Kék Bolygó - Áder János podcastja

Egy magyar vállalkozás nyújt megoldást a növényeknek az aszályos időszakra. A FitoWool egy jelenleg alulhasznosított természetes erőforrást – a gyapjút – magas hozzáadott értékű, fenntartható megoldássá alakította. Veres Andrea növényorvos, az Agrologica Kft. társalapítója szerint a gyapjú ugyanis nem hulladék, hanem megújuló, biológiailag lebomló alapanyag. A gyapjú pellet egyik legfontosabb előnye a talaj vízmegtartó képességének javítása. A gyapjú természetes szerkezete lehetővé teszi a víz hatékony megkötését és fokozatos leadását. Továbbá elősegíti a talajélet újraélesztését a mikroorganizmusok támogatásával, a humuszképződés ösztönzésével és egy hosszú távon termékeny, ellenálló talajszerkezet kialakításával. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem címzetes egyetemi docense megjegyzi még azt is, hogy a termékük hozzájárul a vegyszerhasználat mérsékléséhez.

Nincs új a Nap alatt. Napjaink trendinek nevezett hívószava lett a fenntartható életmód. Az elmúlt évtizedek alapján ez valahol érthető is, de száz évvel ezelőtt vagy még korábban ez a mindennapok részét képezte. Április 22-én a szentendrei Skanzenben nyílik egy kiállítás "Együtt a fenntarthatóságért!" címmel, amelyen bemutatják eleink jó gyakorlatait, együttal tippeket adva a látogatóknak arra, hogy ezt a jelenben miként kivitelezhetik. Nagyné Batári Zsuzsanna főigazgató-helyettes a podcastben bemutatja a tárlatot, mesél a burgonya felhasználásáról, biokertekről, a gyógynövények szerepéről, illetve a jóllétünkről.

Az úgynevezett környezeti teljesítmény indexben Magyarország még az Egyesült Államokat is megelőzi. Ez a mutató az országok környezeti egészségének és ökoszisztémia-életképességének mérőszáma. Bartus Gábor környezetgazdász a 150-ik Kék Bolygó podcastben arról is beszél, hogy a kínai zöldfordulat háttere azért még igencsak barna, valamint hogy az amerikaiaknak a legrosszabb az ökológiai lábnyoma a világon. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára is azon kutatók között van, aki a bruttó hazai termék indexét, ismertebb nevén a GDP-t, szeretné megváltoztatni, ugyanis a Földön a környezeti és humán erőforrások is hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, illetve az életminőséghez. Egészségesebb környezetben jobban és tovább élhetünk, tehát az egészségügyre kevesebbet kell költeni, tovább tudunk dolgozni. Vagy minél több a képzett ember, annál nagyobb az esélye az új, innovatív megoldások létrehozásának.

Amikor a hagyomány és az innováció találkozik egymással. A régi magyar parasztházak kialakításánál nem volt ismeretlen a szalma. Ugyanakkor számtalan tévhit van azzal összefüggésben, hogy a mai korban is lehet-e használni. Csak Franciaország területén nagyjából 5000 szalmabála épület áll jelenleg is, és számuk napról napra növekszik. Vannak közöttük egyetemek, iskolák, irodaházak, komplexumok, sportlétesítmények, óvodák, villák, passzív házak, lakóházak, és még rengeteg más funkciót ellátó építmény. Egy magyar házaspár - egyetemi kutatásokkal alátámasztva - bebizonyította a szalmabála-építés hatékonyságát a hőszigetelés, az energia és hangszigetelés terén. Stverteczky Tímea, a terméket gyártó SSH-System Kft. pénzügyi vezetője azt mondja, a szalmapaplan tökéletes azokra a szerkezetekre, ahol az a cél, hogy jó páraközlekedés, páragazdálkodás legyen az épületben. Sok esetben tapasztalni penészedést azoknál a házaknál, amik esetleg úgy lettek leszigetelve a hőhidasság miatt, vagy műanyag szigeteléssel, hogy nem tud a pára közlekedni, és megjelenik a penész a sarkokban, a mennyezeten.

A világ legnagyobb autóipari konszernjei is felfigyeltek egy maroknyi magyar mérnökcsapat találmányára. Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője azt mondja, termékük egy szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet. Újításuk lényege, hogy az Onli-val felszerelt autók akkumulátorai ugyanakkora töltéssel kétszer akkora távot tudnak megtenni. A Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója megjegyezte: az Onli előállításakor a víz felhasználása jelentősen csökkent. A magyar fejlesztést a Planet Budapesten mutatták be február végén.

Színészekkel, 21. századi installációkkal, megújult helyszínen, jövőbe mutató, de a jelen kihívásaival és azokra adható lehetséges megoldásokkal várja látogatóit a Planet Budapest február 25-től. A fővárosi Vasúttörténeti Parkban megtekinthető rendezvény több részből áll. Az első 5 napban 100 magyar vállalkozás mutatja be, hogy milyen válaszai vannak a fenntartható élet tekintetében különböző ágazatokban; legyen az az agrárium, az energia vagy a fogyasztás. Ezen belül szakértők 3 napon át konferenciákon is megvitatják ezeket. De hogy emellett valódi élménnyé is váljon a megszerzendő tudás, a gyerekeket és a fiatal felnőtteket is várja a rendező Kék Bolygó Alapítvány március 29-ig a Planet Ride-ra, a Planet Explorers-re és a Planet Heroes-ra. A Föld és az ember története, tizenkét kérdést körbejárandó élménykörút, valamint egy mesés küldetés a fenntarthatóságról, illetve arról, hogyan hatnak az ember döntései a környezetre. Az esemény kivitelezője, Unger Zsolt, az Unger and Partners ügyvezetője beszél a részletekről.

Egy magyar mérnökházaspár kezdett el azzal foglalkozni, hogy a víz elhagyásával miként lehet hőenergiát tárolni. Mindehhez felhasználták az űrállomások falához is használt úgynevezett fázisváltó anyagokat. A megalkotott Intelligens Thermal Battery a meglévő vagy új hűtési, fűtési rendszer integrált részévé válhat és akár 30-40 százalékos energiamegtakarítást tud lehetővé tenni. A hőtárolók révén raktározható a napenergia nappal, amikor a termelés a legmagasabb, és felhasználható éjszaka vagy felhős időben, amikor a termelés csökken. Már 80 helyen telepítettek a HeatVentors termékeiből, egyebek mellett Ománban a világ egyik legnagyobb szállodaláncának létesítményeibe. Kakas József, a társaság ügyvezetője elmondta, hogy Magyarországon van példa arra is, hogy egy termelő gyárból „vitték el” a felesleges hőt egy óvodába, és ott használták fel a meleg nyári napokon hűtésre.

A kedvezőbb élettani hatások (kiemelkedő tápérték, magas fehérje- és rosttartalom) mellett a környezet számára is jóval előnyösebb az ősi gabonák fogyasztása. És hogy mik ezek? Alakor, tönköly, tenke. Simon András egy mesébe illő történetet mond el, miként alakult meg cége, a NaturGold Hungária Kft. A társaság ügyvezetője szerint a világ legtisztább búzájának termelésénél a föld minőségét is jobban meg tudják őrízni, valamint a víz is jobban megmarad a hagyományos termesztésű búzához képest. Azonban az éremnek van másik oldala is: az ősi gabonákból kevesebbet lehet termelni és a nagyüzemi feldolgozásuk sem megoldott még. Az alakorból, tönkölyből és tenkéből készült termékekkel a nagyközönség is megismerkedhet a Planet Expón a budapesti Vasúttörténeti Parkban 2026. február 25. és március 1. között.

Az év eleji magyarországi havazás és fagyok ellenére is kijelenthető, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson (COP) vállalt, az iparosodás előtti szinthez képest másfél foknál nagyobb mértékben melegszik az idő globálisan. A Kárpát-medencében pedig még ennél is erőteljesebben. Az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke egyetért Áder János volt államfővel abban, hogy a több tízezres létszámmal lezajló COP-ok helyett a nagyhatalmak és a világ nagy szennyező államainak vezetőinek kellene leülniük és megállapodniuk abban, miként csökkentsék országaik a károsanyag kibocsátást. Kőrösi Csaba kiemelte Kína példáját, ahol rájöttek: a környezetkímélő életmódból és technológiákból óriási üzletet lehet csinálni. (A felvétel 2025. december végén készült)

Egyike azon női borászoknak, aki az év bortermelője tudott lenni Magyarországon. Elhivatottságát jól mutatja, hogy Nyulné Dr. Pühra Beáta a borászatból doktorált. A Nyakas Pince borászati vezetője örök optimista, életigenló, háromgyermekes édesanya. Azt vallja, a boroknak óriási kulturális és ételek melletti szerepe van. Folyamatosan kísérletezik, bioborokat készít, illetve a Nyakashoz kötődik az egyik zászlóshajó boruk, a Menádok. A podcastben a borász elmondja, hogy egyes étkekhez melyik bort ajánlja. Ugyanakkor szó esik a klímaváltozásról is, azaz hogy az aszály miként sújtja a szőlő ültetvényeket, valamint hogyan védekeznek egyes betegségek ellen. Aki évvégén, az új esztendő elején igazi üdítő beszélgetést szeretne hallgatni, ne hagyja ki ezt a podcastet!

Példaértékű módon vált a mindennapok részévé a fenntarthatóság a Pannonhalmi Főapátságban. A (vágástéri hulladékokból és gallyakból előállított) biomassza fűtőművel, a hőszivattyúk segítségével jelentősen lecsökkentették a gázfogyasztásukat, így a fosszilis energiától való függőségüket. A szomszédos Ravazd községben telepített napelemekkel a teljes áramfogyasztásuk 70 százalékát tudják megtakarítani. A bencés gimnáziumban a WC-knél az öblítéshez, illetve az apátsági keretekben az öntözéshez nem ivó-, hanem ipari vizet használnak. A sörfőzdéjükben a melegvizet pedig visszaforgatják a folyékony kenyér előállításához. De ezzel még nincs vége! Hortobágyi T. Cirill mindezeken túl beszél a teremtésvédelmi keresztútról, az általa kitalált 5T mozgalomról, valamint arról is, hogy ezeréves könyvtárukba miként fészkelték be magukat a kenyérbogarak és hogyan védekeznek a jövőben megjelenő esetleges kártevők ellen.

Manapság már nemcsak mentális, hanem közegészségügyi hatása is van a városi zöldfelületeknek. Orlóci László botanikus szerint az egyre gyakoribbá váló nyári forró időszakok nagyon igénybe veszik az emberi szervezetet. Kialakultak olyan civilizációs betegségek, amelyek korábban vidéken ismeretlenek voltak, de az egyre népesebb városokban megjelentek. Egyik legismertebb ezek közül az allergia. A növénynemesítő és genetikus azt mondja, az őshonos növények városi környezetben már nem állják meg a helyüket. Ezért - egyelőre még egyetemi szinten – elkezdtek dolgozni olyan növények nemesítésén, amelyek fenntarthatóvá tudják tenni az ökoszisztémát.

Volt olyan év a 60-as években, amikor félmillió hektárnyi magyar vetőmaggal "mentették meg" az Egyesült Államokat, így a következő évben magyar kukorica termett Amerikában. Mostanában azonban több mélyütés éri az itthoni szakmát. Egyrészt két generációnyi szakember gárda hiányzik a rendszerből, másrészt a klímaváltozás miatt az aszály és eddig nem látott kártevők teszik tönkre a termést, harmadrészt a szomszédban dúló háború miatt az elmaradó oroszországi export és a tárolás okoz gondokat. A Magyar Vetőmag Szövetség elnöke arról számolt be, hogy jelenleg itthon több, mint száz faj több, mint ezer fajtáját nemesítik. Takács Géza agrármérnök hozzátette: a nem kiszámítható időjárás miatt a nemesítést sokszor már szinkronban csinálják. Azaz fejlesztenek öntözéssel és szárazon is vetőmagokat.

Elkezdődött Gemenc átalakulása a klímaváltozás miatt. Az 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt álló védett és fokozottan védett területéből mintegy 180 négyzetkilométert rendszeresen árvíz önt el, amivel nemcsak Magyarországon, de egész Európában is egyedülálló. A több generáció óta erdészettel foglalkozó Fodermayer családból származó Vilmos, a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettese mégis azt mondja, a 90-100 éves kocsányos tölgyesek nagy része a 2022-es aszály óta kiszáradt. Most az új hidrológiai viszonyoknak megfelelő új fákat telepítenek. A Balkánról csak a középhegységi területekre tudnak új típusokat hozni, az ártérbe másra lesz szükség. Az okleveles erdőmérnök elárulja azt is, hogy milyen fáktól kell elköszönnünk a következő évtizedekben Magyarországon.

Gyakorlatilag már 2017 óta merül a talajvíz tartaléka, kisebb-nagyobb aszályos időszakok váltják egymást Magyarországon, mondja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatója. A 70-es évek vége óta kiszáradó Homokhátságon például több helyen 10-12 métert (!) csökkent a talajvízszint. Bíró Tibor ismerteti a lehetőségeket, a lehetséges megoldásokat. A beszélgetésben szóba került az illegálisan fúrt kutak helyzete, használata és szabályozására egy javaslat. Sőt, még azt is megtudhatják a Magyar Hidrológiai Társaság alelnökétől, hogy a mesterséges intelligencia és a kínai műholdak hogyan segíthetnek a vízkészletek pontos feltérképezésében, illetve a várható csapadék eloszlásának előrejelzésében.

Szavannaszerűvé kezd válni a magyar Alföld a mintegy féléves, aszályos, hőhullámokkal teli időszakban - mondja Jakab Gusztáv biológus, aki évente 2-300 km-t tesz meg gyalog a magyar pusztában, hogy figyelemmel kísérje annak változásait. Legtöbbször ezeket fotókon dokumentálja is. Az ELTE Természettudományi Karának docense szerint nyáron a jószágok - zöld felület híjján - már nem tudnak legelni, és a szőcskék, lepkék is eltűntek, helyettük legyek jelentek meg nagy számban. A szakember hozzáteszi, az Alföldet mindig is jellemezték a klímatikus változások, már a középkorban is, de ma már nagyon nagy mennyiségű víz hiányzik. Úgy véli, egy Békés megye nagyságú területet kellene - mozaikszerűen - elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet. Felhívja a figyelmet az észszerű tájhasználatra is, ami azt jelenti, bizonyos növények termesztésétől el kell búcsúzni. Öröm, vagyis szépség az ürömben, hogy tavasszal azért megmutatja az arcát az élet: soha korábban nem volt akkora kamillavirágzás, mint manapság. Nyáron pedig nagyon sok pipacs jelenik meg az Alföldön.

Memóriahab, csecsemőtápszer, vezeték nélküli elektronikus eszközök, számítógépes egér, okostelefonok kamerái, GPS, napelemek. Tudja, mi ezekben a közös? Az űrkutatás. Utóbbi nélkül ezek nem lennének a mindennapjaink részei. A második magyar űrhajós 25 kísérletet végzett a Nemzetközi Űrállomáson. Ezeket magyar egyetemek és cégek tudják majd hasznosítani. Kapu Tibor napjaink egyik legnépszerűbb közéleti szereplője. Küldetése nem csak a gyerekeknek ad egy űrbéli álmot, de magyar szakembereknek is biztosít sok muníciót újabb hazai kutatásoknak.

Az agráriumban a fenntarthatóság a termelés fenntarthatóságáról is szól – mondja az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője. Ez azt jelenti, hogy ár – érték arányban elérhető termékeket kell letenni a fogyasztók asztalára. Ondré Péter szerint az OMÉK részben azt a célt is szolgálja, hogy a határon belüli és túli kistermelőket megismertethessék a vásárlókkal. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt szervező AMC ügyvezetője beszél arról is, hogy már rendelkeznek műholdas víztérképekkel, amelyeken látni mennyi vetőmagot kell kijuttatni a földekre, milyen a talaj vízellátottsága vagy éppen mekkora az aszálykár.

2000 óra van minden évben, amikor sem szél-, sem napenergiával nem lehet számolni. Ez az év mintegy negyede – mondja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja. Aszódi Attila szerint ezért kell az energiamix, amelynek része zsinóráram termelő erőmű. Emellett a tároló kapacitás növelése is szükséges. A magyarországi villamosenergia fogyasztás 36 százalékát adja a paksi atomerőmű, míg a napenergia - az elmúlt hat esztendőben tapasztalt növekedés következtében - a 14-15 százalékát. Mindeközben fokozatosan csökken a magyar áramimport. Míg a 60-as években 60 százalék környékén volt, manapság már jóval 30 százalék alatt van. A szakember beszélt arról is, hogy meglátása alapján az idei év vége helyett leghamarabb 2033-ban indulhat el Paks 2.

Idén tavasszal 60 millió ember maradt áram nélkül Portugáliában és Spanyolország nagy részén majdnem jó félnapra. Leállt a tömegközlekedés, hosszú sorokban vesztegeltek az utcákon az autók a kikapcsolódó közlekedési lámpák miatt, nem lehetett telefonálni, internetezni, készpénzt felvenni, bankkártyával fizetni, és sok háztartásban nemcsak a világítás, de szivattyúk leállása miatt az ivóvíz is elérhetetlenné vált. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja ez az eset az ellátásbiztonság fontosságára hívja fel a figyelmet. Különösen olyan korban, mint a mostani. Aszódi Attila szerint Magyarország villamosenergia felhasználásának tízszeresét teszi ki a világ szerverparkjainak energia igénye minden évben. És ez utóbbi, öt esztendőn belül – részben a mesterséges intelligencia terjedése miatt – akár meg is duplázódhat.

Tudta, hogy a fekete katonalégy haszonállat? Bizony az, hiszen az Agroloop üllői üzemében a lárvájukból prémium minőségű takarmány alapanyag lesz, fehérjeliszt és zsír, továbbá a trágyájukból kiváló talajjavító. Percze Rajmond, a cég társalapítója és ügyvezetője szerint a fenntarthatóság magasabb szintjére léphetnek az agráriumban, ugyanis az alacsony értékű, sokszor kidobásra ítélt, ám takarmány minősítésű élelmiszeripari melléktermékeket is tudják hasznosítani. Mindezt ráadásul jóval kisebb energia és víz felhasználással, mint amennyi a konvencionális fehérjeforrásokhoz szükséges. Az üzemből kikerülő alapanyagok felhasználásával készült tápokat előszeretettel fogyasztják a baromfik és a házi kedvenceink, a kutyák és a macskák, de a szárított lárvát – akár magában - a gekkók is. Az iparág pedig óriási fejlődési lehetőség előtt áll.

A fenntarthatóság nem pusztán egy manapság divatos kifejezés. Sok esetben eleink is erre törekedtek, csak nem ezt a szót használták rá. A 21. században egyre inkább az egészséges élet (egyik) kulcsa is lehet. Az ENSZ környezetvédelmi programjának fenntartható pénzügyi tanácsadója szerint 2050-ig világszinten 200 ezer milliárd dollárt kellene beletenni a gazdaságba, hogy elérjük a klímasemleges állapotot. Gyura Gábor közgazdász azt mondja, ez éves szinten globálisan az Egyesült Államok GDP-jének negyedét teszi ki. És hogy mit jelent mindez? Új munkahelyeket, új, modern eszközöket, környezetbarát, modern épületeket. Ennél is egyszerűbben fogalmazva: egy egészségesebb életet.

A PET palackok majdnem 90 százalékát visszaváltják az emberek az idei év első hónapjaiban átlagosan. A MOHU vezérigazgatója ezzel együtt azt mondja, száz REPONT automatából legfeljebb csak öt szokott üzemen kívül lenni valamilyen ok miatt. Pethő Zsolt szerint a sütőolaj leadás támogatásában is van még hova fejlődni, hiszen egy főre vetítve, Ausztriában tízszer többet gyűjtenek össze. Miközben egy csepp sütőolaj többszáz liter vizet szennyez el. A következő időszakban a hulladékgazdálkodási vállalat szeretne tíz hulladékudvart nyitni, félmillió új szelektív kukát kihelyezni, valamint robotizálni a hulladék válogatását. Na, de mi legyen az ételmaradékkal? A MOHU már teszteli azt a rendszert, ami erre is megoldást kínál.

Egy általános iskola, ahonnan kitiltották a mobiltelefonokat és a digitális eszközök egy részét egészen a nyolcadik osztály első félévéig. De nemcsak az intézményben, hanem - a szülők együttműködésével - otthonról is. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tanulás nem jelent stresszt, sokkal inkább élmény. A gödi Búzaszem Iskola alapítója és igazgatója ezzel együtt azt vallja, a 21. század munkaerőpiaci, nemzeti és családi igényeinek megfelelően fejlesztik a gyerekeket, csak ehhez a népdalokat, a néptáncot, a népmeséket és a népi kézművességet használják. A digitalis világ más dolgai azonban az oktatás részét képezik, ugyanis ez a kultúra nemcsak a "gépezést" jelenti, hanem azt, hogy a gyerekek tudjanak algoritmikusan gondolkozni. Horváth Szilárd szerint ezzel olyan agyterületeket mozgatnak meg, amelyeket csak ezzel a módszerrel lehet és leginkább ebben a korban. És mi ezért a jutalom? A magasszintű együttműködés egymással, továbbá tisztelettel kezelik a családi, baráti kapcsolataikat.

