Madárvárta

Magányosan, rejtőzködve él, legtöbbször csak jellegzetes kereplőhöz hasonló hangja árulja el. Nedves réteken, kaszálókon, a sűrű, magas fűben szaladgál mint egy gyalogkakukk. Színe és alakja szerint inkább a fürjhöz hasonlít, de jóval nagyobb: testhossza 27-30 cm. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél harisos kalandjairól. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Világszerte veszélyeztetett faj, de nálunk köszöni jól van, és ez a magyar természetvédelem -- és az MME érdeme! Hatalmas madár, a kakas akár 16 kg is lehet. A legnagyobb röpképes madár. Dürgéskor nagyon szép, ahogy kifordított fehér szárnytollaival páváskodik: fehér habcsókhoz, de egyesek szerint vécékeféhez hasonlít. A hangja az utóbbi asszociációt erősíti.. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Természetes élőhelyei az alföldi puszták. Telepesen költ. Gallyakból készülő fészkét a saját fészket nem építő erdei fülesbagoly, a vörös vércse és a fokozottan védett kék vércse is költőhelyül használja, ezért védelme kiemelt fontosságú. A folyamatos üldöztetés elől az állomány jelentős része lakott területekre települt. Itt nem kell tartaniuk a vadászattól és könnyen jutnak táplálékhoz is a parkok gyepén és a szeméttelepeken. Fotó: Orbán Zoltán MME | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A 80-as évek varjúháborúja (azaz tömeges irtásuk), és az élőhelyek drasztikus csökkenése miatt alig maradt belőlük.. És még így is, még mindig zavaróak sokaknak, panaszkodnak rájuk, nem szeretik őket... Na jó, a hangjuk lehetne kellemesebb is, de igenis hasznosak, okosak - és szépek! Orbán Zoltánnal, az MME szóvivőjével beszélgetünk róluk. Fotó: Orbán Zoltán MME | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Álomszerű, kecses, mint egy hófehér angyal vagy tündér. Olyan mint egy sirályba oltott fecske, a latin neve is fecskeszerű alakjára utal. Hatalmas távolságot képes átrepülni. Ilyenkor tér "haza" az Egyenlítőtől délre fekvő telelő területéről, hogy kiköltse 2-4 tojását a Balatonon, Tisza-tavon, vagy más vizes élőhelyeinken. Oebán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A szürke gémnél kecsesebb, színesebb, és jóval ritkább, hiszen öreg nádasok lakója, és nem urbanizálódott úgy, mint szürke rokona. Ilyenkor, március végén tér "haza" Nyugat-Afrikából. (Hogy hol is a hazája, erről mi elvitatkozunk, de az érintett fél persze nem tudja elmondani). Nemcsak halat, de kétéltűeket, vízirovarokat, rákokat is eszik. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Öltözékével nem keresi a feltűnést, de olyan szépen dalol, hogy akár a fülemüle is megirigyelhetné.Ilyenkor tavasz elején tér vissza tömegesen hozzánk a bokortanyák hasznos kis lakója. Könnyű felismerni sapkájáról, amiről a nevét is kapta. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Megjöttek a bíbicek! Jellegzetes bóbitájáról könnyen felismerhető, közkedvelt madarunk. A nálunk költő partimadarak közül a leggyakoribb. Nedves réteken, szikes területeken, árasztásokon, vizes környezetben lévő szántókon.láthatjuk - hallhatjuk. Na a hangja! Mint egy számítógépes játéké. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Milyen a csontozata? Ha az a visszafelé hajló nem a térde, akkor mi? Hol tartja a légzsákot és mire kell neki? Milyen gyorsan ver a sziveí? Mekkora a testhőmérséklete? Hol vannak a nemi szervei? Dr Csörgő Tibor biológus, egyetemi oktató, az Ócsai Madárvárta alapítója és elnöke számára rendes körülmények között mnindez több éves tanítási anyag... Ám 10 percben is rengeteg érdekes magyarázatot ad, némi humorral fűszerezve. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Kedves, mókás, szuperintelligens varjúféle. Párjához mindvégig hűséges. "A csóka fogságban, azaz hogy szeliditve és szabadon járva, csupa furfang, csupa csinytevés, de még ezekben is kedves. Nagy tolvaj; mindent elviszen és eldugdos, a mi fénylik." - írja Herman Ottó. Orbán Zoltán szerint ez mind igaz, azonban óva int tőle, hogy otthon tartsuk.. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A messzi Észak-Keletről érkezik hozzánk téli vendégségbe ez a pergő szavú, inci-finci pintyecske. Elsősorban nyírfélék termésével, és tavasztól költőhelyén rovarokkal táplálkozik. Több alfaja is van, melyeket mostanában hol összevonnak, hol szétválasztanak. Szegény amtőr madarásznak meg fájhat a feje... Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Sikerélmény a kezdő madarásznak is: gyönyörű, téli vendég ragadozó madarunk alacsonyan repül és kékes színezete, jellgzetes fekete szárny szegélye alapján könnyű felismerni. Na persze a hímet... Nálunk főleg mezei pockot fog, olykor földön táplálkozó apró madarakat is elejt. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. (Fotók: eBird és Josef Hlasek) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Főleg hangyát eszik, de a fák kérge alatt megbújó rovarokat is kikutatja. Szívesen matat a talajon is. A hideg idő beálltával előszeretettel bontja ki a hangyabolyokat. Idős fák meghagyásával segíthetjük, hogy kertünkben, parkjainkban, erdeinkben szívesen látott vendégnek érezze magát. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az ember közelségében, leginkább templomtornyokban lakik. A hideg, havas teleken sajnos éhen pusztul: drasztikusan megfogyatkozik az állománya. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Olyan mint az egerészölyv, csak gatyát visel. Ami ugye érthető, ha valaki a zord tundrán lakik. Meg kicsit világosabb is. Nálunk gyakori téli vendég. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Úgy lábon kapja a csigát, hogy az csak pislog. És elképesztő! Eszközt használ: - rigó üllőt -, és építőanyagot gyárt. Hogy mit és hogyan? Megtudjuk Orbán Zoltántól, az MME szóvivőjétől. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Karácsony második napja van, köszönt és minden jót kíván két gerle, és egy CSÍZ a csupasz körtefán. Részlet az angol karácsonyi népi mondókából (Tarbay Ede fordítása). Közben egy angol madarász ismerősömtől megtudtam: az eredeti versikében, angolul, nem a csíz, hanem a fogoly szerepel -- amiről, ugyebár, kevéssé hihető, hogy egy körtefán üldögélne. Mi magyarok - megütközvén az angol elme bizarr bakugrásain - a hihető csízre racionalizáltuk a versikét. On the second day of Christmas my true love sent to me Two turtle doves, And a PARTRIDGE in a pear tree. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A hattyú halála az, amikor a sárgaorrú hattyú belefagy a svéd vizekbe (a rozsomák meg dörzsöli a markát). Na de ehhez nagyon butának kell lenni. Az okosabbja inkább hozzánk jön télire: novembertől láthatjuk tavainkon. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Kisebb és kevésbé tarka mint a széncinke, de nagyon csinos. Papfejűnek is hívják. Népes családjával rengeteg rovart elfogyaszt. Elég bizalmas, középhegységi erdeinkben fordul elő, de télen etetőre is szívesen jön. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Új "magyar" madarunk van: idén már nemcsak turistának jött, hanem fészkelt és fiókákat is nevelt nálunk a sivatagok szép ragadozója: a kuhi. Miért érdekes ez? És hányféle madarunk is van Magyarországon? | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Labdaszerű gimbgömb barna tyúkocska, utána gurulnak pingponglabda méretű csibéi. Nem túl jó repülő a dagika madár, ezért szívesebben közlekedik gyalogosan. Afrikába is könnyítve utazik, ha nem is hajón, mint Gombóc Artúr (akit ugye még a repülő sem bírt el), hanem az úgynevezett "köves gázlókon" kel át. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Északi nyíresekből jön késő ősszel, szemfülesnek kell lenni, hogy észrevegyük ezt a karcsú, borvörös hónaljú rigót. Ha szerencsénk van, novemberben a többi rigóval együtt benézhet a kertünkbe bogyóra, etetőre, itatóra. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Zene, költészet, képzőművészet, sőt, mitológiai történetek ihkletője ez a kecses, szép, és párjához hű madár. Még a magyar koronázási paláston is ott díszeleg. Ám súlyos árat fizetett a nagy népszerűségért. Olykor jobb volna kevésbé -- vagy inkább okosabban -- szeretni... | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Darumadár fenn az égen hazafelé szálldogál... Tízezrével, százezrével vonulnak át hazánkon, és közben hetekre megpihennek. Egyszer az életben látni kell az esti daru behúzást a Hortobágyon! | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Egészen különleges, egyedi viselkedésmintákra derítettek fényt a nemrég végzett kutatások. Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A gyakoribb és ismertebb nagy kócsagtól kisebb termete és sárga "zoknija" alapján különíthetjük el. A nagy ártéri ligeterdőkben találkozhatunk vele. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Mintha "merülne az elem" a kismadárból: váltott ritmusú éneke érdekesen lassuló strófákat is tartalmaz. Nászidőben jópofán imbolyogva "siklóernyőzik". A hazai erdőszélek, ligeterdei tisztások gyakori kis lakója, mégis oly kevéssé ismerjük. Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Váltófészket használ, többet is, vajon miért? Hány éves volt a legidősebb "magyar" parlagi sas, és hogyan ártott meg neki a civilizáció? Orbán Zoltánnal, az MME szóvivőjével folytatjuk a beszélgetést. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A magyar természetvédelem egyik kiemelten fontos madara. Az ürgék neki köszönhetik védettségüket, úgyhogy hálásak lehetnek neki -- már ha éppen nem eszi meg őket. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. (Fotó: Jozef Hlasek) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

