Nyugtával dicsérd a NAV-ot

Támogatni a jogkövetőket, kiszámíthatóvá tenni a NAV működését és következetesen fellépni a szabályszegőkkel szemben: ezekkel a célokkal kezdi meg munkáját Sádt Mónika, az adóhatóság új elnöke. A komoly nemzetközi vállalati tapasztalattal rendelkező vezető gazdasági, társadalmi és politikai értelemben véve is óriási kihívásokkal kénytelen szembenézni. Úgy kell visszaszereznie a szervezetbe vetett bizalmat és visszaépítenie annak tradicionális ellenőrzési kompetenciáját, hogy a súlyos hiánnyal küzdő költségvetés minden korábbinál nagyobb bevételi kényszert generál. Sikerének esélyeit növeli, hogy a NAV az eddigiekhez képest nagyobb szervezeti és személyzeti mozgásteret fog kapni.

Miközben a kormányváltás óta minden hónapban többlettel zár az állami költségvetés, a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD kiadta Magyarországról szóló friss jelentését. Ez amellett, hogy elismeri a gazdasági felzárkózás terén elért eredményeket, konkrét reformjavaslatokat fogalmaz meg a magyar adórendszer működését illetően. Az ajánlások között szerepel a jelenlegi adókedvezmények (szja, áfa és társasági adó) körének szűkítése, az adózói bázis szélesítése, illetve egy minimális, általános, értékalapú ingatlanadó fokozatos bevezetése. Az OECD javaslata szerint ez utóbbival párhuzamosan csökkenteni lehetne a munkavállalók többségének szja-terhelését, ami ellensúlyozná az intézkedést.

Az Országgyűlés megszavazta az új kormány első adócsomagját, amely bár számos intézkedést tartalmaz, csupán az előszele azoknak nagy horderejű változásoknak, amelyekre az év második felében számíthatunk. Költségvetési hatása csekély, cserébe egy sor felesleges adónemet kivezet, emellett pedig érinti a bizalmi vagyonkezelést, a társasági adót, az általános forgalmi adót, a kiskereskedelmi különadót és a helyi adókat. Az uniós pénzek hazahozatala érdekében elfogadott csomag egyúttal megágyaz a vagyonadó bevezetésének is.

Július 1-től az Európai Unió olyan átfogó vámszabály-módosításokat vezetett be, amelyek alapjaiban érintik az e-kereskedelmi rendeléseket. Ennek keretében megszűnt a 150 eurós érték alatti vámmentesség, és új, fix 3 eurós vámtételt vezettek be a kis értékű csomagokra. A cél az, hogy megszüntessék a harmadik országbeli eladók előnyét, csökkentsék a visszaéléseket és biztosítsák az uniós termékbiztonsági szabályoknak való megfelelést. Rozgonyi Sándorral, a Magyar Vámügyi Szövetség elnökével, a Milsped Hungary Kft. vámigazgatójával arról beszélgettünk, hogy miért vált tarthatatlanná a korábbi vámmentességi rendszer, hogyan rendezheti át az új szabályozás az e-kereskedelmi és logisztikai piacot, illetve megfékezhető-e egyáltalán ezen a módon a kínai csomagáradat.

A kormányváltást követően a befektetők egyelőre optimistán tekintenek a magyar gazdaságra, mert látni vélik azt a pályát, amely mentén a költségvetés idővel stabilizálódhat. A forint erősödésében tetten érhető optimizmus már a kötvényhozamokon is jól érzékelhető, és várhatóan a nagy nemzetközi hitelminősítők is előbb-utóbb reagálni fognak. A piac részben a lengyel gazdasági sikertörténet párhuzamát látja Magyarországban, sőt egyes szereplők ennél is nagyobb lehetőséget áraznak előre. Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank vezető elemzőjével a költségvetésre leselkedő legnagyobb veszélyekről, a kormány adórendszert érintő átalakítási terveiről, az uniós pénzek egyenlegjavító hatásairól, és az euró bevezetésének lehetséges forgatókönyveiről beszélgettünk.

Az Európai Bizottsággal kötött megállapodást követően a magyar kormány hivatalosan is benyújtotta hazánk átdolgozott helyreállítási és ellenállósági tervét, amely a helyreállítási alapból járó 10 milliárd eurós keret lehívásának feltétele. Bár egyelőre a megállapodás és az átdolgozott terv részletei sem ismertek, a témával kapcsolatban adott kormányzati nyilatkozatok alapján feltételezhető, hogy az adórendszert érintő korábbi vállalások teljesítése vonatkozásában Magyarország egyes esetekben felmentést vagy haladékot kapott. Az adásban ezeket a vállalásokat vesszük sorra.MEGJEGYZÉS: A kormány 2026. június 11-én fontos bejelentést tett a vagyonadó bevezetése kapcsán, aminek tartalma a felvétel rögzítésekor még nem volt ismert.Az adás összes témája:▶️ EU-források: mi maradt a korábbi adószakmai vállalásokból?▶️ Májusban többlettel zárt a költségvetés, de mégsem lehetünk vidámak▶️ Miért nehéz bevezetni a vagyonadót?▶️ Nem sok részletet lehet tudni a KATA újbóli kiterjesztéséről▶️ Új HIPA-elvonás: kivételezett nagyvárosok, növekvő teher a kisebb településeknek▶️ Megszüntették a dísznövényadót

Vagyonadó Magyarországon? Áttekintettük a lehetséges forgatókönyveket. Az, hogy mindenképpen bevezetik, már eldőlt. Az igazi kérdés az, hogy milyen szabályokkal fogják ezt megtenni. Mire fog vonatkozni? Mi lesz az adóalap? Hogyan definiáljuk a vagyont? Csak bizonyos vagyonelemeket érint vagy a vagyon teljes egészét? Hogyan lehet felmérni, megbecsülni a vizsgált vagyonelemek mértékét? Európában kevés helyen láthatunk működő példát, ezek tapasztalatai talán utat mutathatnak a magyar jogalkotónak.

Az Európai Bíróság friss ítélete szerint ellentétes az európai joggal a magyar szén-dioxid-kvótaadó, a kiskeradó ügyében pedig szintén ebből az álláspontból kiindulva nyújtott be keresetet hazánk ellen az Európai Bizottság április végén. Előbbi százmilliárdos, utóbbi ezermilliárdos nagyságrendű lyukat üthet a magyar költségvetésen, ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, ami alapján évekre visszamenően kell visszafizetni a jogtalanul beszedett adót.Még lehet tippelni ingyenes AdóTotó játékunkon, amelynek főnyereménye egy Apple MacBook Neo! A totószelvény itt érhető el.Kitöltési határidő: május 8. éjfél!

Folytatjuk az esélylatolgatást, vagyis kísérletünket arra, hogy a kampányígéretekből és a költségvetési realitásokból kiindulva megjósoljuk, milyen adórendszert érintő változásokra számíthatunk rövid és hosszú távon. Milyen szerepe lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak az adórendszerben? Hogyan érdemes hozzányúlni a helyi iparűzési adó szabályaihoz? Mi lesz a szolidaritási hozzájárulással? Mikor lesz új adóegyezmény az Egyesült Államok és Magyarország között? Az Alkotmánybíróság visszakapja-e felülvizsgálati jogát az adótörvények kapcsán? Kétrészes adásunk második felében alapvetően ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat, a végén pedig mi is kitöltöttük adótótó nyereményjátékunk szelvényét.A nyereményjáték részletei honlapunkon olvashatók: https://nyugtaval.hu/2026/04/24/merre-tovabb-magyar-adorendszer-2-resz/

A kormányváltást megelőzően kísérletet teszünk arra, hogy a jövőbe lássunk. A kampányígéretekből és a költségvetési realitásokból kiindulva megpróbáljuk megjósolni, milyen adórendszerbeli változásokra, eltolódásokra számíthatunk rövid és hosszú távon. Maradnak-e az alacsony jövedelemadók? Lesz-e áfakulcs csökkentés? Milyen formában vezetik be a vagyonadót? Újra kiterjesztik-e a KATA adózást? Mi lesz az SZJA-kedvezményekkel? Kétrészes adásunk első felében alapvetően ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat, egyben egy adótótó nyereményjátékra invitáljuk hallgatóinkat.A játék részletei hivatalos honlapunkon, az adás bejegyzésébe olvashatók:https://nyugtaval.hu/2026/04/19/merre-tovabb-magyar-adorendszer-1-resz/Nyeremények:helyezett: 1 db Apple MacBook Neo laptophelyezett: 1 db 100 ezer forintos üdülési utalványhelyezett: 1 db 50 ezer forintos üdülési utalvány

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint február végéig 2106 milliárd forintra emelkedett az államháztartási hiány, ami az éves hiánycél közel fele. Riasztó adat, hogy az áfabevételek alig nőttek, a tranzakciós illetékből származó bevétel pedig csökkent is tavalyhoz képest, ami a gazdaság lassulására utal. Nagy valószínűséggel egy újraírt költségvetéssel és nagyobb hiánycéllal fogjuk zárni az évet.Az adás összes témája:Januárban még pluszban zárt, februárban már borult a büdzséVálasztás előtt nincs adócsökkentés: nehéz helyzetben a kis benzinkutakKésedelmes számlák, nem elveszett áfalevonás: iránymutató EUB-ítélet közösségi beszerzéseknélBefektetői per rázza meg az auditpiacot: a BDO ítélet új korszakot nyithatMeta „location fee”: felár, ami megdrágítja a kampányokat

A védett ár bevezetése mellett a kormány a benzin és a gázolaj jövedéki adóját is az uniós minimumszintre csökkentette, hogy megfelelő árrést biztosítson a nagykereskedők és a kiskereskedők számára. De mi az oka annak, hogy a nemzetközi olajárrobbanás ellenére az üzemanyagok áfatartalma továbbra is változatlan? Milyen mozgásteret ad Magyarországnak az uniós szabályozás e tekintetben?Az adás összes témája:A kormány az EU-s minimumszintre vitte le az üzemanyagok jövedéki adójátPublikus a NAV 2026-os ellenőrzési terveMegálljt parancsolt a Trump importvámjainak az amerikai Legfelsőbb BíróságNemzetközi vagyonadó körképA KPMG 14%-os AI‑árkedvezményt kényszerített ki saját auditorától

Az EU által elfogadott ViDA-csomag pár éven belül földrengésszerű változásokat fog generálni a vállalkozások életében. A benne foglalt intézkedések teljesen átalakítják a számlázást és a kapcsolódó adatszolgáltatást, emellett a cégek számlabefogadási- és feldolgozási folyamatait is új alapokra helyezik. Jön a kötelező e-számla és az XML-alapú számlázás, ugyanakkor búcsúzunk a hibrid számláktól. Különadásunkban Czöndör Szabolccsal, a NAV Központi Irányítás főosztályvezetőjével (Adószakmai Innovációs Főosztály) beszélgettünk a ViDA magyarországi implementációjáról és annak fontosabb mérföldköveiről.

A társasági adó alapú magyar sporttámogatás története 2010-ben, a program meghirdetésével indult. Az elmúlt 15 évben több száz milliárd forint áramlott a TAO-rendszeren keresztül a magyar sportba. A másfél évtizeddel ezelőtt elindult folyamatnak köszönhetően számos sportegyesület és sportági szövetség kerülhette el a biztos anyagi csődöt. A korábbi időszakhoz képest jelentősnek mondható pluszfinanszírozást egyes sportágaknál a nemzetközi eredmények és teljesítmények is visszaigazolták. A rendszernek ugyanakkor megvannak a maga árnyoldalai, működési alapproblémái. A vele szemben megfogalmazott kritikák elsősorban a támogatási pénzek felhasználásának hatékonyságát kérdőjelezik meg.Milyen változásokat hoztak a TAO-pénzek a különböző sportágakban? Léteznek-e olyan mutatószámok, amelyek alapján objektív értékelést lehet adni a rendszer másfél évtizedes működéséről, eredményességéről? Hogyan lenne érdemes ezt másképp csinálni? Meghívott vendégeink, Halász Zoltán és Nemcsik Balázs segítségével alapvetően ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Mindketten erős sportkötődéssel rendelkeznek.Zoltán volt a főszerkesztője a 2007-ben indult Jégkorongblognak, a sportág talán legnépszerűbb hírportáljának. Ebben a minőségében régóta és nagyon behatóan foglalkozott a magyar jégkorong szinte minden vetületével, így természetesen a támogatási, finanszírozási kérdésekkel is.Balázs, aki nem először jár stúdiónkban, korábban több hazai sportági szövetségnél töltött be vezető tisztséget. A Magyar Kézilabda Szövetség volt főtitkáraként, a Magyar Vízilabda Szövetség volt főtitkáraként és ügyvezetőjeként, valamint a Magyar Röplabda Szövetség ügyvezetőjeként meglehetősen nagy rálátása volt a TAO-program működésére.

4,5 százalékos plusztételt számol fel a magyar vásárlóknak a kínai e-kereskedelmi óriás. A pótdíj mértéke pontosan megegyezik a kiskereskedelmi különadó felső kulcsával. Az Alibaba egy állítólagos magyar kormánnyal kötött megállapodásra hivatkozik, az NGM azonban cáfolja ennek meglétét, és megtévesztőnek tartja a gyakorlatot.

Adócsökkentéseket, bérkedvezményeket és kedvezményes hitelt is tartalmaz az a nemrég bejelentett intézkedéscsomag, amellyel a kormány javítani igyekszik a vendéglátóhelyek túlélési esélyeit. A kérdés az, hogy ezek a könnyítések és lépések valódi megoldást jelentenek azokra a problémákra, amelyekkel a szektor hosszú évek óta küzd?A podcast 107. adásának összes témája:Nagy bejelentést tett Nagy MártonUniós jogsértés lett a magyar kiegészítő bányajáradékbólCsúcsot döntött az ausztriai magyar munkavállalásRekordot döntöttek a beérkező kis értékű csomagokKína adóreformokkal és toborzással küzd a növekvő költségvetési rés ellen

A nemzetközi viszonylatban egyedülállóan alacsony, 9%-os TAO kulcs célja, hogy növelje Magyarország tőkevonzó képességét, ugyanakkor pont ezt a tőkét érinti a globális minimumadó, aminek 15% a mértéke. Mennyi nemzetgazdasági hasznot hajtott eddig az alacsony adókulcs a 2017-es bevezetés óta? Milyen érvek szólnak még amellett, hogy továbbra is 9%-on tartsuk?Az adás témái ezen kívül:▶️ Görögországban izgalmas módon nyúltak hozzá az áfához▶️ Egyre ellentmondásosabbá válik az Unió klímavédelmi rendszere▶️ Megállapodás született a kínai elektromos autók uniós árképzéséről▶️ Miért vált vitatottá az EU–Mercosur megállapodás az európai agráriumban?▶️ Milyen következményei lesznek a dráguló magyar útdíjnak?

A mesterséges intelligencia látványos térnyerése nemcsak technológiai, hanem munkaerőpiaci és adópolitikai kérdéseket is felszínre hoz. Ha az automatizáció egyes területeken részben vagy egészben valóban kiváltja az élőmunkát, az bizonyosan hatással lesz az adóbevételekre és azok szerkezetére. Kibontakozóban van egy szakmai vita arról, hogy kell-e és lehet-e adóztatni az AI-t, és ha igen, milyen módon?Az adás témái ezen kívül:▶️ Már csak egy év van hátra az ÁNYK pályafutásából▶️ Küszöbön az új transzferár-rendelet megjelenése▶️ Hamarosan minden temus csomagunk után 1200 forint vámot fogunk fizetni▶️ Kivás és katás vállalkozások, figyelem!▶️ Nyugtamegszakítások miatt vizsgált cégeket a NAV▶️ Milliárdos számlagyár bukott le: így működött az adócsaló hálózat

