Népszava Podcast

Nem véletlenül vette pityorgósra Balásy Gyula, a NER százmilliárdokból kitartott fő gyűlöletkommunikátora: hivatalosan csak szombaton alakul meg a Magyar-kormány azonban már most jól látszik, hogy az új rendszer legfontosabb célkitűzése a rezsim főkolomposainak az elszámoltatása lesz és erre a Fidesz meghökkentően gyors összeomlása után a mindennél is több lehetősége lesz az új rendszernek. Könnyen lehet, hogy Balásy egy későbbi vádalku lehetőségének ágyazott meg a minapi könnyes szereplésével – hangzott el a Hol élünk közéleti podcast e heti, „csupafiúsra” sikeredett adásában, ahol Bittner Dániel, Tölgyesi Gábor, Batka Zoltán újságírók és Horváth Gábor főszerkesztő -helyettes beszélt a hét sűrű eseményeiről, leginkább Hankó Balázs pénzszórásáról, ami nem volt más, mint a „NER csúcsra járatása.”

– A Tisza Párt mögött létrejött nemzeti összefogást jó lenne hosszabb távon bal és zöld irányba mozdítani – fogalmazott Tordai Bence leköszönő országgyűlési képviselő a Népszava Bal-jobb-bal podcastjában. Véleménye szerint ehhez kisebb szervezetekben, civil kezdeményezésekben a bázis, kérdés sikerül-e jelentős politikai erővé izmosodniuk. Az adás másik vendége, Papp Réka Kinga újságíró nem szőne még ilyen terveket, mert egyelőre nem világos, milyen irányt, mozgatórugókat takar a választási győzelmet aratott konglomerátum. Egyelőre a baloldaliaknak határozottan fel kell lépniük szociális kérdésekben, megszüntetni azt a szegénygyűlöletet, amelyet a Fidesz hangosított ki az elmúlt másfél évtizedben. A résztvevők egyetértettek, hogy a baloldali megújulásnak alulról kell szerveződnie, a társadalom semmire sem megy olyen értelmiségi receptekkel, amelyek mögött nincs élethelyzetekből kiinduló diagnózis.Papp Réka Kinga hangsúlyozta, hogy a médiának, a nyilvánosságnak nem csupán kemény kontroll alá kell helyeznie az új kormány tevékenységét. Feladata lenne társadalmi elvárások megfogalmazása és azok számonkérése is: – Meg kell tanulni passzív elszenvedőből, kibicből aktív, iránymutató résztvevővé válni a közéletben.

Az orvostudomány sokkal több gyógyszert kínál az emberek bajaira, mint amennyit azok képesek megfizetni. Kinek az életét ésszerű, illetve erkölcsös meghosszabbítani, amikor az a közös kasszát terheli. Egyáltalán: mennyi pénzt ér meg egy-két hónap, vagy pár év nyereség? A politika ezt a döntést hagyományosan az állami egészségbiztosítóhoz utalta, a tavaly február óta pedig a különösen költséges esetek kezelésre, létrehozta az azóta gyakran kárhoztatott Batthyány-Strattmann Alapítványt.A Szike legújabb epizódjának vendégei, Bidló Judit gyógyszerész-közgazdásszal, a Belügyminisztérium távozó helyettes államtitkárával és Molnár Márk Péter orvos-közgazdásszal, gyógyszertámogatási szakértővel nemcsak arról beszélgetünk van-e ára az életnek, hanem arról is, hogy kinek, hogyan kellene felvállalnia azt a döntést, amikor nemet kell mondani egy támogatási kérelemre. Magyarországon a nemet mondás problémáját úgy oldja meg a rendszer, hogy „láthatatlanná teszi” azt a pontot, ahol a döntés megszületik.

Magyar Péter mémekben beszél és minden gurításával letarolja az internetet. Mindeközben a Fidesz megújulás és fiatalítás helyett roncsderbivel készül az ellenzéki szerepre - aki kimaradt, annak ez inkább jutalom, mint büntetés. De vajon mit hoznak a parlamentbe bejutott nők az országnak? Hiszen most már többen vannak, mint ahány országgyűlési képviselője van a Fidesznek. És meg lehet-e bocsátani a Fidesznek a NER elmúlt 16 évét? A Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti rendhagyó adásában ezúttal női szemmel beszélte át Muhari Judit és F. Szabó Kata belpolitikai újságíró, valamint Varga Dóra főszerkesztő-helyettes Bálint Orsolya, a Népszava Visszhang melléklete szerkesztőjének műsorvezetésével a hét legfontosabb témáit.

Mesterséges Intelligencia: barát vagy ellenség?Tari Annamária pszichoterapeuta azon kevés magyar szakemberek egyike, aki hosszú évek óta foglalkozik a digitális világ életünkre gyakorolt hatásaival. Kongatta a vészharangot a közösségi oldalakkal kapcsolatban is, és most sem túl optimistán nyilatkozott a Mesterséges Intelligencia előretöréséről. A szakemberrel nárcisztikus vonásokról, buborékokról, elbutulásról, a metakommunikáció fontosságáról és érzelemszabályozásról is beszéltünk a Túlpörgetve legújabb epizódjában. Szóba kerültek a képernyő előtt felnövő gyerekek, a realitásunk torzulása mellett olyan kérdések, amelyek alapvetően befolyásolják mindennapi működésünket és érzelmi, lelki világunkat, ellenállóképességünket. A Túlpörgetve Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó és Herczeg Szonja, a Népszava újságírójának mentális egészséggel foglalkozó műsora.

Javában tart a társasházi közgyűlési szezon, a lakástulajdonosok most döntenek a közös költségről, a megtakarításokról és a felújításokról is - néhol hangos viták, máshol teljes érdektelenség mellett, néhány résztvevővel. Szakértők szerint a régi házakban egyre sürgetőbb az elektromos fővezetékek és a gépészet cseréje, az energetikai korszerűsítés, a tetőjavítás, a lift felújítása. Ezek költsége óriási anyagi teher lehet, ezért évekre előre kellene tervezni, felújítási alapot képezni, pénzt gyűjteni. A jogi csapdákról, a társasházi problémákról és a közös felelősségről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Szilber Szilvia társasházi szakértővel és Poprádi Péter ügyvéddel.

Ahogy megjósoltuk: még meg sem érkezett a Magyar-kormány, de már robbanásszerű az Orbán-rezsim beszakadása. Annyira megállíthatatlannak tűnik a Fidesz leépülése, hogy már most a legvalószínűbb verzió, hogy a Tisza szupertöbbségének vagy magából a Tiszából vagy a parlamenten kívülről alakulhat ki az érdemi ellenzéke. A jövő egyik komoly esélye egy modern újbaloldal kialakulása lehet – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában, ahol Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, Muhari Judit belpolitikai újságíró, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán műsorvezető latolgatták a jövőt. Szó esett arról is: Magyar Péter akarja-e az „egy a tábor egy a zászló” jegyében egybentartani a Tisza erősen heterogén táborát, milyen lesz a frakciófegyelem a pártban? Meg tudja-e majd őrizni a Tisza a mozgalmi bázisát?

Mi van az új Tisza-kormányzat egészségügyi ígéretei mögött: valódi strukturális reform, irányítási fordulat és átláthatóbb működés, vagy inkább csak újabb politikai kommunikáció? A Szike Extrában három szakújságíró - Élő Anita, Válasz Online, Bodacz Péter, Magyar Hang, Danó Anna, Népszava - arról vitázik, milyen egészségügyi modell rajzolódik ki a Tisza programjából, mi változhat ténylegesen a kórházak működésében, a finanszírozásban, az adatnyilvánosságban és az orvos-beteg viszonyban.

A rendszer demokratizálásához kétharmad kell, viszont a kétharmaddal óriási a veszély, hogy a Tiszából NER 2.0 - legyen. Hogyan tudja Magyar Péter elkerülni a 22-es csapdáját, hogy az ölébe pottyant mérhetetlen hatalommal ne szálljon a Tisza fejébe a hatalmi gőg, ahogy az Orbánnal és kollégista csapatával történt? – ezt és sok mást is feszegetett a Népszava Hol élünk? közéleti podcast e heti adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia belpolitikai újságíró és Batka Zoltán. Rubovszky Rita nevének megszellőztetése alighanem tesztüzem: egyszerre üzenet a volt fidesz szavazóknak, míg a rendszerváltóknak, hogy 2010 után újra lesz önálló oktatási tárca.

Első lépésként ki kell tenni a NATO és az EU zászlaját a titkosszolgálatok elé és megüzenni a szövetségeseinknek: visszajöttünk - mondja Katrein Ferenc, az elhárítás volt műveleti igazgatója, aki 2017-ben elsőként szólalt fel a rendszer ellen a rendvédelmi dolgozók közül. Szerinte a magyar szolgálatoknak elemi érdeke, hogy visszaállítsák a közbizalmat és helyre kell tenni a szövetségi viszonyokat is.

Egy éjszaka alatt elsöpörte a 16 éve bebetonozott politikai NER-elitet a Tisza áradása, ám Magyar Péter pártja mégis most érkezett meg a legnehezebb feladatához, nemsokára hullafáradtan, kővel teli batyuval a hátán, nekifutásból kell hegyet másznia, azaz: el kell kezdeni kormányozni. Lehet-e szigorú elszámoltatás nélkül megbékélés? A kormányzati gyűlöletpropaganda lekapcsolásával lehet-e újrahuzalozni a magyar társadalmat? Túl tud-e lépni a Tisza a Fideszre oly jellemző, „győztes mindent visz” őrületén? A Népszava Hol élünk? podcastjának választás utáni másnaposságunkról szóló rendkívüli adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia és Batka Zoltán belpolitikai újságírók együtt próbálják elfelejteni a NER országlását és megtippelni, hogy merre haladhat tovább Magyarország.

Az orbáni illiberális féldiktatúra rendszere akkor is véget ér, ha a Fidesz a vártnál jobb eredményt ér el a választáson, a rezsim immáron felélte minden belső erőforrását, így a NER már a célszalag előtt is látványos agóniába kezdett. A Népszava Hol élünk? podcastjének választások előtti utolsó adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia, belpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel Batka Zoltán végigvették, kinek mi volt a legmaradandóbb emléke a NER 16 évéből, a mostani választási kampányból, és próbálták arra is választ találni, milyen lesz a NER történelmi zárómérlege. Spoiler: siralmas. Orbán nagy ígéretekkel jött, még nagyobb lehetőségek nyíltak meg előtte, mint soha senkinek a magyar történelemben, ám egy elvesztegetett másfél évtized után aknákkal teli csődtömeget és egy végletekig megosztott, traumatizált társadalmat hagy hátra.

Kicsit mindannyian machiavellisták lettünk - jegyezte meg Galgóczi Eszter a kampányidőszakot értékelve a Népszava X26 podcastjában. Legyintünk a szélsőséges kijelentésekre, eszközökre, főleg, ha a mi politikai oldalunk csinálja. Április 13. után át kéne gondolni a normarendszert, hogy mit lehet és mit nem.A politikai elemző kiemelte, hogy a független média meglepően aktív volt a tematizálásban, egymás után hozta az ügyeket, a politikusoknak így inkább a reagálás maradt. Elképesztő volt tempó, a 4 napos húsvéti ünnepen is egymás után érkeztek a hírek. A társadalom döntő többsége elfogadta, hogy ez választás a kormányváltásról szól.Galgóczi Eszter felvázoja azt is, milyen politikai viszonyok, irányok várhatók különféle választási eredmények esetén. Az egyszerű Tisza-többség többség nagyon kacifántos politikai teret teremthet, de talán éppen ez segíthet kialakítani egy valódi parlamentáris működést. Az elemző nem számít arra, hogy az esetleges győzelem elmozdítaná a Fideszt egy kevésbé megosztó kurzus irányába.

Már nem a bizonytalanoknak üzen Orbán Viktor, csak a Fidesz saját táborát próbálja aktivizálni, azaz úgy fest, hogy bő egy héttel a választás előtt kármentő üzemmódba kapcsolt a párt, a Tisza irányába való „elbillenést” próbálja mérsékelni – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcasjének eheti adásában, ahol Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Muhari Judit belpolitikai újságíró, illetve Batka Zoltán műsorvezető igyekezett rendet vágni a választás előtti talán legintenzívebb hét híreiben. A Fidesz tábora már a csata előtti vereség képét mutatja: az Orbán-szeánszokon fekete kapucnis verőemberek csak a show-t vitték el Orbán elől, nem az ellentüntetőket; a NATO-szövetségesek titkosszolgálatai nyíltan megüzenték, elegük van az orosz kollaboráns Szijjártó Péterből, Szabó Bence rendőrnyomozó fellázadt a rendszer ellen, Gundalf képében pedig a Z generáció mutatott középső ujjat a Rogán-vezette titkosszolgálatoknak.

Elindult az építőanyagok drágulása, miután a közel-keleti válság következtében mind a gyártáshoz használt földgáz, mind az alapanyagul szolgáló kőolaj és a szállítási, csomagolási költségek árai is kilőttek. A kereskedésekben áprilistól jelentkező azonnali 5-20 százalékos áremelkedést sokan ellen előrehozott vásárlásokkal védték ki, az építkezők és a felújítók is jelentős összeget spórolhatnak. Az építőanyagok újrahasznosítása Minderről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Juhász Attilával, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnökével, valamint Komlós Andorral, a Leier Hungária Kft. ügyvezetőjével.

Bár az eredmény nem, de az bizonyos, hogy az ország egyik felének súlyos trauma lesz az április 12-ei választás. Hogyan lehet egy ilyen helyzetet kezelni? Hogyan lesz a kollektív társadalmi stresszből testi és lelki betegség? – erről beszélgetünk a Szike új adásában Darvai Lászlóval, a sürgősségi ellátásban is dolgozó háziorvossal és Bokor László pszichiáterrel.Ebben az epizódban szó esik arról:– hogyan hat ránk a folyamatos háborús fenyegetettség,– mit tanultunk, és mit nem dolgoztunk fel a Covidból,– hogyan jelenik meg a társadalmi szorongás a rendelőben és a pszichiátrián,– kik a legsérülékenyebbek ebben a helyzetben,– és hogyan lehet úgy túlélni a választás napját és az utána következő időszakot, hogy ne őröljön fel bennünket teljesen.

A Fidesz igazából nem a hatalmát, hanem a bőrét félti. Szörnyű, mocskos dolgok jönnek még a kampányban. Ha megérjük, hogy ennek vége lesz, akkor egy új Magyarország fog következni. Egyebek mellett erről beszélget Szentpéteri Nagy Richard politikai elemzővel és Kajdi Józseffel, az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalának vezetőjével, a V21-tagjával Pungor András, a Népszava belpolitikai szerkesztője. Mindketten elmesélnek olyan történetet, melyben egy, a kormánypárthoz közel álló politikai elemző, illetve egy Fidesz vezető azt mondta nekik 1997-ben, illetve az ezredfordulón, hogy nemcsak, a hatalom megszerzése, megtartása a céljuk, hanem az is, hogy anyagilag még az unokájuknak is bebiztosítsák a jövőjét.

Ha a Tisza nagyot tarol, akkor a Fidesz, illetve az Orbán Viktor mögött álló Putyini Oroszország elengedheti Magyarországot, és idővel megnyugodhatnak a kedélyek az országban. Ám ha csak kisebbet, akkor Putyin esélyt láthat arra, hogy visszaszerezze ezt a bástyáját, így hosszas iszapbirkózás kezdődhet Magyarországon a nyugatos és a keletre húzó Fidesz között – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. A műsorban Muhari Judit belpolitikai újságíró, Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek arról beszélgettek Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy lavinát indíthat-e el Szabó Bence kiállása. A rendőrnyomozó történetéből ugyanis egyértelművé vált, hogy a Fidesz a kommunista állampártra emlékeztető titkosszolgálati államszörnyeteget hozott létre, amit csak egy rendszerváltozás söpörhet el.

Takács Péter leköszönő államtitkár többször utalt arra, hogy az egészségügy tulajdonképpen rendben van, csak a róla szóló tudósítások keltik a rossz hangulatot. Egy helyen egyszerűn le is ügynöközte az ágazattal nap, mint nap foglalkozó újságírókat. Ezúttal az általa megszólítatottakkal próbáljuk kideríteni, hogy mi az igazság?Vendégek:Élő Anita (Válasz Online)Bodacz Péter (Magyar Hang)Koncsek Rita (Economx)Házigazda: Danó Anna újságíróAz első beszélgetésben szóba kerül:– a dunakeszi patikabotrány és a sürgősségi fogamzásgátló kiadásának megtagadása,– a hat évig titkolt Boston Consulting-tanulmány,– a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai krízise,– a köz- és magánegészségügy szétcsúszása,– a várólisták, az ellátatlanság és a transzparencia hiánya,– valamint az is, hogy jogos-e Takács Péter állítása: nem az egészségügy áll rosszul, hanem az erről szóló tudósítások torzítanak. Az adás megmutatja, hogyan látja a rendszert négy olyan újságíró, aki nap, mint nap ugyanabba a falba ütközik

A hithű békemenetelőket várhatóan nem rendíti meg, ám az ingadozókat nagyon is befolyásolhatja, ha azt látják, hogy a háborúellenességről is ugyanúgy hazudott az Orbán-kabinet, mint a gyermekvédelemről vagy jóformán minden másról. A kérdés csak az: a Tiszának lesz-e ereje, hálózata eljuttatni mindenhová Gulyás Gergely kormányinfós elszólását arról, hogy a kormány Trump kérésére megfontolná, beszáll-e az Irán elleni háborúba – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Horváth Gábor és Varga Dóra főszerkesztő-helyettesek, illetve Frank Zsófia belpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel végigvették az utóbbi hetek kormányzati bakiparádéját is, vagyis azt, hogyan buknak le immáron zsinórban a fideszes manipulációs kísérletek. Az utcai kampányolásba beleálló Orbán pedig már „mocskos Fideszt” is hallgathatott Dunaújvárosban. Nagyon úgy néz ki, hogy már nemcsak kormányozni, de kampányolni sem tud a Fidesz.

Ha a világban zajló olajválság elhúzódik, és a hazai stratégiai nyersolaj-készletek elfogynak, az üzemanyag-ellátás még a Barátság vezeték nélkül sem szűnik meg. Van utánpótlás, csak nagyon drágán. A közeljövőben például kilenc nem orosz olajtanker visz nyersanyagot a Mol számára egy horvátországi kikötőbe, ami majd az Adria vezetéken keresztül érkezik Magyarországra. A kérdés tehát nem az, lesz-e üzemanyag, hanem hogy meddig tartható a mesterségesen alacsony ár - többek között erről beszélgetett Szabó Brigitta, a Népszava gazdasági rovatának vezetője Holoda Attilával, a V21 tagjával a Népszava Exit podcastjében. Az energiapolitikai szakértő szerint nem sokáig, ám ezt a politika nem fogja nyíltan beismerni. A választások után tehát kerüljön bárki is hatalomra, azonnal foglalkoznia kell a kérdéssel. Holoda Attila úgy látja: a kormány energiapolitikája rendre rosszul vizsgázik, amikor váratlan esemény vagy piaci zavar lép fel, hiszen azonnal be kell avatkozni a súlyosabb következmények elkerülése érdekében. A rezsicsökkentésnél például a támogatott fogyasztási szintet olyan alacsonyan húzták meg, hogy a családok többsége néhány hidegebb nap után a hétszer drágább kategóriába csúszott volna. Hasonló a helyzet az üzemanyagoknál is.

A mai emlékezetpolitika a Horthy-lorszak narratíváját követve vörös terrorként írja le a Magyar Tanácsköztársaságot. Csunderlik Péter új könyve, A 133 napos "vörös farsang" ennél jóval árnyaltabb képet mutat. A Bal-jobb-bal új podcastjában a történésszel beszélgettünk az időszakról. Csunderlik Péter kiemelte, a Tanácsköztársaság a korabeli magyar valóságból fakadt, nem "importtermék". A korszakot uraló erőszak nagyrészt a világháborús brutalizációból fakad, és már a Károlyi-kormány idején is jelen van. A terror nem meghatározó eleme a Tanácsköztársaságnak, inkább előremutató szociál- és kultúrpolitikáját, szellemi pezsgését érdemes fúkuszba állítani. A baloldal számára ez mindenképpen pozitív örökség, de a polgári világnak sem kell mereven elfordulnia tőle.

Minden jel szerint vége az elmúlt tíz év féktelen lakásár-emelkedésének, bár trendfordulóról még nincs szó. Új időszakot jelez viszont, hogy a tavalyi 15-20 százalékos drágulás után az idei év jelentős kereslet-csökkenéssel indult, majd februárban már a kínálati lakásárak 0,6 százalékos mérséklődését mutatták az adatok. A vevők egy része a túlárazott használt ingatlanoktól az árban több helyen már nagyon közeli újépítésűek felé fordult, amihez az eladóknak is alkalmazkodniuk kell. Minderről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Balla Ákossal, a Balla Ingatlan tulajdonos ügyvezetőjével és Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével.

Oroszok kikergetésével kezdte, most oroszok visszahívásával fejezheti be Orbán. Az orosz titkosszolgálati akció egyelőre harmatgyenge, de a tiszás jelöltekre ráinduló ellenzékiek még összehozhatják a kormányon maradást Orbánnak – hangzott el a Népszava „Hol élünk” Közéleti Podcast eheti adásában, ahol Bálint Orsolya Visszhang-melléklet szerkesztő, Horváth Gábor és Angyal Gábor főszerkesztő helyettes és Batka Zoltán arról is beszélgetett, hogy minden jel szerint rendkívül kiélezett küzdelem várható, nem csoda, hogy Orbán húsz év után most tényleg kimenne a nép közé, mivel már a Fidesz vezetésében is érzik, hogy nagy a baj.Nem kizárt, hogy ha a Tisza feles többséget szerez, akkor április után újabb választást ír ki, amelyben már rommá veri a Fideszt és eléri azt a többséget, amivel lebonthatja a NER-t.

Ki dönt arról, hogy milyen gyógyszert kap a beteg? Magyarországon ma szinte mindig az orvos. De a világ egy részén már a gyógyszerész is írhat fel gyógyszert. Gyorsabb ellátás? Vagy veszélyes kísérlet? Mi történne, ha a patikában is lehetne receptet kérni? Hol van a határ diagnózis és gyógyszerismeret között? Mindezek kérdések nagyon is aktuálisak, hamarosan megjelenik ugyanis az a jogszabály, amely lehetőséget biztosít a gyógyszerészeknek is a vényírásra. Azonban már e lehetőség híre is fölbőszítette az orvosokat. A Szike legújabb epizódjában Békássy Szabolccsal, a Háziorvosok Online Szervezetének elnökével, háziorvossal és Mikola Bálinttal, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító elnökével arról beszélgetünk, hogyan oszthatók újra a feladatok és jogosultságok az orvosok, a gyógyszerészek és az úgynevezett APN-ek (feljogosított ápolók) között? Mit jelent ez a beteg számára, és vajon Magyarország készen áll-e erre. Kié valójában a gyógyszerfelírás joga, miért bántja az orvosokat az, ha gyógyszerészek is írhatnak receptet, és mi lenne a legjobb a betegeknek?

Pusztai Emese négy éve veszítette el legkisebb gyermekét, Nádja önkezével vetett véget az életének. Emese sajnos nincs egyedül fájdalmával, az általa kikért adatok is azt mutatják, a fiatal kamaszok között vezető halálok az öngyilkosság Magyarországon. Emese harcol azért, hogy kiderüljön, mi ment félre Nádja pszichiátriai kezelésénél és azért is, hogy felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára. Mi az, ami segített Emesének a legnehezebb időszakban is? És miért problémás a fiatalok pszichiátriai, addiktológiai ellátása ma Magyarországon. Erről és sok minden másról is szó esik Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó és Herczeg Szonja a Népszava újságírójának közös műsorában, a Túlpörgetve következő adásában.

Megkezdődött az orosz titkosszolgálat kampánya Magyarországon: a héten derült ki, hogy megérkeztek Budapestre a Fideszt segítő orosz kémek, a kormánymédiában pedig több olyan hír is megjelent – például a két hadifogoly hazahozatala, vagy a pénzmosás ürügyén lekapcsolt ukrán pénzszállítók ügye - amiről bűzlik, hogy előre megrendezett kirakat akciók. Erről is beszélgetett a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Horváth Gábor és Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Frank Zsófia belpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető. Arról is szó esett, hogy a Fidesz túltolt háborús hisztériája akár visszafelé is elsülhet, és immáron Magyar Péter testesíti meg a nyugodt erőt. Erősen kérdéses, hogy az orosz segítséggel csúcsra járatott háborús hisztéria, a rendkívül éles Ukrajna-ellenes kampány megtörheti-e az eleve a Fidesz százmilliárdos médiabirodalmával szemben facebook-posztokkal taroló Tisza menetelését és egyáltalán tényleg olyan mindenható-e a Fidesz propaganda, ahogy azt a Karmelitában és a Kremlben is gondolják?

A baloldalnak ott kell lennie az Orbán-rendszer leváltásának spirituális pillanatánál, hogy erősödve részese lehessen a későbbi politikai folyamatoknak - nyialtkozta podcastunkban Jámbor András országgyűlési képviselője. A baloldali politikus a kapitalizmuskritika és a szociális problémák képviseletének összehangulásában látja egy új progresszív társadalmi távlat kibontakozásának lehetőségét. Önkritikusan beszélt a Szikra mozgalomról, amelynek vezetőjeként nem tudta egységgé kovácsolni az antikapitalista, a napi politizálást hangsúlyozó, és a demokratikus belső közösségépítést preferáló csoportokat.Képviselői munkájának érdekes tapasztalata, hogy jobboldali szereplőkkel könnyebb volt közös akciókat indítani. A parlament egyébként csak egy eszköz, erőforrás a politikai munkában, aktív közösségi hálós jelenlét, mozgalmi háttér, kiemelt ügyek következetes, sokirányú képviselete nélkül nélkül keveset ér.

Láthatóan pániküzemmódba kapcsolt a kormánypárt, és a kampány kezdetén kirakatháborúval próbálja elterelni a figyelmet a gödi akkugyár terebélyesedő botrányáról, ami újabb jelentős szavazói tömegeket győzhet meg a rendszerváltozás fontosságáról. A gödi ügy mindent magába foglal, ami NER: elhibázott gazdaságpolitikai döntéseket, a környezetvédelem semmibevételét, politikai érdekeket az emberek érdekei felett, kormányzati titkolózást, felelőtlenséget. A szennyezés miatt aggódó helyieket pedig hiteltelenné vált pártkatonák próbálják megnyugtatni, mondván, minden rendben van, nincs itt semmi látnivaló – erről is beszélgetett a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Bittner Dániel belpolitika és Papp Zsolt gazdasági újságíró, valamint Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes Batka Zoltán műsorvezetővel. Arra jutottak: Orbán Viktor jobb híján csúcsra járatott háborús hisztériakeltéssel próbálja megfordítani vesztésre álló helyzetét.

Gyorsan felépülnek, energiahatékonyak, és egyre többen választják a családi ház építtetők közül Magyarországon is a készházas technológiát, amivel 10-15, maximum 20 százalék árelőnyt lehet elérni - országrész függvényében - a hagyományos épületekkel szemben. A kulcsrakész könnyűszerkezetes lakóházak nettó négyzetméterára 700-850 ezer forint jelenleg. Komoly pénzügyi kockázat, hogy miközben egyre több kifejezés és előregyártott termék jelenik meg a piacon, nem mindegyik jelent valódi, hitelezhető ingatlant. A Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Borka Árpáddal, az ÉVOSZ készház tagozata (MAKÉSZ), a Magyar Ipari Rostkender Szövetség alelnökével és Csanaky Bernadettel, a Credipass hálózatfejlesztési vezetőjével.

Orbán már csak a hisztériakeltésben és a Tiszára ráinduló ellenzékiekben bízhat - Felfokozott háborús rettegtetéssel, politikai trashcelebek folyamatos műbotrányaival próbálja elterelni a Fidesz a figyelmet kormányzása csődjéről, azonban ez már sokkal kevésbé működik, mint korábban – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Varga Dóra és Angyal Gábor főszerkesztő-helyettesek, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető megkísérelt rendet vágni a kormányzati spamek és a valódi hírek között. Orbán Viktor azért is váltott minden eddiginél radikálisabb hangnemre, mert a korábbi eszközeik hatástalannak bizonyultak a Tiszával szemben, nem sikerült trendfordulót elérniük. Orbán most már csak a Fidesz testére szabott választási rendszerben és a Tiszára ráinduló ellenzékiekben bízhat, hogy azok talán elvisznek elég szavazatot és időlegesen megtarthatja hatalmát. Akár azon az áron is, hogy egy kormányozhatatlan országot hagy maga után.

A rendszeres mozgás valódi varázsszer: akár 20–30 százalékkal csökkentheti a szív-érrendszeri halálozás kockázatát, javítja az inzulinérzékenységet, mérsékli a 2-es típusú cukorbetegség esélyét, oldhatja a depressziót – és még az életminőséget is javítja. Mégis a magyarok harmada nem mozog eleget. Ebben az epizódban arról beszélgetünk Babai Lászlóval háziorvossal, a Magyar Életmód Orvosi Társaság (ÉMOT) elnökével és Vitrai Józseffel népegészségügyi szakértővel valóban elég-e a heti 150 perc mozgás? Miért ér többet 1 perc intenzív mozgás, mint 4–8 perc mérsékelt séta? Működik-e a „mozgás receptre” program?

Magát karaktergyilkolja a Fidesz ha közzéteszik a Magyar-videót - Még közzé sem tették a Magyar Péterről és exéről titokban rögzített szexvideót, már visszahullott a hatása az állampártra: az emberekben kezd összeállni egy történet arról, hogy a Fidesz a hatalomért immáron bárki legintimebb, ám teljesen hétköznapi magánéletébe is belenyúl, kikémleli, felveszi, közben pedig rendre súlyos gyermekbántalmazókat és dolgozóit tudatosan, éveken át mérgező nagyüzemet védelmez – hangzott el a Népszava Hol Élünk közéleti podcast eheti adásában, ahol Frank Zsófia, Muhari Judit belpolitikai újságírók, Angyal Gábor főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán beszélgettek a hét eseményeiről. Ráadásul a kormánypárt kommunikációja ráadásul borzalmasan átlátszó, minden eddiginél gyengébb: arról beszélnek, hogy semmi közük a titkos videóhoz, de közben már a kormányinfluencerek népszerűsítik, míg a Gödi Samsung gyár körüli mérgezés hatásában még nem, ám az akkumulátorgyár körülötte terjengő hazudozás tényleg Csernobilt idézi.

Több mint másfél évtized telt el azóta, hogy bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, amely nemcsak egy kórház volt, hanem szakmai iránytű, végső menedék és országos referenciapont is. A bezárás után a rendszer nem látványosan omlott össze – hanem csendben kezdett szétcsúszni. Betegek tűntek el a gondozásból, szakmai műhelyek estek szét, orvosok hagyták el az állami ellátást. Az elmúlt hetekben viszont már ott tartunk, hogy az új zászlóshajó, a Nyírő országos intézetben omlik össze az ellátás. A kórház 40 orvosa január végén petícióban kérte két osztály azonnali bezárását és az ellátási terület csökkentését. Az elmúlt két évben ugyanis 15 orvos távozott, csak szeptember óta nyolcan mondtak fel. Ők február végéig még a felmondási idejüket töltik. Ha az lejár, akkor márciustól a 70 ágyas osztályon két szakorvos és négy rezidens marad.A Szike legfrissebb adásában szakértő vendégeinkkel Slezák Adrienn pszichiáter főorvossal, a Magyar Pszichiátriai Társaság alelnökével és Spányik András orvossal, pszichoterapeutával elemeztük: hogyan jutottunk idáig?” Mit jelent az, hogy „válságban” van a pszichiátriai ellátás? Mi köze ehhez a Lipótmező bezárásának? Mit ígértek a döntéshozók, és abból mi valósult meg?Spányik András és társai cikke a rendszerben dolgozók mentális helyzetéről:https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0270156

A baloldal mai is hasznos, markáns elemzéseket ad a világról, a globális kaputalizmusról, mégsem találja a hatékony politikai cselekvés formáit. Az okokról beszélgetünk két baloldali politológussal. Kiss Viktor, akinek a kérdésről nemrég jelent meg A radikális paradoxon című könyve, úgy véli, a baloldalnak ma nincs meghatározása a politikáról, hogy mit, miért, milyenné akar formálni. Lenullázta magát, teljes megújulásra van szükség, idő most van rá. Antal Attila a "visszakapaszkodás" attitűdjét képviseli, a régi alapelvek ma sem érvénytelenek, de korszerű értelmezésre várnak.

Kovács Szilárd testvérét, Juditot még 2014-ben brutálisan meggyilkolta a tőle válófélben lévő férje, földi maradványait henteseszközökkel megsemmisítette, alig találtak meg belőle valamit. A darnozseli-ügyként elhíresült történetnek nemcsak Judit az áldozata, hanem az egész családja is: gyermekei, szülei és testvére. Hogyan lehet egy ilyen tragédiát feldolgozni? Miből lehet erőt gyűjteni akkor, amikor a tettest kétszer is felmenti a bíróság? Kovács Szilárd belső munkájának, Indiának, világnézetének tudja be, hogy sem ő, sem a szülei nem mentek rá erre a borzalmas történetre, és végül igazságot tudtak szolgáltatni Juditnak. Ennek részleteiről beszélt a Tólpörgetvében, a Népszava mentális egészséggel foglalkozó podcastjában, Herczeg Szonja újságíró és Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó közös műsorában.

A bicskei, Szőlő utcai botrány kapcsán a gyermekvédelmi szakemberek letették az asztalra a probléma megoldásáról szólójavaslataikat, ám a kormány módszeresen kikerülte azokat, és olyan intézkedéseket hoztak, melyekkel rontanak a helyzeten. Erről is beszélget a Népszava Exit című podcastjában Göncz Kinga, volt családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter és Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke Pungor Andrással, a Népszava belpolitikai szerkesztőjével. Göncz Kinga szerint az ország nagyon rosszul gazdálkodik a saját polgáraival, az emberi erőforrásnak nincs igazán értéke. Az egészségügy lerobbant, az oktatással, szociális szférával súlyos gondok vannak, kettéválik a társadalom, mély a szegénység, és nemzedékről nemzedékre öröklődik. Meleg Sándor szerint 2022-es szociális törvény módosítása jó példa arra, hogy a NER hogyan tekint a polgáraira. Eszerint mindenki saját magáért felelős.

Szinte pillanatok alatt lebukott Lázár János és Pócs János a hazudozásaival, azonban az állampártot és a szavazóit már legkevésbé sem érdekli a valóság. A híveket az sem tántorítja el, hogy a kormányközeli közvélemény-kutatók rendre jelentősen eltérő eredményeket közölnek, mint a piaci szereplők. A nagy kérdés, hogy a győzelmi tudathoz szoktatott kormánypárti szavazók, hogyan fogják elfogadni az áprilisi választás eredményét, ha veszít a Fidesz – erről is beszélgetett Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes, illetve Frank Zsófia belpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjében. Ami látszik: az állampárt már elkezdte felépíteni az összeesküvés-elméletet, hogy külső erők nyúlnak bele a magyar választásokba.

Soha ilyen drágán nem lehetett eladni a használt lakásokat, mint az elmúlt fél évben, amikor az Otthon Start olcsó hitele és 1,5 milliós árplafonja nem korlátozta, hanem gerjesztette az áremelkedést, ezért a használt ingatlanok ára rászaladt az újépítésűekére Budapesten. Egyes külső kerületekben mára 10–20 százalékra csökkent a különbség a két kategória átlagos négyzetméter áraiban. Ez ritka piaci helyzet, az elemzők szerint hosszabb távon inkább a használt lakások drágulása lassulhat. Egy dolog viszont biztos: soha ilyen könnyű nem volt egy használt lakásból újépítésűbe váltani. A Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Görög Áronnal, a Cordia kereskedelmi igazgatójával és Futó Péterrel, a Zenga.hu elemzési vezetőjével.

Minden erejükkel igyekeznek segíteni a kormányváltást. Tavaly nyár óta világos, hogy egyedül a Tisza Pártnak van reális esélye leváltani a Fideszt. Úgy döntöttünk, hiba lenne konkurálni velük a kampányban, és ezért nem indulunk a 2026-os parlamenti választáson - jelentette ki a Népszava X26 választási podcastjében Rózsa András, a Momentum elnöke. Bedő Dávid, a párt frakcióvezetője felsorolta azokat az országjáró akciókat, plakátkampányokat, amelyekkel a kormánypropaganda hazugságaira kívánják felhívni a figyelmet.Mindez átmeneti visszatérést jelent a Momentum kezdeti működéséhez. – Az akkori aktivista, mozgalmi tevékenység amúgy hatásosabb volt a későbbi parlamenti munkánál, mert ott nincs tér a Fidesz uralma mellett - jegyezte meg Rózsa András. Bedő Dávid szerint a közélet normalizálásának a kormányváltás után három alapfeltétele van: az elszámoltatás, a médiaegyensúly és egy új, arányos választási törvény. A Momentum bízik benne, hogy a változás rendszerszintű lesz, és idővel parlamenti pártként is folytathatja a liberális értékek képviseletét.

Már a 2010-es kormányra lépésekor megvolt a Fidesz mesterterve arra, hogy miként teszi rendszerszintűvé a korrupciót, s ejti fogságba nem csak az államot, de a gazdaságot, a piacot, a kultúrát és a tudományt is. Eleinte sem itthon, sem az Európai Unióban nem hittek a szemüknek, ilyen szinten szervezett és ekkora mértékű lopásra ugyanis még nem volt példa Magyarországon – mondta Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal egykori elnöke, a V21 tagja. Felfoghatatlanul sok közpénz veszítette el közpénz jellegét az elmúlt 15 évben. Jó hír viszont, hogy elég pontosan lehet tudni, kinél vannak az ezermilliárdok. Ahogyan Martin József Péter, a Transparency International magyarországi igazgatója mondta, attól, hogy valami le van papírozva - ahogyan azt a kormány és a NER csinálja – még nem feltétlenül jogszerű. Szerinte elég sok pénzt, elég gyorsan vissza lehet majd szerezni egy esetleges kormányváltás után. A többi között erről beszélgetett a Népszava Exit podcastjában Nagy Zoltán és Martin József Péter Szabó Brigittával, a lap gazdasági rovatvezetőjével.

Tényleg választási csodafegyvernek bizonyult a Lázárinfó – csak éppen a Tiszának, miután Lázár János magyar romák százezreit sértette vérig, akik közül sokan eddig jó eséllyel stabil Fidesz-szavazók voltak. A Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Frank Zsófia belpolitikai és Papp Zsolt gazdasági újságíró arról beszélgetett Batka Zoltán műsorvezetővel: Lázár kijelentése a Fidesz urambátyám-dzsentri kasztrendszerének a pontos összefoglalása, a miniszter ugyanis nyers szavakba öntve arról beszélt, hogy a NER feudális Magyarországán a romák feladata a nemzeti munkamegosztásban a magyarok vécéinek takarítása.Orbán Viktor pedig azzal próbálta szépíteni a miniszter brutális kiszólását, hogy ő nótarádiót hallgat. Mindez akkor történt ráadásul, amikor a kormánypárt tovább gyengült a Tiszához képest, így két és fél hónappal a választás előtt kampányolás helyett ismét káreltakarításra kellett Orbánéknak berendezkedniük.A Mintha félistenek világában élnénk című közérzeti antológia, amely a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány élet.történet. pályázatának díjnyertes írásait tartalmazza, az alábbi linken rendelhető meg:https://xximedia.hu/elettortenetkonyv

- A tűzifaosztással való szavazatvásárlás a kormányzásképtelenség beismerése, pláne, hogy nem is minden rászoruló kap belőle vagy nem időben – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének legújabb adásában, amelyben Muhari Judit belpolitikai újságíró, Angyal Gábor és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, illetve Batka Zoltán műsorvezető beszélgettek a lassan célegyeneshez közelítő választási kampányról. A Fidesznél érezhető a pánik, hiszen két és fél hónappal a választások előtt továbbra stabilan vezet a Tisza. Orbán Viktor önmagához képest is egyre primitívebb: pozitív üzenete nincs, szinte már kizárólag saját személyi kultuszára, háborús nyugdíjas-riogatásra és a hazai mélynyomorra építi a kampányát. Közben a nagy szövetségesén, Donald Trumpon egyre látványosabbak a demencia jelei. Egyre aktuálisabb kérdés, hogy Trump és Orbán után a populizmusnak leáldozik-e, vagy új, még hatékonyabb népbutítók terepe lesz a politika?