MIre való a kanál? Milyen a gém-óvoda? Meddig él a kanalasgém? Halmos Gergő, az MME igazgatója válaszol. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Egyre több új faj bukkan fel hazánkban. Az éghajlatváltozás miatt? Vagy nem csak? Miért nem tud örülni a laikus önkéntes a csoffadt vörösbegynek és miért teszi boldoggá a profi madarászt? Dr. Csörgő Tibor biológussal, az Ócsai Madárvárta Egyesület elnökével beszélgetünk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Hogyan hat a madarakra a klímaváltozás? Mely fajok tudnak alkalmazkodni, és melyek kevésbé? Vannak-e nyertesei, haszonélvezői is ennek az aggasztó jelenségnek? Hogyan jelzik az ornitológusnak a madarak az éghajlatváltozást? Dr. Csörgő Tibor biológust, az Ócsai Madárvárta Egyesület elnökét kérdezzük. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Ritkán látható, és nem túl feltűnő jelenség , de mégis kitűnik érdekes, változatos énekével ez a poszáta-szerű bokorlakó madárka. Még a poloskát is megeszi, úgyhogy fontos kerti barátunk lehetne -- ha kertjeinkben, parkjainkban lennének igazi, sűrű, fészkelésre alkalmas bokrok. A gezével települési bokros élőhelyeink fontosságára is szeretnénk felhívni a figyelmet Orbán Zoltánnal, az MME szóvivőjével. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Igazi európai bennszülött ez a csodálatos, sokszínű, kecses ragadozómadár. Kezdő madarásznak is nagy élmény megfigyelni, hiszen mélyen villás farkával, karcsú alakjával, tarka színvilágával összetéveszthetetlen. Egyébként fontos "közegészségügyi szolgálatot" is ellát. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla. Fotó: Oláh Zoltán MME | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Apró, kompakt formájú, barna kis kacsa, könnyű megismerni jellegzetes a fehér hasáról és különleges, világító fehér szeméről. Már ha egyáltalán találkozunk vele -- hiszen az egyik, ha nem a legritkább réce fajunk. Ráadásul élőhelye pusztulása miatt veszélyeztetett is. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. (Fotó: MME) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Igazi erdei vagány, virtuóz repülő, vakmerő és erős ragadozó, amely akár még a nála nagyobb mezei nyulat is elejti. Mégis elsősorban madárvadász. Na és ez itt a bökkenő, azaz a háborúság forrása az ember és a héja között... Egyébként védett! | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Ha itatót rakunk ki, akkor pancsol. Télen is - vajon miért? Hogyan került Új-Zélandra, amikor ott nem is őshonos? Hangját mindenki ismeri, de nemcsak az az egy dallamos éneke van. Halmos Gergő, az MME igazgatója mesél róla. . | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Ha egyetlen más madarat sem, de ezt az egyet mindenki felismeri -- és mindenki szereti. De ismerjük-e valóban? Felismerjük-e például, melyik a hím és melyik a tojó? Hogyan fészkel? Miért ne mentsük meg a fiókáit? Mi mindent szerepel az étlapján -- persze a gilisztán kívül? Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Fáradhatatlan levegőakrobata, még enni és aludni sem száll le, no és a szerelem is a levegőben zajlik. Nem véletlen, hogy a népnyelv lábatlan fecskének nevezte el. Nem is igazi fecske: legközelebbi rokonai -- a kolibrik! Brilliáns, szélsebes repülő, viszont a hangja... Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Baljós neve ellenére szép külsejű, vidám hangú kismadár, mely nem a sírokban és nem is a temetőben lakik, inkább a köves, sivatagos pusztákat kedveli. Rekorder hosszútávú vonuló. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla. (Fotó: Dr. Hadarics Tibor MME) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Akkorka mint egy veréb, de olyan őrülten kopog, mint egy légkalapács. Elsősorban a puhafás, sok holtfás ligeterdőket kedveli. Ökoszisztéma mérnök. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be.. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra