Portfolio Checklist

Kármán András pénzügyminiszter bizottsági meghallgatásáról volt szó, amelyen tisztább képet kaptunk a fiskális politika prioritásairól. Vendégünk volt Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója. Adásunk második részében arról volt szó, milyen okok vezettek oda, hogy hazánk régiós viszonylatban lemaradt a nemzetközi retail-láncok terjeszkedési célországai között, és milyen változtatásokra lenne szükség a folyamat megfordításához, és az ittlévő vállalatok fejlesztéséhez. Vendégünk volt Nagy Bálint, a Pénzcentrum főszerkesztője. Főbb részek: Intro – (00:00) Kármán András – (01:34) Nyugati brandek Magyarországon – (11:31) Kép forrása: MTI Fotó/Balogh ZoltánSee omnystudio.com/listener for privacy information.

8 év után először a magyar 10 éves államkötvény hozama a lengyel 10 éves kötvény hozama alá esett. A téma jelentőségéről Bebesy Dániellel, az Erste Alapkezelő szenior kötvény portfóliómenedzserével beszélgettünk. A műsor második részében Kabát Krisztiánnal, a Portfolio energiapiaci elemzőjével beszélgettünk Kapitány István mai, az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottsága előtt tett miniszteri meghallgatásáról. Főbb részek: Intro – (00:00) Magyar/lengyel államkötvények – (02:03) Kapitány István meghallgatása – (18:37) Makronaptár – (28:38) Kép forrása: ShutterstockSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A Fidesz 3850 milliárd forintos deficittel adja át a költségvetést a Tisza-kormánynak, ami azt jelenti, hogy az egész évre eredetileg tervezett hiány 93 százaléka már teljesült. A témát Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója és makroelemzője elemezte. A második blokkban a friss inflációs adat került fókuszba: a számok hátteréről, valamint a gazdasági kilátásokról Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője beszélt. Főbb részek: Intro – (00:00) Költségvetés – (01:34) Infláció – (10:59) Tőkepiaci kitekintő – (20:56) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Az euró-forint árfolyamot mozgató erők nyomába eredtünk, és megnéztük, hogy az euró bevezetésének ígérete meddig röpítheti a hazai devizát, valamint felvázoltuk, hogy az eurózónás csatlakozásig mi lesz az átmeneti időszakban a forinttal, különös tekintettel a korábbi régiós tapasztalatokra. Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét kérdeztük a témában. Euró- és forint alapú befektetésekről is szó lesz a Portfolio Investment Day 2026 konferencián. A műsor második felében a bértranszparencia kérdése került terítékre. Piskóti Adrienn, az EY Law Magyarország szenior menedzsere a vonatkozó uniós irányelv közelgő átültetése apropóján beszélt arról, hogy mire számíthatnak a munkáltatók és a munkavállalók az új szabályok eredményeképp. Főbb részek: Intro − (00:00) Forintsors az euróig − (01:56) Nyakunkon a bértranszparencia − (18:37) Kép forrása: Slawek Staszczuk/LOOP IMAGES via Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Az új kormány alig egy hónappal hivatalba lépése után felfüggeszti az unión kívüli vendégmunkások behozatalát. Ez éles váltást jelent az Orbán-korszak munkaerőpiaci politikájához képest. 

A helyzet érdekessége, hogy több nagyvállalat működése és folyamatban lévő beruházások is külföldi munkaerőre alapoznak, ám az új kabinet nem szeretne az "összeszerelő-üzemekre" építeni. 

Ilyen éles fordulatot valójában a évtizedek óta nem láttunk, ám nem ok nélküli: a magyar gazdaság növekedési képessége olyan gyenge, hogy alapvető változásokra lesz szükség - mondja az adás első részében Hornyák József, a Portfolio makroelemzője. A műsor második részében azt járjuk körbe Tóth Szabolccsal, a Waberer’s International gazdasági és stratégiai vezérigazgató-helyettesével, hogy milyen kihívások elé néz a logisztikai szektor 2026-ban, egy olyan évben, amikor már az első hónapokban jelentősen nőtt az üzemanyagok ára és ellátási biztonytalanságok is adódnak. Ezzel szemben pozitívum, hogy javul az ország megítélése, erősödik a forint és láthatáron lehet az euró bevezetése. Főbb részek: Intro – (00:00) Hamarosan nem érkezhet több vendégmunkás – (01:54) Waberer’s International és a logisztikai szektor kihívásai – (12:50) Kép forrása: Getty Images  See omnystudio.com/listener for privacy information.

Milyen gazdaságfilozófiai irányváltást hozhat a hazai bankszektor számára a 16 év után megtörténő kormányváltás? Vendégünk volt Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Adásunk második részében a Pekingi Autóshow-n szerzett élményeiről kérdeztük kollégánkat: mi változott a távol-keleti autóiparban az elmúlt évben, milyen szerepet szánnak a magyar beszállítóknak a hazánkba települő gyáróriások, és miért nem várható, hogy kifejezetten olcsó autókkal érkezzenek Európába a legnagyobb kínai márkák? A témában Gergely András, a Portfolio Content Lab főszerkesztője volt a vendégünk. Főbb részek: Intro – (00:00) Bankszektor – (01:46) Kínai autók – (14:12) Kép forrása: PortfolioSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Az Anthropic új, Mythos névre keresztelt AI modelljéről volt szó, amely teljesen új kihívások elé állíthatja a kiberbiztonsági szakembereket világszerte. Az új modell annyira erős lett és olyan – talán még a készítők számára is meglepő – dolgokat tud, hogy nem, hogy nem dobták piacra, hanem egyelőre Amerikában is csak egy nagyon szűk körnek, jellemzően a Pentagon és néhány nagy bank vezetőinek mutatták meg. A témáról Turzó Ádámmal a Portfolio pénzügy rovatának elemzőjével beszélgettünk. A műsor második felében az idei tavaszi aszály és a váratlan május eleji fagyok hazai agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgettünk Szedlák Leventével az Agrárszektor újságírójával. Főbb részek: Intro – (00:00) Anthropic – (01:39) Aszály – (14:23) Makronaptár – (21:33) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A hosszú hétvégék egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan tudunk pihenni. Végre lassítani, kicsit kifújni magunkat, és talán ránézni arra is, mennyire van egyensúlyban a mindennapi életünk. Pedig a mesterséges intelligencia segítségével ma már mindennap saját, friss adataink alapján is láthatjuk, milyen minták jellemzőek ránk – alvásban, terhelésben, regenerációban –, és abban is támpontot kaphatunk, min érdemes változtatni, hogy hosszú távon jobban működjünk. A Checklist Extra mai adásában Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnökkel beszélgettünk, aki nemcsak kutatóként, hanem a mindennapokban is ezzel foglalkozik - hogy hogyan fonódik egyre szorosabbra a technológia és a biológia világa.See omnystudio.com/listener for privacy information.

A friss, első negyedéves GDP-adatot elemeztük, amely felülmúlta a várakozásokat, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy tartós növekedési fordulóról van-e szó, vagy inkább a választási transzferek rövid távú hatásáról. A témát Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője segített értelmezni. A második részben az Európai Unió költségvetésének helyzetét és az ezzel kapcsolatos kihívásokat jártuk körül Sasvári Marcell, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjének segítségével. Főbb részek: Intro – (00:00) GDP – (01:25) EU büdzsé – (10:36) A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Az MNB kamatdöntéséről volt szó, a Monetáris Tanács ugyanis ismét a kamattartás mellett tette le a voksát. Miért óvatos duhaj a Magyar Nemzeti Bank és hogyan befolyásolja politikáját a kilátásba helyezett euróbevezetés? Varga Zoltánt, az Equilor szenior elemzőjét kérdeztük a kamatdöntés hátteréről és várható következményeiről.A műsor második felében a már nyolc alkalommal meghosszabbított kamatstop régóta esedékes kivezetésének lehetséges következményeit boncolgattuk. Mennyivel ugorhatnak meg a törlesztők, jól jártak-e egyáltalán az adósok attól, hogy évekig ilyen jellegű fizetési könnyítést kaptak? Erről is kérdeztük Palkó Istvánt, a Portfolio vezető elemzőjét. Főbb részek: Intro − (00:00) MNB, az óvatos duhaj − (01:38) Kamatstop-kivezetéscidri − (12:23) Kép forrása: PortfolioSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Kapitány István, a leendő gazdasági és energiaügyi miniszter bejelentette, hogy a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó 9 százalékra csökken. A változás azonban nem csak a legalacsonyabb keresetűeket érinti: a mediánbérig mindenki adóterhe mérséklődne, eltérő mértékben. Számításai szerint ez évente több mint 240 ezer forinttal növelheti az alacsonyabb jövedelműeknél megmaradó összeget. A bejelentés részleteiről Srankó Zsoltot, a KPMG partnerét, valamint az adó- és jogi tanácsadási üzletág vezetőjét kérdeztük. Adásunk második felében Gergely András, a Portfolio újságírója jelentkezett Pekingből, a 2026 Beijing International Automotive Exhibition-ről, ami a világ egyik legnagyobb autóipari kiállítása. Beszélgetésünkben új technológiákról, járműipari és robotikai fejlesztésekről, valamint az európai gyártók ázsiai lehetőségeiről is szó esett. Főbb részek: Intro – (00:00) SZJA-csökkentést jelentett be a Tisza – (02:42) Az ázsiai autópiac újdonságai – (09:21) Tőkepiaci kitekintő – (18:30) Kép forrása: EUSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Milyen változásokat hozhat a hazai üzemanyagpiacon a Barátság-kőolajvezeték mai újraindítása? Vendégünk volt Mohos Kristóf, a Portfolio energiapiaci elemzője. Adásunk második részében a Paks II projektről volt szó. A Magyar-kormány megörökölte az előző kormányzat egyik legnagyobb elakadását, amely egyre akutabb problémát jelent, hiszen üzemidejük végéhez közelednek a működő paksi blokkok. Van-e még jövője Paks kettőnek, és milyen problémákat kellene elhárítani hozzá? A témában Kabát Krisztiánt, a Portfolio energetikai elemzőjét kérdeztük. Főbb részek: Intro – (00:00) Barátság-kőolajvezeték – (01:20) Paks II – (14:00) Kép forrása: PortfolioSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A Tisza-kormánynak milyen mozgástere lehet a magyar nyugdíjrendszerben meglévő egyenlőtlenségek mérséklésére, és mennyire reális cél a létminimum alatti nyugdíjak érdemi felzárkóztatása. A beszélgetésben azt is körbejártuk Süle-Szigeti Bulcsúval, a Portfolio pénzügyi elemzőjével, hogy milyen strukturális problémák húzódnak meg a rendszerben, és ezekre milyen szakpolitikai válaszok adhatók. A második részben a kereskedelmi ingatlanpiac aktuális helyzetét és kilátásait elemeztük Balogh Tamás, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezető ügyvédjével, a nemrég megjelent Hazai Ingatlanpiaci Körkép apropóján. Főbb részek: Intro – (00:00) Nyugdíjrendszer – (01:47) Kereskedelemiingatlan-piac – (14:32) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A napi hírek zaján túllépve, a hazai gazdaság előtt álló lehetőségek és nehézségek elemzésén túl a magyar gazdaság és jogrendszer összefüggéseit is áttekintjük. Megvizsgáljuk, hogy a Tisza-program ígéretei, a fékek és ellensúlyok rendszere, valamint a jogállamiság helyreállítása hogyan tüntetheti el a magyar eszközök árazási diszkontját és hogy hathat ez a gazdaság egészére. Egyebek mellett beszéltünk az euróbevezetés realitásáról, a gazdasági növekedés beindításáról, a termelékenység növeléséről és az állami szerepvállalás optimális szintjéről és formájáról is. Vendégeink voltak Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke és Szabó László, a Hold Alapkezelő alapítója és felügyelő bizottságának elnöke.See omnystudio.com/listener for privacy information.

A 360 forintos szintnél megnyugvó forint további erősödése milyen ütemben és feltételek mentén történhet meg. Vendégünk volt Beke Károly, a Portfolio Makro rovatának elemzője. Adásunk második részében a lengyel PKO bankról volt szó. Mit érdemes tudni a magyar terjeszkedést fontolgató intézetről, miért lát piacot a vállalat Magyarországon, és mennyire állja meg a helyét a lengyel OTP hasonlat? A témában Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Főbb részek: Intro – (00:00) Forint – (01:36) Makronaptár (10:42) Lengyel PKO bank – (11:32) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A választások után pár nappal már látszik, mit gondol a piac az új helyzetről: mozdult a forint, elindult a találgatás a költségvetési pályáról, és felértékelődött a kérdés, hogy mennyire lesz kiszámítható a gazdaságpolitika. Közben a nyilatkozatokban egyszerre jelenik meg az igény a gyors stabilizációra és az a vita, hogy mi fér bele a növekedés, az infláció és a hiány szorításában. A Checklist Extrában most arról beszélgettünk, mit áraz a tőkepiac, mi lehet a kormány első és legnehezebb feladata a következő hetekben, és milyen forgatókönyvek jönnek szóba a forint, a kamatok, az államadósság-finanszírozás és a beruházások szempontjából – és ebben hol van a helye az euró ügyének. Szakértőink Zsiday Viktor közgazdász, Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője és Madár István, a Portfolio vezető elemzője. A beszélgetés fő témakörei: Mi a Magyar Péter-Hernádi Zsolt találkozó, és az azt követő Mol árfolyammozgás tanulsága? Milyen jogállami és piaci eszközökkel kezelhető a Mol osztalékhoz hasonló kényes kérdések sora a társadalmi igazságosság és a befektetői bizalom egyidejű megőrzése mellett? Milyen mozgástere marad a gazdaságpolitikának a költségvetési pálya stabilizálására a növekedési kényszer, az inflációs szorítás és a hiány lefaragása közötti feszültségben? Vállalható-e a politikai „bukás” mint államférfiúi feladat a mélyreható intézményi reformok, a jogállami fékek és egyensúlyok, valamint a hosszú távú társadalmi stabilitás érdekében? Miért tűnt el a választási ciklusokra korábban jellemző fogyasztói bizalmi hullám, és hogyan ütött vissza a kormánypárti szavazóbázison az életszínvonal évek óta tartó stagnálása? Elegendő lesz-e a jelenlegi jelentős „bizalmi tőke” és a transzparens kommunikáció a rendkívül szűk hazai gazdaságpolitikai mozgástér és a bizonytalan globális környezet ellensúlyozására? Kép forrása: PortfolioSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A magyar gazdaságban érdemi növekedés évek óta nincs, a költségvetési hiány az egekben, míg az államadósság emelkedő pályára került. A kétharmados parlamenti többséggel felhatalmazott leendő Tisza kormány ezért kénytelen lesz válságkezeléssel indítani működését. De vajon milyen mozgástere lehet az új kabinetnek, hogyan alakulhatnak a fontosabb gazdasági mutatók, mikor számolhatunk az euró bevezetésével és változhatnak-e az állammal szemben támasztott állampolgári elvárások − ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Tardos Gergellyel, az OTP Elemzési Központ igazgatójával a Portfolio Checklist Extrában. A beszélgetés főbb témakörei: Milyen ütemben teljesülhetnek a maastrichti kritériumok az euróbevezetés előfeltételeiként? Mennyi idő, mire az adósság kamatterhe érdemben csökkenni tud most, hogy az országkockázati felár a Tisza-győzelem után bezuhant? Hogyan lehet lefaragni az elszálló hiányt akkor, amikor egy sor akna található a költségvetésben, a Tisza adócsökkentést ígér, miközben a gazdaság stagnál? Milyen tartományban állapodhat meg idén a pénzromlás üteme? Mikor nyílhat tér kamatvágásra? Elég lesz a növekedéshez, hogy megszűnik a rendeleti kormányzás miatti jogbizonytalanság és egy piacbarátabb, versenyalapú gazdaságpolitika várható? A leköszönő kormány a fogyasztástól várta a megváltást, de ebben nincs elég erő. Megváltozhat ez a dinamika? Megtanuljuk-e végre, hogy nincs ingyen ebéd, noha mindenki erre van kondicionálva? Kép forrása: PortfolioSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Választás után a piac nem ígér és nem magyaráz: pár óra alatt a forinton, a hozamokon és a tőzsdén látszik, mit gondol a befektetői világ. Persze kérdés, hogy amit most látunk, az csak egy gyors, természetes reakció, vagy már egy tartósabb irány kezdete? És mi jöhet a következő hetekben a forinttal és a BÉT-tel, és milyen gazdaságpolitikai lépésekre figyel most a piac a legjobban? Milyen stratégiát kövessen egy kisbefektető, és mire figyeljen, hogy ne fusson bele a legnagyobb kockázatokba? Ezekről beszélgettünk a Portfolio Checklist Extra mai adásában a Concorde szakértőivel: Gyurcsik Attilával, az Accorde vezérigazgatójával és Bukta Gáborral, az elemzési üzletág vezetőjével.  A beszélgetésben - többek között - kitértünk arra, hogy: Mi volt a legfontosabb, leglátványosabb „azonnali” piaci reakció a választások után? Mik lehetnek azok a gazdaságpolitikai lépések, amikre nagyon figyelnek a piacok?  Maradhat tartósan az erős forint? Milyen tényezők mozgathatják az árfolyamot? Mennyire fenntartható az a növekedés, amit most látunk a BÉT-en, elsősorban a bluechipeknél? Közülük ki lehet hosszú távon a nyertes? Korábban sok befektető portfóliójába bekerültek kormányközeli, NER-papírok: mi most a célravezető stratégia velük kapcsolatban? Érdemes lehet esetleg most, alacsony áron bevásárolni, vagy teljesen felejtősek?
 Az állampapírok most vonzóbbak lettek, vagy kockázatosabbak? Kinek éri meg most leginkább állampapírba fektetni? Milyen befektetési stratégiát érdemes követni most? Mik azok a kockázatok, amikre a kisbefektetőknek érdemes figyelni?  Kép forrása: PortfolioSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A Tisza kétharmados felhatalmazással vághat neki a következő négyéves ciklusnak, ami alapos átrendeződést hozhat a forint, a hazai állampapírok és a magyar részvények piacán is. Mekkorát lehetett nyerni a Tisza-bettel? Hogyan érdemes átalakítani a portfóliókat a forint brutális erősödése nyomán? Meddig tarthat az OTP és a Mol száguldása? Mi lehet az a következő kormányzati bejelentés, ami megmozgathatja a piacokat? Hogyan árazza a piac az eurócsatlakozást? A kilátásokról és a nyerőnek ígérkező befektetési stratégiákról kérdeztük Szabó Balázst, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatóját és Pekár Dávidot, a HOLD Infinity Alap szenior portfóliókezelőjét.See omnystudio.com/listener for privacy information.

A Checklist mai adásában a Tisza-kormány előtt álló gazdasági kihívásokat elemeztük. A belső kihívások mellett a nemzetközi geopolitikai környezet sem megnyugtató, így több területen is azonnali beavatkozásra van szükség a következő hetekben-hónapokban.De mik lehetnek az első gazdaságpolitikai lépések, és milyen irányt mutathat hosszú távon az új kormány? Mik a legnagyobb kihívások, és honnan lehetnek források a problémák megoldására? Ezekről beszélgettünk a hétfői Checklistben a Portfolio makrogazdasági elemzőivel, Madár Istvánnal és Beke Károllyal. A beszélgetésben - többek között - arra kerestük a választ, hogy Miért fontos az erős felhatalmazás az új kormány számára? 

 Milyen helyzetben várja a magyar gazdaság az új kormány megalakulását? Hol vannak súlyos problémák és mik azok a területek, amik jól teljesítenek? 

 Mik lehetnek a legnagyobb gazdasági kihívások a következő hónapokban? Kulcskérdés, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedése fokozódjon: miből lesz növekedés? 
 Van esélyünk megmenteni az uniós forrásokat? Mi kell ahhoz, hogy elkerüljük a hitelminősítőknél a bóvli kategóriát? 

 A Tisza határozottan kiállt az euróbevezetés mellett: mikor kerülhet erre sor? Fel lehet ezt gyorsítani? 

 Milyen lehet az új kormány és a jegybank viszonya? 

 A piacok határozottan és pozitívan reagáltak a választási eredményekre: meddig tarthat ki ez az optimizmus? 

 A forint évek óta nem látott erősödést mutat: készülhetünk a tartósan 360 forint körüli euróárfolyamra? 
 See omnystudio.com/listener for privacy information.

Kétharmados felhatalmazást kapott az óriási részvétellel lezajlott országgyűlési választáson a Tisza Párt. Jókora erősödéssel kezdett a forint hétfő reggelre, a magyar deviza több mint négy éve nem látott szintre erősödött az euróval és a dollárral szemben. A vasárnapi parlamenti választások után azonban nem sok idő lesz ünnepelni, hiszen máris egy sor komoly kihívással néz szembe a leendő Tisza-kormány.A belső kihívások mellett a nemzetközi geopolitikai környezet sem megnyugtató, így több területen is azonnali beavatkozásra van szükség a következő hetekben-hónapokban: ezekről is kérdeztük hétfő reggel a Checklist Extrában Bod Péter Ákos közgazdászt, egyetemi tanárt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét. Beszélgetésünkben - többek között - szó esett arról, hogy Mire lehet számítani a kormányalakításig hátralevő egy hónapban? 

 Milyen gazdaságpolitikát folytathat Magyar Péter kormánya? Mik lehetnek az új kormány első gazdaságpolitikai lépései? Miért fontos a piac számára az erős politikai felhatalmazás? Milyen lehet az új kormány és az MNB viszonya? Mikor lehet reális az euró bevezetése Magyarországon? See omnystudio.com/listener for privacy information.

Véget ért a rekord magas, közel 80%-os részvételt hozó 2026-os országgyűlési választás. A Tisza megszerezte a listás szavazatok több mint felét és ezzel kiütéses győzelmet aratott. Az egyéni választókerületekben is tarolt az ellenzéki párt, ezzel megszerzi a parlamentben a kétharmados többséget. A helyzetet a hétfő reggeli Checklist Extrában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével értékeltük. Érdemes követni a nap folyamán a Portfolio Studios műsorait: ma reggel vendégünk lesz Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök is, aki gyorselemzést ad a helyzetről - természetesen gazdasági fókusszal. Tőzsdenyitás után nagy Viktor és Vidovszky Áron jelentkezik egy Invest különkiadással, amiben megnézik, hogy reagáltak a piacok a választás eredményére. Dél körül pedig makroelemzőink,Madár István és Beke Károly értékelik az eredményeket és az új kormány lehetőségeit, feladatait.See omnystudio.com/listener for privacy information.

Mire számíthatunk a forint árfolyamában a választások egyes kimeneteleinek függvényében, ha a korábbi választásokból indulunk ki? Vendégünk volt Debreceni Réka, a Portfolio Makro rovatának elemzője. Adásunk második részében a műtrágya áremelkedésről volt szó: mekkora a probléma, szenvednek-e hiányban a magyar termelők, és mekkora áremelkedést hozhat magával az iráni háború miatt megjelenő probléma? A témában Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdeztük. Főbb részek: Intro – (00:00) Forint, választások – (01:18) Műtrágya – (10:57) Tőkepiaci kitekintő – (23:22) Címlapkép forrása: ShutterstockSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A nyugdíjasok relatív elszegényedéséről volt szó. Azt jártuk körül, milyen tényezők fordíthatják meg ezt a kedvezőtlen folyamatot, hogyan illeszkedik ebbe a rendszerbe a 13. és esetlegesen a 14. havi nyugdíj, illetve milyen hatása lenne annak, ha ezt az összeget inkább a havi ellátás részeként kapnák meg az idősek. A témában Farkas András volt a vendégünk. A második blokkban Süle-Szigeti Bulcsú segítségével elemeztük, mi állhat a lakossági állampapír-állomány növekedésének lassulása mögött, és azt is megnéztük, milyen irányokba terelődnek jelenleg a háztartások megtakarításai. Főbb részek: Intro – (00:00) Nyugdíjak – (01:45) Megtakarítások – (11:13) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Az iráni tűzszünet azonnali és várható gazdasági hatásai kerültek terítékre. Miután Teherán kimondta, hogy hajlandó megnyitni a Hormuzi-szorost, a tőzsdék hatalmas raliba kezdtek. Mennyire megalapozott a hurrá optimizmus és mit áraznak hosszabb távon a piacok? A témáról Tunkli Dániellel, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. A műsor második felében a legfrissebb magyar inflációs adatokat vettük górcső alá. Mennyiben hathat kedvezően a pénzromlás ütemére az iráni konfliktusban bekövetkezett fordulat, illetve milyen hosszú távú inflációs kockázatot rejt az üzemanyagok védett ára, valamint az árrésstop? Ezt is megvitatjuk Beke Károly, a Portfolio elemzőjének segítségével. Főbb részek: Intro − (00:00) Az iráni tűzszünet dominóhatása − (01:43) Erről árulkodnak a legfrissebb magyar inflációs adatok − (10:43) Kép forrása: Alex Wong/Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Annak járunk utána, hogy mik a legnagyobb mennyiségben importált élelmiszeripari termékek, alapanyagok Magyarországon, mi az, amiben behozatalra szorulnak a magyar feldolgozók, gyártók. 2025-ben miközben az agrár- és élelmiszeripari export csökkent, az import nőtt: mit jelent ez a hétköznapokban? Magasabb bolti árakat, több külföldi árut a polcokon, vagy inkább azt, hogy a magyar feldolgozóipar nem tud eleget és elég versenyképesen termelni? A témáról Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdezzük.
 Adásunk második felében arról beszélgetünk Pomázi István geográfussal, hogy a globális élővilág pusztulása és az ökoszisztémák összeomlása már nem csupán környezetvédelmi ügy, hanem közvetlen nemzetbiztonsági kockázat. A szélsőséges időjárási események, az erőforrások szűkössége és az ökológiai rendszerek sérülékenysége egyre inkább összekapcsolódó kockázati hálót alkotnak. Ezek a folyamatok nemcsak a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást érintik, hanem az államok működőképességét és válságkezelési képességét is próbára teszik. Főbb részek: Intro − (00:00) Import, export és feldolgozóipar − (01:54) A fenntarthatóság, mint nemzetbiztonsági stratégia − (22:58) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A LinkedInt Reid Hoffman és több társalapító hozta létre, 2003-ban indult el, kifejezetten szakmai kapcsolatépítésre és álláskeresésre. Ma viszont már sok iparágban az a hely, ahol eldől, hogy egyáltalán szóba állnak-e veled. Közben az AI és a Google is innen szedik a „hivatalos képet” rólad: ha nem mondod el, ki vagy és mit csinálsz, majd megírja helyetted az internet — csak talán rosszabbul. A Portfolio Checklist Extrában Pataki Gergellyel, az Invite Agency alapítójával arról beszélünk, mire jó a LinkedIn 2026-ban, mi számít spammnek, és mi az a minimum jelenlét, amitől végre üzlet lesz belőle, nem csak folyamatos scrollozás. Azt is elmondjuk, milyen gyakran érdemes posztolni, és hogy kell jól megtalálni egy potenciális ügyfelet, megrendelőt, üzleti kapcsolatot.See omnystudio.com/listener for privacy information.

A Checklist különkiadásában a mesterséges intelligenciának az üzleti életet leginkább érintő aspektusairól volt szó: vibe coding, agentic coding és az ún. intelligencia robbanás alapjaiban forgatja fel a cégek mindennapi működését, és ennek következményei még csak most körvonalazódnak. Hogyan reagáljanak a vállalatvezetők, mindent megoldanak-e az AI-ügynökök és hogyan érdemes elindulni azon az úton, amely egy AI-first szervezet felépítéséhez vezet? A Portfolio AI in Business konferencia amerikai sztárelőadóját, a Project Management Institute igazgatóját, Kathleen Walchot kérdeztük a témában a rendezvényt követő napon, március 19-én, akit globális szinten a top10 AI véleményvezér között tartanak számon.See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az EU-bővítésről sokszor úgy beszélünk, mintha automatikus lenne — miközben lehet, hogy ez a következő nagy politikai aknamező Európában. De vajon van‑e politikai vagy piaci kényszer a bővítés mögött, és az alapítók fejében tényleg ott volt-e egy olyan Európa, ahol egyszer majd minden ország EU‑tag lesz?
 Ki lehet a legközelebb a csatlakozáshoz, ki számít a legproblémásabbnak, és melyik államnál reális, hogy belátható időn belül semmi sem fog történni? A Checklist Extrában Szabó Dániellel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk.See omnystudio.com/listener for privacy information.

Megakadt a piac korábbi lendülete: a kínálat közben tovább bővül, a vevők pedig mintha egyszerre lennének óvatosabbak és jóval tudatosabban, célzottabban keresnének. Eközben egy korábban „csendes” vidéki városban meglepő fordulattal kilőttek a lakásárak: Futó Péterrel, a zenga.hu elemzőjével járjuk körbe a témát. A folytatásban Ignácz Péternek, a KPMG, szenior menedzserének tesszük fel a kérédést: vajon létezik még olyan piac itthon vagy globálisan, ahol eddig nem volt sürgető az AI bevezetése? És képesek a cégek más iparágak hibáiból, tapasztalataiból tanulni a digitális fejlesztéseknél? Főbb részek: Intro − (00:00) Furcsa mozgások a lakáspiacon − (02:35) Van olyan piac, ahol nem kell AI-t fejleszteni? − (11:00) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Azokról a kulcsindikátorokról volt szó, amelyek alapján kirajzolódhat, hogy melyek azok a fájdalompontok Donald Trump számára, ahol eldől, hogy az iráni háború a további eszkaláció vagy éppen egy visszatáncolás irányába mozdul el. A témáról Tunkli Dániellel, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgetünk. A műsor második felében azzal foglalkoztunk, hogyan zilálja szét az iráni háború a magyar növekedési kilátásokat. Mekkora lehet a tényleges ár, amit meg kell fizetnünk a konfliktus nyomán, és mikor van bármilyen realitása visszatérni egy tartós növekedési pályára? Erről is kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét. Főbb részek: Intro − (00:00) Trump háborús fájdalompontjai − (01:43) Így nullázza le magyar növekedési kilátásokat a közel-keleti konfliktus − (14:24) Kép forrása: Andrew Harrer/Bloomberg via Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Több mint 26 százalékkal nőttek a bérek Magyarországon, ugyanakkor ez nem általános bérdinamika, hanem egy egyszeri tétel, a fegyverpénz hatása torzítja az adatokat. Erről beszélgettünk Hornyák Józseffel, a Portfolio, munkaerőpiaccal foglalkozó elemzőjével. A második részben azt jártuk körbe, hogy a kedvezőtlen időjárás milyen hatással lehet a hazai agráriumra és a várható termésmennyiségekre, erről Szedlák Levente, az Agrárszektor újságírója adott helyzetképet. Főbb részek: Intro – (00:00) Bérek – (01:30) Agrárium – (12:10) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Trump két friss bejelentését elemeztük, miszerint megszerezné Irán olajkészleteit, és ellenfele lényegében elfogadta az USA békefeltételeit. Vendégünk volt Ács Bence, a Portfolio Globál rovatának elemzője. Adásunk második részében a vállalati AI fejlesztésekről volt szó: hol akad el leggyakrabban a bevezetés a magyar cégeknél, és milyen szervezeti működés szükséges ahhoz, hogy ne egyszeri projekt maradjon, hanem tartós, skálázható képességgé váljon? A témában Fodor Balázs üzletfejlesztési szakértőt, a One Solutions munkatársát kérdeztük. Főbb részek: Intro – (00:00) Trump, Irán, olaj – (01:34) Makronaptár – (12:27) AI fejlesztések – (14:27) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Idén februárban hirtelen tíz éve nem látott szintre emelkedett a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A témát Hornyák József, a Portfolio munkaerőpiaccal foglalkozó elemzője segített értelmezni. A második részben a szőlő aranyszínű sárgaság betegségével foglalkoztunk: Kovács Nóra, az Agrárszektor vezető szerkesztője arról beszélt, hogy a tavaszi munkák indulásával a veszély ismét aktuálissá vált. Főbb részek: Intro – (00:00) Munkanélküliség – (01:32) Aranyszínű sárgaság – (13:09) Tőkepiaci kitekintő – (22:14) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Hogyan kell értelmezni a friss rendeletet, miszerint Magyarország leállítja a földgázszállítást Ukrajna felé, és hogyan hathat a döntés a hazai gázpiacra? Vendégünk volt Kabát Krisztián, a Portfolio energetikai elemzője. Adásunk második részében arról volt szó, hogyan forradalmasíthatja az online vásárlásokat, ha nem mi, hanem egy AI-ügynök intézi a keresést, az összehasonlítást és akár a rendelést is. Miben jelent szintlépést és milyen változásokat okoz, ha a vásárló „helyett” egy szoftver dönt és tranzaktál? A témában Fehér-Tóth Annamária, a Mastercard Solutions Architect Managere volt a vendégünk. Főbb részek: Intro – (00:00) Ukrajnai gáz – (01:49) Online vásárlás, AI-ügynökök – (10:33) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Az iráni konfliktus magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól volt szó. Mennyire szállhat el az infláció, milyen mértékben kell újrakalibrálni a kamatpálya-terveket és hogyan alakulhat a költségvetés helyzete ezekben a teljesen kiszámíthatatlan időkben? A témáról Virovácz Pétert, az ING Bank vezetője elemzőjét kérdeztük.A műsor második felében a kakaóbabpiaccal foglalkoztunk, ahol a világpiaci ár a történelmi csúcsok után az utóbbi időben konszolidálódott. Szakértőnk, Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkárának segítségével megnéztük, hogy minek tudható be ez a szélsőséges volatilitás, és hogy a fogyasztók miért nem érzékelnek lényegében semmit abból, ha az árak éppen esésben vannak. Hasonló témákat ölel fel a Portfolio Agrofood 2026 konferencia, amelyre elindult a regisztráció. Főbb részek: Intro − (00:00) Hormuz árnyékában: jöhet az újabb inflációs sokk? − (01:44) Ezért drága a csokinyuszi (és az is marad) − (16:49) Kép forrása: EyesWideOpen/Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A Revolut rekordokat döntögető friss jelentéséről beszélgetünk: 2,3 milliárd dolláros adózás előtti nyereséggel és 6 milliárd dolláros bevétellel zárta a 2025-ös évet. A növekedést a több lábon álló üzleti modell hajtotta: erősödött a Revolut Business, és nagyot ugrott az előfizetésekből származó bevétel is. 
A cég piaci helyzetét Turzó Ádámmal, a Portfolio pénzügyi elemzőjével nézzük át.A folytatásban azokról a nyugtalanító hírekről lesz szó, amik mostanában az amerikai magánhitelek (private credit) piacáról érkeznek - ez a piac a gyorsan növekvő, lazábban szabályozott, sokak által árnyékbankrendszernek nevezett pénzügyi szegmens egyik tipikus terepe. Egyre többen vetik fel, hogy a helyenként befagyó likviditás, az átláthatatlan árazás és a hirtelen tőkekivonások miatt ez akár egy következő pénzügyi válság kiindulópontja is lehet. A témáról Kállay Andrást, az Apelso Trust partnerét és igazgatósági tagját kérdezzük. Főbb részek: Intro – (00:00) Jelentett a Revolut – (02:04) Kell-e félnünk a private credittől? – (17:37) Címlapkép forrása: ShutterstockSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Világszerte jelentős emelkedéssel reagáltak a tőzsdék arra a hírre, miszerint az Egyesült Államok öt napra felfüggeszti az iráni energetikai infrastruktúra és erőművek elleni légicsapásokat. A váratlan bejelentés tőkepiaci súlyát és a befektetői hangulat alakulását Gyurcsik Attilával, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával elemeztük. Adásunk második felében a hétvégi katonai eszkalációval foglalkoztunk: az Indiai-óceánon található Diego Garcia támaszpont elleni támadás rávilágított, hogy Irán immár 4000 kilométeres hatótávolságú ballisztikus rakétákkal is rendelkezik. A technikai részleteket és a feszült helyzet geopolitikai következményeit Ács Bencével, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével jártuk körül. Főbb részek: Intro – (00:00) Irán, tőkepiacok – (01:41) Ballisztikus rakéták – (17:40) Makronaptár – (29:16) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Három hete megtorpant a globális légiforgalom egyik legfontosabb csomópontja: az Arab-félsziget szuperrepülőterei az iráni támadások nyomán ma már korlátozott kapacitással sem igazán működnek. Dubaj, Doha, Abu-Dzabi – olyan gigacsomópontok, amelyek együtt évente több százmillió utast mozgatnak – most a megszokott forgalmuk töredékét tudják csak kezelni. A következmények sokkolóak: dollármilliárdos károk, menetrendek dominóhatása, és komoly presztízsveszteség a világ legelismertebb légitársaságainak. És a nagy kérdés: ez még csak a kezdet? A fejlemények hátteréről Varga G. Gábor újságírót és kommunikációs szakembert, az Egek Ura blog szerzőjét kérdeztük. A folytatásban Szeberényi Andrással, a Budapesti Metropolitan Egyetem tanszékvezetőjével beszélgettünk arról, hogy a mesterséges intelligencia egyre több döntést, feladatot és felelősséget vesz át körülöttünk, és ez nemcsak kényelmet, hanem új típusú stresszt és mentális terhelést is hozhat. De milyen hatása lehet mindennek a munkánkra, a kapcsolatainkra és a társas életünkre? Főbb részek: Intro – (00:00) Leálltak az Arab-félsziget repülőterei – (02:10) Az AI-korszak pszichológiai hatásai – (24:05) Tőkepiaci kitekintő - (32:13) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A közel-keleti feszültség eszkalációja nyomán meredeken emelkedtek az energiaárak, miután a térség kulcsfontosságú kitermelő és LNG-export létesítményeit támadások érték. A témáról Kabát Krisztiánnal, a Portfolio energetikai szakértőjével beszélgettünk. Az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozója előtt Orbán Viktor is megszólalt az ügyben Brüsszelben. A helyszínen volt kollégánk Szabó Dániel is, aki a  gázárakról, illetve általában  a magyarországi árképzésről kérdezte a kormányfőt, aki azonban nem adott konkrét számokat. Úgy fogalmazott, hogy ezt ő maga is szeretné megtudni, vagyis nem részletezte, hogy a globális gázárak alakulása mellett Magyarország pontosan milyen áron jut hozzá az orosz hosszú távú szerződés keretében beszerzett gázhoz. A második blokkban Ürge-Vorsatz Diánát, a Közép-európai Egyetem professzorát és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnökét kérdeztük arról, hogy a több éven át tartó La Niña-jelenséget egy gyorsan erősödő, „szuperként” is emlegetett El Niño válthatja fel, amelynek hatásai világszerte érezhetők lehetnek. Főbb részek: Intro – (00:00) Energiaárak – (02:27) Klíma – (09:40) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Magyarország energiaáraknak és olajválságoknak való kitettségéről volt szó, illetve a lehetséges kormányzati válaszlépéseket értékeltük. Vendégünk volt Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. Adásunk második részében a Portfolio AI in Business 2026 konferenciáról jelentkezünk. Az AI-fejlesztések ma már nem merülnek ki látványos pilotokban: az a lényeg, mennyire szolgálják az üzleti célokat, mennyire mérhető a hatásuk, és hogy a szervezet képes-e gyorsan tanulni, majd ennek alapján újratervezni. Erről beszélgettünk Turny Ákossal, a Boston Consulting Group igazgatójával. Főbb részek: Intro – (00:00) Olajválság, Magyarország – (01:53) Mesterséges intelligencia – (12:04) Címlapkép forrása: ShutterstockSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Az iráni háborúról volt szó. Először arról, hogyan állnak most a harci felek három héttel a konfliktus kirobbanása után, és miért kérhetett segítséget szövetségeseitől és Kínától Donald Trump a hormuzi szoros felszabadításához. Vendégünk volt Ács Bence a Portfolio Globál rovatának elemzője. Az adás második részében Trump mozgásterét vizsgáltuk a háború elhúzódása tükrében. Mik az elnök belpolitikai küzdelmei a több hetesre elhúzódó harcok közepette? A témában Győri Gábor a Policy Solutions vezető elemzője volt a vendégünk. Főbb részek: Intro – (00:00) Iráni háború, Trump segítséget kér – (01:24) Trump helyzete – (13:02) Kép forrása: Roberto Schmidt/Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Komoly drágulást hozhat a mezőgazdasági termékek árainak tekintetében is a több mint két hete tartó iráni háború. Ennek okai a műtrágyagyártásban beállt termelési és szállítási zavarok. A témát Braunmüller Lajossal az agrárszektor főszerkesztőjével jártuk körbe. A műsor második részében arról volt szó, hogy van már olyan szakma Magyarországon, mellyel bruttó négymillió forintot lehet keresni havonta. Hogy melyek ezek és hogy állunk fizetésekkel más foglalkozások esetén, ezt beszéltük meg Hornyák Józseffel a Portfolio makrogazdasági elemzőjével. Főbb részek: Intro – (00:00) Műtrágya – (01:25) Bérek – (19:59) Makronaptár – (37:58) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A Honda történelmi veszteséget jelentett be – ilyenre hetven éve nem volt példa. A hír azért is különösen figyelemre méltó, mert jól rávilágít az autóipar egészét érintő problémákra, amelyek részben abból fakadnak, hogy a szektor túl nagy várakozásokat fűzött az elektromos autók gyors térnyeréséhez. A témáról Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzője beszélt. A második blokkban a hamarosan megrendezett SmartMan konferenciáról kérdeztük Ács Istvánt, az Ipar 4.0 – Nemzeti Technológiai Platform Szövetség