Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

A gyermekek száz nyelvvel születnek: a Reggio Emilia szemlélet A gyermekeink életében döntő fontosságú az első 5-6, de leginkább 10 év, hiszen rendkívüli mértékben határozza meg a jövőjüket, hogy ebben az időszakban milyen alapokat, értékeket kapnak, milyen gondolatokat fogalmaznak meg, vagy milyen érzéseket közvetítenek.  A Mazsihisz podcast stúdiójában Merényi Szonja (Lauder Óvoda), és Malek Nikoletta (Belvárosi Játékóvoda) óvodapedagógusokkal, igazgatókkal Singer Dávid beszélgetett. A zsidó kultúrából, nevelési tradícióból gazdagon merítő Reggio Emilia óvodapedagógiai szemlélet azt vallja: minden gyermek egyedi személyiség, saját úttal és lehetőségekkel, akik kijelölt keretek mentén, a gyermeki kíváncsiságukat megélve, kérdéseket feltéve tapasztalják és ismerik meg a világot. • Milyen, hagyományosan zsidó értékeket képvisel ez a szemlélet? • Mit jelent a partnerség gyermek, nevelő és szülő között? • Milyen egy nap egy Reggio Emilia szemléletű óvodában? Konfliktuskezelés és értékközvetítés. Önbizalom és kritikus gondolkodás. Elfogadás és megfigyelés. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Hogyan írható meg egy olyan alkotó élete, akinek mondatai szinte észrevétlenül váltak a közös nyelvünk részévé? A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt beszélget Várkonyi Judittal, aki Az aduász – Romhányi József élete egy körben című könyvében Romhányi József pályáját dolgozza fel. A beszélgetés azonban nem áll meg az életrajznál. Szó esik arról, mit jelent „összerakni" egy életet emlékekből és töredékekből, hogyan lehet egy ismert, mégis sokszor félreértett alkotót újraértelmezni, és hol húzódik a határ játékosság és komolyság között az irodalomban. Várkonyi Judit arról is beszél, hogyan válik egy életmű élővé a mai olvasó számára, és miként lesz egy szerző humora és nyelvi világa generációkon átívelő kulturális közeg része.  Az adás külön aktualitását adja, hogy idén 105 éve született Romhányi József.  Korábbi adásaink itt nézhetők meg:https://mazsihisz.hu/podcastok/

A divat és a zsidóság – így öltöztettük a polgári világot A pesti Belváros elegáns utcáin egykor selymek susogtak, manökenek léptei visszhangoztak – és a divatot zsidó tulajdonú szalonok formálták. 👉 Kik voltak ők, és hogyan tűnt el ez a világ szinte egyetlen nemzedék alatt? A Mazsihisz podcast vendége dr. Fejes Katalin, a beszélgetőtárs Kácsor Zsolt újságíró. Legújabb adásunk ebbe a ma már letűnt, mégis lenyűgöző közegbe kalauzol. A divatszalonok történetén keresztül kirajzolódik a magyar zsidó polgárság felemelkedése és sikere, majd a 20. század viharai közepette elszenvedett veszteségei. A Monarchia optimizmusától a világháborúk pusztításán és a gazdasági válságokon át egészen a holokauszt és az államosítás következményeiig egy egész korszak tárul fel. Ez a világ egyszerre szólt tehetségről, kitartásról és kifinomult ízlésről – és ugyanakkor a bizonytalanságról, a veszteségről és a kényszerű újrakezdésekről is. A beszélgetésben dr. Fejes Katalin mikrotörténeti megközelítésben mutatja be a két világháború közötti zsidó divatszalonok világát, és ezen keresztül egy gyorsan felemelkedő, majd tragikusan széthulló közeg történetét. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Egzotikus páciensek, magyar örökség: Hivatás és kihívás a Fővárosi Állatkertben Dédnagyapja a budapesti tömegközlekedés egyik megálmodója, író, újságíró nagyapja egy időben a Hitközség elnöke volt, így családjukban a közszolgálatiság tradíciónak tekinthető. Az állatorvosi diploma megszerzése óta a Fővárosi Állat- és Növénykertben praktizál, tavaly óta pedig főigazgatóként vezeti az intézményt. Hosszú ideje televíziós műsorokban népszerűsíti az állatorvosi hivatást, intézményvezetőként pedig törekszik az állatkertet élményalapú közösségi hellyé tenni. • Miért kezdett el egzotikus állatokkal foglalkozni? • Mitől hungarikum az idén 160 éves budapesti állatkert? • Milyen állatkertet szeretne megvalósítani főigazgatóként? Állatorvosi szemlélet és intézményvezetés. Ismeretterjesztés és élményközpontúság. Kritikus döntések és látogatottság. A Mazsihisz podcast stúdiójában Dr. Sós Endrével, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójával Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink itt nézhetők meg:https://mazsihisz.hu/podcastok/

Miskolctól a francia „kis Jeruzsálemig" – Sarah Copier különleges útja • Hogyan formálódik a zsidó identitás különböző országok és társadalmi közegek között? • Milyen tapasztalatokat jelent ma az antiszemitizmus Európában? • És milyen életút vezet Miskolcról Izraelen át Franciaországba? A Mazsihisz podcast mai vendége Sarah Copier, a Zsidók a francia trikolór alatt című kötet szerzője. A beszélgetés apropóját könyvének megjelenése adja, de szó esik személyes történetéről is: arról az útról, amely Miskolcról Izraelbe, majd Franciaországba vezetett – egy olyan kisvárosba, amelyet a virágzó zsidó közösség miatt „kis Jeruzsálemként" emlegetnek. A legújabb adásunkban ezekről a kérdésekről beszélgetett Kácsor Zsolt Sarah Copierrel. Tartsanak velünk! Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Balatonfüred, közösség, feltöltődés – Répás Péter a Mazsihisz podcastban  • Miért ideális választás egy zsidó család számára a Mazsihisz balatonfüredi üdülője? • Milyen fejlesztések és felújítások szolgálják a vendégek kényelmét? • És mitől számít valóban pénztárcabarát lehetőségnek ez a különleges balatoni nyaralóhely? A legújabb adásunkban ezekről a kérdésekről beszélgetett Kácsor Zsolt Répás Péterrel, a Mazsihisz közösségi igazgatójával, az üdülőt működtető cég vezetőjével. Az adásban szó esik a felújításokról, a szolgáltatásokról, a közösségi szemléletről, és arról is, hogy mitől válhat a balatonfüredi üdülő egyszerre kényelmes, tartalmas és megfizethető választássá a pihenni vágyók számára. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Szenvedéllyel szórakoztatni – Herendi Gábor a Mazsihisz podcastban Gyermekkora óta a filmkészítés bűvöletében él. Holokauszt-túlélő szüleitől hallott, de keveset tudott a Vészkorszak családját ért borzalmairól, később a rendszerváltás idején tapasztalt zsidó reneszánsz segítette identitásának természetes megélésében. Sikeres fogorvosi karrierjét feladva, a reklámszakmában eltöltött évtized után kezdett nagyjátékfilmeket készíteni, az utóbbi húsz évben pedig Magyarország legsikeresebb vígjáték rendezője lett. Jelenleg is új produkción dolgozik, az év végére a mozikba kerülő családi vígjátéka a tervek szerint hiánypótló alkotás lesz. • Kiknek a visszajelzéseire figyel leginkább? • Forgatna e Holokauszt témájú filmet? • Mennyire könnyű vígjátékot készíteni? • Fábri Zoltán és mesterséges intelligencia. • Asszimiláció és csapatmunka. • Siker és szájhagyomány. A Mazsihisz podcast stúdiójában Herendi Gábor filmrendezővel Singer Dávid beszélgetett.  Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Mit rejtenek a múlt tárgyai? – Toronyi Zsuzsannával a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával beszélgettünk.   Mi marad egy közösségből, ha a viharok elsodorják a házakat, és elnémítják a hangokat? Megmaradhat egy ezüst serleg, egy megsárgult imakönyv vagy egy fiók mélyén felejtett levél – tárgyak, amelyek olykor többet mondanak minden történelemkönyvnél. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár nem csupán gyűjtemény: a magyar zsidóság emlékezetének egyik fontos őrzője, ahol sokszor egy-egy tárgy mögött egy-egy emberi történet bontakozik ki.   A beszélgetésben szó esik többek között arról: • hogyan válik egy használati tárgy az identitás és az emlékezet hordozójává, • milyen történeteket rejtenek a levéltári dokumentumok, • miként lehet a hiányról és a traumákról kiállítást létrehozni, • és mit jelent a gyűjtés és megőrzés a digitális korszakban.   A Mazsihisz podcast stúdiójában Toronyi Zsuzsannával, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával Kácsor Zsolt beszélgetett.    Korábbi adásaink itt nézhetők meg:https://mazsihisz.hu/podcastok/

Az örökifjú pesti kabaré – Vendégünk Fesztbaum Béla A múlt századforduló pezsgő, sokszínű és kultúrájú Budapestjének egyik állandó kelléke a kabaré. A vérzivataros XX. század traumáit túlélni segítő, a napi híreket megérteni szándékozó kisembert a helyi és világpolitika útvesztőiben kalauzoló műfaj sajátos „pesti" karakterjegyei alapvetően különböztették meg az eredetileg Párizsból induló, majd később Berlinben és Bécsben is meghonosodott társaitól. • Mitől pesti a pesti kabaré? • Miért lehetett az 1980-as évek Magyarországán kirobbanóan sikeres a • legendás Budapest Orfeum előadás? • Miért fontos ma kabarét játszani? Nagy Endre és a megalázott műfaj. Molnár Ferenc és a pesti polgár. Salamon Béla és Benedek Miklós. A Mazsihisz podcast stúdiójában Fesztbaum Béla színművésszel, a pesti kabaré egyik legjelentősebb kortárs képviselőjével Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Ledniczky Lívia jól ismert és elhivatott szereplője a magyar zsidó közéletnek. A MERKAZ Héber és Izraeli Kulturális Központ korábbi vezetője tavaly csatlakozott a Lauder iskolához főigazgató-helyettesként. Új munkájáról, terveiről és az előtte álló kihívásokról Kácsor Zsolt beszélgetett vele a Mazsihisz podcast legfrissebb adásában. Korábbi adásaink itt tekinthetők meg  https://mazsihisz.hu/podcastok/

