Országos Széchényi Könyvtár

Mit lehet kiolvasni egy papírból, amit első ránézésre észre sem veszel? Az OSZK 49. beszélgetésében Szebelédi Zsolt történész, neolatinista, a nemzeti könyvtár kutatója mesél arról, hogyan segítenek a vízjelek a kéziratok és könyvek korának, eredetének és hitelességének meghatározásában. A műsort Tóth Péter vezeti, a munkát Solymosi Ákos segíti.A beszélgetésben szóba kerül, hogyan kerül a vízjel a papírba, milyen lépésekből áll egy vizsgálat, és hol helyezkedik el a vízjel a datálás és az azonosítás eszköztárában. Konkrét példákon keresztül megmutatjuk, hogyan derülhet ki egy dokumentumról, hogy nem az, aminek mondják, és hogy léteznek-e jellegzetesen magyar vízjelek vagy papírmalmok. Az is kiderül, miben különbözik az egyedi vízjelek vizsgálata a típusok elemzésétől, és miért fontos az egységes leírási rendszer.A „Vízjelvilág” egy Facebook-oldalon megjelenő szerelemprojekt, amely ezt a különleges területet igyekszik közelebb hozni a nagyközönséghez. Posztokat elemzünk, hogyan kapcsolódik mindez a magyar papírtörténethez, milyen példákat ismerünk a közelmúltból – akár a diósgyőri papírgyár vízjeleire –, és hogy a digitális korban miért marad továbbra is releváns ez a kutatás, illetve hol érdemes elkezdenie annak, akit mélyebben is érdekel.

Mi történik a könyvtárakkal a digitális korszakban, és van-e jövője a könyvtáros szakmának a mesterséges intelligencia árnyékában? Az Országos Széchényi Könyvtár Csevejének legújabb epizódjában Szeifer Csaba, a Háromká könyvtári magazin főszerkesztője és Szüts Etele, a Könyvtári Intézet vezetője, egyben a szerkesztőbizottság elnöke beszélgetnek ezekről a kérdésekről.A beszélgetést Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója vezeti, a technikai háttérért pedig Solymosi Ákos hangmérnök felel. Az epizódból kiderül, hogyan született meg a Háromká a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros utódjaként, milyen témák és műfajok jelennek meg a magazinban, és milyen kihívásokkal szembesül ma egy szakmai szerkesztőség.Szó esik szakmai párbeszédről, együttműködésekről és a könyvtári világ átalakulásáról is. A digitalizáció és az AI hatása megkerülhetetlen: a beszélgetés arra is választ keres, hogyan tud a könyvtáros szakma alkalmazkodni, és milyen irányba fejlődhet a következő években – akár új platformok és formátumok felé nyitva.#podcast #csevej #könyvtár

Az Országos Széchényi Könyvtár podcastjának 47. epizódjában a kora újkori történetírás világába utazunk. Vendégünk Kasza Péter, a Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezetője, akivel nemcsak a magyar historiográfia kulcsfiguráiról beszélgetünk, hanem arról is, hogyan születnek és formálódnak történeti narratíváink a források mögött.A műsor házigazdája Tóth Péter, a nemzeti könyvtár kulturális megosztója, a beszélgetést pedig Solymosi Ákos hangmérnök rögzítette és vágta.Szó esik arról, miért viseli a kutatócsoport Kulcsár Péter nevét, és milyen örökséget hagyott a magyar irodalom- és történettudományban. Megismerjük a kutatócsoport tevékenységét, az OSZK és a Szegedi Tudományegyetem együttműködését, valamint azt is, hogyan kapcsolódnak be fiatal kutatók ebbe a munkába.A beszélgetésben konkrét kutatások is előkerülnek: Wolfgang Lazius udvari történetíró szerepe a Habsburg-kori történeti narratívák kialakulásában, az új Zermegh János-kiadás vagy Szerémi György különös történetei a Magyarország romlásáról című műből.A beszélgetés végén már a Mohács 500-ba is belecsapunk: milyen kutatások, konferenciák és együttműködések várhatók a jubileum kapcsán, és hogyan segíthetnek a régi krónikások szövegei abban, hogy újraértelmezzük a magyar történelem egyik legfontosabb korszakát.#Mohács #podcast #történelem

Shakespeare legnagyobb és világszerte legismertebb tragédiája a Hamlet: az elmúlt három évszázadban az emberiség legnagyobb elméi az elragadtatás hangján szólnak róla. Már a XVII. század végén a jeles angol költő és kritikus, Dryden, a Hamletre célozva állapítja meg, hogy más drámaírók csupán utánozzák a természetet, Shakespeare pedig "maga a természet". A XIX. században Hazlitt azt mondja, hogy "mi magunk vagyunk Hamlet". A nagy XIX. századi orosz kritikus, Belinszkij a Hamletet "a drámai kötlők királyának sugárzó koronájában" a legragyogóbb gyémántként becsüli. Elragadtatott magasztalóinak sorát folytathatnók Voltaire, Goethe, Hegel, Taine nevével, vagy a magyar irodalom nagy XIX. századi klasszikusaival.MEK: https://mek.oszk.hu/06200/06233/index.phtml

A 16. század elején követek, kereskedők, papok, katonák és alkalmi informátorok sűrű hálózata szállította a híreket Budáról, Konstantinápolyból és a magyar végvidékről a lagúnák városába. Sokszor gyorsabban és pontosabban, mint ahogyan Magyarországon belül terjedtek.46. csevejünkben újra Mohács lesz a téma – de ezúttal elmegyünk egészen Velencéig. Azt vizsgáljuk, hogyan jutott el az 1526-os mohácsi csata híre a Velencei Köztársaságba, és miért nem a hivatalos diplomáciai csatornákon; mennyire volt pontos Velence képe a magyarországi eseményekről. Vendégeink Szovák Márton történész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója, a Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoportjának tagja, valamint Bárány Attila tanszékvezető egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője.Velük beszélgetünk a velencei–magyar kapcsolatok történetéről, a törökkérdésről, a hírszerzés működéséről és arról, miért vált Velence a kor egyik legfontosabb információs hatalmává. A beszélgetés vezetője és szerkesztője szintén egykori debreceni diák: Tóth Péter digitálistartalom- és kommunikációs referens. A csevej elkészítését Solymosi Ákos hangmérnök segítette. A nemzeti könyvtár stúdiójában felvett műsorban kiemeljük a Velence hangja című ismeretterjesztő Facebook-sorozatot is, amely 2025 márciusában indult a Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport oldalán. A Szovák Márton által szerkesztett sorozat Marin Sanudo monumentális naplóját, napkönyvét, a Diariit szólaltatja meg a közösségi média nyelvén: rövid, forrásközeli bejegyzéseken keresztül mutatja meg, hogyan működött a velencei információgyűjtés, miként keringtek a politikai és katonai hírek Európában, és hogyan jelent meg a mohácsi csata a kortárs velencei emberek szemében.Tartalom01:09 Sanudo, a velencei gazdag grafomán03:26 A Debreceni Egyetem „lement” a közösségi médiába08:20 A Velencei Köztársaság a korabeli hatalmi rendszer főszereplője13:25 Kereskedői érdek kontra politikai kapcsolattartás19:53 Aranyértéke van a hírnek, a rejtjeles módszerek26:35 A napkönyves Sanudo kiválasztása33:37 A források kivonatolt lemásolása38:16 Közösségi médiás visszaszámlálás a csatáig43:35 Féligazságok alkalmazása a hazugság legismertebb formája50:11 Sanudo szövege magyarul57:59 Európai léptékben is óriási anyag Szovák Márton adatbázisa#csevej #podcast #Mohács

A fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskolában került elhelyezésre 2026. január 30-án az Országos Széchényi Könyvtár országosan is ritka adománya, a Himnusz kéziratának nemesmásolata, amelyet Mészáros Tamás főigazgató-helyettes adott át.Köszönjük az Európa Rádiónak.

Féner Tamás a magyar fotográfia egyik meghatározó alakja: Kossuth-, Balázs Béla- és Prima-díjas fotóművész, akinek pályája a sajtófotótól az absztrakt, konstruktív képekig ível. Munkáiban egyszerre van jelen a fegyelem és a játék, a dokumentálás igénye és a képi gondolkodás szabadsága.A beszélgetésben Füri Katalin kurátor mesél arról, hogyan lehet egy nem lezárt, hanem aktív életművet kiállítássá formálni; mit jelent a fekete-fehér képektől a színes absztrakciókig vezető út; és hogyan illeszkedik Féner Tamás munkássága az Országos Széchényi Könyvtár jelenkori fotóművészeti gyűjteményébe. A kérdéseket Tóth Péter, az OSZK digitális tartalom- és kommunikációs referense teszi fel, a beszélgetés hangzásáért Solymosi Ákos hangmérnök felel.Miről lesz szó? Többek közt arról, hogyan lesz egy kiállítás versszerű, és mit ad hozzá az, ha egy alkotó saját hangján is mesél a látogatónak – mindezt egy olyan térben, ahol a történeti fénykép és a kortárs kísérletezés találkozik.A kiállításon Féner Tamás saját hangja és történetmesélése is jelen van, ami külön réteget ad a képek értelmezéséhez – ez a beszélgetés azonban már a kurátori nézőpont felől közelít: arról szól, hogyan lesz fotóból gondolat, képből rendszer, és hogyan működik mindez ma, egy nemzeti kulturális intézmény terében.

1526, Csele-patak, II. Lajos, Szapolyai, Szulejmán… Mindannyian ismerjük ezeket a neveket, amelyek történelmünk egyik legsűrűbben emlegetett eseményéhez, a mohácsi csatához kötődnek. De vajon öt évszázaddal később, amikor szinte minden Mohácsról szól, lehet-e még újat mondani róla? Az Országos Széchényi Könyvtár 44. csevejében Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója Orsós Juliannával, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport kutatójával járja körül ezt a kérdést. A beszélgetés professzionális hangzását Solymosi Ákos hangmérnök biztosította. Elfeledett héber, német és latin forrásokat tárunk fel, és összevetjük a megszokott narratívákkal. Szóba kerül Joszéf ha-Kohén héber krónikája, Luther Márton „Mohácsozása” és II. Lajos kevésbé ismert német nyelvű oklevelei is, többek között az utolsó leveléről is beszélünk, amit a mohácsi csatából küldött. A Csevejben először lesznek hallhatóak Luther Mohácsról írt gondolatai. Sudár Annamária tolmácsolásában, a szöveget Orsós Julianna fordította le. Vajon unják-e a történészek Mohácsot? Mit árul el rólunk, hogy Buda kapcsán egyes források hősi ellenállásról, mások békés átadásról szólnak? És miért maradt ki Joszéf ha-Kohén krónikája ilyen sokáig a magyar történeti gondolkodásból? Tartsanak velünk egy izgalmas időutazásra, ahol a forráskritika segítségével új perspektívából vizsgáljuk a magyar és a világtörténelem egyik legmeghatározóbb pillanatát, és tovább árnyaljuk Mohácsot. Tartalom: 01:00 Az 500 éves évfordulóra évek óta készülnek a történészek02:38 A mohácsi csata Joszéf ha-Kohén héber krónikájában05:45 Oszmán történetírói források Buda kulcsainak átadásáról10:36 A Mohács-kép árnyalása14:13 Luther Márton Mohácsról23:40 Hivatalok és hivatások26:30 A mohácsi csata híre a korabeli német nyelvű nyomtatott sajtóban33:20 1800 irat II. Lajostól, megjelenik az okmánytár 37:30 A csata egy több, mint egy száz éves folyamat vége volt, II. Lajos utolsó levele39:10 Az évforduló eredményei sok ember aprólékos munkájából adódnak össze

Benedek Elek: Székely Tündérország Székely népmesék és mondákFelolvasó: Barna EmeseURL: https://mek.oszk.hu/02900/02971

