Typotex podcast

Daniel Bănulescu Minden idők legjobb regénye című könyvéből Oláh Andrea olvas fel részletet.1989-et írunk, a Romániában ma is gyakran „Aranykorként” emlegetett kései diktatúra végnapjait éli. Daniel Bănulescu zabolátlan fantáziája groteszk mesevilágként alkotja újra a történelmet, amelyben a Ceaușescu házaspár és pribékjei – vagy inkább torz karikatúráik – egy sosem volt bukaresti alvilág földöntúli erőkkel cimboráló figuráival vívják titkos élet-halál harcukat. Körülöttük hullaszállítók, hegyi remeték, bűbájosok és egyéb, a realitás kereteit szétfeszítő alakok sereglete kavarog. Ebben a disztópikus történelmi eposzban az embertelenség és az emberi gyarlóság egyazon érme két oldala, ám ez nem egyszerűen az önkényuralom bestialitásának következménye, hanem a bukott világ perverz természettörvénye. A tét, amely a kiszámíthatatlanul kanyargó történet főhősét, a diktátor ellen merényletet szervező Lakatfűt hajtja, nem a politikai szabadság, hanem a spirituális megváltás, bár olvasóként nehéz eldönteni, legalább ez az ígéret komolyan vehető-e… Bănulescu kultikus regényciklusának záródarabja önálló műként is olvasható, beskatulyázhatatlan, őserőként burjánzó szöveg.Könyvekkel az empatikus Európáért⁠. A Kreatív Európa Program támogatásával

Gerenday Ágnes Petrikovics Edittel, a kötet fordítójával beszélget Lars Elling: A tóvidék hercegei című kötetéről a Klubrádió Könyvklub című műsorában.A vad norvég tóvidékre, sűrű, szinte végtelen kiterjedésű erdőkbe visz ez a mély testvéri szeretetről szóló családregény. A kamasz Filip szüleivel és nagyapjával egy régi házban él, a szomszédban pedig nagyapja testvére lakik. A két idős ember már hosszú évtizedek óta nem beszél egymással. Amikor a fiú elkezdi hallgatni haldokló nagyapja történeteit, szokatlan gyerekkor tárul fel előtte, és sejteni kezdi, honnan ered a tragikus testvérviszály. Az első világháborút megelőző nyugtalan években a testvéreket apjuk, a „Császár” nyaranta a vadonba küldi, hogy testileg-lelkileg megedződjenek, és „képesek legyenek gondoskodni magukról”. A testvérek utazókkal, rönkúsztatókkal és szénégetőkkel osztoznak a hatalmas tájon, de valójában magukat tekintik az erdők és tavak igazi urainak. Idejüket horgászással, gyűjtögetéssel és vadászattal töltik. Az éjszakák hidegek, éhség gyötri őket, de mindez csak még szorosabbra fonja szövetségüket. Egy nap azonban végzetes szerencsétlenség történik, amely sötét árnyékot vet egész életükre. Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Deljana Maneva Hatodik ujj című könyvéből Oláh Andrea olvas fel részletet.Nem nagy dráma, nem fáj, nem halálos…, de azért kínos. A tizenhat éves Pavel Roglev Münchenben él anyjával és annak második férjével, Heinrichhel, és a legjobb úton halad afelé, hogy kiköpött német úrigyerek váljon belőle. Egy csak a bökkenő: ahhoz, hogy nevelőapja hivatalosan adoptálhassa, szükség lenne biológiai apjának, Ljubennek a lemondó nyilatkozatára. Ő viszont Bulgáriában él, egy vidéki kisvárosban, és még ott is a társadalom legperemén, „szakadt helyi alkeszként” tengődik. A legjobb lenne gyorsan letudni vele ezt az ügyet, aztán örökre megszabadulni tőle, mint egy amputálható rendellenességtől. Ám Pavel és Heinrich villámlátogatása a remélt aláírásért váratlan fordulatot vesz, amikor Heinrich a fejébe veszi, hogy segíteniük kell Ljubenen... A szürreális kelet-balkáni környezetbe csöppenve Pavel ütközésig rántott botkormánnyal próbálja visszanyerni az uralmat fejtetőre álló én- és jövőképe fölött. Közben a nagy Ő is felbukkan a színen, a vagány túlélőbajnok, Eva személyében. A bolgár popirodalom újabb letehetetlenül szórakoztató darabja magyarul!Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Kirsten Thorup: Őrülten és halálosan című könyvéből Oláh Andrea olvas fel részletet.1942 ősze, túlzsúfolt vonat, útban München felé. Harriet, a fiatal dán özvegy, férje emlékét követi, gyászol. Gerhard a náci eszmék bűvöletében a Luftwaffe kötelékében harcolt a keleti fronton, ahol bevetés közben lelőtték a gépét. A nőt férje egykori bajtársa, a katonai elit tagja, Klaus és felesége látja vendégül néhány hónapra. A házaspár otthonában, az egyre nyomorúságosabb körülmények között vergődő külvilággal éles ellentétben álló pazar, nagypolgári villában az elsötétített ablakok mögött egymást követik a partik. Ám a csillogó felszín repedéseiből mindinkább előtüremkedik a náci hétköznapok hátborzongató valósága. Az Őrülten és halálosan a szerelem és a háború tébolyának regénye, egy olyan nő története, aki mindenáron hűséges akar lenni férjéhez és az általa vallott eszmékhez. Látszólagos szenvtelensége burkán át azonban rálát a körülötte megnyíló pokolra, amely felforgatja a világot, jogfosztottá teszi a nem igazodókat vagy a rossz helyre születetteket, és félelmet, erőszakot szül.Kirsten Thorup, a kortárs dán irodalom egyik legjelentősebb alkotójának regénye, amely egy trilógia első kötete, örvényszerűen áradó prózájával ellenállhatatlanul ragadja magával az olvasót.⁠Könyvekkel az empatikus Európáért⁠ a Kreatív Európa Program támogatásával

Frederico Pedreira Az alvajáró tanúságtétele című könyvéből Oláh Andrea olvas fel részletet.Frederico Pedreira hamisítatlanul portugál regénye, mely elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, a melankolikus nosztalgia nyelvén szól hozzánk: egyszerre fájdalmas óda az elmúló kilencvenes évekhez, az odaveszett gyerekkorhoz és egy mégoly kaotikus, diszfunkcionális nagycsaládhoz. Azonban több is ennél: az emlékezés és az emlékezetvesztés, otthonosság és idegenség könyve, s nem utolsósorban egy szorongó értelmiségi nevelődésregénye Európa perifériájáról, egyszersmind főhajtás a modernista nagyok, Pessoa és Joyce előtt. Hosszan kanyargó mondatai a Benfica–Milan BEK-döntő füstbe borított nézőterétől a New York-i sugárutakig és az essexi erdőkig csatangolnak – de hogy merre vezet e labirintus, úton lenni valóban boldogság-e, s egyáltalán, lehetséges-e a megérkezés a szorongva vágyott felnőttkorba, azt már az olvasó hivatott eldönteni.Könyvekkel az empatikus Európáért a Kreatív Európa Program támogatásával

Lucie Faulerová: Akkor nekem annyi! című könyvéből olvas fel részletet Oláh Andrea.Marie nem hétköznapi lány, ahogy az élet sem hétköznapi próbáknak vetette alá. Meg kell birkóznia egy családi tragédiával, amely majdnem tönkreteszi őt magát is. Hogyan tudja túlélni nővére öngyilkosságát? A vele robogó vonat kitartó zakatolása számára nem monoton zaj, hanem kész szimfónia: gyerekkori és közelmúltbeli emlékeinek előhívója. Míg a szerelvényen ül, és elsuhan mellette a táj, a kerekek kattogásának változó ritmusára bukkannak fel az ablakban vagy épp a fülkében – Marie képzeletében – családtagjai, falujának kissé bolondos lakói és furcsábbnál furcsább alakok az olvasmányaiból, akik valamiképp mind maguk vetettek véget az életüknek, vagy legalábbis azt kutatták, miféle módozatai lehetségesek ennek. Ez a költői road movie traumatikus témát csomagol szelíd humorba, a fájdalmas történéseket a fiatal cseh író gyakran finom iróniába forduló szenvtelenséggel, lenyűgöző, szinte zenei elbeszélői ritmussal ellensúlyozza.Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Marcin Wicha Hogyan szerettem ki a dizájnból című könyvéből olvas fel részletet Oláh Andrea.Miért nem törődik a dizájn „a nagymama köszvényével, a nagypapa orvosságaival, az osztálytárs ADHD-jával”? – teszi fel a kérdést Marcin Wicha lengyel grafikus és író. Miért fegyelmezik hatékonyabban a vásárlókat a drága üzletek gondosan megtervezett belső terei, mint a bejáratnál álló biztonságiak? Miért érezzük gyakran, hogy a dizájn falat emel a hétköznapjaink és egy magasabb rendűnek álcázott világ közé? Mi a közös a Lego figurák fejlődéstörténetében, Philip Starck citrusfacsarójában és a Ford autók európai térhódításában – azaz mi a dizájn szerepe ma, és mire használták egykor? A szerző rövid, anekdotikus esszéi kaleidoszkópszerűen elevenítik fel a Lengyelország elmúlt évtizedeit jellemző, és a magyar olvasó számára is oly ismerős mindennapi környezet vizuális megnyilvánulásait. Fanyar, hamisítatlan közép-európai humorral idézi fel a választás hiányában kényszerűen megkötött esztétikai kompromisszumokat, és éles szemmel köti össze ezeket a tapasztalatokat korunkkal, amikor a médiában az érzelmek kiszorítják a tényeket, az ügyfelek egyre nagyobb logókért kiáltanak, a harsány színek kavalkádja pedig tort ül az egyszerűség felett.Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Łukasz Barys: Csontok, amiket a zsebedben hordasz hangoskönyvének részlete Németh Kriszta közreműködésében. A teljes hangoskönyv megvásárolható a ⁠⁠⁠⁠Voiz alkalmazásban⁠⁠⁠⁠.Ula középiskolába jár, de nagybeteg nagyanyja és bolti eladóként robotoló, zilált anyja mellett a kistestvéreiről, Soniáról és Danielről is nagyrészt neki kell gondoskodnia. Önnarrációján keresztül elénk tárul a mai lengyel kisvárosi szegénysors kilátástalansága, amelynek rideg valóságától Ula mindinkább a helyi temetőkben csavarogva keres vígaszt, a halál egyetemességében találva meg azt az emberi közelséget, amelyet az élet nem ad meg és nem is ígér a számára. Łukasz Barys irodalmi szenzációként ünnepelt első regénye sodró líraisággal és az élő beszéd nyers közvetlenségével szólal meg, olyan nyelven, melynek látomásos ereje átszellemíti a nyomor és reménytelenség közelképeit, a szenny közül is előragyogtatva a kiteljesedni vágyó fiatalság tiszta szépségét.Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Ivana Dobrakovová Torino árnyékában című könyvéből olvas fel részletet Oláh Andrea.Kristína a Brüsszelben töltött évek után férjével és két fiával Torinóba költözik, ahol magányosnak és elveszettnek érzi magát. Az anyaság már nem tölti ki a mindennapjait, és egyre fullasztóbbnak érzi az életét. Aztán egy hétköznapi találkozás az egyik fia osztálytársának apjával váratlan hegyomlást idéz elő: a férfi és annak sötét vágyai felébresztik benne a szélsőségek iránti vágyakozást, a kísértést, hogy átlépje a határokat – az erkölcsi és testi határokat egyaránt. A banális megcsalásként induló viszonyból pusztító kapcsolat lesz, amely mélyen rejtőző démonokat enged a felszínre. A nő szeretője és szexuális túlkapásaik rabjává válik, a boldogság és megaláztatás közötti választóvonal elmosódik, a szerelemnek vélt érzésre pedig egyre komorabb árnyakat vet a függőség és az erőszak. Dobrakovová ebben a regényében is a megszállottság, a félelem, a magány és a feldolgozatlan traumák nagy irodalmi erejű, pontos ábrázolását nyújtja.Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Ana María Matute: Az Ulisszesz potyautasa című könyvéből olvas fel részletet Oláh Andrea.Marco Amado Manuel – azaz, ahogy valójában mindenki nevezi, Huhu – a távoli spanyol hegyvidéken rejtőző régi családi kúriában él három nevelőanyja, Etelvina, Leocadia és Manuelita társaságában, akik elhalmozzák törődésükkel és szeretetükkel. Huhu mégis elvágyódik: a poros könyvtárszobában titkon távoli tengerekről olvasgat, és az ódon épület zegzugos padlásán elrejtőzve képzeletbeli kalandokra indul hajójával, az Ulisszesszel, amelynek legénységét barátai, egy kölyökkutya, egy kakas és egy fogolymadár alkotják. Egy nap azután fenekestül felfordul az élete, amikor az Ulisszesz fedélközében egy valódi potyautas bukkan fel. Lehetséges, hogy Huhu számára ezzel a várva várt nagybetűs Kaland veszi kezdetét? Vajon ki lehet a rejtélyes idegen? Huhu elhatározza, hogy segít neki a szökésben, és ő is vele tart a távoli szigetre, ahová a sebesült férfi készül… A spanyol irodalom nagy klasszikusának gyerekregénye először jelenik meg magyarul.Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Pasi Ilmari Jääskeläinen: A furcsa macska napja című könyvéből olvas fel részletet Oláh Andrea.Kaarna telefonhívást kap a gondozóotthonból, ahol demenciába süllyedt anyját ápolják – siessen, ha még életben akarja találni. Késve ér oda, és a gyász első perceit hátborzongató esemény szakítja félbe. Ezzel váratlan fordulatok sora veszi kezdetét, amelyek tönkreteszik a városépítészként dolgozó férfi gondosan megtervezett napirendjét, végül pedig fölforgatják az egész életét, a múltat és a jövőt egyaránt. Milyen titkokat őrzött az anyja, a nemzetközi karriert befutott pszichoterapeuta? Kaarna a múlt nyomába eredve eszeveszett hajszába kezd, a rejtélyek azonban egyre csak sokasodnak, ahogy az elfeledett és most felszínre kerülő emlékek az egyik váratlan fordulattól a másikig vezetik a férfit. Vajon vissza lehet-e térni a demencia ködös mélyéről? Megbízhatunk-e az emlékezetünkben és az emlékeinkben? A furcsa macska napja egyetlen nap alatt játszódó története krimiszerű feszültséggel boncolgatja az emlékezés és a felejtés határait, Pasi Ilmari Jääskeläinen letehetetlen regénye a részletgazdag valóság és a burjánzó fantázia határvidékére kalauzolja el az olvasót.Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Goran Vojnović⁠: A fügefa hangoskönyvének részlete B. Szabó Zsolt közreműködésében. A teljes hangoskönyv megvásárolható a ⁠⁠⁠Voiz alkalmazásban⁠⁠⁠.Szerelem, szabadságvágy, magány és a közelmúlt történelmi eseményei elválaszthatatlanul fonódnak össze egy soknemzetiségű „jugoszláv” család különböző generációinak történetében. A harmincas éveiben járó Jadran igyekszik kibogozni a felszín alatt mindent átszövő viszonyokat. Miért sétált ki az életéből a felesége a közös gyermeküket is elhagyva? Vajon van-e valamilyen összefüggés nagyszülei páros magánya és saját szabadság iránti vágya között? Hogyan tűnt el az apja egyik napról a másikra, és ez miért érte váratlanul az anyját is? Miért burkolódzott hallgatásba a nagyanyja már jóval azelőtt, hogy demenciába süllyedt volna? Jadran, hogy megértse a jelent, az emlékek töredékeiből rakja össze a családja történetét, eközben pedig arra is rájön, hogy a múlt nem menti fel a jövőért való felelősség alól. A Balkán zűrzavaros világában, ahol a megszűnő, majd újonnan keletkező államok és határok az emberek sorsát is végzetesen átírják, csak a nagyapja kertjében álló fügefa éli túl sértetlenül a viharokat.

Oláh Andrea Mester Yvonne-nal, a kötet fordítójával beszélget https://www.typotex.hu/book/13661/ana_maria_matute_az_ulisszesz_potyautasacímű könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.Marco Amado Manuel – azaz, ahogy valójában mindenki nevezi, Huhu – a távoli spanyol hegyvidéken rejtőző régi családi kúriában él három nevelőanyja, Etelvina, Leocadia és Manuelita társaságában, akik elhalmozzák törődésükkel és szeretetükkel. Huhu mégis elvágyódik: a poros könyvtárszobában titkon távoli tengerekről olvasgat, és az ódon épület zegzugos padlásán elrejtőzve képzeletbeli kalandokra indul hajójával, az Ulisszesszel, amelynek legénységét barátai, egy kölyökkutya, egy kakas és egy fogolymadár alkotják. Egy nap azután fenekestül felfordul az élete, amikor az Ulisszesz fedélközében egy valódi potyautas bukkan fel. Lehetséges, hogy Huhu számára ezzel a várva várt nagybetűs Kaland veszi kezdetét? Vajon ki lehet a rejtélyes idegen? Huhu elhatározza, hogy segít neki a szökésben, és ő is vele tart a távoli szigetre, ahová a sebesült férfi készül… A spanyol irodalom nagy klasszikusának gyerekregénye először jelenik meg magyarul.

Gerenday Ágnes Soós Anita fordítóval beszélget Kirsten Thorup: Őrülten és halálosan című kötetéről a Klubrádió Könyvklub című műsorában.1942 ősze, túlzsúfolt vonat, útban München felé. Harriet, a fiatal dán özvegy, férje emlékét követi, gyászol. Gerhard a náci eszmék bűvöletében a Luftwaffe kötelékében harcolt a keleti fronton, ahol bevetés közben lelőtték a gépét. A nőt férje egykori bajtársa, a katonai elit tagja, Klaus és felesége látja vendégül néhány hónapra. A házaspár otthonában, az egyre nyomorúságosabb körülmények között vergődő külvilággal éles ellentétben álló pazar, nagypolgári villában az elsötétített ablakok mögött egymást követik a partik. Ám a csillogó felszín repedéseiből mindinkább előtüremkedik a náci hétköznapok hátborzongató valósága. Az Őrülten és halálosan a szerelem és a háború tébolyának regénye, egy olyan nő története, aki mindenáron hűséges akar lenni férjéhez és az általa vallott eszmékhez. Látszólagos szenvtelensége burkán át azonban rálát a körülötte megnyíló pokolra, amely felforgatja a világot, jogfosztottá teszi a nem igazodókat vagy a rossz helyre születetteket, és félelmet, erőszakot szül.Kirsten Thorup, a kortárs dán irodalom egyik legjelentősebb alkotójának regénye, amely egy trilógia első kötete, örvényszerűen áradó prózájával ellenállhatatlanul ragadja magával az olvasót.

Gerenday Ágnes Szonda Szabolcs fordítóval beszélget Daniel Bănulescu: Minden idők legjobb regénye című kötetéről a Klubrádió Könyvklub című műsorában.1989-et írunk, a Romániában ma is gyakran „Aranykorként” emlegetett kései diktatúra végnapjait éli. Daniel Bănulescu zabolátlan fantáziája groteszk mesevilágként alkotja újra a történelmet, amelyben a Ceaușescu házaspár és pribékjei – vagy inkább torz karikatúráik – egy sosem volt bukaresti alvilág földöntúli erőkkel cimboráló figuráival vívják titkos élet-halál harcukat. Körülöttük hullaszállítók, hegyi remeték, bűbájosok és egyéb, a realitás kereteit szétfeszítő alakok sereglete kavarog. Ebben a disztópikus történelmi eposzban az embertelenség és az emberi gyarlóság egyazon érme két oldala, ám ez nem egyszerűen az önkényuralom bestialitásának következménye, hanem a bukott világ perverz természettörvénye. A tét, amely a kiszámíthatatlanul kanyargó történet főhősét, a diktátor ellen merényletet szervező Lakatfűt hajtja, nem a politikai szabadság, hanem a spirituális megváltás, bár olvasóként nehéz eldönteni, legalább ez az ígéret komolyan vehető-e… Bănulescu kultikus regényciklusának záródarabja önálló műként is olvasható, beskatulyázhatatlan, őserőként burjánzó szöveg.

Gerenday Ágnes Király Katalin fordítóval beszélget Andreï Makine: Az örmény barát című kötetéről a Klubrádió Könyvklub című műsorában.„Az Örmény Királyság” egy parányi közösség valahol a szibériai gulagvilág peremén, amelynek lakói kényszerből, az itt bebörtönzött szeretteiket követve telepedtek le a városban. Andreï Makine különös atmoszférájú, lélekemelő regényében az elbeszélő sok évtized távlatából idézi fel kamaszkora röpke paradicsomi időszakát, amikor félvad árvaházi kölyökként a sors összehozta a törékeny és mély érzésű örmény fiúval, Vardannal. A találkozás a barátság és az odaadás első élményével ajándékozza meg, és lassanként a „királyság” lakóinak rejtett élete is feltárul előtte. Ám a szovjet világ rideg valóságában az idill csupán az álmok és a képzelet birodalmában létezhet. A Francia hagyaték Goncourt-díjas szerzőjének új műve az összetartozás szépségének és törékenységének lírai története.

Gerenday Ágnes Nádori Lídia fordítóval beszélget Juli Zeh: Újév kötetéről a Klubrádió Könyvklub című műsorában.Henning Lanzarote szigetére utazik családjával a karácsonyi szünetre, és újév reggelén a friss fogadalmak lendületében biciklivel vág neki a közeli hegycsúcsra vezető meredek ösvénynek. Miközben a széllel és az emelkedővel küzd, elgondolkodik az életén. Tulajdonképpen minden rendben van: szereti a feleségét, van két kisgyereke, és kellemes a munkája. Theresával felvilágosult családmodellt követnek, mindketten részmunkaidőben dolgoznak, felosztják egymás között a gyerekek ellátásával járó feladatokat és az egyéb teendőket. Henning mégis rossz állapotban van, állandó túlterheltségben él, pánikrohamok gyötrik. Családfenntartó, férj, modern apa – de egyik szerepben sem érzi jól magát. Amikor végül teljesen kimerülten felér a hágóra, egy rejtélyes véletlen mélyen eltemetett, de élénk emléket hív elő benne, amely visszarepíti a gyerekkorába és abba a traumatikus eseménybe, amely neki és a húgának majdnem az életébe került. Az újévi biciklitúra váratlanul az addig elfojtott családi dráma kellős közepébe vezet.Juli Zeh, a mai német irodalom egyik legolvasottabb és legismertebb írója a szinte hétköznapi történetből a feszültség mesteri fokozásával olyan regényt alkotott, amely sokáig nem ereszti el olvasóját.

Gerenday Ágnes Patat Bence fordítóval beszélget Jón Kalman Stefánsson: Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről című kötetéről a Klubrádió Könyvklub című műsorában.Hosszú nyári vakáció vár a tízéves fiúra, aki élete első nagy kalandjára készül: Norvégiába repül a nagyszüleihez. A hetvenes években járunk, amikor „Izlandról legfeljebb stewardessek és politikusok utaztak külföldre”. A „forró” délen, ahol – ellentétben Izlanddal – magas fák nőnek, és rövidnadrágos férfiak élnek, csupa új élmény és új tapasztalat várja, és egyúttal a gyerekkor végének és mulandóságának a megsejtése. A felismerést, hogy nem maradhatunk örökké gyerekek, és képzeletbeli barátaink, a kedvenc regényhőseink sem maradnak mindig velünk, a Beatles zenéje festi alá. Ezt a belátást a kamasz mostohanővérrel elmélyülő viszony és a szünidő alatt a szigorú nagymamával szemben a fiú szövetségesévé vált nagypapa halála pedig tapasztalattá mélyíti. A „felnőttek halott gyerekek”, állapítja meg Jón Kalman Stefánsson 2001-es regényének főhőse, mi olvasók pedig vele együtt eredhetünk az idő mulandóságát firtató, a fájdalmat melegszívű humorral oldó kérdések nyomába.

Nicolas Mathieu: Rose Royal – Wagner bíró hangoskönyvének részlete Oláh Andrea és B. Szabó Zsolt közreműködésében. A teljes hangoskönyv megvásárolható a ⁠⁠⁠Voiz alkalmazásban⁠⁠⁠.Nicolas Mathieu két sötét tónusú elbeszélésének hőseit látszólag nem sok köti össze egymással azon kívül, hogy mindketten revolvert hordanak maguknál. Rose vonzó, mégis magára maradt, a férfiakból kiábrándult nő, aki estéit kedvenc presszójában tölti a barátnőjével iszogatva és legfeljebb futó kalandokat keresve. Wagner, a terrorelhárítás egykor magas rangú, ám félreállított vizsgálóbírója emlékein merengve unatkozza végig egyhangú nyugdíjas napjait. Egy napon mindkettejük élete váratlan fordulatot vesz. Rose-t egy drámai baleset hozza össze a szintén magányos Luckel, aki talán a szerelem utolsó esélyét jelenti a számára, Wagnert pedig egy karácsony estén két robogós suhanc rabolja ki, ami furcsa módon visszahozza az életkedvét, és arra indítja, hogy összeismerkedjen az egyik kamasz elkövetővel, a vagány külső mögött gyámoltalan és kiutat kereső Johannal. Ám a levegőtlen világból, amelyben a Goncourt-díjas szerző történetei játszódnak, nem nyílik valódi kiút.

Kjersti Annesdatter Skomsvold: A gyerek hangoskönyvének részlete Németh Kriszta közreműködésében. A teljes hangoskönyv megvásárolható a ⁠⁠Voiz alkalmazásban⁠⁠.Anyává válni mélyen testi és egyúttal felforgató érzelmi, egzisztenciális tapasztalat – ennek az átalakulásnak, változásnak leheletfinom rajza ez a regény. A családdá válás krónikája, amelyben a gyerek születését megelőző események és a kisgyerekes élet hétköznapi, apró szilánkjaiból egy szerelem története is kibontakozik. Az elköteleződéstől, a gyerekvállalástól való félelem nyers, pszichológiai mélységű ábrázolása mellett a könyv árnyalt és érzékletes pontossággal beszél arról is, milyen félelmetes dolog szeretni másokat, milyen bátorság kell ahhoz, hogy az életünket megosszuk velük, és milyen csodálatos, hogy ezt mégis meg merjük tenni. Kjersti Annesdatter Skomsvold tisztánlátó regénye a magánélményeket egyetemessé teszi, lapjain a banális és a bonyolult, a humoros és a komoly egyensúlyra lel, miközben felragyog az intimitás csodája, félelme és öröme.

Jón Kalman Stefánsson: Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről hangoskönyv részlet B. Szabó Zsolt közreműködésében.A teljes hangoskönyv megvásárolható a ⁠Voiz alkalmazásban⁠.Hosszú nyári vakáció vár a tízéves fiúra, aki élete első nagy kalandjára készül: Norvégiába repül a nagyszüleihez. A hetvenes években járunk, amikor „Izlandról legfeljebb stewardessek és politikusok utaztak külföldre”. A „forró” délen, ahol – ellentétben Izlanddal – magas fák nőnek, és rövidnadrágos férfiak élnek, csupa új élmény és új tapasztalat várja, és egyúttal a gyerekkor végének és mulandóságának a megsejtése. A felismerést, hogy nem maradhatunk örökké gyerekek, és képzeletbeli barátaink, a kedvenc regényhőseink sem maradnak mindig velünk, a Beatles zenéje festi alá. Ezt a belátást a kamasz mostohanővérrel elmélyülő viszony és a szünidő alatt a szigorú nagymamával szemben a fiú szövetségesévé vált nagypapa halála pedig tapasztalattá mélyíti. A „felnőttek halott gyerekek”, állapítja meg Jón Kalman Stefánsson 2001-es regényének főhőse, mi olvasók pedig vele együtt eredhetünk az idő mulandóságát firtató, a fájdalmat melegszívű humorral oldó kérdések nyomába.

Kari Hotakainen: A Tanítvány hangoskönyv részlet Mentes Júlia közreműködésében.A teljes hangoskönyv megvásárolható a Voiz alkalmazásban.Kari Hotakainen regényének főhőse, Maria elhatározza, hogy új életet kezd, előtte azonban bosszút áll a világon a sérelmeiért – mindenekelőtt gyermekkori nevelőszülein, akik soha nem fogadták el érzelmileg, ám annál több felső középosztálybeli normát és elvárást állítottak fel vele szemben, és velük együtt az egész önimádó, szemforgató társadalmon. Túszul ejti még a Tengerészt, az Ínyencet és a Színészt, akik számára ennek a hamis világnak a legjellegzetesebb és legálszentebb képviselői, és egy elhagyott autószerelő-műhelybe hurcolja őket, ahol némi lelki és fizikai kényszerítéssel élethazugságaik beismerését követeli tőlük. A helyszínt azonban időközben körbezárja a rendőrség.A Tanítvány a népszerű finn író lebilincselő, groteszk fordulatokban gazdag pszichothrillere, egyben szellemesen tárgyilagos, lakonikusan szókimondó, könyörületet nem ismerő szatíra az érzelmi és szociális egyenlőtlenségekről, az általános képmutatásról és a kirekesztettek válasz nélkül hagyott kérdéseiről.

Ivana Dobrakovová: Bellevue hangoskönyv részlet Mentes Júlia közreműködésében.A teljes hangoskönyv megvásárolható a Voiz alkalmazásban. Az egyetemi évei elején járó Blanka részben kalandvágyból, részben francia nyelvtudása tökéletesítésére nyári diákmunkára jelentkezik a marseille-i Bellevue gondozóotthonba, ahol mozgássérülteket és más fogyatékkal élőket ápolnak. Kezdetben minden vonzóan izgalmasnak tűnik, a forró nyár, a tengerparti kirándulások és a kölcsönös ugratások az új barátokkal, de aztán a kapcsolatok egyre feszültebbé válnak, és az idilli légkör egyre nyomasztóbbá lesz. Bár látszólag könnyedén váltogatja a nyelveket, Blanka mégis kommunikációs nehézségekkel küzd: nem pusztán a külföldön élő ember nyelvi zavarát, hanem egy sokkal alapvetőbb afáziát, a szavak és a jelentés elvesztésének terhét tapasztalja meg. Örvényszerű utazás veszi kezdetét, amely a lányt a depresszió és a paranoia poklának mélyére sodorja, az olvasó számára pedig egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a normalitás és az egyensúlyhiány közötti határ mennyire könnyedén átjárható – Dobrakovová regénye az összeomlás, a személyiség egyensúlyvesztésének folyamatát már-már patologikus pontossággal és egyúttal mélyreható empátiával ábrázolja.

Cecilie Enger: A fehér térkép hangoskönyv részlet Ruttkay Laura közreműködésében. A hangoskönyv megvásárolható a Voiz alkalmazásban.Cecilie Enger új könyve két fiatal nő egymásra találásának története a tizenkilencedik század végi Norvégiában, ahol a tenger felől már egy modernebb kor szele fúj, de még minden mozdulatlan, ódon és merev – főképpen a társadalom íratlan szabályai. Bertha félénk, zárkózott, a világra kíváncsian rácsodálkozó nagylány, Hanna öntudatos, komoly és főképp titokzatos személyiség. Berthát elbűvöli ez a határozottság, a büszkén viselt férfizakó és -kalap, de leginkább az a korábban elképzelhetetlen lehetőség, hogy egy nő ne a férje oldalán, gyermekeket szülve teljesítse be életét, hanem önállóan döntsön a sorsáról. Hogy más legyen, és másképp éljen. Vajon eltűri-e a férfiak dominálta társadalom az elzárt, északi bányászvárosban két nő merészségét, akik nemcsak közös hajózási vállalkozásba kezdenek, de a hagyományos nemi szerepekre és a több évszázados szokásokra is nemet mondanak? Vajon sikeresek lehetnek-e egy olyan területen, amelynek addig nők a közelébe sem mehettek? A regény két valós történelmi alak felkavaróan szép kapcsolatát beszéli el, háttérben az északi táj sejtelmes hangulatával és sajátos világával.

Oláh Andrea Petrikovics Edittel, a kötet fordítójával és Juhász Emesével, a kötet szerkesztőjével beszélget ⁠ Kjersti Annesdatter Skomsvold A gyerek⁠ című könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.⁠ Kjersti Annesdatter Skomsvold: A gyerek⁠ Anyává válni mélyen testi és egyúttal felforgató érzelmi, egzisztenciális tapasztalat – ennek az átalakulásnak, változásnak leheletfinom rajza ez a regény. A családdá válás krónikája, amelyben a gyerek születését megelőző események és a kisgyerekes élet hétköznapi, apró szilánkjaiból egy szerelem története is kibontakozik. Az elköteleződéstől, a gyerekvállalástól való félelem nyers, pszichológiai mélységű ábrázolása mellett a könyv árnyalt és érzékletes pontossággal beszél arról is, milyen félelmetes dolog szeretni másokat, milyen bátorság kell ahhoz, hogy az életünket megosszuk velük, és milyen csodálatos, hogy ezt mégis meg merjük tenni. Kjersti Annesdatter Skomsvold tisztánlátó regénye a magánélményeket egyetemessé teszi, lapjain a banális és a bonyolult, a humoros és a komoly egyensúlyra lel, miközben felragyog az intimitás csodája, félelme és öröme.

Oláh Andrea Dr. Szabados Lászlóval, a kötet szaklektorával beszélget ⁠Katie Mack A mindenség vége című könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.Katie Mack: A mindenség vége Katie Mack elméleti asztrofizikus, az univerzum kezdetét, evolúcióját és végét kutató csillagászati és fizikai kozmológia számos területével foglalkozik. Kutatásai mellett aktív tudomány-népszerűsítő (több százezer Twitter-követővel), aki szellemes és könnyed stílusban tudja tudományága keveseknek hozzáférhető megállapításait a laikus olvasóközönség számára is érthetően közvetíteni. Könyvében az univerzum végéről való gondolkodás jelenleg rendelkezésünkre álló eredményeit mutatja be: szuperteleszkópok és részecskegyorsítók legfrissebb megfigyelései rajzolják át eddigi ismereteinket elképesztően izgalmas (és egyben félelmetes) új lehetőségekkel, és változtatják meg nézeteinket arról, hogy mi képzelhető el (és mi nem) a kozmosz távoli jövőjében. Költők és filozófusok a történelem kezdete óta vitáznak és tépelődnek azon a kérdésen, hogy miként fog véget érni a világ. Hála a természettudományoknak, ma már pontosan tudjuk a választ: tűz emészti el. Katie Mack segítségével a meredély legszélére állva tekinthetünk le a végtelen sötétségbe – tudományos szempontból.

Oláh Andrea Bokor Nándorral, egyetemi docenssel a kötet szaklektorával beszélget Petr Beckmann: A pi története című könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Petr Beckmann⁠: A pi története Matematikát tanulva mindannyian megismerkedünk olyan különös mennyiségekkel, szimbólumokkal és szabályokkal, mint az e szám, a π szám, a 0, a ∞ vagy éppen az aranymetszés. Mindezek rejtélyes dolgok, idegen fogalmak maradnak a többségünk számára, nem értjük, miért pont ezekkel tölti ideje jelentős részét egy-egy matematikus, és miért van egy bizonyos aránynak oly nagy szerepe a képzőművészetben. Ez a könyv a pi könyve. Elmeséli, miért keltette fel ez a szám már az ókor matematikusainak érdeklődését, és miért tartotta fogva utódaikét is évezredeken át. Megtudjuk, hogyan határozták meg az értékét egyre pontosabban, és miképpen ismerték meg egyre mélyebben természetének sokszínűségét. A könyv matematikatörténet, egyben kissé rendhagyó történelemkönyv is, no meg persze – és főként – matekkönyv. Mert a π a matematika legkülönbözőbb területein jelenik meg, így számtalan fontos matematikai fogalmat és kérdéskört ismerünk meg szinte észrevétlenül. A könyv szerzője széles látókörű elektromérnök, aki szűkebb szakmáján túllépve, egy kívülálló merészségével és egyedi látásmódjával különleges művet alkotva, bátran és eredeti módon kalandozik a történelemben és a matematika történetében.

Oláh Andrea Tasiné Csúcs Ildikóval, ⁠Szent-Györgyi Albert, a tudós politikus című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Tasiné Csúcs Ildikó: ⁠⁠⁠⁠Szent-Györgyi Albert⁠, a tudós politikus Szent-Györgyi Albert nevének hallatán mindenkinek a C-vitamin és a szegedi paprika jut az eszébe. A világhírű tudós közéleti tevékenységének bemutatásával a történelmi valóságnak egy olyan szeletét ismerheti meg az olvasó, amelyről eddig sehol nem olvashatott. A kozmopolita tudós szemszögéből láttatjuk a Horthy-korszak felsőoktatásának visszásságait, gazdasági elmaradottságát, ideológiai téveszméit, az 1945 utáni új társadalmi rendszer megteremtésének elmulasztott lehetőségét és a kommunista diktatúra megsemmisítő apparátusát. A könyv fejezeteiből egy tárgyilagosan gondolkodó, mély humánummal rendelkező ember példaértékű életútja bontakozik ki egy politikai eszmék uralta világban: olyan személyiség képe, akit emberi tévedéseivel együtt is mindig és mindenhol a jövőért érzett tudósi felelősségérzet motivált.

Oláh Andrea Patat Bence fordítóval  beszélget Jón Kalman Stefánsson Csillagok sercegése című könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Jón Kalman Stefánsson: Csillagok sercegése Egy kisfiúnak, aki nemrégiben veszítette el az édesanyját, mostohája lesz, egy fiatalember Csehszlovákiáig is elmenne a szerelemért, a századelő Izlandján egy bohém lelkületű ingatlanügynök beleszeret egy kamaszlányba. Jón Kalman Stefánsson a tőle megszokott fanyar humorral átszőtt, szívmelengető, az emberi lélek legmélyéig hatoló, lírai prózában meséli el egy izlandi család három generációjának az emlékek és álmok elmosódott határvidékén játszódó történetét. Mi végre a szerelem? Az egymással töltött unalmas és viharos hétköznapok ellenére mégis, mi láncolja egymáshoz az embereket? Miféle véletleneken múlik egy ember élete? Érdemes-e tanyára költözni, aztán gyertyát tenni az ablakba? Milyen íze lehet a fókauszonynak és milyen a színe a halálnak? Mit jelent az, hogy fostalicska? És mit szólnak mindehhez az ólomkatonák?

Oláh Andrea Csordás Gáborral, a kötet fordítójával beszélget ⁠Byung-Chul Han A rítus eltűnése⁠ című könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában.Byung-Chul Han: A rítus eltűnéseA rítusok szimbolikus cselekvések, egymáshoz fordítanak minket, és kötődést teremtenek: e közösség otthonos közege azonban ma a szemünk láttára tűnik el – állítja Byung-Chul Han. A termelésre optimalizált társadalom a stabilitás és a tartás elvesztéséhez vezet. A szerző ennek a patologikus folyamatnak az illusztrálására Nádas Péter A helyszín óvatos meghatározása című esszéjét idézi, amelyben az öreg falusi vadkörtefa a még helyhez kötött kultúra jelképe. Habár korunk nyilvánosságkultusza vakká tesz a szimbólumok erejére, mégis elgondolható egy olyan fordulat, amelyben ismét a formák elsőbbsége érvényesül. A rituális társadalom a szabályok ünnepe: egy japán teaceremóniában a mozdulatok teljes önfeledtséget hoznak létre. Han a materializmus parttalan adatáradatát az intenzitás minőségi világával szembesíti.

Oláh Andrea Nagy Gábor Péter matematikussal, Dermot Turing Az igazi Alan Turing című könyvéről beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Dermot Turing: Az igazi Alan Turing Ki volt valójában Alan Turing? Dermot Turing a családi levelezések, korabeli dokumentumok, valamint ismerősök és rokonok visszaemlékezései alapján írta meg nagybátyja hiteles és átfogó életrajzát. Alan Turing mítosszá vált figurája ugyanis szinte kitakarja az egykor élt matematikust. Ebben a könyvben nyomon követhetjük, ahogy a talpraesett, de nehezen barátkozó gyerek azzá a különc tudóssá válik, aki majd döntő szerepet játszik a második világháború végkimenetelének alakításában. Megtudhatjuk, hogy bár valójában soha nem volt professzor, hogyan ragadt rá a „Prof” becenév, szó esik Neumann Jánoshoz fűződő viszonyáról, és nem utolsósorban úttörő kódfejtői és számítástechnikai munkájáról. Az életrajz bemutatja azt is, hogy Turing abban az időben bűncselekményként értelmezett homoszexualitása milyen tragikus pillanatokhoz vezetett az életében, olvashatunk az ellene indított eljárásokról és meghurcoltatásáról. A könyv kitér a halálát övező bizonytalanságokra is. A szerző színes és részletes portrét fest az esendő emberként ábrázolt, de kivételes életutat bejáró, sőt túlzás nélkül zseninek nevezhető Alan Turingról.

Oláh Andrea Laik Eszter szerkesztővel Cecilie Enger: A fehér térkép című könyvéről beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Cecilie Enger: A fehér térkép Cecilie Enger új könyve két fiatal nő egymásra találásának története a tizenkilencedik század végi Norvégiában, ahol a tenger felől már egy modernebb kor szele fúj, de még minden mozdulatlan, ódon és merev – főképpen a társadalom íratlan szabályai. Bertha félénk, zárkózott, a világra kíváncsian rácsodálkozó nagylány, Hanna öntudatos, komoly és főképp titokzatos személyiség. Berthát elbűvöli ez a határozottság, a büszkén viselt férfizakó és -kalap, de leginkább az a korábban elképzelhetetlen lehetőség, hogy egy nő ne a férje oldalán, gyermekeket szülve teljesítse be életét, hanem önállóan döntsön a sorsáról. Hogy más legyen, és másképp éljen. Vajon eltűri-e a férfiak dominálta társadalom az elzárt, északi bányászvárosban két nő merészségét, akik nemcsak közös hajózási vállalkozásba kezdenek, de a hagyományos nemi szerepekre és a több évszázados szokásokra is nemet mondanak? Vajon sikeresek lehetnek-e egy olyan területen, amelynek addig nők a közelébe sem mehettek? A regény két valós történelmi alak felkavaróan szép kapcsolatát beszéli el, háttérben az északi táj sejtelmes hangulatával és sajátos világával.

Oláh Andrea Földényi F. Lászlóval, Múzeumi séták, 1992–2019 című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Földényi F. László: Múzeumi séták, 1992–2019 A festmények egy múzeumban olyanok, mint az árva gyerekek, írta a huszadik század elején Paul Valéry. Kiemelték őket eredeti környezetükből, s egy tőlük idegen eszmének, a Művészet Történetének szolgálatába állították. A múzeumi elrendezés óhatatlanul történeti kontextusba helyezi az egyszeri és páratlan műalkotást, és ily módon azt az eleven erőt veszélyezteti, amellyel eredetileg rendelkezett. Lépjünk be bármely múzeumba, a séta valahol a középkor végénél kezdődik, majd a reneszánszon és a barokkon át a rokokónál és a romantikánál folytatódik, hogy végül eljussunk az impresszionistákhoz, majd tovább a huszadik század különböző irányzataiig, hogy sétánkat végül a múzeumshopban fejezzük be. Képes-e egy festmény élményt nyújtani a múzeum zárt világában? Vagy elsüllyed a rengeteg műalkotás tengerében? Van-e lehetőség a bensőséges élvezetre, az intim párbeszédre, miközben tucatnyi más festmény hallgatja? Múzeumi sétái során Földényi F. László erre tesz kísérletet.

Oláh Andrea Dobosi Bea fordítóval Roland Paulsen: Mi van, ha...? című könyvéről beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Roland Paulsen: Mi van, ha...? A szorongás kora Mi van, ha bekapcsolva hagytam a sütőt, és leég a ház? Mi van, ha rossz partnert választottam? A „mi van, ha?” kérdésfeltevés a kockázatok kiszámítására, a lehetséges történések elképzelésére, a negatív események elhárítására irányul. Roland Paulsen svéd szociológus szerint mára képtelenek vagyunk együtt élni a bizonytalansággal – ez pedig szorongáshoz vezet. A WHO 2017-es felmérése szerint a depresszió világszerte az első helyen áll a mentális betegségek előfordulási listáján. Ráadásul a különböző szorongásos zavarok együttesen még a depressziónál is gyakoribbak, és minden rendelkezésre álló statisztika ugyanabba az irányba mutat: rosszabbul érezzük magunkat, mint valaha, holott biztonságosabban és kényelmesebben élünk, mint a történelem során bármikor. Mégsem tudjuk elkerülni a modern kori szorongás általános növekedését, miközben a rendelkezésünkre álló számtalan lehetőséget és rengeteg információt mérlegelve egyre csak azt kérdezzük magunktól: mi van, ha…, mi lenne, ha…? A könyv e társadalmi tünet szociokulturális hátterét többek között a pszichológia, a szociológia, az etológia, a filozófia és a tudománytörténet szemszögéből mutatja be, és egyúttal inspiráló felhívás arra, hogy tegyünk valamit a szorongás járványa ellen – a magunk érdekében is.

Oláh Andrea Kiss Barnabással szerkesztővel beszélget Jón Kalman Stefánsson: Nyári fény, aztán leszáll az éj című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Jón Kalman Stefánsson: Nyári fény, aztán leszáll az éj A nyári nappalokat követő végtelen téli éjszakákon különös dolgok történnek egy átlagosnak mondható nyugat-izlandi falucskában: a Kötöttárugyár igazgatója, miután egy éjszaka latinul álmodik, az örökkévalóságra szegezi tekintetét, és lemond a földi boldogságról, egy politikust elnyel a sötétség, a helyi gazdabolt raktárában pedig, amely egy régi bűntett helyszínén épült, mintha kísértet járna. Az egymáshoz lazán kapcsolódó történetek füzérében a szürke hétköznapok izgalmai az emberi esendőség iránti költői érzékenységgel, fülledt erotikával, könyörtelen humorral és szívszorító tragikummal tárulnak fel az olvasó előtt, miközben a vágy sötét sikátoraiban tévelygő helyiek olyan örök kérdésekkel szembesülnek, mint az emberiség sorsa vagy az élet értelme.

Oláh Andrea Pléh Csaba pszichológussal, a kötet fordítójával beszélget Robin Dunbar: Barátok c. könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Robin Dunbar: Barátok Hogyan értelmezzük legfontosabb kapcsolataink erejét? A barátok jobban befolyásolják életminőségünket, mint gondolnánk. Robin Dunbar világhírű brit antropológus és evolúciós pszichológus könyve a minket körülvevő rokoni és baráti kapcsolati háló rétegeiről, a szűkebb-tágabb baráti körök méretének elménk által szabott határairól folytatott több évtizedes kutatást foglalja össze. A népszerű elmélet szerint mintegy 150 embert tudunk ismerősként fejben tartani – ez az úgynevezett Dunbar-szám. Milyen támaszt várhatunk a barátainktól, és mennyi ideig marad meg egy barátság energiabefektetés nélkül? Miben más a rokonok szerepe? Különbözik-e az online világ a szemtől szembeni interakcióktól? Megbízhatunk-e idegenekben, hogy új barátokra tegyünk szert? Hány fős asztalnál tudunk értelmesen beszélgetni? Milyen neurobiológiai alapja van a férfiak és a nők eltérő barátkozási stílusának? A szerző elemzéseihez természetes kísérleti terepet kínáltak a telefonhívások és a közösségi médiumok adatbázisai, valamint az agyi képalkotó vizsgálatok. A tudományos kutatásokból származó felismeréseket személyes tapasztalatokkal, a különböző kultúrák sajátosságaival vegyítve a Barátok pszichológiai, antropológiai és genetikai ismereteket ötvöz egyetlen varázslatos szövedékbe, lehetővé téve számunkra, hogy felismerjük szociális kapcsolataink hihetetlen komplexitását.

Oláh Andrea Király Katalin fordítóval beszélget Nicolas Mathieu: Gyermekeik is utánuk című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Nicolas Mathieu: Gyermekeik is utánuk Nyár van, hőség, 1992 augusztusa. Franciaország keleti részén, a többé nem üzemelő gyárak városában járunk. Anthony tizennégy éves, amikor az unokatestvérével unalomból ellopnak egy kenut, hogy megnézhessék a szemközti part híres nudistastrandját. A fiú itt találkozik élete első szerelmével, és itt kezdődik el számára a valódi élet. A fiatalok ellentmondásos érzéseit és társadalmi feszültségeit bemutató regényben négy meghatározó pillanat kerül a középpontba, négy nyár a „Smells Like Teen Spirit"-től a 98-as labdarúgó-világbajnokságig. Konfliktusok a szülőkkel és a szülők között, semmittevés és elvágyódás, száguldás, félelmek, szenvedélyek – útkeresés a 90-es évek szűk levegőjű átlaglakótelepeinek hátországában. Nicolas Mathieu pontos és empatikus korrajza 2018-ban elnyerte a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat.

Oláh Andrea Csordás Gáborral, a kötet fordítójával beszélget Byung-Chul Han Erósz haldoklása című könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Byung-Chul Han: Erósz haldoklása A késő kapitalista társadalom patológiáinak újabb területét tárja fel Byung-Chul Han ebben a könyvében: a szerelem mára – a fetisizált individualizmus és a technológiai közvetítéssel létrejövő kommunikáció világában – puszta szexualitássá vált, amely alá van vetve a teljesítmény diktátumának, Erósz „pornóvá profanizálódott”. Han a nárcizmus fenyegető depressziójával, a kiüresedő, Erósz nélküli létezéssel szemben a Másik megtapasztalásának radikális élményét mutatja fel. Az Erósztól áthatott szerelemben a Másik felfedezéséhez odaadásra, sőt önfeladásra van szükség, ami egyszerre transzcendens és felforgató tapasztalat – egzisztenciális lehetőség, hogy túlnőjünk önmagunkon. Szerelmesnek kell lennünk, hogy a jövőhöz hűen az igazság még nem ismert útjaira léphessünk, vagy a puszta önkimerítő életből visszatérhessünk a jóhoz.

Oláh Andrea György Norbert fordítóval beszélget Daniel Majling Oroz klazzika című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Dostojevzski, Tolsztoi, Toorgenef – maradandó irodalmi értékek olcsó utánzatai olyan emberek számára, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy eredeti és igényes orosz klasszikusokat olvassanak. Leginkább a félreeső gömöri és nógrádi falvakban találkozhatunk olyan emberekkel, akiknek akad egy-egy Tsehov-mű a polcán, és akik azt gondolják, hogy ha elolvassák az ilyen olcsó hamisítványokat, akkor teljesen felszentelve lesznek az orosz klasszikusok nagy témáival kapcsolatban, úgy mint Isten, szerelem, halhatatlanság, bűn, büntetés és halál. Nem lehetett meggyőzni őket, hogy Csehov nevében nincs „t”-betű, és hogy a szerző soha nem írt obszcén novellát egy kozákról, akinek a leghűségesebb társa egy ló. Daniel Majling orosz klasszikusainak hamisítványait, mint ahogy ezt az előszóból megtudjuk, főleg irodalmi professzorok (elsősorban alkoholisták és epilepsziások) hozzák létre, akik arra vannak kényszerítve, hogy anarchista köröket alapítsanak és Isten létezéséről vitázzanak… Mindez persze csak posztmodern játék, tehát irónia, paródia, intertextualitás és az intertextualitás paródiája. De annál mégis sokkal több. Mindenekelőtt minőségi és szórakoztató olvasmány. Arra a kérdésre pedig, hogy évtizedekkel a posztmodern lecsengése után, szükség van-e még hasonló irodalmi villanásokra, Peter Darovec irodalomtörténész úgy válaszol: „Nem a posztmodern stilizáció miatt kiváló a könyv, hanem annak ellenére.”

Oláh Andrea Déri Ákos szerkesztővel, Byung-Chul Han A szép megmentése című könyvéről beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. AZ OKOSTELEFONOK OPTIMALIZÁLT FELÜLETEIN ÁRVÁN TÜKRÖZŐDÜNK A lájkokat követelő felszínes banalitással szemben Byung-Chul Han a szépség megrázóbb formáihoz irányítana vissza. A simaság esztétikuma érzésteleníti a tapasztalatot és elerőtleníti a tudatot, a művészet nem tud megsebezni, hiába ez a lényege. A képzeletet a mindent láttatás, a rémületet az élvezet helyettesíti, miközben műveink és tetteink behálózva üres adatokként áramlanak. Han esszékötetében a kanti fenséges fogalmát, a szabadság gyakorlataként értett hegeli művészetet, Proust narratív emlékezetét, a heideggeri lét igazságát, Adorno törékennyel szembeni megrendülését, Benjamin közelképkritikáját, Barthes sérülésesztétikáját és Elaine Scarry „méltányos” szépségfelfogását is feleleveníti.

Oláh Andrea Harrach Ágnes fordítóval beszélget Helena Henschen Egy bűntény árnyékában című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Helena Henschen: Egy bűntény árnyékában Mit tehet valaki, ha gyilkosság történt a családjában, ráadásul a gyilkos a saját nagybátyja, aki megölte apját, annak háztartási alkalmazottait, majd a feleségét, végül önmagával is végzett? Hogyan lehet élni a bűn árnyékában? Helena Henschen nem követte a rokonai által választott utat, ő nem akart elhallgatásba zárkózva élni, mintha mi sem történt volna. Regénye félig tényfeltáró mű, a korabeli dokumentumok, fényképek és családi beszélgetések alapján egyéni nézőpontból ugyan, de megkísérli rekonstruálni az eseményeket, a 20. századi Svédország leghírhedtebb bűnügyének hátterét. Apró részletekből épül fel nagybátyja, Fredrik von Sydow és felesége, Sofie története, egy fokozatosan széthulló, elidegenített és hazugságokkal teli családi élet. Ám az írónő számára ugyanilyen fontos rögzíteni magának a szembenézés vállalásának lelki következményeit is, és megértenie kapcsolatát az emlékek súlya alatt zárkózottá vált édesanyjával, a gyilkos húgával. Az igazság kimondása rendkívül nehéz – a regényben megidézett rokonok egy része álnéven szerepel –, de nincs más lehetőségünk, ha tiszta emberi viszonyokat, emberhez méltó életet akarunk teremteni.

Oláh Andrea Laik Eszter szerkesztővel beszélget Cecilie Enger Lélegezz című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Cecilie Enger: Lélegezz Carla Ruud Oslóból a szülőfalujába utazik, hogy meglátogassa a helyi otthonban élő édesanyját. Útitársa lesz egy ismeretlen fiatal nő, Synne, aki ugyanabba az irányba tart. Egy jeges kanyarban elveszíti uralmát az autó felett, és felborulnak. Synne megsérül, Carla pedig nem tudja megmenteni az életét. Carla hatvanéves határozott nő, elismert aneszteziológus és felnőtt gyermekek édesanyja. A baleset után fel kellene dolgoznia magában a tragédiát. Képes lesz-e visszatérni élete megszokott ritmusához? Megbirkózhat-e a történtek miatt érzett bűntudattal? Vajon szembe tud-e nézni a halott lány családjával? A regény három különböző generációhoz tartozó nő összetartozásának, sebezhetőségének és bizonytalanságának lírai megjelenítése. A fájdalmat mindaddig el lehet viselni, amíg célja van – de mi történik akkor, ha ez már nincs így? És kik leszünk attól a naptól fogva, amikor úgy érezzük, hogy szükségtelenné váltunk?

Oláh Andrea Marsó Paula fordítóval beszélget Jean-Jacques Rousseau Párbeszédek című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. A Párbeszédeket valódi áttörésnek kell tekintenünk Jean-Jacques Rousseau politikai gondolkodásában. Az ironikusan és mindenki által csak J.J.-ként emlegetett személy minden rossz megtestesítője, nyílt megvetés tárgya, bűnbak, közellenség. A szerző két szereplője, egy anonim Francia és egy Rousseau nevű idegen nyomozásba fognak, hogy utánajárjanak az évszázad botrányának. A genfi polgár e kései művében egy ember üldöztetésének körülményeit szeretné kivizsgálni, bemutatva ezáltal a francia monarchia szimbolikus és intézményi válságát, a közvélemény despotikus jellegét és a filozófusliga pusztító fanatizmusát. Teszi mindezt abban a történelmi korszakban, amelyet mindenekelőtt a felvilágosodás hegemóniája fémjelez, és amelyet Rousseau ekkor már húsz éve éles kritikával bírál.

Oláh Andrea Mester Yvonne fordítóval beszélget Ana María Matute Mezítlábország című könyvéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Ana María Matute: Mezítlábország Gabriela olyan kislány volt, aki gyakran elhagyta a cipőjét. De nem ám mind a kettőt, csak az egyiket! Otthon és az iskolában mindenki furcsa szemmel nézett rá, ezért úgy gondolta, őt senki sem szereti. Magányos volt, és szomorú. Aztán egy nap kedves kísérőjével, Homolumbúval, a féllábú babával belépett Mezítlábországba, ahol összeismerkedett a törpeceruzákkal, a csorba csészékkel meg a számemberkékkel, és végre barátokra lelt...

Oláh Andrea Horváth Balázzsal, A fenntarthatóság pszichológiája című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. BOLDOGABBAK VAGYUNK, MINT 12 000 ÉVVEL EZELŐTT? Jogosan merül fel a kérdés, hogy az elmúlt évezredek alatt felhalmozott tudás vajon boldogabbá tett-e bennünket. Ha igen, akkor valószínűleg jó úton vagyunk. Ha nem, akkor valamit elrontottunk. Tízezer éve járjuk a mezőgazdaság, tágabb értelemben a környező világ jelentős megváltoztatásának útját. Mielőtt evidenciaként könyvelnénk el, hogy jó irányba haladunk, érdemes lenne ezt megfelelő érvanyaggal is alátámasztanunk. Erre tesz kísérletet ez a könyv, valamint két, korábban megjelent társa: A beteg bolygó és az Erkölcs és civilizáció. Az előbbi a környezeti problémák rövid bemutatása után mai világunk és civilizációnk kialakulásával, az emberi élettartam és egészség elmúlt tízezer év során bekövetkezett változásaival foglalkozik. Utóbbi pedig a környezeti problémákkal együtt járó erkölcsi kérdéseket teszi vizsgálata tárgyává. Mindhárom könyv generalista megközelítésű, azaz a tudományok legszélesebb köréből merítve igyekszik a kérdésekre választ találni.

Oláh Andrea Harrach Ágnes fordítóval beszélget Karin Bojs Az én európai családom című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Karin Bojs: Az én európai családom 54 000 év genetikai öröksége Sok családfakutatónak akár kilenc-tíz generációra visszamenően sikerült dokumentálnia a felmenőit. Az új DNS-technika azonban még nagyobb távlatokat nyit. Karin Bojs elhatározta, hogy a DNS-elemzések segítségével az őskori emberekkel való rokonságát fogja feltárni. Több száz tudományos tanulmányt dolgozott fel, a világ legnevesebb kutatóival készített interjúkat, és számos országba utazott el, hogy kövesse a múltba vezető nyomokat. A kőkorszaktól egészen napjainkig ívelő munkájában elénk tárja azokat az összefüggéseket, amelyek a töredékeket átfogó és izgalmas képpé olvasztják egybe – az európai emberek genetikai örökségének történetévé. Szó esik benne a neandervölgyiekről, a mai Németország és Franciaország területén élt furulyázó barlanglakókról, a neolitikus kultúráról, a Közel-Kelet korai földműveseiről, de a vikingekről is. A szerző által leírt történelem a mi történetünk. Rokonok vagyunk, hiszen valamikor, valahol élt egy közös ősanyánk és ősapánk, „Ádám” és „Éva” létezett, és a DNS-szálak mindannyiunkat összekötnek.

Oláh Andrea Csordás Gáborral fordítóval beszélget Byung-Chul Han Csillapító társadalom című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. A TÚLÉLÉS ÉRDEKÉBEN MEGSZÜNTETJÜK MAGUNKAT Korunk palliatív társadalma a puszta fennmaradásért harcolva elveszítette érzékét a jó élet iránt. Minden élvezetet, értéket és értelmet feláldozunk az öncéllá tett egészségért. A szenvedést sem tudjuk már elbeszélhetően megélni. Az információ és a tőke depolitizált körforgása nem ütközhet a másik – vírus vagy ember – immunológiai ellenállásába. A neoliberális boldogságkultusz csírájában fojtja el a fájdalom közös átélését. Magánproblémáink komfortzónájába zár minket. Eközben az orvostechnika teljes érzéstelenítéssel óv. Pedig minden, ami igaz, fájdalmas. Eleven tapasztalat enélkül lehetetlen. A járvány tükröt tart elénk, pánikreakciónk azt jelzi, hogy a valóság helyreállása sokkhatásként ér minket. Han a betegségével küzdő Kafka, Proust, Schubert és Nietzsche példáján át mutatja meg, hogy a tragikum szépsége miképpen éleszthetné fel eltompult szellemünket, és segítheti világra az egészen újat – az egyénre kiterjesztett biopolitikai felügyelet ellenében.

Oláh Andrea Háy Györggyel, A repülő autóktól a gondolkodó drónokig című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Már a 2014-ben megjelent Formabontó repülőgépek anyagának gyűjtésekor látszott, hogy a téma szinte kimeríthetetlen. A repülés évszázados története során a légi járművek tervezői a szokásos repülő szerkezetek mellett annyi meglepően új és szokatlan ötlettel is előrukkoltak, hogy azok semmiképpen sem férhetnek bele egyetlen kötetbe. Elkészült hát a második könyv is, bár a kép így sem teljes. Még úgy sem, hogy könyörtelenül kihagytuk azoknak az agyszüleményeknek a többségét, amelyek a tervek szintjén ugyan léteztek, de a megépítés vagy a berepülés próbáját már nem állták ki. A teljeskörű bemutatás azért sem lehetséges, mert a merész ötletek folyama még távolról sem apadt el. Az előző kötet elkészülte óta eltelt néhány évben is olyan mérföldköveket hagytunk magunk mögött, mint a föld körülrepülése csupán napenergia felhasználásával, vagy a fizető utasok kilépése a világűrbe, sőt a közelmúltban a technikailag tökéletesen használható (bár szinte megfizethetetlenül drága) repülő autók is megjelentek a piacon.

Oláh Andrea Dobosi Beáta fordítóval beszélget Åsa Wikforss Alternatív tények című kötetéről a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Ismereteink nagy részét másoktól szerezzük. Ha kizárólag a saját tapasztalatainkra kellene hagyatkoznunk, a világról alkotott tudásunk információmorzsák összefüggéstelen halmazává zsugorodna. A tudás társadalmi természetű: mi, emberek együttes erővel hozzuk létre. Felhalmozzuk és továbbadjuk. Senki sem tudhat mindent, emiatt kénytelen vagyunk megbízni abban, amit mások állítanak. Így aztán az is előfordulhat, hogy az álhíreket, a hazugságokat és a propagandát is elhisszük. Az igazság kiderítése tehát olyan feladat, amelyben a közösségre kell támaszkodnunk. Vajon milyen szerepet játszik ebben a média, és mi az iskola feladata? Tanulható-e a kritikus gondolkodás és a forráskritika? Léteznek-e alternatív tények? Ezek a kérdések nemcsak a mindennapi életünkben, de a jól működő demokrácia szempontjából is fontosak. A szerző megkísérel választ adni rájuk, miközben meghatározza a tudás fogalmát, valamint górcső alá veszi a tény- és tudásrezisztencia okait és következményeit. Bemutatja azokat a pszichés mechanizmusokat, amelyek gátolják a tudásszerzést, és arra is rávilágít, hogyan lehet kiküszöbölni őket. „Azt mondanám, hogy ma sokkal több téves nézetünk van a világról, mint az internet kora előtt volt.”

Oláh Andrea Érdi Péterrel, Rangsorolás című könyv szerzőjével beszélget a Trend Fm Könyvben utazom című műsorában. Naponta találkozunk országokról, iskolákról, termékekről vagy éppen emberekről készült különböző rangsorokkal. A rangsoroláshoz való viszonyunk azonban kettős: döntéseinket segíthetik az informatív és objektív listák, viszont a torz, szubjektív, esetenként manipulált értékelés megnehezítheti a választásunkat. Új kötetében Érdi Péter, a komplex rendszerek tudományának tanára intellektuális kalandra hívja az olvasót, amely során kiderül, miért is olyan nehéz a személyes és a tárgyilagos ítéletek között navigálni. A tavaly Oxfordban megjelent könyv a kultúra, politika és tudomány számos területéről vett példán keresztül szórakoztatóan mutatja be a rangsorolások elkészítésének sajátosságait, valamint az eredményekre való reagálás rejtett törvényeit. A rangsorok adatokon, emberi feltevéseken és számítógépes algoritmusokon alapulnak. A szerző óvatos optimizmussal azt sugallja, hogy döntéseink kialakításakor megtalálhatjuk a természetes és mesterséges értelem alkalmazásának helyes arányát. A mindenütt jelenvaló rangsorolás izgalmas esetei a top 10 listák, a Tízparancsolat, a korrupciós indexek, a tudományos teljesítmények értékelése, a műalkotások beárazása és a sakkozók Élő-pontrendszere, illetve negatív oldalról a másodiknak lenni lesújtó érzése, a tekintélyre való megtévesztő hivatkozás vagy a választások manipulálása.