Litera Podcast

Nádas Péter memoárja finoman szólva zavarba ejtő olvasmány. Irodalmi pletykagyűjtemény? Vagy egy korszak és egy kör belviszonyainak intenzív ábrázolása? A Litera szerkesztői vendégükkel, Margócsy István kritikussal igyekeztek pró és kontra érveket találni.

A 90-es évek a magyar kulturális sajtó aranykora volt, számos innovatív és hiánypótló, felejthetetlen folyóirattal, amelyek készítői azóta is tényezők a művészeti színtéren. Sorozatunkban vendégünk ezúttal Karafiáth Orsolya, az 1996-tól 2000-ig létezett Sárkányfű egyik meghatározó szerzője.

60 évvel Luchino Visconti félresikerült próbálkozása után egy európai filmrendező ismét vászonra vitte Albert Camus nagyhatású regényét, Az idegent (korábbi címén: a Közönyt). Francois Ozon filmjéről beszélgettünk.

Az otthontalanság poétikája – Tanulmányok Agota Kristofról című tanulmánykötet a magyar származású, Svájcban franciául alkotó világhírű szerző születésének 90. évfordulójára jelent meg, és arra tesz kísérletet, hogy megtalálja Agota Kristof helyét a magyar irodalomban. Podcastunkban a kötet két szerkesztőjével Decki Saroltával és Kovács Ágnessel Szekeres Dóra beszélgetett.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Biró Zsombor Aurél Egyéb, meghalt című novelláját hallhatjuk most a szerző előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Kovács Dominik és Kovács Viktor novellájának Szegény ördögök című részletét hallhatjuk most a szerzők előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Egressy Zoltán öt versét hallhatjuk most a szerző előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Bozsik Péter az Ex Symposion Tolnai Ottó emlékének ajánlott Anekdota számában megjelent, A mester első halála című versét hallhatjuk most a szerző előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.  

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Most G. István László verseit hallhatjuk a szerző előadásában.A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.  

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Elsőként Berta Ádám Haldokló csillag című regényének részletét hallhattuk a szerző előadásában.A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.  

Filmrendező, író, standup-előadó, influenszer – Goldberg Emíliáról túlzás nélkül állítható, hogy szereti sokféle műfajban kipróbálni magát. A nemrégiben a Pipás című filmjével a mozikban debütáló alkotó írt már díjnyertes ifjúsági regényt, az utóbbi években pedig elképesztő sikereket ér el a közösségi felületeken zalai nagymamája által ihletett karakterrel Jajemília néven. – Goldberg Emíliával Greff András és Szekeres Dóra beszélgetett.

Jenny Erpenbeck Kairosz című regénye egy bántalmazó párkapcsolat pokoljárását állítja párhuzamba az NDK fokozatos szétforgácsolódásával. A regény magyar fordításban tavaly jelent meg, a szerző 2024-ben – első németországi díjazottként – nemzetközi Booker-díjat nyert érte. A podcastban Bodor Emese, Greff András és Szekeres Dóra beszélgetett a könyvről.

2026. április 23-án, 100 éve született Janikovszky Éva, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, a magyar gyerekirodalom egyik legjelentősebb alkotója. Történetei generációkat kötnek össze, máig az egyik legnépszerűbb gyerekkönyv-szerzőnk. Születésének jubileuma alkalmából az egyik legismertebb és legnépszerűbb írását, a Velem mindig történik valami című művét Szikszai Rémusz olvassa fel. 

A 90-es évek a magyar kulturális sajtó aranykora volt, számos innovatív és hiánypótló, felejthetetlen folyóirattal, amelyek készítői azóta is tényezők a művészeti színtéren. Új sorozatunkban velük beszélgetünk. Első vendégünk Károlyi Csaba, az 1989-től 1999-ig létezett Nappali ház egyik alapító szerkesztője.

