéséhez, ezáltal az adott térség eltartóképességek és ellátásbiztonságának fokozásához.

A kávézó a világ végén műsora ismét old egy kicsit a nyakkendőn és ebben Pőcze Balázs a Rakéta.hu tolnoka, mint az állandó tartalom szelektor siet Marvin és McMenemy Márk segítségére. Robotika , jövőkutatás , Ai alapu zenék és hasonló izgalmas hírek kerülnek az asztalra.

Az év véhgéhez közeledve itt az alkalom a Rakéta.hu 2025 ös hírei közül havi lebontásban átbeszélni a legérdekesebb történéseket a tudomány és a technikai fejlődés témakörében. Pőcze Balázs fűzte újra a rádiózás delta magazinjának is beillő kávézó a világ végén müsorának éves válogatott híreit. A kávézóban fahéjjas szilva ízű teát szolgálnak fel McMenemy Márk enyhe megfázásának gyógyításást elősegítve , Marvin távolléte miatt Rob ült fel a 3i/atlas vezetői ülésébe. Garantált tartalom!

A kávézó a világ végén aktuális beszélgetése a budapesti light art museum új, negyedik kiállításának apropóján született. A fényművészeti múzeum MORE THAN HUMAN kiállítása a poszthumanizmus témakörét dolgozza fel, látványos, sokszor kifejezetten a múzeum tereibe készült műveken keresztül. Játszhat az ember istent? Eshet az eső felfelé? Hogyan nézne ki a Föld ember nélkül?McMenemy Márk és Marvin beszélgetőtársa Vida Szabolcs, a fényművészeti múzeum szakmai igazgatója.

Az 1970-es évek óta több erőforrást használunk, mint amennyit a Föld újra tud termelni, ez a folyamat pedig egyre csak romlik. A legtöbb becslés szerint most egy évben majdnem két Föld bolygónyi erőforrást használunk fel, 1,75 bolygónyit. A nemnövekedés koncepciójára támaszkodó építészeti modell keretezése nemcsak szükséges, de kívánatos, mi több: megvalósítható. A „zöld növekedés” ötletében az a furcsa, hogy mindenféle kétségbe vonható technológiákkal akarja tovább hajtani a növekedést, amelyek majd kiszívják a széndioxidot a levegőből, stb. A kapitalista rendszernek szüksége van erre az expanzióra. Mindeközben képesek lennénk a kapitalizmus zöldítése helyett csökkenteni a fogyasztásunkat.Számos kutatás bizonyítja, hogy a tudomány létrehozza a tudásanyagot, mely szükséges ahhoz, hogy a praktizáló tervezők számára is kézzelfoghatóvá váljon a nemnövekedés absztrakt fogalma. McMenemy Márk A MoMe Spatialising Degrowth nemzetkőzi szimpózium főszervezőjével, Jakabfi Kovács Boglárkával beszélget.

Houston Houston hirek! A galaktikus háló ismét összegyüjtötte a világ legfrissebb és legérdekesebb híreit a Rakéta.hu segítségével. Pőcze Balázs és Mcmenemy Márk kaleidoszkópja elemzi megannyi szemszögből az aktuális híreket. Marvin diagnosztika miatt távol..

A Rakéta.hu újságírója Pőcze Balázs shogun audio pólóban tár elénk válogatott híreket, melyeket ismét Marvin és McMenemy Márk vitat meg és enged következtetéseket a nem távoli jövőre nézve. Garantált tartalom.

A kávézó a világ végén ezen adása McMenemy Márk indokolt távollétében szubjektív ráhangolódást ad a Rakéta. Hu aktuális híreire. Pőcze Balázs és Marvin reflekciói generálnak szabad hanghullámokat. Figyelem!! Gondolatébresztő tartalom..

A kávézó a világ végén újra vendégül látja Togay Jónást akitől az utánozhatatlan Inota Fesztivál kapcsán kapunk átfogó képet az avantgard elektronikus zenei kultúra és képalkotás vizuális párosításával születő impulzusok installációk térbeli formák megvalósulásáról szervezői szemszögből.

