Madárvárta

Sirályok, vonulásban lévő gólyák százai, ezrei keresik a jobb megélhetést ezeken a számunkra szörnyű, madárszemmel azonban kiváló, táplálékban gazdag helyeken. Ez is az ember hatása a természetre. Messzemenő következményei vannak: akár a madarak évezredes vonulási szokásait is megváltoztatja... Erről a furcsának tűnő, ám gyakori jelenségről beszélgetünk Csörgő Tibor biológussal, az Ócsai Madárvárta elnökével. (Fotó: AFP) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A szürke többféle árnyalatában pompázó elegáns kicsi madár. Ő a legkisebb a mi poszátáink közül. Kertjeinkben, parkjainkban is gyakori, hangos, ismétlődő éneke gyorsan elárulja jelenlétét - igaz, még így is nehéz észrevenni. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. (Fotó: Pozsgai Nóra) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A magyar íbisz... persze nem magyar, de megfordul nálunk is, még fészkel is olykor, és ha szerencsénk van, megcsodálhatjuk a Hortobágy térségében. Vagy ha ott nem: a Budapesti Állatkertben, a többi íbisz között. Érdemes! Fiókája pont olyan, mint Pompom Radírpókja. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. (Grafika: Kókay Szabolcs MME) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Legalább 20 fajuk él nálunk, és igen sokfélék: méretük, színük. mintázatuk nemcsak fajonként más és más, de az egyes egyedeknél is évszakonként és életkor szerint változik. Nem csoda, ha még a profiknak is fejtörést okoznak. Virtuóz levegőakrobaták és halászok, némelyek gátlástalan tengeri rablók, sőt egyesek akár ravasz bolti tolvajok is lehetnek. Orbán Zoltán mesél róluk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Élőhely-sorozatunkban a Ramsari-területekről beszélgetünk, azaz olyan nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, amelyeket a Ramsari Egyezmény véd az ökológiai egyensúly fenntartása és a vízimadarak megóvása érdekében. Magyarországon jelenleg 29 ilyen védett terület található, amelyek a hazai vizes élőhelyek – például tavak, mocsarak, szikesek és lápok – legjavát képviselik. Vendégünk Dr. Csörgő Tibor, az Ócsai Madárvárta elnöke. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Seregély, de rózsaszín. Nálunk nagyon ritkán bukkan fel egy-egy nyáron, akkor viszont tömegesen: akár tízezrével. Olyankor, amikor eredeti sztyeppi élőhelyén nagy szárazság, és emiatt táplálékhiány van. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A Magyarországon előforduló keselyűk közül ezt a fajt lehet legtöbbször megfigyelni. Keselyűt? Nálunk? Vendégünk Orbán Zoltán, az MME korábbi szóvivője. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Jégkorszaki maradvány területként sajátos klímájú, különleges flórával és faunával büszkélkedő terület. Ennek a Madárvárta sorozatunknak az egyik inspirálója és tápláló forrása. A madarak pusztuló, de reméljük, még nem elveszett paradicsoma... Dr. Csörgő Tibor biológus, egyetemi oktató, az Ócsai Madárvárta alapítója és elnöke mesél róla. Fotók: Pozsgai Nóra | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Volt - de nincs. Legalábbis nálunk. Még a 80-as években is költött például a Balaton-felvidéken. Mára eltűnt, és még mutatóban is alig látni. Kár, pedig az egyik legszebb madár. Orbán Zoltán, az MME korábbi szóvivője mesél róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Sárgászöld, igen apró madár (annyit se nyom mint egy csomag vaníliás cukor). A lomkoronában szedegeti az apró rovarokat, de gömb alakú fészkét a talajhoz közel építi. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Tipikus nádi énekesmadár, jellegzetes recsegő -- cserregő -- hangja van. A nádra ügyes, művészi kosárkát szerkeszt magának, ami sajnos a kakukknak is tetszhet, ugyanis a leggyakrabban ebbe pottyantja a kakukktojást. Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk róla. . | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Chernel István Magyarország madarai (1899) című könyvében ír a madár rendkívüli bátorságáról: ha a fészkét veszély fenyegeti, éles, „töcs-töcs” kiáltásokkal támad az emberre vagy a ragadozóra. Herman Ottó pedig csodálattal adózott a madár aránytalanul hosszú lábának. A két nagy magyar ornitológus munkássága alapozta meg a gólyatöcs hazai ismeretét. Úgy tekintettek rá, mint a magyar puszta egyik legnemesebb díszére. Orbán Zoltánnal beszélgetünk erről a kedves, gólyakinézetű parti madarunkról.. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Mint neve is mutatja, a legkisebb hazai gémféle, pocgémnek is nevezik. Országszerte elterjedt, rejtett életmódja miatt azonban kevesen ismerik – hogy ez ne így legyen, Orbán Zoltán, az MME volt szóvivője mesél róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A "kukoricasármány" a a mozaikos, kisparcellás agrártáj madara, a helyes mezőgazdálkodás indikátorfajának is tekinthetjük. A hím kizárólag az énekléssel van elfoglalva - sem a kotlásban, sem a fiókák etetésében nem vesz részt. Orbán Zoltán, az Élő Környezet Minisztérium szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Hogyan lehet kicselezni a kis Káinokat? Szépséges és nagyon ritka ragadózómadarunkról Orbán Zoltán, az MME szóvivője beszél. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Magányosan, rejtőzködve él, legtöbbször csak jellegzetes kereplőhöz hasonló hangja árulja el. Nedves réteken, kaszálókon, a sűrű, magas fűben szaladgál mint egy gyalogkakukk. Színe és alakja szerint inkább a fürjhöz hasonlít, de jóval nagyobb: testhossza 27-30 cm. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél harisos kalandjairól. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Világszerte veszélyeztetett faj, de nálunk köszöni jól van, és ez a magyar természetvédelem -- és az MME érdeme! Hatalmas madár, a kakas akár 16 kg is lehet. A legnagyobb röpképes madár. Dürgéskor nagyon szép, ahogy kifordított fehér szárnytollaival páváskodik: fehér habcsókhoz, de egyesek szerint vécékeféhez hasonlít. A hangja az utóbbi asszociációt erősíti.. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Természetes élőhelyei az alföldi puszták. Telepesen költ. Gallyakból készülő fészkét a saját fészket nem építő erdei fülesbagoly, a vörös vércse és a fokozottan védett kék vércse is költőhelyül használja, ezért védelme kiemelt fontosságú. A folyamatos üldöztetés elől az állomány jelentős része lakott területekre települt. Itt nem kell tartaniuk a vadászattól és könnyen jutnak táplálékhoz is a parkok gyepén és a szeméttelepeken. Fotó: Orbán Zoltán MME | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A 80-as évek varjúháborúja (azaz tömeges irtásuk), és az élőhelyek drasztikus csökkenése miatt alig maradt belőlük.. És még így is, még mindig zavaróak sokaknak, panaszkodnak rájuk, nem szeretik őket... Na jó, a hangjuk lehetne kellemesebb is, de igenis hasznosak, okosak - és szépek! Orbán Zoltánnal, az MME szóvivőjével beszélgetünk róluk. Fotó: Orbán Zoltán MME | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Álomszerű, kecses, mint egy hófehér angyal vagy tündér. Olyan mint egy sirályba oltott fecske, a latin neve is fecskeszerű alakjára utal. Hatalmas távolságot képes átrepülni. Ilyenkor tér "haza" az Egyenlítőtől délre fekvő telelő területéről, hogy kiköltse 2-4 tojását a Balatonon, Tisza-tavon, vagy más vizes élőhelyeinken. Oebán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A szürke gémnél kecsesebb, színesebb, és jóval ritkább, hiszen öreg nádasok lakója, és nem urbanizálódott úgy, mint szürke rokona. Ilyenkor, március végén tér "haza" Nyugat-Afrikából. (Hogy hol is a hazája, erről mi elvitatkozunk, de az érintett fél persze nem tudja elmondani). Nemcsak halat, de kétéltűeket, vízirovarokat, rákokat is eszik. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Öltözékével nem keresi a feltűnést, de olyan szépen dalol, hogy akár a fülemüle is megirigyelhetné.Ilyenkor tavasz elején tér vissza tömegesen hozzánk a bokortanyák hasznos kis lakója. Könnyű felismerni sapkájáról, amiről a nevét is kapta. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Megjöttek a bíbicek! Jellegzetes bóbitájáról könnyen felismerhető, közkedvelt madarunk. A nálunk költő partimadarak közül a leggyakoribb. Nedves réteken, szikes területeken, árasztásokon, vizes környezetben lévő szántókon.láthatjuk - hallhatjuk. Na a hangja! Mint egy számítógépes játéké. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Milyen a csontozata? Ha az a visszafelé hajló nem a térde, akkor mi? Hol tartja a légzsákot és mire kell neki? Milyen gyorsan ver a sziveí? Mekkora a testhőmérséklete? Hol vannak a nemi szervei? Dr Csörgő Tibor biológus, egyetemi oktató, az Ócsai Madárvárta alapítója és elnöke számára rendes körülmények között mnindez több éves tanítási anyag... Ám 10 percben is rengeteg érdekes magyarázatot ad, némi humorral fűszerezve. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Kedves, mókás, szuperintelligens varjúféle. Párjához mindvégig hűséges. "A csóka fogságban, azaz hogy szeliditve és szabadon járva, csupa furfang, csupa csinytevés, de még ezekben is kedves. Nagy tolvaj; mindent elviszen és eldugdos, a mi fénylik." - írja Herman Ottó. Orbán Zoltán szerint ez mind igaz, azonban óva int tőle, hogy otthon tartsuk.. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A messzi Észak-Keletről érkezik hozzánk téli vendégségbe ez a pergő szavú, inci-finci pintyecske. Elsősorban nyírfélék termésével, és tavasztól költőhelyén rovarokkal táplálkozik. Több alfaja is van, melyeket mostanában hol összevonnak, hol szétválasztanak. Szegény amtőr madarásznak meg fájhat a feje... Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Sikerélmény a kezdő madarásznak is: gyönyörű, téli vendég ragadozó madarunk alacsonyan repül és kékes színezete, jellgzetes fekete szárny szegélye alapján könnyű felismerni. Na persze a hímet... Nálunk főleg mezei pockot fog, olykor földön táplálkozó apró madarakat is elejt. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. (Fotók: eBird és Josef Hlasek) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Főleg hangyát eszik, de a fák kérge alatt megbújó rovarokat is kikutatja. Szívesen matat a talajon is. A hideg idő beálltával előszeretettel bontja ki a hangyabolyokat. Idős fák meghagyásával segíthetjük, hogy kertünkben, parkjainkban, erdeinkben szívesen látott vendégnek érezze magát. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az ember közelségében, leginkább templomtornyokban lakik. A hideg, havas teleken sajnos éhen pusztul: drasztikusan megfogyatkozik az állománya. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Olyan mint az egerészölyv, csak gatyát visel. Ami ugye érthető, ha valaki a zord tundrán lakik. Meg kicsit világosabb is. Nálunk gyakori téli vendég. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Úgy lábon kapja a csigát, hogy az csak pislog. És elképesztő! Eszközt használ: - rigó üllőt -, és építőanyagot gyárt. Hogy mit és hogyan? Megtudjuk Orbán Zoltántól, az MME szóvivőjétől. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Karácsony második napja van, köszönt és minden jót kíván két gerle, és egy CSÍZ a csupasz körtefán. Részlet az angol karácsonyi népi mondókából (Tarbay Ede fordítása). Közben egy angol madarász ismerősömtől megtudtam: az eredeti versikében, angolul, nem a csíz, hanem a fogoly szerepel -- amiről, ugyebár, kevéssé hihető, hogy egy körtefán üldögélne. Mi magyarok - megütközvén az angol elme bizarr bakugrásain - a hihető csízre racionalizáltuk a versikét. On the second day of Christmas my true love sent to me Two turtle doves, And a PARTRIDGE in a pear tree. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A hattyú halála az, amikor a sárgaorrú hattyú belefagy a svéd vizekbe (a rozsomák meg dörzsöli a markát). Na de ehhez nagyon butának kell lenni. Az okosabbja inkább hozzánk jön télire: novembertől láthatjuk tavainkon. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Kisebb és kevésbé tarka mint a széncinke, de nagyon csinos. Papfejűnek is hívják. Népes családjával rengeteg rovart elfogyaszt. Elég bizalmas, középhegységi erdeinkben fordul elő, de télen etetőre is szívesen jön. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Új "magyar" madarunk van: idén már nemcsak turistának jött, hanem fészkelt és fiókákat is nevelt nálunk a sivatagok szép ragadozója: a kuhi. Miért érdekes ez? És hányféle madarunk is van Magyarországon? | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Labdaszerű gimbgömb barna tyúkocska, utána gurulnak pingponglabda méretű csibéi. Nem túl jó repülő a dagika madár, ezért szívesebben közlekedik gyalogosan. Afrikába is könnyítve utazik, ha nem is hajón, mint Gombóc Artúr (akit ugye még a repülő sem bírt el), hanem az úgynevezett "köves gázlókon" kel át. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Északi nyíresekből jön késő ősszel, szemfülesnek kell lenni, hogy észrevegyük ezt a karcsú, borvörös hónaljú rigót. Ha szerencsénk van, novemberben a többi rigóval együtt benézhet a kertünkbe bogyóra, etetőre, itatóra. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Zene, költészet, képzőművészet, sőt, mitológiai történetek ihkletője ez a kecses, szép, és párjához hű madár. Még a magyar koronázási paláston is ott díszeleg. Ám súlyos árat fizetett a nagy népszerűségért. Olykor jobb volna kevésbé -- vagy inkább okosabban -- szeretni... | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Darumadár fenn az égen hazafelé szálldogál... Tízezrével, százezrével vonulnak át hazánkon, és közben hetekre megpihennek. Egyszer az életben látni kell az esti daru behúzást a Hortobágyon! | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Egészen különleges, egyedi viselkedésmintákra derítettek fényt a nemrég végzett kutatások. Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A gyakoribb és ismertebb nagy kócsagtól kisebb termete és sárga "zoknija" alapján különíthetjük el. A nagy ártéri ligeterdőkben találkozhatunk vele. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Mintha "merülne az elem" a kismadárból: váltott ritmusú éneke érdekesen lassuló strófákat is tartalmaz. Nászidőben jópofán imbolyogva "siklóernyőzik". A hazai erdőszélek, ligeterdei tisztások gyakori kis lakója, mégis oly kevéssé ismerjük. Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra