Tükörcserepek

Korszerű állam, hatékony gazdaság nincs korszerű intézményrendszer, hatékony közigazgatás nélkül. Kajdi József, korábbi közigazgatási államtitkár a vendégem. Hallhatunk a központi állami szervezetek funkcionalitásáról, az öt-szintűvé növesztett közigazgatás valódi lehetőségeiről, a kiüresedett önkormányzati rendszerről, az autonómia nélkül fuldokló, már régóta nem szolgáltató és fejlődésképtelen intézményi hálózatról.

A fővárosban élők számára tragikus messziségbe került a magyar vidék – e távolságot próbáljuk bejárni Kun István szakújságíróval, egykori TSz elnökkel. Tragikus látlelet 4 millió ember tehetetlenségéről, reményeinek elfoszlásáról – a vidék lassú megdermedéséről. Tájékozódjék általunk a velünk élő milliók ellehetetlenüléséről!

A múlt heti adás folytatásaként Radó Péter oktatáskutató tárja fel az oktatás tartalmi mélységeit. A szakember a társadalmi különbségek iskolai felerősítésének a tendenciáit, és annak súlyos következményeit árnyalja. Példaként bemutatja a hozzánk hasonló társadalmak sikeres és stabil oktatási reformjait – miért lehetett megcsinálni azt máshol, és mért nem lehet nálunk?

A politika valódi arcát, szándékait és tetteit leginkább a költségvetésen keresztül pillanthatjuk meg. Romhányi Balázs szakközgazdász, a valaha volt Költségvetési Tanács nívós szakgárdájának vezetője a költségvetés alapelemeit, a mindennapi életre gyakorol hatását, a milliárdos fejezetek összefüggéseinek látleletét kínálja.

Szabó Máté Dániel alkotmányjogász, a TASZ szakmai igazgatója arról a szokatlan fejlődési folyamatról beszél, amelyben a jogvédők egyszerre a rendszeren kívül találják magukat. Az a jogállamiság, melyben saját törvényeik alapján vélték támogatni a kisebbségeket, a jogfosztottakat, tulajdonképpen már csak virtuálisan létezik, és ez más magatartásmintákat követel.

Hogyan alakult az oktatás rendszere, törvényi anyaga, reformjai – erről az oktatás jogi hátterét évtizedek óta szolgáló Szüdi Jánost kérdezem. Az alapfokú és középiskolai oktatási szisztémákról, a meginduló, és kettőbe tört változtatási szándékok tartalmáról beszélgetünk, és arról a súlyos terhekről, amit az elmúlt évek raktak a pedagógia, a gyerekek, a szülők nyakába.

Koltai Tamás, a színjátszás, és azon belül a magyar színházi kultúra értője, kritikusa – hosszú évtizedek óta élnek a legszorosabb kötődésben egymással. Beszélgetésünk a színház egyik lényegéről folyik: mennyire képes tükrözni a nagyon gyorsan változó magyar valóságot saját kultúrájának meghatározó eleme a mai magyar színház, felvállalja-e sajátos funkcióját?

Az élet minőségének meghatározó eleméről az egészségügy állapotáról beszélgetünk Pusztai Erzsébet, azon belül is a közvetlen egészségmegőrző szektorról, a gyógyítás intézményeiről, a gyógyítani akaró szakemberek lehetőségeiről, hangulatáról. Átfogó értékelés a kórházak helyzetéről. Egészséges-e az egészségügy?Mi bántja, mitől szenved?

Szűk családi körben is meghatározó, mit enged meg a pénztárcánk, mire költünk? Rosta Miklós közgazdász, a makroszintű költségvetés kutatója, a politika tényleges arcát látja a hazai költségvetés szerkezetében, összefüggéseiben. Kibontakozhat előttünk a közpénz elköltésének valódi tendenciája. politika torzító tükre a központi költségvetés. Merre tart?

Váradi András biokémikus kutató közvetlen érintettje volt az utolsó autonómiák egyikének, az OTKÁ-nak a felszámolásában. A történet szimplán modellértékű: egy nemzetközileg elismert, független, több évtizedes pályázati rendszerre tenyerelt rá a politika, elvéve a tudományos élet alapkutatóitól, azok eddig biztonságosnak vélt bázisát.

A gazdasági bevándorlás valódi hatásairól, a fogyó magyarság gazdasági veszélyéről beszél Mihályi Péter. Két további témáról fejti ki részletes véleményét: az államosítás indítékairól, az állami túlhatalom következményeiről; valamint az egészségügyi reform elmaradásának okairól, a több-biztosítós rendszer lényegéről.

A hazai közéletben, a politikai kínálatban tartósan megjelent a jobboldali radikalizmus, a nemzeti jelmezbe öltöztetetett rasszizmus, a kirekesztő indulatok parlamenti képviselete. Böcskei Balázs részletesen elemzi ennek természetét, elterjedésének okait, hatásmechanizmusát, illetve a további hatalomszerzés esélyeit.

Várhegyi Éva közgazdászt a devizamentésnek nevezett csődelkerülés forró időszakában kérdeztem. Bemutatja a bankok helyzetét, tehetetlenségük összefüggéseit. A kormánynak a bankszektor bekebelezéséről szóló észrevételei több, mint tanulságosak: valamennyi, mozgásában kötött szolgáltató szektornak okulnia kéne belőle.

Ujlaky András mozgalmár a szegregáció szakértője, évtizedek óta aktivistája. A „felzárkóztatás” fedőnevű szégyenletes és fájdalmas állapotról fest találó képet. A cigány gyerekek kihullása önmaga, a családja, és az egész társadalom vesztesége, amit a politika közönye, beavatkozás-képtelensége tartósít. Ha valami, akkor ez tényleg akarat kérdése lenne.

Gerő András történész kitágítja a történelem iránt érdeklődők értelmezési kereteit: szerinte történetek vannak és történelmek, melyek egymás mellett futnak az időben és térben, és a történész dolga, hogy az igaz, valós tények mellé akár személyes narratívákat illesszen.

Felcsuti Péter a rendszerváltás utáni gazdasági folyamatok és a külföldi nagybankok találkozásáról, lehetőségeiről, a ki nem aknázott potenciálról beszél. Bemutatja, hogyan „illeszkedtek” a külföldiek a magyar mentalitáshoz.

Majtényi László a jogállamiság és a hétköznapi történések kapcsolatát mutatja be. Képet kapunk az alaptörvény általi jogfosztásokról, a törvények használati értékéről, a jog által magára hagyott egyén magányáról.

Bokros Lajos a gazdaság és a közélet hanyatlásának 25 éves folyamatait mutatja be, rendezi ok-okozati sorba. Képet kapunk a 3 nagy korszakról: a reformokéról, a stagnálásról, és a lecsúszásról. A kilábalás esélyeit másik alkalommal hallhatják.

Széky János a magyar külpolitika, a diplomácia elporladását, az ehhez vezető lépéseket elemzi. Pontos látleletet állít ki a Trianon-szindróma által létrejött 70 éves visszalépésről, a „magyar érdek” tényleges tartalmáról.