Hogy került Szent Demeter Magyarországra, és hogy lesz a pergamenből lámpaernyő?A nemzeti könyvtár ünnepi csevejében Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára, a HUN-REN OSZK Fragmenta et codices kutatócsoport https://www.fragmenta.oszk.hu/ vezetője és két kutatója, valamint Solymosi Ákos hangmérnök és Tóth Péter, a tartalompakoló kalauzolnak minket a középkori kódextöredékek világába. Megismerhetjük a kódextöredékek megőrzésének és lefejtésének folyamatát, Mezey László örökségét, a Fragmenta et Codices Kutatócsoport működését, a digitális fragmentológia szerepét, a PAZL rövidítés feloldását https://copia.oszk.hu/kereso/?lang=hu#t=Fragmenta&all=PAZL és azt, hogyan kapcsolódik mindez a nemzetközi együttműködésekhez, így a svájci Fragmentarium https://fragmentarium.ms/ adatbázishoz. Az Országos Széchényi Könyvtár Copia tartalomszolgáltató felületén https://copia.oszk.hu/fragmenta/ bárki számára elérhető, három nyelvű digitális adatbázisba a kutatók folyamatosan töltik fel a feldolgozott darabokat.https://oszk.hu/hirek/kozepkori-kincsek-valtak-hozzaferhetove-nemzeti-konyvtar-digitalistartalom-szolgaltato-feluleten_251017

Fedezd fel Eötvös József 1848-as hivatali levelezését, ahol az állampolgárok és egyházi vezetők kéréseit, javaslatait az oktatással kapcsolatok ügyeket, valamint a reformok végrehajtásának megkezdését is nyomon követhetjük!Bárány Zsófia, az OSZK Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársa közreműködésével megjelent az Eötvös József levelezését feldolgozó sorozat második kötete, a kiadványról Tóth Péter beszélgetett a szerzővel, Solymosi Ákos volt a hangmérnök.Járj utána, hogyan intézte Eötvös az egyetemi és a  keresztény egyházak jogállását szabályozó törvények végrehajtását, milyen levelek érkeztek a miniszterhez a nemzetiségi konflikusok kapcsán, valamint a zsidóellenes zavargások árnyékában, illetve miről levelezett Eötvös az új kormány tagjaival!A levelek betekintést nyújtanak a vallás- és közoktatásügy kihívásaiba, valamint a Batthyány-kormány működésének kulisszatitkaiba. Fedezd fel a kor embereinek reményeit, aggodalmait és a forradalom pezsdítő hangulatát!Tartalomjegyzék:01:35 Sokan dolgoztak együtt és sok ember segítette a munkát, jönnek a nevek 04:30 Eötvös Loránd édesapja08:13 Az első kötet személyesebb dokumentumai 10:16 A kétkötetes mű 2500 levele17:52 Korabeli hírlap is lehet forrás 20:36 Történelmi kontextusban a Batthyány-kormány25:26 A kedves ember felé megnyilvánuló  bizalom30:33 Eötvös személye a hivatali levelekben36:00 Kormányellenes mozgalmak ’48-ban39:20 Nemzetiségi konfliktusok48:52 Bevett vallások53:22 Búvárkodás a levelekben, lokális viták, helyi szokások, országos döntések

December 15-ig lehet jelentkezni a Könyvtári Kihívásra, amelynek idei kiírása több kategóriában hirdet versenyt, és idén újdonságként a határon túli magyar könyvtárak előtt is megnyílt. Podcastunk vendége Bajnok Tamara, a Könyvtári Intézet osztályvezetője, a kiírás felelőse, akivel a pályázat beadási dokumentumairól, feltételeiről, logikájáról és legfontosabb különbségeiről beszélgettünk, illetve arról is, hogy milyen intézményeknek érdemes belevágniuk. Spoiler: minden könyvtárnak érdemes! A kérdező Tóth Péter, a hangmérnök Solymosi Ákos volt. A program tétje nem kicsi: kategóriánként milliós nagyságrendű díjak várják a legjobban teljesítő könyvtárakat.

Ebben az adásban Tóth Péter, a tartalompakoló és kérdező Nagy Zoltánnal, a nemzeti ünnepen Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett könyvtárossal beszélget, akinek édesapja még József Attilával koptatta a gimnáziumi padot. „Nyilas Misi városából” indult mindent is gyűjtő pazar élete, jó szemű fotósból lett a nemzeti könyvtár egyik legelhivatottabb munkatársa, aki több mint negyven évig dolgozott az OSZK-ban. Zoltán a határon túli sajtó megmentéséért és megőrzéséért tett munkálataira a legbüszkébb, volt, hogy Trabanttal csempészett haza folyóiratokat, és még számos történetet mesél a jó humorú, jóképű sokszoros nagyapa, akit Solymosi Ákos hangmérnök segítségével szólaltattunk meg.

Nagy Zoltán könyvtáros, fotótörténész életútjának kalandjai #CSEVEJ42

86 éves korában elhunyt Pallai Péter újságíró, jazzszakértő, a BBC Magyar Adásának egykori munkatársa. Számtalan remek műsorát őrzi a rádió hangarchívuma. Pallai kiemelten sok riportban, kommentárban, interjúban és összeállításban foglalkozott az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével, emlékezetével. Nem véletlenül, hiszen 18 évesen budapesti joghallgatóként részt vett az eseményekben, így a forradalom bukása után kénytelen volt elhagyni Magyarországot. 1986-ban a szabadságharc 30. évfordulójára sorozatot készített Mozaikok a forradalom történetéből címmel, amelyben október 22-e és november 4-e között tizennégy részben – minden egyes napnak egy-egy külön dokumentumműsort szentelve – emlékezett meg az 1956-os magyarországi és Kárpát-medencei történésekről.Az Országos Széchényi Könyvtárban elérhetők a fennmaradt archív hanganyagok, most az 1986. november 4-ei részt hallgathatják meg.A BBC Magyar Adásának archívumából, szerkesztő: Pallai Péter, 1986. november 4. 

2025. október 9-én a Vértelen vértanúk kötet bemutatójával kezdődött az Országos Széchényi Könyvtár új programsorozata.A hagyományokra építkező, heti-kétheti gyakorisággal megrendezendő esteken a látogatók a szerzőkkel, a szerkesztőkkel és a könyvesszakma jeles képviselőivel találkozhatnak, akik új kötetek és kiadások kapcsán beszélgetnek kutatókkal, könyvtárosokkal és meghívott vendégekkel.A több kiadóval együttműködésben induló sorozat első rendezvényén a Vértelen vértanúk című kötet került bemutatásra. A kerekasztal-beszélgetésen Bedő Zoltán, Galbács Pál és Préda Barna​ vett részt, a beszélgetést Elbe István vezette, aki a rendezvény házigazdája is volt.A kötet a kárpátországi szobrok, emlékművek és emlékhelyek történetét és sorsát dolgozza fel esszék formájában.A könyv bevezető tanulmányából Elbe István így fogalmazott: „…számos emlékművünket már jóval a területek elcsatolását hivatalossá tévő trianoni diktátum előtt szétverték vagy ledöntötték. Még a leghumánusabb eljárás az volt, ha körbedeszkázták. Bár sok esetben ez is csak ideig-óráig védte meg a műalkotást. Felvetődik az a kérdés is: prevencióból miért csak a segesvári Petőfi-szobrot menekítették el? Külön kutatást igényelne kideríteni azt, hogy Trianon után a magyar diplomácia mennyire igyekezett a veszélybe került emlékműveket megmenteni, Az aradi Szabadság-szobor esetében vannak erről ismereteink, de például a zombori Schweidel- és Rákóczi-szobor mentési kísérleteiről csak sajtóinformációkkal rendelkezünk, mint ahogy a zólyomi Rákóczi-emlékműről is csak egy újságcikk áll rendelkezésünkre.”A szerkesztő, Galbács Pál utószavában a kötet gondolatiságát így fogalmazta meg: „A tartós társadalmi béke számos előfeltétele közül íme kettő. Legyünk megértők, be- és elfogadók, barátságosak, együttérzők, elnézően türelmesek és türelmesen elnézők másokkal szemben. Egyszóval toleránsak. Mások legyenek megértők, be- és elfogadók, barátságosak, együttérzők, elnézően türelmesek és türelmesen elnézők velünk szemben. Egyszóval toleránsak. Hogyha ez a nyilvánvalóan észszerű páros aránytalanul működik, akkor az egyik fél épített tárgyi és szellemi öröksége előbb-utóbb óhatatlanul lebontatik.”OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár

A századforduló sajtójáról, stílusáról és közönségéről beszélgettünk Dede Franciskával, a Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársával, a sajtó-, irodalom- és kultúrtörténet kutatójával. Szóba kerül a korszak két meghatározó szépirodalmi hetilapja, A Hét és az Uj Idők világa, a Nyugathoz fűződő viszonyuk, a levelezési rovatok, az olvasói viták, valamint korabeli pályázatok is – köztük a Tartsd jól a bestiát! című kötetben feldolgozott különleges eset, ahol irodalom, humor és gasztronómia találkozott. És igen, előkerül egy angol citromsajt-recept is!A Csevej műsorban Tóth Péter, a tartalompakoló kérdezte vendégünket, a podcast elkészültét pedig Solymosi Ákos hangmérnök segítette.Hallgasd meg, ha érdekel, hogyan alakította a századforduló sajtója a közízlést, miként váltak az olvasók közösséggé – és hogy mi köze mindennek egy százéves recepthez.

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg fordító: Rónay György- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság.https://mek.oszk.hu/03100/03166/

Benedek Elek: Többsincs királyfi és más mesékMVGYOSZ hangoskönyv felolvasó Barna Emesehttps://mek.oszk.hu/02900/02972/Ez a válogatás Benedek Eleknek, a nagy mesemondónak 36 meséjét tartalmazza. Többségükben rövid, fordulatos és vidám mesék ezek, amelyek híven tükrözik a nép egészséges erkölcsi felfogását, talpraesettségét, meleg kedélyét. Mindezt a maga megvesztegetően kedves, eleven és tréfás elbeszélő modorában közvetíti az író olvasóinak.Az aranygyapjas kosokA talléros kalapA hétszépségű királykisasszonyHammas GyurkaA halász fiaA fekete havasA tizenkét varjúJankalovicsA kerek kőTöbbsincs királyfiAz elrabolt királykisasszonyJégország királyaKondás JankóAz ember a legerősebbVas LaciA sóMelyik ér többet?A sündisznóA deszkavári királyfiA hazug legényA tejkútA világvándora hercegFurulyás PalkóA szárnyas királyfiAz aranytulipánA pelikánmadárSzóló szőlő, mosolygó alma, csengő barackA háromvadas királyfiAz aranyfogú királyfiakSzerencsének szerencséjeAz aranymozsárGyöngyvirág PalkóA csúnya királyfi és a szép királykisasszonyTeddneki JánosA Béka-királykisasszonyJakab és a zabA csudaerejű sárA király nyulaiTamás kocsisA vörös tehénA szalma királyMi van a ládikóban?A varjúkirályBolond JankóA bujdosó macskaSzép PalkóA szegény ember szőlőjeGyöngyikeA szerencsekrajcárCsali meseIsmertető

Mi történik, ha valaki három évtizeden át kutatja a magyar színház múltját az Országos Széchényi Könyvtár falai között? 🤔Megszületik egy olyan életút, ahol Az ember tragédiájától Clément Marot dietetikus tanácsain át egészen Arany János „akadémiai reality show”-jáig minden belefér. 🎭📚👉 Kis Domokos Dániel, azaz Doma mesél gyerekkori előadásélményeiről, kutatói fordulópontjairól, a kulisszák mögötti történetekről és arról, mit jelent ma színháztörténeti kutatónak lenni a nemzeti könyvtárban.🔗 Hallgasd a legújabb epizódot, és fedezd fel, hogyan találkozik múlt és jelen a Törzsgárda jegyében! Kis Domokos Dánielt Tóth Péter kérdezte. Solymosi Ákos segítette a podcast elkészültét.

Robinson Crusoe Hangoskönyv az egyetlen teljes magyar korszerű fordítás fordító, felolvasó: Lengyel Tamás MEK

Ábel a rengetegbenMVGYOSZ hangoskönyv a nemzeti könyvtártól A ház teteje, a föld és tövig a fák: mind olyanok voltak, mintha vízbe mártották volna őket. Délutánra már az eső szitálása is megindult. Ezzel új világ szakadt a Hargitára; s úgyszintén az én pásztorkodásomra is, melyet azonban nemcsak köddel, esővel és hideggel búsított meg, hanem felékesített kedves kalandokkal is.https://mek.oszk.hu/02900/02965/index.phtml

Móricz Zsigmond: ÁrvácskaMVGYOSZ hangoskönyvek felolvasó: Bodor Tibor (Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtára https://mek.oszk.hu/03100/03168

A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újítása, amelynek a mindennapi életben és a könyvtári tevékenységben való használatát is több aspektusból érdemes megvizsgálnunk. A kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértőink a könyvtári alkalmazásokról, már meglévő nemzetközi és hazai gyakorlatokról beszélgettek. Résztvevők: Dr. Egervári Dóra intézetigazgató, tanszékvezető (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet) Marton József főigazgató (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár), elnök (Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma) Tamásné Kovács Adrienn igazgató (MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ)Dr. Winkler Beáta főigazgató (Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum, Állatorvostudományi Egyetem), tanársegéd (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet)A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. február 18-án rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat ötödik rendezvényét a könyvtárak jövője a mesterséges intelligencia és automatizáció világában címmel.

A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. április 29-én rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat kilencedik rendezvényét. A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újítása, amelynek a mindennapi életben és a könyvtári tevékenységben való használatát is több aspektusból érdemes megvizsgálnunk.A harmadik MI-témájú kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértőink a mesterséges intelligencia tudományos kutatásokra gyakorolt hatásáról fognak beszélgetni. A résztvevők kitérnek a tudományos könyvtárak kutatástámogatási szerepére is, és ennek tükrében újra megvizsgáljuk a szaktájékoztatásban való alkalmazási lehetőségeket, valamint a könyvtárak szerepét a felhasználók megfelelő edukációjában is. Résztvevők: Czeglédi Éva senior ügyfélkapcsolati menedzser, Délkelet-Európa (ProQuest, part of Clarivate) Kalydy Dóra általános főigazgató-helyettes (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ) Petró Leonárd főigazgató-helyettes (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) 00:00 Bevezető, köszöntő 02:57 Milyen új szolgáltatásokat és lehetőségeket kínál a mesterséges intelligencia (AI) a tudományos könyvtárak számára, ez milyen elvárásokkal és korlátokkal jár?22:02 Annak érdekében, hogy az AI megbízható corpusokon tudjon dolgozni, adattisztítási munkálatokra van szükség. Mennyire folynak bele a tudományos könyvtárak ebbe a munkába? 27:36 Az AI-nak köszönhetően újból reneszánszát élheti az irodalomkutatás és témafigyelés. Mekkora munkaerőt képes kiváltani és mennyi időt spórol a kutatónak egy olyan AI-alkalmazás, mint például a Clarivate Researcher Assistant?37:10 Mennyire fontos szempont az EISZ részéről, hogy olyan adatbázisokat válogasson össze, amelyek kiegészülnek AI-szolgáltatásokkal? Hány ilyen adatbázis van most?53:10 Milyen módon kezelhetik az egyetemek a hallgatók AI felhasználását? Milyen elméleti és gyakorlati módszertana van az AI-használat szabályozásának?59:21 Milyen szerepe van a könyvtáraknak a felhasználók – legyenek fiatal vagy idősebb kutatók vagy egyetemi hallgatók – megfelelő AI-edukációjában?1:07:15 Hogyan képzelik el a tudományos könyvtárakat tíz, ötven, száz év múlva az AI tükrében?

https://mek.oszk.hu/09500/09586/A hangfelvétel a Móra Kiadó 1978-as kiadása alapján készült.Készült az ISZT támogatásával.A kötet novellái ugyan még nem kritikai realista, hanem romantikus művek, de a Jókai-hatás nyomán tovább élő úri-nemesi romantikával szemben egy újfajta, népi ihletésű romantika jelentkezett bennük: Bret Harte "kaliforniai beszélyei", Daudet provence-i történetei s mindenekelőtt Mikszáth fiatalkori barátjának, Tóth Endrének népszínművei adtak ehhez ösztönzést. A szépet, a nagyot, a felemelőt nem a közéletben, az úri társadalomban, hanem a népi világban kereste s találta meg, a Felvidék tájait, embereit, az ott megélt hétköznapi tragédiákat élesztették fel csöndes, megadó líraiságú, olykor már-már érzelgősségbe hajló elbeszélések.

A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újítása, amelynek a mindennapi életben és a könyvtári tevékenységben való használatát is több aspektusból érdemes megvizsgálnunk. A kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértőink a könyvtári alkalmazásokról, már meglévő nemzetközi és hazai gyakorlatokról beszélgettek. Résztvevők: Dr. Egervári Dóra intézetigazgató, tanszékvezető (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet) Marton József főigazgató (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár), elnök (Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma) Tamásné Kovács Adrienn igazgató (MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ)Dr. Winkler Beáta főigazgató (Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum, Állatorvostudományi Egyetem), tanársegéd (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet)A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. február 18-án rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat ötödik rendezvényét a könyvtárak jövője a mesterséges intelligencia és automatizáció világában címmel.

„Egy újabb nap az egyformák közül.” (Rényi Ádám: Osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek)KINCSESPOLC című ajánlónkban az Országos Idegennyelvű Könyvtár állományában található könyvekből válogatunk, és minden alkalommal más dokumentumról beszélgetünk.Sorozatunk harmadik részében Rényi Ádám felnőttmeséit ajánlja Juhász István, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosa, akivel Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. 📚 Rényi Ádám írói stílusa – Örkény István biztosan büszke lenne rá📖 Egyedi felnőttmesék🗄️ A szerző is válaszolt📝 Rényi Ádám mint érettségi tétel

KINCSESPOLC című sorozatunk harmadik részében Rényi Ádám felnőttmeséit ajánlja Juhász István, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosa, akivel Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült dr. Vizkelety Andrásné Ecsedy Judit bibliográfus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a nemzeti könyvtár nyugalmazott tudományos kutatója. V. Ecsedy Judit a magyar nyomdászat- és könyvtörténet kiemelkedő kutatója, aki több évtizedes munkássága során számos jelentős eredményt ért el,  ezekről és még sok minden másról beszélgetett a nyomdászat történészével Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója. A csevej felvételét Solymosi Ákos hangmérnök segítette.Tartalom: 01:48 Az elismerésnek mindenki örül02:38 Szilsárkány az olvasmányos kezdet 04:21 Középiskola a hatvanas években, ahol nem kellett oroszt tanulni 09:30 „A Széchényi-könyvtár mellett döntenem” 12:50 A zárolt kiadványok gyarapítása a hetvenes években 14:20 Gida bácsi betűtípus-kutató csoportja 17:30 Egyedi nyomdák, egyedi technológiák20:30 Az első magyarországi nyomda25:40 Betűk, sajtók, festék, kötés és illusztráció28:50 Nyomdászok, azaz nyomdatulajdonosok31:07 A puhuló ólombetűk rejtélye39:40 Koholt és hamis nyomdászatok40:46 A nyomdászattörténet honlapja: Typhografia.oszk.hu43:27 Hol vannak a fiatal kutatók?45:11 A rossz festék is átverheti a mesterséges intelligenciát47:10 A bécsi magyar nyomdászfiúk

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült dr. Vizkelety Andrásné Ecsedy Judit bibliográfus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a nemzeti könyvtár nyugalmazott tudományos kutatója. V. Ecsedy Judit a magyar nyomdászat- és könyvtörténet kiemelkedő kutatója, aki több évtizedes munkássága során számos jelentős eredményt ért el , ezekről és még sok minden másról beszélgetett a nyomdászat történészével Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója. A csevej felvételét Solymosi Ákos hangmérnök segítette. 

Felolvasó: Sudár Annamária.A hangfelvétel az 1974-es Móra kiadás alaján készült.https://mek.oszk.hu/08700/08789/

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtárahttps://mek.oszk.hu/02900/02953/

Metál a könyvtár, Kelemen Péter 25 éve a könyvraktárban – CSEVEJ 36

Csevej ajánló – Kelemen Péter 26 éve a nemzeti könyvtárban

35. csevejünkben Érdi Tamás Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel, É. Szabó Mártával, a legendás Cimbora műsor alapítójával, Érdi-Harmos Réka fotográfussal, Sághi Ilona kulturális menedzserrel beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban kulturális programsorozatról. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a felvétel elkészítését.Az MNMKK OSZK 19 vármegyében összesen 20 interaktív irodalmi programmal járult hozzá a féléves országos rendezvénysorozat sikeréhez, amely a kultúrstratégiai intézmények közreműködésével, Magyarország 2024. évi európai uniós elnöksége időszakában valósult meg. A nemzeti könyvtár programjain mintegy 1900 fő vett részt. A kétféle előadás és a legkisebbeknek szóló foglalkozás tematikája a magyar kulturális örökség középpontba helyezésével, az európai kulturális kapcsolatok bemutatásával szólított meg széles közönséget. A programokat az MNMKK OSZK munkatársai a Cimbora Alapítvány szakmai partnerségével dolgozták ki, amelynek értékrendje és célkitűzései egybecsengenek a nemzeti könyvtár szándékaival. Tartalom:É. Szabó Márta és Sághi Ilona01:23 A Cimborán keresztül újraálmodtunk valamit05:10 Művészek mint a könyvtár kulturális nagykövetei08:20 Cseh Tamás cimboránk lenne 2025-ben?11:25 A könyvtárosok mégsem csak olvasgatnak, kopott kardigánban14:15 Játék a könyvtárban, a Cimbora is a könyvtárban született17:07 É. Szabó Márta: a fiam egy hibás inkubátor miatt elvesztette a látását19:50 Benedek Elek útján: a gyerekek a legfontosabbak22:24 A digitális kütyük az új televízió: mindent kapcsolj ki, kivéve a Cimborát!27.16 Muszáj a gyerekekre figyelni, mert ha nem értéket kapnak, akkor baj lesz29:40 A programsorozat tapasztalatai34:54 A Cimbora hogyan mutatná be a rendezvénysorozatot?38:47 Részlet az Allegro Barbaróból (Érdi Tamás, Zenekadémia, 2017)Érdi Tamás és Érdi-Harmos Réka40:50 Mikor lett a zene Érdi Tamásé?42:24 Nem tudtak elvonszolni a zongorától45:30 Ha kitűnik a zenében, akkor ez a gyerek nem fogja érezni, hogy neki mi hiányzik49:30 Az Érdi-féle interaktív koncertek52:07 Kotta nélkül hogyan lehet zenét tanulni?55:40 Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni1:00:30 Versenyzongorától az életvitelig 1:04:30 Megpróbáljuk az érzékenységet leírni1:07:00 Nincs időm zeneszerzésre1:10:41 Ki a főnök a négykezes darabban?Érdi Tamás honlapja:https://www.erditamas.hu/hu/Facebook-oldala:https://www.facebook.com/erditamaszongoramuveszCimbora Alapítvány:https://www.cimbora.eu/Klassz a parton fesztivál:https://www.klasszaparton.hu/hu/A nemzeti könyvtár szerepe az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban című programsorozatban:https://oszk.hu/hirek/nemzeti-konyvtar-szerepe-az-1100-eve-europaban-20-eve-az-unioban-cimu-programsorozatban

Vasárnap, február 16-án meghallgatható a teljes beszélgetés.35. csevejünkben Érdi Tamás Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel, É. Szabó Mártával, a legendás Cimbora műsor alapítójával, Érdi-Harmos Réka fotográfussal, Sághi Ilona kulturális menedzserrel beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban kulturális programsorozatról. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a felvétel elkészítését.