100 év, 100 új faj. Száz inváziós faj érkezett az elmúlt évszázadban Magyarországra. Növények és állatok is tartoznak ebbe a körbe. Előbbi egyik legismertebb „képviselője” a parlagfű, amely rengeteg ember életét nehezíti meg ebben az időszakban, míg utóbbi csoportba a poloska, a harlekin katica vagy a spanyol meztelen csiga tartozik. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója nem kecsegtet sok jóval: azt mondja, ezekkel már együtt kell élnünk. Garamszegi László szerint a károkat kell enyhítenünk; az újabban megjelenő fajoknál viszont még nagyobb az esélyünk a védekezésre. Az evolúcióbiológus hangsúlyozza, a külföldön már jelenlévő, de nálunk még nem észlelt kártevők miatti fertőzéseket rizikóbecslések alapján és a megfelelő felkészüléssel lehet csökkenteni.

Addig nem sok vizet zavartak, amíg a nyugati termékeket silány módon másolták. Onnan váltak „problémássá”, amikor a csúcstechnológiás területeken zárkóztak fel vagy éppen előzték meg a világ fejlett részét. Kína az elmúlt 20 évben megötszörözte villamosenergia termelését. Csak 2023-ban annyi új napelemet helyezett üzembe, amennyi addig összesen a világ más részén volt. Salát Gergely sinológus szerint az ázsiai országban politikai kérdéssé vált a környezetvédelem és a fenntarthatóság, ugyanis nagyon elszennyezték a környezetüket. Fokozatosan haladnak: csökken a szén és növekszik a zöldenergia aránya. Az iparban pedig ma már ők diktálnak, egy-egy nagy kínai cégnél csak a fejlesztéseken többtízezren dolgoznak.

45 országból több száz alkotás érkezik Veszprémbe május 15. és 18. között, hogy meglássuk és megnézzük a körülöttünk lévő világ csodáit, szépségeit. A Planet Lens Nemzetközi Természetfotó- és Filmfesztiválon fotókon és filmeken keresztül kerülhetünk közelebb a teremtett világhoz. Gózon Ákos, a filmes zsűri elnökének beszámolója alapján a fókusz ezúttal a biodiverzitásra, a fajok sokféleségére irányul. Egész estés természetfilmek, rövidfilmek, animációk vagy a Kárpát-medence értékeit bemutató produkciók szerepelnek a programban, de ezen kívül a királynék városában hat helyszínen várnak mindenkit további programokkal a korának és érdeklődésének megfelelően. A rendezvényre díjtalan a belépés.

Az optimista változat szerint – amennyiben megfelelő mértékben sikerül visszafogni a szén-dioxid koncentrációt – Magyarországon a mostani század végére másfél – két fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti értékhez képest. Szöllősi-Nagy András szerint ez pont a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben előírt érték határán van. A pesszimista szcenárió azonban 6 fokot jelez előre, ami visszafordíthatatlan változásokat okozhat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának egyetemi tanára azt mondja, ez megnöveli a szélsőségek előfordulását: gyakrabban lesznek villámárvízek és hosszú, aszályos időszakok. Ami viszont már biztos, az osztrák és svájci gleccserek olvadása Magyarországra is hatással lesz.

Napjaink egyik brit sikersorozata is középpontba állította a kamaszok internethasználatát. Az idei Fenntarthatósági Témahéten is részt vevő Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikum már kétszer is elnyerte a fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címet. Ennek keretében diákjaikat egyebek mellett felkészítik a közösségi oldalak biztonságos használatára. Az iskola bűnmegelőzési tanácsadója a tanév során osztályfőnöki órák keretében és élménypedagógiai foglalkozásokon ismerteti meg a tanulókat az internethasználat veszélyeivel, az online zaklatás felismerésével, a védekezés lehetőségeivel. Tóth Vera általános igazgatóhelyettes ezeken túl beszél még a pénzügyi ismeretek megalapozásáról, illetve olyan témákról, amelyekkel a tanulók naponta találkoznak.

A klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük – vallja Szöllősi-Nagy András, aki szerint ez érinti a csapadék mezőket, a vízellátást, valamint a szélsőségek előfordulásának lehetősége is megnő. Utóbbi azt jelenti, hogy egyre gyakoribbak az árvizek és az aszályok. Mindez úgy, hogy a víz mennyisége nem változik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának egyetemi tanára ezzel együtt nem kongatja a vészharangot, mert úgy véli, van remény. Megvan már az a technológia, amivel tudunk ezen változtatni. Ugyanakkor a víz miatti konfliktusok megszaporodhatnak.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány vezetésével egy szakértői csapat segítette az elmúlt két évben Észak-Macedónia kormányát abban, hogy egy tisztább ország legyen. Ez az első eset, hogy Magyarország adja a projektvezető szervezetet egy körkörös gazdaság területén megvalósítandó Twinning projektbe. Az úgynevezett junior partner az osztrák környezetvédelmi ügynökség volt, de spanyol és észt szakértők is bekapcsolódtak a munkába. A hulladékgazdálkodási program kidolgozása a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének része. Wégner Krisztina környezetvédelmi szakjogász azt mondja, ha a szkopjei kormány elfogadja a koncepciójukat és a szükséges jogszabályokat, akkor rövid idő alatt látványos eredményeket tudnak elérni. A projektvezető szerint ráadásul nem csak a tagjelölt, de a meglévő uniós államok számára is példaértékű lehet, mivel ilyen még nincs Európában.

Két olyan területen is folynak munkálatok a Bay Zoltán Kutatóintézetben, amely világszinten is térképre teheti Magyarországot az innovációban. A chiphordozó kerámia lapka, azaz a „Chipcer-projekt” előmozdítja Magyarország technológiai fejlettségét, támogatja az ipar technológiaváltását, és hosszabb távon jelentős gazdasági előnyt biztosít. De már ezelőtt, akár idén napvilágra kerülhet egy 13 éve tartó munka gyümölcse: fenntartható akkumulátorfejlesztés, zöld technológiákban érdekelt cégekkel. Vida Ádám fizikus, kutatás-fejlesztési igazgató ezen kívül beszél még a hidrogén felhasználásának jelenéről és lehetséges jövőjéről is.

Ezekben a hetekben a három balti államot segítik leválasztani az orosz áramhálózatról, Ukrajna villamosenergiáját pedig háborús körülmények között is biztosítják. A magyar tulajdonú Navitasoft Zrt. nemcsak Európa 14 országában van jelen, hanem itthon is dolgoznak. Mégpedig azon, hogy energiaközösségek jöjjenek létre. Füzi Ákos vezérigazgató szerint az okosmérők segítségével szinte percre pontosan meg tudják mondani, mikor a legolcsóbb az áram a piacon, azaz például mikor érdemes elindítani a mosógépet, hogy energiát takarítsunk meg. Amíg nincsenek kész az új hálózatok, addig a Navitasoft a meglévők kapacitásait kihasználva tudja hatékonyabbá tenni a fogyasztást.

Az éghajlat változása a bortermelést is érinti. A gyakoribb aszály és a talajvíz csökkenése komoly kihívást jelent. Ifjabb Szepsy István szerint manapság sokkal nagyobb biztonsággal lehet készíteni, ráadásul versenyképes is lett a fehér, száraz bor a tokaji borvidéken. A borász ezt egyértelműen a klímaváltozásnak tudja be. Ezzel együtt a tokaji a szakmában ugyan világhírű, de az általános fogyasztóknál már kevésbé ismert. Ez leginkább a termőterület nagyságának tudható be, ugyanis a borvidék éves termelése New York és agglomerációjának egyhónapnyi borfogyasztásának felel meg. Mit lehet tenni ilyen körülmények között; hogyan reagálnak a bortermelők a változó klímára és fogyasztásra? Európa egyik legjobb borászata díjjal is kitüntetett pincészet vezetője adja meg a válaszokat.

Nem azonos a szovjet – amerikai hidegháborús viszonnyal a mai geopolitikai helyzet. Az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke szerint az Egyesült Államok és Kína között első körben meg kell találni a tudományos együttműködési kereteket. Kőrösi Csaba azt mondja, itt nem a katonai, biztonságpolitikai területekre kell gondolni, hanem az élelmiszer biztonságra és termelésre, valamint az újabb vírusok megjelenésének tükrében a humán egészségügyre, illetve életre. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója nagy kérdésnek és egy technológiai ugrásnak tartja, hogy a változó klíma közepette a jelenleg meglévő területeken a mainál jelentősen nagyobb lakosság számára hogyan lehet kevesebb vízzel előállítani a mostanihoz képest 30-40 százalékkal több élelmiszert. Ez az egészséges lét kérdését érinti.

Az utóbbi 15 évben 25 százalékkal lett gyorsabb a hőmérséklet emelkedése - mondja az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke. Kőrösi Csaba szerint történelmi csúcson a károsanyag kibocsátás, növekszik a károk mértéke. Számos törékeny ország az összeomlás szélére került. Mindeközben a legtöbb fosszilis energiát termelő államokban tanácskoznak több, mint 60 ezren a klímaváltozásról. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója felhívja a figyelmet arra is, hogy Kína messze több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a teljes Európai Unió, és hamarosan lekörözi az Egyesült Államokat. Mindehhez Áder János hozzáteszi, ideológia és illuziómentesen kellene tárgyalni, nem évente egyszer, hanem folyamatosan, valamint nem több tízezer embernek, hanem a G7-es vagy G20-as országcsoportok vezetőinek, hogy eredményt érjenek el az éghajlatváltozás lassításában.

Ahol a lányok verését a szerelem jelének tartják. Amikor az uzsora a túlélés záloga. Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos a reménytelenséggel átszőtt életeket és településeket próbálja megváltoztatni, vagy legalább jóbbá tenni. A sikert nem adják ingyen, apróbb örömök már boldogságot jelentenek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a Fény utcai piacon működő automataboltjukat, pékségüket és bisztrójukat mutatja be, melyek termékeit a felzárkózó településeken élők termelik. A Rózsadomb mellett kapható lekvár, szörp, a kifli alapanyaga vagy éppen a fine dining ebéd mögött nagyon nehéz emberi sorsok vannak. Vecsei Miklós úgy fogalmaz, ha az ezeket a fogyasztóknak elmondják, hol készültek a magas minőségű termékeik, akkor az többet ér, mint ha azt mondaná, hogy a hátrányos helyzetű romák lakta települések megmenthetők.

Évszámokhoz lehet kötni, hogy egyes élőlények mikor haltak ki az elmúlt 300 évben – mondja Juhász Árpád. Szakértők szerint a jelenleg zajló hatodik kihalási hullámban a nyolcmillió állatfajból egymillió veszélyeztetett. A 2025-ben 90 éves geológus a világ 200 ezer gleccseréből kétszázat személyesen is felkeresett. Úgy látja, ezek az északi és déli féltekén egyaránt látványos olvadásnak indultak. Grönland nyugati partjainál például többmillió tonna (!) jégszilánk úszik. A népszerű televíziós eddig több, mint százezer fotót készített. A Kék Bolygó Alapítvány által támogatott legújabb albumában, a Gyerekek a nagyvilágban címmel megjelent kötetben is bemutat ebből jó néhányat. 30 országot járt körbe és figyelte meg, miként hat a vallás a fiatalokra. Ugyanis, mint Juhász Árpád fogalmaz, a geológus és a teológus között csak egy betű az eltérés…