társelnökét, a Targa Consulting ügyvezetőjét. A beszélgetésben szó volt arról is, hogy hol tart jelenleg a hazai ipar digitalizációja és milyen szerepe van az automatizációnak a vállalati működésben. A műsor harmadik részében a friss ipari adatokat elemeztük Nagy Jánossal, az Erste makrogazdasági elemzőjével. Arról is beszéltünk, hogy a közel-keleti feszültségek milyen hatással lehetnek a magyar ipari kibocsátásra, és milyen forgatókönyv rajzolódhat ki akkor, ha a külső konjunktúra kedvezőbb irányba mozdul. Főbb részek: Intro – (00:00) Az autóipar dilemmái – (01:46) SmartMan konferencia – (11:52) Ipari adatok – (23:20) Tőkepiaci kitekintő – (29:34) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A közel-keleti háború legújabb fejleményei kapcsán megnéztük, hogy az energiahordozók szállítása szempontjából stratégiai Hormuzi-szorosnál elmérgesedő helyzetnek milyen azonnali és továbbgyűrűző hatásai lehetnek az energiaárakra és a világgazdaságra a konfliktus elhúzódásának függvényében. A témáról Csicsmann Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárával, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk. A műsor második felében az iráni konfliktus Magyarország hitelminősítésére gyakorolt hatásairól volt szó. Vajon fennáll-e a veszély, hogy a 2022-es energiakrízishez hasonló helyzet alakul ki és ezáltal meginog a magyar államháztartásba vetett bizalom, és esetleg veszélybe kerül-e az ország hitelminősítői besorolása? Erről kérdeztük Szabó Dánielt, a Portfolio elemzőjét. Főbb részek: Intro − (00:00) Mennyire fájhat a hormuzi lezárás? − (02:10) Magyarország és a bóvli minősítés réme − (17:20) Kép forrása: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Természetesen arról volt szó, hogy 2022 után ismét ársapkával találkozhatunk a benzinkutakon: a benzin és a gázolaj árát rögzítette a kormány, vagyis ársapkát vezet be, amelynél drágábban a kutak nem adhatják az üzemanyagot.
 A plafon benzinnél 595 forint, dízelnél 615 forint. A kérdés már csak az, milyen következményekkel jár mindez: hogyan változhat a fogyasztás, mekkora lehet a forgalom a benzinkutaknál, és bírják‑e majd a kutak működés szempontjából ezt az új helyzetet? Ennek jártunk utána Egri Gáborral, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértőjével. A folytatásban arról volt szó, hogy milyen hatással van a közel-keleti konfliktus a mezőgazdaságra. Mert hogy hatással van, az biztos. Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével a Portfolio Agrárium 2026 konferencián interjúztunk. Főbb részek: Intro – (00:00) Spórolást kérnek a benzinkutak – (01:52) Iráni háború és magyar mezőgazdaság – (08:42) Kép forrása: ShutterstockSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A minden várakozásnál alacsonyabb februári inflációs adatról volt szó, és arról, hogyan hathat az iráni háború az árakra és a kamatpolitikára. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője. Az adás második részében az üzemanyagok hatósági áráról volt szó. Mit tanult a kormány a 2022-es ársapka alkalmazásából, és mik az intézkedéscsomag legfontosabb részletei, erről Kabát Krisztiánnal, a Portfolio energetikai elemzőjével beszélgettünk. Főbb részek: Intro – (00:00) Infláció – (01:19) Üzemanyagok – (17:22) A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Az OTP-ről volt szó. A magyar tőkepiacot sok más piaccal egyetemben nem hagyta érintetlenül a bő egy hete tartó iráni háború. A BUX legnagyobb komponense, az OTP is idei legalacsonyabb szintjén kereskedett a mai nyitás után, és a múlt heti negyedéves jelentése után most sok befektető keresi az irányt a legnagyobb hazai részvényben. Nagy Viktorral, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzőjével ezeket a kilátásokat tekintettük át. A műsor második részében a forintról beszélgettünk, hiszen a közel-keleti háború kitörése óta sokat gyengült a devizánk. A forint szempontjából lehetséges forgatókönyveket Beke Károllyal a Portfolio makrogazdasági elemzőjével tekintettük át. Főbb részek: Intro – (00:00) OTP – (01:18) Forint – (12:05) Makronaptár – (23:09) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Változtak az Otthon Start szabályai: az új építésű lakások vevői már az építkezés alatt hozzájuthatnak a támogatott hitelhez. Megnéztük azt is, hogy hol tart most a program. Vendégünk volt Palkó István a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben azt vettük górcső alá, hogy a közel-keleti konfliktus milyen hatást gyakorolhat olyan népszerű turisztikai desztinációkra, mint Dubaj vagy Abu-Dzabi, amelyek megszenvedték az iráni válaszcsapást. Erről Molnár Juditot, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnökét kérdeztük. Főbb részek: Intro – (00:00) Otthon Start – (01:42) Közel-Keleti turizmus – (12:19) Tőkepiaci kitekintő – (19:10) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Papíron minden adott: stabil szabályozói környezet, több évnyi fejlesztés, „digitális fordulat”. A valóságban viszont az elektronikus ingatlan-nyilvántartás, az E‑ING máig nem képes üzembiztosan működni. Üzemzavar üzemzavart követ, a funkciók csonkák, a leállások pedig kiszámíthatatlanok – és ez már rég nem csak a lakást venni vagy eladni akarókat és az ügyvédeket hozza lehetetlen helyzetbe, hanem a bankokat is komolyan próbára teszi. Közben az ingatlanpiac olyan tempóra kapcsolt, ahol egy gyors, stabil digitális rendszer alapfeltétel lenne. Csakhogy ilyen most nincs. A rendszer körül már korábban az OLAF is vizsgálódni kezdett; a fejleményeket Gulyás Veronika, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője követi, akivel adásunk első felében beszélgetünk. A folytatásban Kuruc Pétert, az EY biztosítási szakértőjét kérdezzük. Néhány napja indult ugyanis a lakásbiztosítási kampány, ami minden évben jó lehetőséget ad arra, hogy az ügyfelek felülvizsgálják: a díjuk és a biztosítási fedezeteik valóban lekövetik-e a helyreállítási költségek változását. Ugyanakkor a kampányon túl is több, aktuális piaci fejleményről érdemes beszélni: különadókról, a piac esetleges szerkezeti átalakításáról és természetesen a megállíthatatlan digitalizációról is. Főbb részek: Intro – (00:00) Túl sok sebből vérzik az E-ING – (03:30) Hogy áll a biztosítói piac 2026-ban? – (12:34) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.