Spiró György 2026. április 4-én ünnepli 80. születésnapját. Utópia című novelláját ebből az alkalomból Szikszai Rémusz olvassa fel. 

Tíz éve halt meg Kertész Imre, a magyar irodalom egyik legjelentősebb szerzője, első irodalmi Nobel-díjasunk. Irodalmár vendégeinkkel ennek apropójából az életmű ellentmondásos rétegeit igyekeztünk átvilágítani, hogy megértsük, hogyan olvasunk és miként olvashatunk egyáltalán Kertészt alaposan megváltozott világunkban.

120 évvel ezelőtt ezen a napon, 1906. március 30-án született Gelléri Andor Endre, a magyar novellairodalom kiemelkedő alakja. Gelléri világa egyszerre színes és realista, nem hallgatja el a kitaszítottak, a társadalom peremén élők szenvedéseit, írásait mégis átjárja egyfajta derű. Rá emlékezünk ma a Literán Szikszai Rémusz felolvasásával. Elhangzik a Barna sör című novella.

Ferencz Győző 2019-től a Literán publikálta esszéit, amelyekből Út Tipperarybe címmel 2025-ben jelent meg kötet a Gondolat Kiadó gondozásában. A Merülés sorozat legújabb adásában Szekeres Dóra és Nagy Gabriella kérdezte a szerzőt.

David Szalay Flesh című regénye volt kritikai podcastunk 43 adásának témája – választásunk apropója, hogy a magyar származású szerző idén elnyerte a Booker-díjat, a kortárs angolszász irodalom egyik legnagyobb elismerését. A podcastban Bodor Emese, Fehér Renátó és Szekeres Dóra beszélgettek a könyvről.A regény magyar nyelven még nem olvasható – Barabás András fordítása Test címmel a könyvhétre fog megjelenni, amikor a szerző maga is Magyarországra érkezik, ő fogja megnyitni az eseménysorozatot.A beszélgetés elején a könyvet övező hype-ról és szokatlan társadalmi diskurzusól esett szó, valamint arról, miért mondhatta azt a szerző a Bookert átvevő beszédében, hogy kifejezetten nagy kockázatot vállalt ennek a regénynek a megírásával.aAnnak ellenére, hogy a könyv tehát még csak angolul elérhető, mégis arra biztatjuk a Litera olvasóit, hogy ne féljenek elolvasni, márcsak azért is, mert a Flesh nyelve kifejezetten egyszerű, mondhatni végtelenül lecsupaszított. Ennek szándékoltságáról, idegesítő vagy épp szórakoztató voltáról vitatkoztunk, Fehér Renátó pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a regény egyszerű nyelvezete hányféle társadalompolitikai és gender kérdést is felvet, és hogy ezeket a kérdéseket kifejezetten innovatív módon tárja az olvasó elé David Szalay.A regény nyelvének tárgyalása kapcsán jutottunk el a könyv központi elemeként tárgyalható szexualitás és szexuális erőszak témájához. Bodor Emese szerint a könyv egyik nagy erénye, hogy milyen érzékenyen változik a nyelvi megformáltság annak mentén, hogy éppen mi történik a főhőssel, mennyire kerül érzelmileg megterhelő helyzetbe, vagy éppen jut el a teljes disszociációhoz. Szekeres Dóra kiemelte, hogy a főhős egyszerű nyelvhasználata mellett a könyvben a szereplők között létrejövő párbeszédek bemutatnak egy társadalmi státusztól és iskolázottságtól független jelenséget is, amelyben a kiüresedett mondatoknak és elhallgatásoknak jut erős szerep.Arról, hogy mennyire sikerül a Fleshnek megugrania, hogy válaszokat adjon azokra az általa felmutatott társadalmi kérdésekre, sztereotípiákkal kapcsolatos ellentmondásokra, nagyjából ugyanúgy gondolkodtunk a beszélgetésben. Fehér Renátó szerint például a bevándorlással, és a kelet-európai munkavállalókkal kapcsolatos előítéletekkel kapcsolatos válaszok árnyékban maradnak a könyvben, Szalay csak felvillantja ezeket a problémákat, de nem dolgozza ki kellően és szándékszerűen kidolgozva, noha éppen egy ilyen könyv tehetné ezt meg, főleg, hogy magyar olvasóként is ritkán találkozunk azzal, hogy egy idegen szemével tekinthetünk rá a magyar viszonyokra, kisvárosokra, valóságra.A beszélgetés második felében arról a kifejezett írói szándékról beszélgettünk – amelyet a szerző több interjúban is kijelentett –, miszerint a könyv arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, milyen egy férfi testben élni. Fehér Renátó egyrészt nem biztos abban, hogy a szerző nyilatkozatai ellenére, valóban azt állítaná a regény, hogy belőle kiolvasható egy általános férfitapasztalat, hiszen valójában nem beszélhetünk ilyenről, férfiként – és nőként is – megannyi szerepet, tapasztalatot és viszonyulást működtetünk még egyetlen napon belül is.

A Litera Merülés podcastjának 19. epizódjában Kornis Mihállyal tavaly megjelent regényéről, a Minden emberről pályatársa, Ferencz Győző beszélget.

Nagy Pál író, teoretikus, a párizsi Magyar Műhely egyik alapító szerkesztője az '56 utáni emigráció irodalmi életének legendás alakja. Mit jelentett ez a lap anno, és mi volt szerintük az igazi avantgárd? Vendégünkkel, Kukorelly Endrével ennek igyekeztünk utánajárni.

Nemes Z. Márió non-hagyományos kötetbemutatója idén januárban zenei performansszal kísért felolvasás volt a Borsos Lőrinc művészpáros Az elvágott féreg megbocsát az ekének című kiállításának parazita-eseményeként. Az ott készült felvételt hallhatják.

Bodor Ádám 2026. február 22-én ünnepli 90. születésnapját. Tiszteletére a Litera 9 napon át Bodor-novellákat közölt a szerkesztők és három szerző, Csutak Gabi, Dragomán György és Tóth Krisztina ajánlásával. A sort Szikszai Rémusz felolvasása zárja.  Ezzel kívánunk a 90 éves Bodor Ádámnak boldog születésnapot!

Ha már úgy alakult, hogy a Litera két kedvenc mai magyar rendezője is új filmmel jelentkezett, nem tudtunk ellenállni a csábításnak, hogy kitárgyaljuk az Árva és a Csendes barát erényeit, hibáit, esetleges közös pontjait, szemléletét, emberi és növényi szereplőit, ország-, világ- és nőszemléletét. [A podcastban szereplő téves állítás ellenében az Árva látványtervezője Ágh Márton volt. Láng Imola a Csendes barát látványvilágát tervezte.]

Zenetörténész vendégünktől friss esszékötete apropóján végre mindent megkérdezhettünk, amit tudni akartunk a komoly (vagy klasszikus? vagy művészi?) zene mai esélyeiről, Ligeti György és a filmzene, Arvo Pärt és a berlini fal, vagy globalizált kultúra és európai művészet különös viszonyáról – és még ennél is többről.

Apját Vetrónak hívták, évekig Rózner volt a neve, mi Bereményiként ismertük meg. Ma lett 80 éves.Sok műfajban alkotott maradandót, írt verseket, dalokat, prózát és forgatókönyvet, rendezett filmet és színdarabot. Bereményi a mi huszadik századunk, a városunk és az ország, ahol élünk. Ezzel a portrébeszélgetéssel  köszöntjük, amelyben az irodalomba történt megérkezésének kalandos történetéről, Ajtony Árpád és Bódy Gábor ösztönző szerepéről, a Magvető kiadó hatalmi viszonyairól, a korabeli Magyarország szűk levegőjéről, az alkalmazkodás és a szuverenitás megőrzésének vékony mezsgyéjéről, egyetemi éveinek sajátos viszontagságairól, a vidéki világban szert tett jártasságáról, a történelem iránti vonzódásáról, filmes karrierjének állomásairól, a Cseh Tamással létrejött munkakapcsolatáról, és aktuális alkotói helyzetéről, a Cseh Andrással beindult közös dalszerzés örömeiről beszélt.A felvétel közben A svéd király című első novelláskötetéből, a Legendárium című többrétegű, a történelmi időket egymásra montázsoló, rendhagyó művéből és a széleskörű sikert aratott Magyar Copperfiled című regényéből hallhatnak részleteket. Illetve legelső filmes-dramaturgiai munkájából, a Veri az ördög a feleségétből, első rendezéséből, A tanítványokból és az önéletrajzi elemkben bővelkedő Eldorádóból „hangzanak el jelenetek”. És természetesen dalok is megszólalnak.Bereményi Géza tehát életútinterjút adott a Literának. Köszönjük neki; Isten éltesse sokáig.

Ilyen volt 2025 a Litera szerkesztői szemével. Évértékelő podcastunk az év legjobb olvasmány- és kulturális élményeiről és a portál szerintünk legizgalmasabb közléseiről. A mikrofonnál: Greff András, Jánossy Lajos, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra.

Vida Kamilla költő, nemzedékének egyik legkülönlegesebb alkotója. 2021-ben debütált Konstruktív bizalmatlansági indítvány című verseskötetével, és ugyanebben az évben lett a Partizán szerkesztője is. A Késelés villával alapítójaként és számos problémafelvető beszélgetés szervezőjeként aktív szerepet vállal a kortárs irodalom fiatal nemzedékeinek önmeghatározásában. A Meghívás fennáll podcastsorozatunk 22. epizódjában Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett vele.

Az őszi-téli időszak talán legizgalmasabb hazai kiállítása a „különutas” angol képzőművész és költő, William Blake munkásságát mutatja be a Szépművészeti Múzeumban. Művészettörténész vendégünkkel Blake képzőművészeti értékéről, aktualitásáról, Kondor Béláról, valamint a fantasyról beszélgettünk.

Egy német nő a 2000-es évek Kelet-Magyarországán újranyit egy régi mozit: erről és ezen keresztül még oly sok minden másról szól Esther Kinsky különleges regénye. De regény ez egyáltalán? Ki és hogyan és miért beszél itt? A Litera Ahogy tetszik című kritikai podcastjában Greff András, Jánossy Lajos és Szekeres Dóra beszélgetett a könyvről. 

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Turi Tímea Felelős, Töredék és A széteső Európában című verseit olvasta fel.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Bognár Péter 2025-ben megjelent, Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regényéből olvasott fel részletet.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Péntek Orsolya 2025-ben megjelent, Itt is istenek vannak című kötetéből olvasott fel.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Csutak Gabi Felejtés munkacímen készülő, új regényéből olvasott fel részletet.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Király Kinga Júlia Méhemnek gyümölcse címen készülő, új regényéből olvasott fel részletet.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Molnár T. Eszter készülő regényéből olvasott fel részletet.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Vörös István mások mellett az Eposz Sosztakovics maszkjában, Írásmód, Kavicsok és kövek, Három és Klubélet című verseit olvasta fel.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Poós Zoltán Az erdő dialektusa címen készülő kötetéből az Eltolni az erdősávot; Felragyogó, eszelős napfény; Gyomaerőd, 1985; Ébresztőóra és A temető márciusban című verseit olvasta fel.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Szántó T. Gábor az azóta megjelent Kafka sírja című új regényéből olvasott fel részletet.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Csabai László Vallomás címen új regényéből olvasott fel részletet.

Idén 70 éves a Magvető, és 10 éve indult újra a kiadó méltán elismert memoársorozata, a Tények és tanúk. Greff András és Jánossy Lajos a sorozat szerkesztőjét kérdezte rejtett és rejtőzködő kincsekről, az emlékirataink forrásairól, és azokról a szakmai és etikai kérdésekről, amelyeket a sűrű magyar történelmet visszatükröző memoárok óhatatlanul előhívnak.

A Litera 9. klubestjén, 2025. szeptember 26-án a Három Hollóban az 55 éve született költőre, Térey Jánosra emlékeztünk. Vendégeink voltak: Turi Tímea, Poós Zoltán és Vörös István. A klub szerzőivel Greff András és Nagy Gabriella beszélgetett.

Werner Herzog méltán elismert játék- és dokumentumfilmes rendező – nemrég magyarul is megjelent könyvében azonban szó sincs filmművészetről vagy filmkészítésről. A Jégben gyalogolni mégis ezer szállal kötődik Herzog filmes munkásságához. A Litera szerkesztői, Greff András és Szekeres Dóra beszélgettek a különös kötetről.

Új podcastsorozatunkban mindennel foglalkozunk, ami a gyerekirodalomhoz, az ifjúsági irodalomhoz és az oktatáshoz kapcsolódik. Az első adásban Marék Veronika most bemutatott portréfilmje kapcsán az író Laci és az oroszlán című mesekönyvéről Boldizsár Ildikó író-mesekutatóval és Hidasi Judit nyelvész-japanológussal Greff András beszélgetett.

Az újrahangolt Előhívásban Greff András és Jánossy Lajos fókuszában az emigráns magyar irodalom jelesei állnak. A harmadik epizódban Fejtő Ferenc Érzelmes utazás című könyvéről, valamint jelentős folyóiratáról, a Szép Szóról beszélgetünk Bozóki András politológussal, egyetemi tanárral, egykori kulturális miniszterrel.

Jókai és... sorozatunk hatodik, egyben záró adásában Jókai Mór szerteágazó természettudományos és a jövőkutatás iránti érdeklődése került figyelmünk középpontjába, ugyanis Jókai nemcsak a legnépszerűbb történelmi regények szerzője, hanem a tudományos újdonságok és felfedezések iránt elkötelezett volt, olyannyira, hogy neki köszönhetjük az első magyar sci-fit regényt is. Szécsi Noémivel és vendégünkkel, Gazda István tudománytörténésszel Szekeres Dóra beszélgetett.

Az újrahangolt Előhívásban Greff András és Jánossy Lajos fókuszában az emigráns magyar irodalom jelesei állnak. A második epizódban Cs. Szabó László Hazajáró lélek és Római muzsika című könyveiről beszélgetünk Papp Endre irodalomtörténésszel.

Ellenben című kritikai podcastunk tizenharmadik adásában Fülöp Barnabás, Gregor Lilla, Matuz Bence és Modor Bálint beszélgetett Bánki Éva Apjalánya című regényéről. Hallgassák meg a beszélgetést!

A Litera Takarásban című podcastjának új adása több szempontból is rendhagyó: egyrészt vendégünkkel, George Szirtessel angol nyelven beszélgettünk, másrészt a kulturális, irodalmi színtér háttérben dolgozó fontos szereplőit, fordítókat, szerkesztőket bemutató sorozatunk vendége attól függően dolgozik „takarásban”, hogy melyik országból tekintünk rá életművére. George Szirtes az angol kortárs költészet egyik legfontosabb képviselője, itthon mégis műfordításairól ismert. Ebben a beszélgetésben Owen Good és Szekeres Dóra az utóbbiról kérdezte, arról, hogy milyen volt angolra fordítani többek között Az ember tragédiáját, és Krasznahorkaitól Az ellenállás melankóliáját és a Sátántangót.

Jókai és... podcast-sorozatunk mostani adásában a 200 éve született íróról és kultuszáról Hansági Ágnes irodalomtörténésszel és a sorozat állandó vendégével, Szécsi Noémi íróval beszélgettünk. A beszélgetést Nagy Gabriella vezette.