A minimálbér 11, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal nő 2026-tól, a nyár óta lebegtetett alacsonyabb szocho azonban végül lekerült a napirendről. Bár a munkáltatók és a szakszervezetek is számítottak az 1 százalékos csökkentésre, a kormány szerint a költségvetésben jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő forrás, ami ellensúlyozná az így kieső 200 milliárd forintot. A vállalkozásoknak egyelőre be kell érniük a nemrég bejelentett 11 pontos gazdaságélénkítő csomaggal.Az adás témái ezen kívül:▶️ Nagy Márton szerint 2026-ban már tényleg jön a repülőrajt▶️ Megjelent a 2026-os EPR-díjrendelet▶️ Jön az ebadó Szigethalmon▶️ Már hideg élelmiszer is vásárolható SZÉP-kártyával▶️ A NAV megkezdte a karácsonyi ellenőrzéseket

Az Európai Bizottság javaslata szerint 2028 márciusától 2 eurós fix díjjal terhelnék meg az unión kívülről érkező csomagokat, amelyet a csomagküldő platformok fizetnének. Az EU területén belül található raktárakba érkező szállítmányokat alacsonyabb, 0,50 eurós díjjal terhelnék. Ezzel párhuzamosan megszűnne a 150 eurónál kisebb értékű küldemények vámmentessége is.A javaslat nyilvánosságra kerülése után több uniós ország is bejelentette, hogy a csomagkezelési díjat a megadott határidő előtt bevezetnék. Belgium és Hollandia például azt tervezi, hogy már 2026-tól, vagyis a tervezett uniós határidőnél jóval korábban alkalmazni fogja a 2 eurós díjtételt.Az EuroCommerce, az európai kereskedelmi szövetség főigazgatója, Christel Delberghe szerint ezek a döntések problémát okozhatnak, széttagoltsághoz vezethetnek és torzíthatják a versenyt. A szervezet elengedhetetlennek tartja, hogy az uniós intézmények közösen lépjenek fel, és megakadályozzák, hogy az egyes tagállami szabályozások ettől eltérjenek, aláásva ezzel az egységes piac működését.Az Európai Bizottság statisztikái szerint az unióba irányuló e-kereskedelmi áruforgalom közel 90 százaléka Kínából érkezik, míg a volumen 60-70 százaléka esetében merül fel a vám- és adóelkerülés gyanúja. Két jellemző módszere van ennek: (1) a valóságosnál alacsonyabb vámértékkel vallják be az áruk értékét a vámárunyilatkozaton, (2) kisebb tételekre bontják a teljes csomagot, hogy beférjenek a vámmentes értékhatár alá.

A magyar zöldség- és gyümölcstermelők versenyképességét alapvetően befolyásolja az ágazatban alkalmazott áfarendszer. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi, 27 százalékos általános forgalmi adó mellett a feketekereskedelem és az áfacsalások aránya kiemelkedően magas, ami jelentős hátrányt jelent a tisztességesen működő hazai termelők számára. A zöldség-gyümölcs szektorban a fordított áfa bevezetése lenne a leghatékonyabb eszköz az áfacsalások visszaszorítására és az ágazat további fehéredésének előmozdítására. Ezek a főbb megállapításai a 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ által összeállított szakmai anyagnak.A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast új formátuma (MINI), amelyben egy-egy adózási témát dolgozunk fel röviden.

Rendhagyó módon két adócsomagról is egyszerre szavazott a Parlament a hét elején, a másodikról ráadásul úgy, hogy azt csak aznap jelentették be. A 11 pontos vállalkozás-ösztönző program intézkedései között vannak olyanok, amelyeket előre lehetett sejteni, de akad olyan is, a szocho csökkentése, amelyet bár előre belengettek, most mégis kimaradt ebből a körből. A jelek szerint van némi esély arra, hogy idén még érkezik egy harmadik adócsomag is. A bankadó emelés költségvetési pluszbevétele kellő mozgásteret nyújthat ehhez.

5 millió forintos, az ország legmagasabb betelepülési hozzájárulását tervezi bevezetni Törökbálint, mert infrastruktúrája elérte kapacitásának határait. Az önkormányzatokat sújtó központi elvonások miatt egyre több település tekint pluszbevételi forrásként erre a lehetőségre, amelyet a nyáron elfogadott önazonossági törvény nyújt. Ezek az intézkedések ugyanakkor több alkotmányossági kérdést is felvetnek és egyértelműen korlátozzák a társadalmi mobilitást.A podcast 102. adásában ezen felül az ÁNYK megszűnéséről, a magyar adórés növekedéséről, az elektronikus aláírásokkal kapcsolatos anomáliákról, a magyar szén-dioxid-kvóta-adó eltörlésének lehetőségéről, az EU erdőírtás elleni rendeletének kálváriájáról és Trump vámintézkedéseiről is beszélgettünk.

A 2026-os budapesti Bajnokok Ligája-döntő nemcsak sporttörténeti jelentőségű esemény, hanem adózási szempontból is különleges helyzetet teremt. Egy friss kormányrendelet jelentős adókedvezményt biztosít a szervezésben közreműködőknek, amire sokan felkapták a fejüket. Itt most azonban nem baráti cégek megsegítéséről van szó: a háttérben jól átgondolt, nemzetközi példákon alapuló szabályozás húzódik meg. Podcast 101. adásában egyebek mellett szó esik még az első őszi adócsomagról, a tranzakciós illeték kikerülésének legális trükkjéről és egy különös fordulatról az EPR-díjemelés kapcsán.Fontos! LinkedIn oldalunkon indítottunk egy miniszavazást a magyar adórendszerről. Ha van véleményed, kérjük, te is add le szavazatodat! Köszönjük!

Egyaránt 5-5 kérdéssel indult el az új Nemzeti Konzultáció és a Nemzet Hangja második országos szavazása, mindkettő elsősorban az adókra és a közteherviselésre koncentrál. Bár a kezdeményezések célja látszólag a társadalmi párbeszéd erősítése, felvetődik a kérdés: mennyire jó ötlet a magyar adórendszer jövőjét népszavazásszerű akciókban eldönteni? Spoiler: nem az.Az adás témái:▶️ Ez a podcast történetének 100. adása▶️ Az adórendszerről dönteni nem kell félnetek jó lesz▶️ Emelkedtek a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak▶️ Lehet, hogy elhalasztják az EUDR rendelet alkalmazását▶️ NAV: Chatbot és MI a jövő ügyfélszolgálatában – pilotprojekt indult▶️ Fontos bejelentést tett Nagy Márton a minimálbér kapcsán

Csökkenő bevételeik és munkakörülményeik miatt tüntetnek az ételfutárok, akik igazi patthelyzetben vannak: ha teljesülnek követeléseik, az közvetett és közvetlen módon is drágíthatja az ételrendelést, ami ahhoz vezet, hogy kevesebb lesz a megbízás, így viszont nem lesz szükség annyi futárra. Vajon van kiút ebből a negatív spirálból, vagy tényleg csak a piac törvényeiben bízhatunk? Többek között erről volt szó a podcast legújabb adásában.Az adás témái:▶️ Rövid időn belül második tüntetésüket tartják az ételfutárok▶️ Új fejezet a kripto- és platformjövedelmek ellenőrzésében▶️ A Francia Alkotmánybíróság megerősítette a digitális szolgáltatás adót▶️ Itt az 1%-os SZJA felajánlásokat kapott civil szervezetek idei toplistája▶️ Sürgős rendezést kíván a filmtámogatások ügye▶️ NAV adategyeztetés: új kampány a nullás áfabevallások vizsgálatára

A családi adókedvezmény mértékének növelése, az anyák szja-mentességének kiterjesztése és szocho csökkentés az egyik oldalról, áfa-csökkentés, szja-csökkentés a mediánbér alatt keresőknek és vagyonadó bevezetése a másik oldalról. Elbírja ezt a magyar költségvetés? Melyik tervezett adóintézkedés működik és tartható fenn hosszú távon? Többek között erről beszélgettünk a podcast első őszi adásában.

Egy július 20-án hatályba lépő törvénymódosítás miatt bezárul az a kiskapu, amelyet kihasználva az egyik legnagyobb magyarországi fintech szolgáltató jelentősen csökkenthette tranzakciósilleték-fizetési kötelezettségét. Kérdés, hogy a cég áthárítja-e az ügyfeleire az így keletkező költségeit? A nyári szünet előtti utolsó adásunkban a Revolut a kriptovaluták vásárlására vonatkozó BTK-módosítás kapcsán is szóba került.Az adás témái:▶️ A tranzakciós illeték szabályváltozása már a Revolut ügyfeleinek is fájhat▶️ Szlovákia elirigyelte tőlünk a tranzakciós illetéket▶️ Egy új jogszabály-változás rázta meg a magyar kriptopiacot▶️ Egyszeri élelmiszer-utalvánnyá szelídült a nyugdíjasok áfavisszatérítése▶️ A TISZA Párt áfacsökkentési tervei▶️ Könnyebb lekerülni a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók listájáról▶️ Hatályba lépett a foglalkoztatási jogviszonyt tisztázó eljárás▶️ Nem elég hatékonyan kezeli az Európai Bizottság az USA vámfenyegetését▶️ Átalakíthatják a szolidaritási hozzájárulási rendszert

Hogyan lesz 213,5 milliárd forint MVM osztalékból közel 400 milliárdos állami bevétel? Például úgy, hogy a cégcsoport Robin Hood-adót és társasági adót is fizet. Ez nyilván jó hír a költségvetés számára, de továbbra is ellentmondásos és szembemegy a közműszolgáltató szereppel, ha egy monopolizált piacon működő állami vállalat több száz milliárd forintos profitra tehet szert.Az adás témái:▶️ Nem csak osztalékból, adókból is súlyos milliárdokat fizetett be az MVM a költségvetésbe▶️ Az uniós jog alkalmazása előnyt élvez▶️ NGM: magyar adórendszer köszöni, jól van▶️ Új időszámítás kezdődik az elektronikus számlázásban▶️ Szolidaritási hozzájárulás: azonnali jogvédelmet kapott a főváros▶️ Nagyszabású NAV akció a nagybani piaconA podcast hivatalos honlapja 👇🌐 https://nyugtaval.hu/A podcast egyéb csatornái 👇🌐 YOUTUBE: https://www.youtube.com/@nyugtavaldicserdanavot🌐 SOUNDCLOUD: https://soundcloud.com/nyugtavaldicserdanavot🌐 FACEBOOK: https://www.facebook.com/nyugtavaldicserdanavot