A kávézó a világ végén aktuális adása a Rakéta. hu híreiből szemezget. Pőcze Balázs szelekcióját McMenemy Márk és Marvin receptorai értelmezik és aktualizálják Balázzsal, új és közös halmazba téve a világvégi kávézóban, ahol szintén tapintható az időzónák változása.

Életünk meghatározó területe - főleg ha lebetegszünk - a gyógyszerkutatás. Nem véletlenül az egyik legyorsabban fejlődő, és rendkívül jövedelmező tudományág.A Gábor Dénes-díjasok Klubja Egyesület idén egy egész konferenciát szán a témának, ahol számos nemzetközileg is elismert szaktekintélyis előadást tart majd.A konferencia célja a gyógyszeripari innováció területén való együttműködés erősítése Magyarországon és nemzetközi szinten, a gyakorlati szakemberek, kutatók és döntéshozók közötti párbeszéd elősegítése, valamint a gyógyszeripari kutatási ökoszisztéma fejlesztése Magyarországon. Küldetésük, hogy a gyógyszeripar, a tudományos kutatás és a kapcsolódó tudományágak iránt érdeklődő képviselőket aktuális témákkal várja a konferencia.McMenemy Márk Szigeti Krisztiánnal, a konferencia egyik szervezőjével beszélget.

A tarvágás nem jó az erdőnek, sokkot jelent az élővilágnak, Magyarország kormánya mégis folyamarosan könnyíti a felbecsülhetetlen értékű védett erdőink kitermelését is. McMenemy Márk beszélgetőpartnere Dr.Gálhidy László (WWF) Magyarország Erdő programjának vezetője a Szentélyerdő program fővédnöke.

A raketa.hu újságírója, Pőcze Balázs által összegyűjtött híreket szemlézi Marvin és McMenemy Márk

Amit veszel, azzá leszel!Mai fogyasztóitársadalmunkban túlzás nélkül minden vásárlásunkkal letesszük valami mellett a voksot, ezért nagyon nem mindegy, hogy mit és hogyan vásárolunk!„Az Egyszerűbb élet négy területen kínál fenntarthatóbb megoldásokat: közlekedés,szabadidő, digitális világ, öltözködés. A közös zöldülés nemcsak abban segít, hogy arésztvevők fenntarthatóbb szokásokat alakítsanak ki, de ahhoz is hozzájárul, hogy számosmegszokott, rossz beidegződésre egy kicsit hátrébb lépve tekintsenek rá. Így lehetőségetkapnak arra, hogy csökkentsék a stresszt és az olyan egészségkárosító rutinokat ahétköznapjaikban, mint a túl sok képernyőidő, kevés mozgás, kevés szabadban töltött idő,beszűkült személyes kapcsolatok” Andács Noémi és Dr. Szalai Szilviával a magyar ÖkoKör koordnitánoraival beszélgetünk

A csapból is a mesterséges intelligencia folyik. Meg a fülünkön is ki. De akár unjuk, akár nem, napról jobban a minden napjaink részévé válik, egyre többen és többet használjuk. Ha jövőről beszélünk, akkor megkerülhetetlen téma. Tényleg öntudatra fog ébredni? Elveszi a munkánkat vagy digitális megváltóként ment meg minket saját magunktól? Keleti Arthur, jövő kutató, kiberbiztonsági- és MI-szakértő pont egy éve járt a Kávézóban, ez pedig egy örökkévalóságnak számit az AI világában. Mire képes ma, és mire lesz képes holnap a digitális teremtményünk?

Pőcze Balázzsal, a raketa.hu újságírójával ismét híreket szemlézünk, például az egyre melegebb Európai időjárással és annak hátterével kapcsolatban (Blame Canada! :D), a textil újrahasznosítás új lehetőségeiről. Arról, hogy miért van több mikro-műanyag az üveg palackokban, mint a pet-palackokban? De lesz szó vezeték nélküli áramtovábbításról, és a minden betegség gyógyírját keresű mesterséges intelligenciáról.

Dr. Bart István klímapolitikai szakértő húsz éve foglalkozik az éghajlatváltozás társadalmi-gazdasági hatásaival és a klímakatasztrófa mérsékléséhez szükséges szakpolitikai megoldásokkal. Végzettsége jogász és várostervező. Volt már eurokrata, magyar köztisztviselő, független tanácsadó és civil is. Jelenleg az Environmental Defense Fund környezetvédelmi szervezet munkatársa, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója, az Energiaklub elnökségi tagja és az Egyensúly Intézet szakértője. A világvégi kávézóban új könyve, a Napozószékek a Titanicon kapcsán beszélgettem.www.bartistvan.hu

Napjaink egyik komoly kihívása az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek mellett is biztosítani amegfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert. Pinke Zsolt és munkatársai a hazaimezőgazdaság ellenállóképességét vizsgálták a 2022-es nagy európai aszály fényében.Eredményeik segíthetik az agrár ágazatban dolgozókat és a döntéshozókat a jövőbeni károkmegelőzésében.

Az Eltékozolt vizeink című alkotás Szendőfi Balázs természetfilmes rendezésében, a WWF Magyarország szakmai vezetésével és a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt partnereinek közreműködésével készült. A film gyönyörű felvételeken keresztül mutatja meg, hogy a klímaváltozás korában milyen károkat okoz hazánkban az értékes vizek gyors elvezetése a csatornákon és szabályozott folyóvizeken át, és hogyan szárad ki az ország, legfőképpen az Alföld. A rövidfilmben azonban azt is láthatjuk, hogy miként pezseg az élet azokon a területeken, ahol már helyreállították a vizesélőhelyeket és megtartják a vizet a tájban. A film rendezőjével és a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjével beszélgettünk erről a szó szerint életbevágó témáról.

Pongor-Juhász Attila -  PJA ahogy sokan  hívják -  Magyarország egyik legsikeresebb üzleti coacha. Számtalan hazai vállalkozónak, kicsiknek és nagyoknak segít elérni a vágyott üzleti sikert - de nem elsősorban a profit növelése a cél - nyilván az sem mellékes - hanem sokkal inkább az üzleti szabadság, az önjáró vállalkozás kialakítása és a megfelelő gondolkodásmód kialakítása - vagy inkább újra felfedezése. Megtalálni a régen elfelejtett álmokat, a motivációt, mindazt, ami a számtalan nehézség ellenére hajt minket a vágyott célunk felé. És erre nem csak az üzleti életben van nagy szükség, hiszen pozitív jövőkép, teremtő gondolkodás nélkül sem egyénként, sem társadalomként nem tudunki egy fenntarthatóbb világot létrehozni! Mert ugye, már túl késő van ahhoz, hogy ne legyünk optimisták!

A Kávézó mai vendége Sipos Mihály a Fenntartható Visszafejlődés közösség alapítója, egykori egyemeti oktató, agrármérnök és gazda, aki életet az élelmiszer önfenntartásra tette fel és ezen a rögös úton ma már népes hazai és nemzetközi követőtáborral bír. Véleménye szerint az egészséges élethez, csak egészséges, tiszta élelem fogyasztásával juthatunk el, ezt azonban csak saját magunk által megtermelve szerezhetjük meg. A mai világ irányáról nincs túl jó véleménnyel, és néha radikális véleményét nem rejti véka alá.

houston-houston! vagyis hírszemle a raketa.hu újságírója, pőcze balázs szerkesztésében. a fedélzeten még marvin és mcmenemy márk

A világvégi kávézó vendége ezúttal Minkó Mihály a MOME innovációs központjának kutatója, ahol sok más érdekes kísérlet mellett micélium biokompozitotak is előállítanak. Direkt nem használom a gyártottak kifejezest, ugyanis ez az anyag annyira bio, hogy konkrétan belenövesztik a formába. Ezek a kompozitok ugyanis gombafonalakból készülnek. A MOME-n organikus megjelenésű tányérokat állítottak elő a SALT étterem számára, ám ezt a forradalmi technológiát ma már sok más területen is alkalmazzák, például a divat- és autószektorban, ahol gomba-bőrt készítenek vele, de az építőiparban is használatos már egy ideje. A micélium termékek lehetőségeiről és korlátairól beszélgettünk, na meg a szép gombás jövő lehetőségéről.

"Made in China" - ez a felirat évtizedek óta egyet jelent az olcsó és nem túl kifejezetten jó minőségű tömegtermékkel, ám az olyan kínai márkák, mint a BYD, a Huawei vagy a DJI bebizonyították, hogy ez egyre kevésbé megalapozott előítélet. A kávézó mai vendége Mátrai Miklós, aki 15 éve jár rendszeresen Kínába, hogy a hazai megrendelőket összekösse megbízható kínai gyártókkal. Ennek következtében személyesen tapasztalta meg azt a hatalmas változást, amin Kína keresztül ment az utóbbi évtizedben. Arról beszélgetünk vele, hogy milyennek látja ő az ázsiai nagyvadat, hogyan élnek ott az emberek, és igazak-e azok a sztereotípiák, amik bennünk élnek a Nagyfalon túli világról? Lehetséges, hogy Kína lesz végül a világ vezető zöld nagyhatalma?

A Klímapolitikai Intézet 2020-ban kezdte meg működését. Az intézet szakértői között található többek között biológus, közgazdász, környezetvédelmi jogász, agrármérnök, energetikai szakember és társadalomkutató. Munkájuk során az energetikai, mezőgazdasági kérdésekre fókuszálnak, de az épített és természetes környezetünk megóvását, az ökológiai egyensúly fenntartását is rendkívül fontosnak gondolják.A környezetvédelem és a klímaváltozás kérdéseivel foglalkoznak, ám a globális szervezetekhez képest az éghajlati változásokat magyar szemmel is nézik, a nemzeti és a helyi kihívások leküzdését és a helyi értékek megóvását helyezik előtérebe. Hiszik, hogy a hazaszeretet, egymás megbecsülése és természeti kincseink tisztelete legalább olyan fontos a környezetvédelem terén, mint a nagy nemzetközi egyezmények, a kvóták és csúcstalálkozók.Elfogadják, hogy van klímaváltozás, de a pánikkeltés és a klímaszorongás erősítése helyett a cselekvésre és a megoldásra helyezzik a hangsúlyt. 

houston-houston! vagyis hírszemle a raketa.hu újságírója, pőcze balázs szerkesztésében. a fedélzeten még marvin és mcmenemy márkmai témáink:mit kell tudni a Deep Seek-ről vagyis a semmiből felbukkanó "olcsó" kínai mesterséges intelligenciáról?ráakarjuk bízni ügyeink intézését egy MI-ügynökre, hogy mindent elintézzen helyettünk, a szállásfoglalástól, a levelezésünkön át, az utalásinkig? mi lesz velünk, ha semmilyen szabályozás nem fogja korlátozni a drónok működését?jönnek az emberi erőt felerősítő exo-szkletonokmeg a pakolós robotkarral szerelt robotporszívók

A világvégi kávézó vendége ezúttal magyarország egyik kedvenc és véleményem szerint egyik legszórakoztatób autós újságírója, Bazsó Gábor Karotta. A téma természetesen a mobilitás jövője. A nagy kérdés, hogy villany vagy nem villany? Amiről Karottának elég markáns és meggyőző véleménye van.Kitérünk Kína szerepére és arra, hogy mi eredményezte a Németorstágban kialakult autóipari helyzetet?.Egyet biztosan mondhatok. Karotta nem fukarkodik a mondanivalóját illetően! 🙂