Kórházi adósságszínház: mit játszanak a háttérben a szereplők milyen működési anomáliákat okoz az, hogy költségvetés nem tömi be azt a lyukat, amiről már januárban tudja, hogy az évvégén úgyis ki kell fizetnie. A Szike legfrissebb adásában erről beszélgettünk Király Gyula egészségügyi szakmenedzserrel, a Hospitaly Kft. társtuljadonosával Ivády Vilmos egészségügyi közgazdásszal, és Vermes Tamás traumatológussal, egykori kórházigazgatóval.

Szaporodnak a hullafoltok az Orbán-rezsimen, a mindennapi élettől elidegenedett és kiöregedett politikai elitek minden tünetét felmutatja immáron a NER – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, valamint Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője arról is beszélgetett Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy a Tisza visszaerősödésének oka nem egy adott botrány, hanem az, hogy óriási magyar tömegek számára vált nyilvánvalóvá: a Fidesz rezsim immáron teljesen öncélúvá lett, így a Szőlő utcai gyermekbántalmazásokat és Robert Fico szlovákiai magyarüldözését is politikai-kommunikációs célból próbálták szőnyeg alá söpörni, illetve eltussolni. A Beneš dekrétum-ról szóló cikkünket már olvashatja online: https://nepszava.hu/3308376_benes-dekretumok-magyarorszag-szlovakia-orban-viktor-robert-fico

Kathy Zsolt: Ha mentőápolónak mész, bírnod kell a bunkózástKathy Zsolt nem csak mentőápoló, de stand up estje is van (a mentőzésről), színészkedik, és korábban zenekari menedzserként is dolgozott. Nem mellesleg tanári végzettsége is van, amit függőséggel küzdő gyerekekkel foglalkozó alapítványban kamatoztatott. Zsolttal a mentőápolókat ért inzultusokról, a társadalmi felelősségvállalás hiányáról, nehéz esetekről, és a megbecsülés hiányáról is beszélgettünk. Szó esett még arról, miért lenne jó, ha az emberek jobban ismernék saját testüket, illetve a kommentek mérhetetlenül kártékony hatásáról is, amivel jó, edukatív csatornákon kialakuló közösségeket is tönkre lehet tenni. A Túlpörgetv podcast a Népszava mentális egészséggel foglalkozó műsora, amit Herczeg Szonja újságíró és Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó közösen vezet.

Csaknem 30 százalékos tavalyi áremelkedés után nagyon erősen feszegeti a megfizethetőség határát a budapesti és több vidéki nagyváros lakáspiaca. A számos nyitott gazdasági és politikai kérdéssel indult idei év elején a szakértők is óriási különbséggel ítélik meg a várható árváltozások mértékét. A prognózisok további 5-20 százalék közötti éves drágulásról, Budapesten és vidéken más jövőképről, más típusú keresletről és kínálatról szólnak. Mindeközben egyeduralkodóvá vált - már a lakáskölcsönök 80 százalékát teszi ki - a piaci kamatszint feléért kínált Otthon Start hitel. A Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró Sándorfi Balázzsal, a Bankmonitor alapító tulajdonosával és Gadanecz Zoltánnal, a GDN Ingatlan tulajdonosával beszélgetett a lakásvásárlókat és eladókat egyaránt érintő trendekről.

Rágyúrt a Fidesz a hóesésre: a Tisza tűzifaosztására válaszul Orbán Viktor is nyomban hólapátot ragadva pózolt a háza előtt, majd a kormánypárt apraja-nagyja ránk ömlesztette kamugyanús hólapátolós képeit és photoshoppal felturbózott hókotrós posztjait. De mit ér a Fidesz hólapátos performansza, ha nincs különösebb mondanivaló mögötte, mint a Tiszánál? Pláne, ha a fideszes műlapátolások is a magyar állam működésképtelenségét igazolják – ezt a kérdést járta körül a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Papp Zsolt gazdasági szakújságíró Batka Zoltán műsorvezetővel. A műsorban szóba került az is, hogy ha valahol izraeliekkel vagy franciákkal csinálnák azt, amit Fico a magyar kisebbséggel művel, akkor az anyaországokban óriástüntetések lennének és a nemzeti kormányok iszonyú diplomáciai nyomás alá helyeznének egy ilyen autokratát. De miért nem érdekli a kormánypárti szavazót, ha Szlovákiában magyarüldözéssel kísérletezik az ottani illiberális rezsim?

Az Orbán-rezsim a magyar történelem rendellenessége: a NER évszázados magyar politikai hagyományokat rúgott fel. Bukása után egy nyugatos, polgári Tisza-kormánnyal a magyar társadalom nagyon gyorsan visszatérhet nyugatos, Európa-barát hagyományaihoz – hangozott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének idei első adásában, amelyben Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, illetve Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek vették végig az előttünk álló év és a választások utáni időszak várható fejleményeit Batka Zoltán műsorvezetővel.Ami biztos: a NER lebomlása már régen elkezdődött, a választások tétje, hogy felgyorsul-e a folyamat vagy hosszabb vajúdás után szabadulhat ki az ország újra a Fidesz által visszahozott orosz világból. Ami még biztosabb: bárki is győz 2026 áprilisában, kőkemény hatalmi háború jön a Tisza és a Fidesz maffiokratikus mélyállama között.

Valóban csodaszerek-e az elhízás ellen az úgynevezett új generációs fogyasztó gyógyszerek, és mi az, amire nem használhatók? Sokan azt hiszik, a fogyás csak akaraterő kérdése. De orvosilag igazolt: ha a test éhség–jóllakottság jelzései felborulnak, a fogyás rendkívül nehéz. Valóban megszüntethető-e a fogyással járó szenvedés a piacon lévő új gyógyszerekkel? Erről beszélgetett az adásban Dobák Zita dietetikussal és Szász Norbert belgyógyász- gasztroenterológussal Danó Anna újságíró.