A szolidaritási hozzájárulás néven ismert adóteher miatt nemcsak az ellenzéki, de a kormánypárti polgármesterek is egyre gyakrabban panaszkodnak. A kormány ráadásul más kreatív intézkedésekkel is nyirbálja az önkormányzatok költségvetését, például a Szerencsejáték Zrt. iparűzési adójának csökkentésével, ami elsősorban Budapestnek fáj.Az adás témái:▶️ Jól jött az MVM óriási osztaléka a költségvetésnek▶️ Az Audival kötött szerződés miatt fáj jobban Győrnek a szolidaritási adó▶️ Kevesebb iparűzési adót kell fizetnie a Szerencsejáték Zrt-nek▶️ Rekordnövekedés volt tavaly a csekély értékű juttatások piacán▶️ 81 milliárd forintra emelkedik a 2025-ös filmes támogatási keretösszeg▶️ A VIDA után máris érkezik az újabb áfareform▶️ Fontos változás előtt állnak az Online Számla rendszer validációi

A 2026-os büdzsé tervezetéből kiderül, hogy az anyák szja-kedvezményének fokozatos bevezetése miatt az államkassza jövőre már a potenciális jövedelemadó bevétel 22 százalékáról, közel 1400 milliárd forintról mond le. Vajon megengedheti magának a költségvetés azt a luxust, hogy olyan anyákat is kedvezményben részesítsen, akik már nem nevelik gyermeküket?

A kormány benyújtotta a tavaszi adócsomag tervezetét, amelyből kiderül, 2026-ban is komoly szerepet jut az extraprofitadóknak. Az nem meglepő, hogy jövőre is velünk maradnak, az viszont annál inkább az, hogy egyelőre nem látszik, mi fogja pótolni az anyák szja-mentessége miatt kieső bevételeket, illetve mi fogja egyensúlyba hozni az erősen megbillent költségvetést.Az adás témái:▶️ Megismerhettük Nagy Márton első klasszikus adócsomagját▶️ A magyar filmipart is súlyosan érintheti Trump 100%-os vámja▶️ Az USA magasabb gyógyszerárakat követel az európai országoktól▶️ Közeleg az SZJA-bevallások benyújtásának határideje▶️ Csökkenhet az unióba vámmentesen importálható ukrán termékek mennyisége

Hosszútávon évi 1300 milliárd forintos bevételkiesést okoz a költségvetésnek a 2 és 3 gyermekes anyák szja-mentességének bevezetése, amelynek egyelőre nem látszik a fedezete. Vajon az adóterhek jelentős csökkentése képes megállítani a népességfogyást? Mennyire lehet társadalmi folyamatokat adópolitikai intézkedéseken keresztül befolyásolni?Az adás témái:▶️ Megszületett a döntés a két- és háromgyermekes anyák szja-mentességéről▶️ Társadalmi egyeztetésen a 2025-ös tavaszi adócsomag▶️ Magyarország az áfára, Csehország a járulékokra épít▶️ Enyhülnek az amerikai autógyártókat sújtó vámok▶️ Úgy tűnik, még sokáig nem lesz új adóegyezményünk az Egyesült Államokkal▶️ Az EU módosíthatja a globális minimumadó szabályozását▶️ Hat próbavásárlás, hat lebukás

Április 2-a volt az a nap, amikor Trump bejelentette, hogy a világ szinte minden országára további importvámokat vet ki. Bár ezek többségét határozatlan időre rögtön fel is függesztette, az asztalra kikerült a fegyver. A valószínűsíthető cél a globális kereskedelem szabályainak erőszakos átszabása és az USA pozícióinak erősítése lehet.Az adás témái:▶️ Liberation Day: a nap, ami megrengette a világkereskedelmet▶️ Több területen is bevethető az adategyeztetési eljárás▶️ Hol ellenőrzött a NAV húsvétkor?▶️ Változás a késedelmi pótlékok fizetésével kapcsolatban▶️ Lejárt a gépjárműadó befizetésének határideje▶️ OKSZ: drága, értelmetlen és veszélyes lehet a kötelező készpénzesés▶️ Ellopták a cég pénzét, növelni kell-e a társaságiadó-alapot?▶️ Valóban megadóztatja a milliárdosokat az EU?▶️ Érdekesen tálalja az NGM a havi költségvetési jelentést

Élelmiszeripari cégek, platformüzemeltetők, bizalmi vagyonkezelés és még több transzferár. Izgalmas új elemek jelentek meg az adóhatóság nemrég publikált idei ellenőrzési tervében, amelynek fókuszában az adategyeztetési eljárás áll. A podcast legújabb adásában ezen felül foglalkoztunk még az árrésstop bevezetésével, elemeztük a TISZA népszavazási kezdeményezésének adózási kérdéseit és a tengeren túlra is kitekintettünk.Az adás témái:▶️ Publikus a NAV 2025-ös ellenőrzési terve▶️ Komoly kockázatokat rejt az árrésstop bevezetése▶️ Elemeztük a Nemzet Hangja adózási kérdéseit▶️ Mi lesz veled globális minimumadó?▶️ Mélyponton Kanada és az USA kapcsolata

Három év után újra vendégünk volt dr. Kis Péter András, a NAV szóvivője. Az adóhatóság a nap 24 órájában figyeli a hozzá beérkező adatokat: elemez, kockázatokat számol, anomáliákat detektál. Ebben egyre jobban támaszkodik a mesterséges intelligenciára, a végső döntéseket azonban mindig az ember hozza. Ha a tényállás bizonyítása miatt szükséges, akkor a közösségi média szolgáltatók, a platformüzemeltetők és a külföldi adóhatóságok adatait is megvizsgálják a revizorok. Ebben a különadásban alapvetően ezekről a témákról beszélgettünk.