Miközben Amerikában és Ausztráliában már többen átálltak rá, Magyarországon nem egészen félszázan művelik "no-till" technológiával a földjüket. A szántást elhagyva, forgatás nélkül termelnek a területükön. Berend Ferenc 2011 óta saját somogyi birtokán kísérletezik vele, és mint mondja, még mindig tanulási szakaszban van. A 49 éves agrármérnököt sokan "csodabogárnak' tartják azért, mert több ponton szembe megy a hagyományos gazdálkodással. Nem használ műtrágyát és különböző vegyszereket, így egészségesebb élelmiszert tud előállítani. Úgy fogalmaz: ennél a művelésnél gondolkozni kell a következő lépésekről, éppen ezért vannak és lehetnek hátulütői a munkájának. Mindenesetre az tény, hogy az aszályos időszakokat jobban át lehet ezzel vészelni, ugyanis a talaj jobban megtartja a vizet. A Somogyi Kószáló Farmon 2020 óta foglalkoznak állattartással is, ami a rendszer része. Ugyanis az állatok tápanyag-utánpótlással látják el a földeket.

A klímaváltozás sokszor történelmi folyamatokat indított be, jelentősen átrajzolva bizonyos társadalmak mindennapjait - mondja Rácz Lajos. A klímatörténész a fordítója a nemrégiben megjelent Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év című kötetnek. Római optimumnak nevezzük azt a csaknem négy évszázados időszakot, amikor Európában a Kr. u. 1. század végétől egy melegebb és szárazabb időjárás köszöntött be. Ezekben az évszázadokban például a Kárpát-medence klímája a mai észak-olaszországihoz hasonlított. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának egyetemi tanára szerint az elmúlt 35 évben gyorsult fel a globális felmelegedés, miközben a XIX. század végén még kis jégkorszakról beszélhettünk. Érdekes módon Magyarország esetében az Alföld és a Dunántúl más tendenciákat mutat. És hogy mire számíthatunk? Rácz Lajos úgy véli, a jövő még nyitott, és sarlatánnak nevezi azt, aki jóslásokba bocsátkozik.

Lakhatás, egészségügyi ellátás, taníttatás, munkahelyhez juttatás. Egyebek mellett ezekben nyújt segítséget 178 felzárkózó településen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és további 28 közreműködő szervezet Magyarországon. Vecsei Miklós alelnök azt mondja, néhány éven belül 300 településen szeretnének jelen lenni, és akkor már mintegy 300 ezer ember életét tudják jobbá tenni. Az 5 évvel ezelőtt indult program nem mentes a kudarcoktól, éppen ezért fogalmaz úgy a miniszterelnöki biztos, hogy „értésre” van szükség. Az odafigyelés különösen fontos, ugyanis a következő 20 évben az itt születtek a magyar lakosság 7-8 százalékát teszik majd ki. És hogy lehet mindez fenntartható? Hát, így: 20 településen már úgynevezett mini naperőművekkel látják el árammal az ottélőket, 39 településen pedig bevezették azt a telemedicina szolgálatatást, amelyre már a japán kormány is felfigyelt.

Vannak veszélyei a klímaváltozásnak, de az alkalmazkodás és a megoldások mérsékelhetik ezt – mondja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrző Központ főigazgatója. Baktay Borbála szerint a 65 éve működő magyar intézet nem egy múzeum; kiemelt feladata, hogy elérhetővé tegye a gyűjteményében lévő fajtákat. Az elmúlt 10 évben megtízszereződött a tőlük kiküldött fajták száma, amelyet házi kertekben is kipróbálnak. Nem mellesleg a világon működő 1700 génbank közül a tápiószelei a növényi gyűjteményét tekintve az első húszban van. A központnak nagy szerepe van, illetve lesz abban, hogy az éghajlat változása miatt mit lehet majd termelni Magyarországon. https://www.youtube.com/@kekbolygo-podcast

Egy hosszú, forró és száraz nyár után árvíz vonult át Magyarországon. A szélsőséges időjárás változásra készteti a magyar mezőgazdaságot. Az agrárminiszter szerint ehhez tudnak adni támogatásokat, a szükséges fordulatot azonban a gazdák szemléletében is végre kell hajtani. A kukoricia helyett jöhet a cirok vagy a szója, a bogyós gyümölcsöknél pedig a technológiai váltás jelentheti a kiutat. Nagy István beszél még a víztározók szerepéről, valamint arról, hogy az Európai Unió által tiltott öntözés helyett miként lehet megoldani a földek vízellátását.

Érzékenyebbek lettünk a betegségekre; míg 2018-ban Magyarországon több százan átestek a nyugat-nílusi lázon, manapság a pár tucat megbetegedésre is felkapjuk a fejünket. Szlávik János infektológus szerint erre sajnos nincs védőoltás, de kezelhetők, ha időben azonosítják. Ráadásul a klímaváltozás miatt 2030-ra szinte minden olyan szúnyogfaj megjelenhet nálunk is, amelyek terjesztik a trópusi betegségeket. Úgy tűnik viszont, hogy megszelídült a covid. Azonban nem kiszámítható a jövője, mert a vírus irányít. A szakember azt ajánlja, a krónikus betegek és az idősek vegyék fel a frissített influenza és koronavírus oltásokat. És újra itt van a szamárköhögés: az Európai Unióban idén tízszeresére nőtt az esetek száma az előző évhez képest.

1698-ban alakultak az első iskolakertek Európában, míg Magyarországon az első ilyen Szarvason jött létre 1780-ban. Halbritter András szerint egy csendesebb időszak után a 20. században a fenntarthatóság és a nevelés mentén újult meg a mozgalom. A 2015-ben alapított Iskolakertekért Alapítvány Magyarországon és a régióban mintegy 300 bölcsődei, óvodai és iskolai tagintézménnyel büszkélkedik, de állami támogatásban még ennél is többen részesülnek. A szervezet alapítója azt mondja, a pedagógusok helyszíni képzésben részesülnek, mentorálást kapnak, hogy minél több tanórát tudjanak kivinni az iskolakertbe. A Széchenyi István Egyetem docense hozzáteszi: kimutatható, hogy a gyerek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a természethez, a földhöz való közvetlen viszony.

A harminc évvel ezelőttihez képest manapság százszor gyorsabb a klímaváltozás a magyar erdészeti területeken – mondja a Soproni Egyetem dékánhelyettese. Éppen ezért drónokkal, műholdakkal, lézerekkel és különböző szenzorokkal mérik fel, illetve modellezik le az aktuális állapotot. A mesterséges intelligencia elemzésének segítségével pedig felkészülnek a jövőre. Czimber Kornél szerint évenként 5 km-rel tolódik el az éghajlati zóna, így már jóideje felvették a kapcsolatot bolgár és török kollégáikkal, hogy Magyarországra hozzanak az ott őshonos fajakból. Ugyanis a fák tekintetében 100 évre előre kell gondolkozni. Az úgynevezett okos erdők legfontosabb kérdése a víz, a lehullott csapadék megtartása a földekben, hogy az egyre gyakoribb aszályos időszakokat is túléljék a fák.

Egy fiatal magyar csapat fekete katonalégy lárvájából készít fehérjét, amivel fenntarthatóvá teszik az élelmiszerláncot a takarmány alapanyag oldalon. Tehát csak állatoknak szánják a terméket, nem embernek. Az Agroloop alapítója és ügyvezetője azt mondja, fehérjére szüksége van az állattartó telepeknek. Ezeket most sok esetben Dél-Amerikából szerzik be, még pedig szója formájában, ami GMO-s. Percze Rajmond szerint évi hatezer tonna fehérjét tudnak gyártani, ami ugyan még nem sok, de jelzésértékű, és tudnak bővülni. Ha egy fiatal haszonállatnak (például malacnak) adnak ebből, akkor jelentősen csökkenthető a mortalitásuk, a tyúkok jobb minőségű tojást tojnak. De a kutyák vagy egyéb más házi kedvencek emésztésére is hasznos. A körforgásos előállításnál keletkező rovartrágyának pedig talajjavító képessége is van. Ráadásul míg egy kg szójafehérje koncentrátum előállításához 500 liter vízre van szükség, egy kg rovarfehérjéhez elegendő 10 liter.

Egy magyar mérnökcsapat vizsgálta a szennyvíziszap lehetséges hasznosítását. Egyfelől kivonható belőle biogáz, másfelől viszont vannak benne olyan alapanyagok, amelyek visszanyerhetők. Ilyen például az ecetsav, amire a háztartási tisztítószerek nagy része épül. A használt vízből kivonható a szenny is, így ennek felhasználásával jön létre a Cycle termékcsalád. Taxner György vízépítő és szennyvíztisztítási mérnök, az UTB Envirotec vezérigazgató-helyettese azt mondja, ezzel még nincs vége: a szennyvíziszapból talajjavítóhoz is hozzájutnak, és dolgoznak további anyagok kinyerésén is. A magyar cég WC-, fürdőszoba, konyhai, ablak és padlótisztító termékeihez a nagy márkák árszintje alatt lehet hozzájutni, koncentrátum esetén pedig még ennél is gazdaságosabb. Tehát árban és környezeti hatásukban is versenyképesek tudnak lenni.

Július 1-jétől már nem kerülhet forgalomba olyan italos üveg, PET-palack és alumínium doboz, amely nem visszaváltható. Természetesen a korábban gyártott termékek, amelyek még a boltokban vannak, továbbra is forgalmazhatóak, de figyelni kell arra, melyiken van visszaváltási díjas logo és melyiken nincs. A nagyobb boltokban 3000 REpont automata, a kisebb üzletekben pedig már mintegy ezer helyen lehet kézi visszaváltással leadni a palackokat, de ezek száma folyamatosan növekszik. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy egyéves működésük alatt már 2 százalékponttal növekedett az újrahasznosítási arány és Esztergomban átadták az első hulladékudvarukat is. Pethő Zsolt arról is beszámolt, hogy partnereiket arra kérték, az automaták mellett olyan lerakó konténereket is helyezzenek el (ahol még nincs ilyen), ahová be lehet dobni a nem visszaváltható üvegeket és flakonokat is.

A klímaváltozás, a globális turizmus és kereskedelem miatt újabb szúnyogfajok érkeztek Magyarországra a meglévő 50 mellé: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Az enyhe tél miatt idén már februárban megjelentek az emberre és állatra kellemetlen vagy éppen veszélyes rovarok. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa szerint ugyanis az inváziós, idegenhonos fajok gyorsabban szaporodnak, és képesek napközben is csípni. Kurucz Kornélia biológus, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa azt mondja, ezek a szúnyogok újabb betegségeket, akár trópusi eredetűeket is behoznak. A Dengue - (csonttörő) láz például már egyes európai országokban is okozott járványt. Azonban az egyén is tehet a szaporodásuk ellen, csak tudatosan kell cselekednünk (és nem a lecsapásról van szó).