2025. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából az MNMKK OSZK Kézirattárában őrzött Petőfi-hagyaték egy rendkívül értékes részlete került fel a Copia gyűjteménybe. Lipthay Endrét, a Kézirattár tudományos kutatóját Fülöp Tamás kérdezte a Magyar Katolikus Rádióban.  A Petőfi-hagyatékot, amely magában foglalja Petőfi Sándor verseinek jelentős részét, műfordításait, levelezését, rajzait és hivatalos iratait, a költő öccse, Petőfi István (1825–1880) gondozta, majd adományozta 1880-ban az Országos Széchényi Könyvtárnak. A nemzeti könyvtár Copia weboldalára való digitalizálásnak köszönhetően e dokumentumok a nagyközönség számára is elérhetők, megkönnyítve a kutatói munkát, és hozzájárulva a XIX. századi magyar irodalom és kultúra alaposabb megértéséhez.  https://copia.oszk.hu/

KINCSESPOLC című ajánlónkban az Országos Idegennyelvű Könyvtár állományában található könyvekből válogatunk, és minden alkalommal más dokumentumról beszélgetünk. Sorozatunk második részében Alan Bennett A királynő olvas című kisregényét ajánlja Juhász István, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosa, akivel Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét.  📚 Könyvajánló 📖 „Az egészről a kutyák tehettek” 🗄️ Vajon milyen könyvek szerepelnek a királynő olvasmánylistáján? #CSEVEJ

Elindítjuk KINCSESPOLC című sorozatunkat. Ebben az ajánlóban az Országos Idegennyelvű Könyvtár állományában található könyvekből válogatunk, és minden alkalommal más dokumentumot ismerünk majd meg. Sorozatunk első részében Mosonyi Aliz – Háy Ágnes Szekrénymesék című gyermekkönyvét ajánlja Juhász István, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosa, akivel Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. 📚 Könyvajánló 📖 Gyermekkönyv nem csak gyermekeknek 🗄️ Volt egyszer egy Mari nevű szekrény #CSEVEJ

Hogyan kerül egy fiatal a nyolcvanas években a csepeli nyomdászgép mellől a nemzeti könyvtár raktárába, ahol elkészíti az első mikrofilm-adatbázist? Természetesen lesz szó unokákról, az értelmiségről és 35 éves könyvtáros hivatásról. Paizs Jánossal, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály könyvtárőrével csevegett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. Tartalom: 01:10 Kalocsai és vásárhelyi gépész kezdetek 03:07 A legendás Petőfi nyomdában kezdődött az alkotás 05:29 Nyomdászati egyszeregy 09:48 Gépmesterség Csepelen 13:40 A rendszerváltás hozta Jánost a nemzeti könyvtárba 16:20 Felvételi elbeszélgetés 1989-ben 23:56 A mikrofilm-adatbázis projekt 31:40 A tájékoztató könyvtáros 34:47 Hol van még a nyugdíj? 36:00 A könyvtáros hivatásról #CSEVEJ

Az Infostart / InfoRádió felvétele Fontos cél még nyitottabbá tenni a nemzeti könyvtárat, hogy az ott található adatbázis mindenki számára elérhető legyen – mondta az InfoRádióban a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Rózsa Dávid úgy látja: bár nagyon sok minden átkerült a digitális térbe és az OSZK-nak feladata is ennek folyamatos nyomon követése, feldolgozása – a klasszikus könyvtári kölcsönzés egyáltalán nem veszített népszerűségéből.

Igazságról, hazugságról, életről és halálról. Határon túli magyarként nagyon fontos, hogy több lábon álljon az ember, és ha még marad a rengeteg munka mellett egy kis szabadidő, lehet írni verseket akár a halálról is. Zágorec-Csuka Judit szerint a vers: csábítás, beteljesülés, dráma, önámítás, szépség és vonzalom. A Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ igazgatójával, Zágorec-Csuka Judittal, Jókai-díjas szlovéniai, muravidéki magyar költővel, íróval, műfordítóval, könyvtárossal beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalomjegyzék Judit gondolataival: 01:30 Könyvtáros diplomával újságíróként 03:56 Több lábon állni nem mindig sikerélmény 05:15 Mindig magyarul beszéltünk, a középiskolában kellett megtanulni a szlovén nyelvet 09:30 Serkent a többnyelvű környezet 12:10 Multikultis közegben élni 15:06 Mariborba is mehettem volna doktorálni, de Budapestet választottam 18:30 Közös magyar projekt a Kultsár-kultusz 24:02 Tovább bővítjük a digitális adatbázisunkat az OSZK segítségével 27:10 170 ezer könyvből 40 ezer magyar nyelvű könyv a lendvai könyvtárban 32:30 Évente 160 különböző programot szervezünk 34:18 Találkozásom Makovecz Imrével 36:35 Nem lehet az embert motiválni 41:20 Kreatív foglalkozás, igazi elmélyedés az írás 44:38 Ma is ugyanazokkal küzdünk, mint 30 évvel ezelőtt 46:50 Sokféle hazugság van a világban, nem kivétel a kisebbségi sors 52:10 Tanulmányt írni teljesen más, mint szépirodalmat írni 53:10 A Boráros téri csoda 56:20 A szív akkumulátora Linkek: A szív akkumulátora: https://mek.oszk.hu/18800/18828/ Lendván az OSZK részvételével ünnepelték a 450 éve nyomtatott első magyar nyelvű könyvet http://www.oszk.hu/hirek/lendvan-az-oszk-reszvetelevel-unneplik-450-eve-nyomtatott-elso-magyar-nyelvu-konyvet Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ https://www.kkl.si/hu/