Több izgalmas kérdést is felvet a kormány által bejelentett nyugdíjas ÁFA-visszatérítés, amely valójában nem egy klasszikus adóintézkedés, sokkal inkább tekinthető társadalombiztosítási juttatásnak, kvázi nyugdíjemelésnek. Az elgondolás ugyanakkor koherensebb, mint az SZJA-kedvezmény kiterjesztése a két- és háromgyermekes anyákra, és jóval kisebb lyukat is üt a költségvetésen.

Az adás témái:▶️ Már itthon is szerveztek országos vásárlói bojkottot▶️ Fordított adózás alá kerülnek az adóalany-kereskedők közötti, belföldi földgázértékesítések▶️ Transzferár szakértői osztályok alakulnak a NAV-nál▶️ Trump most épp az acél- és alumínium-vámokat emelte meg▶️ A NAV revizorai 13 milliós bírságot szabtak ki egy fesztiválon▶️ Másfél év alatt 112,5 ezerrel nőtt a TBSZ számlák száma

A miniszterelnök felhatalmazta a nemzetgazdasági minisztert, hogy jelölje ki azt a tárgyalóküldöttséget, amely újra tető alá hozhatja az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Kell az eltökéltség, de valószínűleg még így is hosszú évekre van szükség, mire megszületik ez a fontos megállapodás.

Gazdasági kérdések és az adórendszert érintő tervek kapcsán is megnyilvánult év eleji sajtótájékoztatóján a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton eltörölné az adóelőleg-fizetést a helyi iparűzési adónál és 18 millió forintra emelné az alanyi áfamentesség határát, de az áfacsökkentésben nem hisz, mert azt szerinte lenyelnék a kereskedelmi szereplők.

Megismétlődik az, ami 2010-ben egyszer már megtörtént: megszűnik és a Nemzetgazdasági Minisztériumba olvad a Pénzügyminisztérium. Varga Mihály a Magyar Nemzeti Bank elnökeként folytatja. Több mint egy évtizedes regnálásának hagyatéka a fogyasztási adó fókuszú adórendszer, a lecsökkent áfarés és a digitalizálódó adóhatóság.Az adás témái:▶️ Drámai változás: megszűnik a Pénzügyminisztérium▶️ Egy sor adót és juttatást érint a minimálbér emelése▶️ A diákigazolvány lejárta után egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni▶️ Hatalmas lobbi és ellenlobbi indult az EKR-rendszerrel kapcsolatban▶️ A vendégmunkások többsége januártól nem lesz jogosult a főbb adókedvezményekre▶️ 2025-től kevesebbet fizetne a MOHU a helyi hulladékkezelőknek▶️ Emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója▶️ Dudálós demonstrációt tartottak a budapesti taxisok

Nagy meglepetésre 2025-ben is jórészt ugyanazok a díjak lesznek érvényesek a körforgásos termékekre a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben, mint 2023-ban. Ez azt jelenti, hogy az inflációs hullám és a működési költségek emelkedése ellenére a MOHU-nak jövőre is hasonló bevételből kell gazdálkodnia. Elképzelhető, hogy a jogalkotó ezzel akarja megakadályozni, hogy a monopol helyzetbe hozott cég ismét feltűnő nyereséget érjen el.Az adás témái:2026-tól tényleg lemond a kormány az extraprofitadókról?Jövőre gyakorlatilag minden pénzintézet át fogja hárítani a tranzakciós illetéket2025-ben sem változnak az EPR és a DRS díjtételekMiért érdemes még az év vége előtt TBSZ számlát nyitni?Adómentes juttatások 2025-benA helyi adók emelésére kényszerülnek az önkormányzatok a HIPA-elvonás miattAdókedvezménnyel serkentené a hosszú távú lakáskiadást Terézváros100 százalékos vám kivetésével fenyegeti Trump a BRICS-országokat

A 2025-ös költségvetés tervezetének egyik nagy meglepetése, hogy a kormány közel 590 milliárd forint bevételt vár a tranzakciós illetékből. Ez komoly ugrás az idei 348 milliárdos előirányzathoz képest. A hazai pénzügyi rendszert nem ez fogja megrengetni, de félő, hogy a banki költségek emelkedése előbb-utóbb nyomot hagy az infláción.Az adás témái:▶️ A 2025-ös költségvetés elemzése▶️ Idén bőven alulteljesít az ÁFA▶️ Nagy változások küszöbén a borravaló és a felszolgálási díj szabályozása▶️ Jön a Temu-adó▶️ Jövőre drasztikusan nő a cégautóadó▶️ Jelentős adóváltozások várhatók az Egyesült Államokban▶️ Megjelent a GloBE-adatlap▶️ Nehézséget okoz a könyvelőknek az Ügyfélkapu megújulása

Az őszi adócsomag részeként érkezik az új szabályozás, amelynek értelmében 2025-től minden évben az infláció mértékével nő többek között a gépjárműadó, a regisztrációs adó, valamint a szeszes italok és az üzemanyagok jövedéki adója. Mindez automatikusan, anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni a vonatkozó törvényekhez.Az adás témái:▶️ A Parlament előtt az őszi adócsomag▶️ Inflációkövető adóemelést vezet be a kormány▶️ Jelentősen nőhet a benzinkutak adóterhe jövőre▶️ 2030-ig kapott újabb hosszabbítást a magyar filmtámogatási rendszer ▶️ Az Európai Tanács megállapodott a VIDA csomagról▶️ Az Európai Unió tájékoztatót tett közzé a viselkedés alapú adóztatásról▶️ Megszüntetné a kormány a különleges gazdasági övezeteket▶️ Magyarország 7. lett a Tax Foundation adószépségversenyén

Egyelőre erősen féloldalasnak tűnik a 2025-től érvényes adójogszabály-változásokat tartalmazó tervezet, amelyben adócsökkentés igen, adóemelés azonban nem igazán található. A társadalmi egyeztetésre bocsátott csomag várhatóan később még további fajsúlyos intézkedésekkel bővül, a költségvetés helyzete legalábbis ezt indokolja.Az adás témái:Társadalmi egyeztetésen az őszi adócsomagAdóemelésre számíthatnak az Airbnb-ben utazó ingatlantulajdonosokHozzányúlnak a borravaló és a szervízdíj szabályaihoz8-9 százalékkal emelték a magyar inflációt a különadókEgyre több adót szed be tőlünk a NAVA megyei jogú városoknak nem tetszik a helyi iparűzési adó átalakítás terveA Fülöp-szigetek 12%-os áfát vet ki a technológiai óriások digitális szolgáltatásaira

Állami százmilliárdok és ekho – ez a két tényező jelentősen javítja a magyar elsőosztályú focicsapatok pozícióját a nemzetközi játékospiacon. A rendkívül kedvező adózási feltételek komoly előnyt jelentenek az igazolásoknál, aminek következtében a hazai játékosfizetések nyugat-európai szinten is versenyképessé váltak az elmúlt években.Az adás témái:▶️ A focisták keveset adóznak Magyarországon▶️ Körvonalazódik a kormány terve az iparűzési adó átalakításáról▶️ Globális minimumadó: hol van a rejtélyes NAV formanyomtatvány?▶️ Rengeteg a hibás online számlaadat szolgáltatás▶️ Még mindig hiányoznak az e-nyugta részletszabályai▶️ Facebook képek buktatták le az artistatársulatot▶️ EU eljárás indult a magyar kormány ellen a kiskereskedelmi adó miatt▶️ Róma speciális adót vet ki a turistákra

Fájdalmas konszolidációs csomagot állított össze a szlovák kormány az államháztartási hiány csökkentése érdekében. A legfontosabb intézkedést az általános áfakulcs 20-ról 23%-ra növelése jelenti, ami nagy lépés abba az irányba, hogy az ország adóbevételeinek súlypontját magyar mintára a fogyasztási adók felé tolják el.Az adás témái:▶️ Jelentős áfaemelésre készül északi szomszédunk▶️ A javuló áfabevételek ellenére lett rekordhiány augusztusban▶️ A kormányzat két helyen is beavatkozhat a települési önkormányzatok életébe▶️ Orbán szerint már beszedtük a migrációs gigabírságot ▶️ Alapvető változások előtt a gyógyszeripari cégek magyarországi adózása▶️ 2025 elején lép életbe az EU új áfamentességi szabálya▶️ Németország nagy lépést tett előre az elektronikus számlázás irányába▶️ A NAV közzétette az SZJA 1% kedvezményezettek 2024-es listáját

A címben szereplő képpel írta le a magyar adórendszer jelenlegi helyzetét egy interjúban Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint ez a hajó szerkezetileg rendben van, de az elmúlt években olyan elemek épültek vagy tapadtak rá, amelyektől meg kell tisztítani. Ezek közé tartoznak többek között a szektorális különadók is.Az adás témái:▶️ Varga Mihály: zajlik az adórendszer átvizsgálása▶️ Problémák vannak a költségvetés bevételi szerkezetével▶️ A chipsadótól biztosan nem esznek egészségesebben a magyarok▶️ Egyre nőnek a különadókból származó bevételek▶️ Mégis tárgyalna a kormány a paksi iparűzési adóról▶️ A NAV folyamatosan küldi ki a folyószámla értesítőket▶️ A NAV adók módjára hajthat be tartozásokat az önkormányzatoktól

Adórendszerünk 2010 óta íródó története alapvetően két, egymásnak ellentmondó fejezetre osztható. Míg a 2020-ig tartó időszakot a koherencia erősítése, az adózói bázis szélesítése és a digitalizáció jellemezte, addig az elmúlt évek inkább a perspektíva hiányáról, a kapkodásról és a kiszámíthatatlanságról szóltak.

Július 8-a volt az a nap, amikor megismerhettük a védelmi hozzájárulás talányos fogalmát. Mint kiderült, nem egy új adónemről van szó. A kormány egyszerűen ezzel a fogalommal írja le, hogy nem vezetik ki a bankokat, a multikat és az energiaszektort érintő különadók egy részét, illetve szigorítják azok szabályait.A további témák ezen kívül:2025-től megszűnik a légitársaságok különadójaÁfakulccsal trükköző étteremre csapott le az adóhivatalIdeje komolyan venni az erdőirtás elleni uniós rendeletetA vámszabályokkal szigorításával regulázná meg a Temut az UnióValami bűzlik Dániában adózási szempontbólLázár János megreformálná az iparűzési adótA kormány visszadobta a MOHU beszámolójátMegnyílt az önellenőrzés lehetősége az eÁFA-rendszerben