Az Ady–Léda-levelezésről Baranyai Laurát és Feke Esztert, a Kézirattár tudományos kutatóit kérdezte Fülöp Tamás a Magyar Katolikus Rádió Akvarell című műsorában.  Az MNMKK OSZK Kézirattára 213 levelet őriz Ady Endre és Léda levelezéséből, amelyek a ma ismert, egymásnak szóló üzeneteik túlnyomó részét adják. E levelek digitális másolatát tettük mindenki által hozzáférhetővé. https://bit.ly/adyleda

A nemzeti könyvtár égisze alatt működő, az egyházi és világi ünnepeket, évfordulókat, emléknapokat, kiemelt magyar és nemzetközi napokat bemutató tartalomszolgáltatás informatikai és arculati szempontból is megújult. Az MNMKK OSZK 30. csevejében Sudár Annamáriát, a nemzeti könyvtár irodalmi szerkesztőjét és Mann Jolán irodalomtörténészt, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportjának tudományos munkatársait Ujhelyy Attila, a könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte az egyedi online tartalomszolgáltatás részleteiről. Tartalom 00:57 Mitől különleges a szolgáltatás? 03:30 Hatalmas tudáshalmaz a kíváncsiaknak 07:25 Mint egy kalendárium! 10:36 Ki válogatja össze a tartalmat? 15:15 „A műveltség élmény, állandó élmény, mint a napsütés” (Márai) 17:15 Kapcsolódások 20:30 Meddig bővíthető a szolgáltatás? 23:00 Kiket tekintünk felhasználóknak? 24:10 Miért vannak a névnapok? 28:30 Kortárs ünnepek 31:30 Részt vevő kollégák https://jelesnapok.oszk.hu

Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, egyetemi tanár Filozófiai és vallási etika az iszlám világában címmel 2017. szeptember 13-án tartotta meg az Orientalisták az OSZK-ban című sorozat első előadását. A Történeti Interjúk Tára felvétele

Bárány Zsófia, a Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársa, tudományos kutató Lonovics József 1840–41. évi római diplomáciai útjáról írt könyvet, amelynek fő témája a pápa és a katolikus főpap tárgyalása volt a vegyes házasság intézményéről. Bárány Zsófiát Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója kérdezte. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Kérjük, hogy iratkozzanak fel csatornánkra, adásaink megtalálhatók a YouTube-on és a nagyobb podcastfelületeken. Tartalom 01:02 Lonovics József római kiküldetésének témája az ELTE-n 02:40 Központban a keresztények közötti vegyes házasság 05:50 A hazai és külhoni latin, német és olasz nyelvű forrásokban Lonovics 07:20 Elhidegült kapcsolat: a magyar katolikus egyház és az Apostoli Szentszék közötti kapcsolatok szüneteltetése 10:30 Egy karrier kezdete: megfigyelések egy fiatalemberről 12:06 A Lonovics-pályakép egyes állomásai a melki száműzetésig 17:00 Állam és egyház ellentéte a házasság szabályozása kapcsán 21:00 A hit átadásának kérdései, női lelkiismeret, pápai aggályok 23:22 Az örökség és identitás fontosságáról, a kulturális viszonyokról 25:40 A római diplomáciai út 29:40 „Amit a törvény nem tilt, azt tenni szabad” 35:20 A 19. századi felekezeti viszonyok 42:44 A diplomáciai út sikere: egyeztetések a szabad kommunikáció, a szabad oktatás, magyarok a Collegium Germanicum et Hungaricumban stb. 46:00 Egyház és nyilvánosság, egyházi sajtó és nyilvánosság 51:00 Köszönetnyilvánítások #CSEVEJ #podcast

Voltaire: Candide, vagy Az optimizmus Fordító: Gyergyai Albert. Felolvasó: Bodor Tibor. https://mek.oszk.hu/03900/03981

Irodalomterápia, könyvtárosság, még egy kis irodalomterápia. Juhász Istvánnal, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosával Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Ha Istvánt keresik, másik épületben találják, hiszen helyileg az Országos Idegennyelvű Könyvtárban végzi munkáját, ahol még irodalomterápiás csoportüléseket is szokott tartani. 🙂   Tartalom: 01:19 „Időközben rájöttem, hogy én ezt annyira nem szeretem” 03:23 Az olvasószolgálati könyvtáros kulisszatitkai 07:05 „Egyre jobban éreztem azt, hogy én segíteni szeretnék az embereknek” 08:58 Irodalomterápia vagy biblioterápia? Az itt a kérdés 12:48 Bartos Éva már az 1970-es évektől dolgozott ezzel a módszerrel 13:37 Hogyan történik a szövegválasztás? 16:20 Rényi Ádám még meg nem jelent műve az irodalomterápiás foglalkozáson 18:40 „Nem irodalomórán vagyunk, nem kell kielemezni a szerzői életművet” 24:05 Emlékezetes pillanatok a csoportfoglalkozásokról 27:12 Hány zenélő szökőkút is van a Margitszigeten? 30:44 Irodalomterápiás tervek az OIK-ban   Linkek: Az olvasás hatása az egészségre: szemletanulmány (Juhász István a magyar nyelvű bibliográfiai gyűjtésben működött közre): https://ki.oszk.hu/sites/default/files/hirfajlok/olvasas_es_egeszseg_szemletanulmany.pdf   Juhász István az Országos Idegennyelvű Könyvtárban zajló biblioterápiás munkájáról az OIK blogján: https://blog.oik.oszk.hu/category/biblioterapia/   Juhász István adatlapja a Magyar Irodalomterápiás Társaság honlapján: https://www.irodalomterapia.hu/tagjaink/juhasz-istvan.php

A Katolikus Rádió Olvasójegy című műsorában Fazekas Gyöngyvér készített interjút Rózsa Dáviddal, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával. 2024. auguztsu 21.