Mengele bőröndjétől Drakuláig – beszélgetés Gyurkovics Tamás íróval Nemzedékének kimagasló tehetségű írója, amiről nemcsak a magyar, hanem a külföldi olvasók is meggyőződhetnek, hiszen művei sorra kezdik kiadni idegen nyelveken. Gyurkovics Tamás íróval, a Mengele bőröndje, a Migrén és az Akcentus szerzőjével beszélgetünk irodalomról, az irodalmi életről és a külföldi megjelenések kulisszatitkairól. A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt kérdezte az írót.  Korábbi adásaink itt nézhetők meg:https://mazsihisz.hu/podcastok/

Egy különleges kisugárzású énekművész: Klein Judit A mai magyar zsidó művészvilág meghatározó egyénisége, a Haverim énekesnője, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Scheiber Iskola művésztanára, Klein Judit a vendégünk, akinek a széles repertoárjában az ősi keleti dallamok és liturgikus énekek mellett főleg jiddis dalok, ladino (judeo-spanyol) dalok, zsidó népdalok, ismert musicalek, örökzöldek és klezmer zenék szerepelnek. A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt beszélgetett a művésszel. Klein Judit elmeséli nekünk, hogy Klein Ervin főkántor lányaként milyen zenei hatások érték a családban; milyen zsidó, jiddis és más műfajú dalok, zenék állnak szívéhez a legközelebb; hogyan tanult meg „bánni" a közönséggel; s szóba kerül az is, hogy amikor egyedül van, akkor a saját maga szórakoztatására milyen zeneszámokat hallgat. Most pedig hallgassák őt! Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/podcastok/

Kulka Frigyes – Aki mindig az életet választotta – Gyermekei, Kulka Janina és Kulka János emlékeznek A hazai medicina történetében számos olyan magyar zsidó gyógyító tevékenykedett, akiknek munkásságára, elért tudományos eredményeire méltán lehetünk büszkék. Elég Korányi Frigyesre, Kaposi Mórra, Flesch Árminra, vagy akár Pető Andrásra gondolnunk. A Mazsihisz podcast stúdiójában Kulka Frigyes gyermekeivel, Kulka Janina orvosprofesszorral, és Kulka János színművésszel Singer Dávid beszélgetett.  E jelentős gyógyítók sorába tartozik Kulka Frigyes európai hírű mellkassebész professzor, aki holokauszt-túlélőként a második világháború utáni nagy orvos generáció iskolateremtő, és innovatív szemléletű képviselőjeként alkotott máig maradandót, és futott be nemzetközi mércével mérve is nagyívű pályát. Vallásos zsidó családban nevelkedett, a gyerekkorában magába szívott értékek haláláig meghatározóak voltak számára. Miután a Vészkorszakban szeretteit elveszítette, egész további életét a világ jobbá tételének szentelte. • Miben állt személyiségének titka? • Miért orvos lett és nem színész? • Hogyan él tovább öröksége napjainkban? • Humor és életigenlés. • Hagyomány és újítás. • Humanizmus és sokoldalúság. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Az Auschwitz-kód – Kunt Gergely történész A magyar közbeszédben időről-időre témaként merül fel, hogy a Vészkorszak idején mit (nem) tudtak Magyarországon a náci koncentrációs táborokban történtekről. A Mazsihisz podcast stúdiójában Kunt Gergely történésszel, a Miskolci Egyetem habilitált egyetemi docensével Singer Dávid beszélgetett. A BBC tematikus adásokban tett kísérletet a német háborús propaganda ellensúlyozására azért, hogy megtörje a korszak náci információs monopóliumát.  A brit közszolgálati rádió egyrészt a keresztény társadalom, másrészt egyes foglalkozási csoportok tagjainak lelkére hatva, célzott üzenetekkel próbálta meg befolyásolni a közgondolkodást. • Milyen hatása volt a BBC adásainak a zsidómentésre? • Mennyire hitte el a hétköznapi ember a hírekben hallottakat? • Mennyiben befolyásolta Magyarország német megszállása a BBC hitelességét? • Heltai Jenő és a kódfejtés. • Urbanizáció és hírfogyasztás. • Információfogyasztás és információáramlás. Korábbi adásaink ide kattintva nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Zima-Lipthay Judit: Miért különleges nyelv a héber? • Miért oly különleges nyelv a héber? • Igaz-e az a közhely, hogy „nehéz" nyelv? • Mik a legjobb módszerek a héber elsajátítására? A Mazsihisz podcast stúdiójában Kácsor Zsolt beszélget Zima-Lipthay Judittal, az ország egyik legkiválóbb héber tanárával a nyelv sajátosságairól, történeti hátteréről és a tanulás gyakorlati kérdéseiről. A beszélgetésből kiderül, milyen tévhitek övezik a hébert, és milyen módszerekkel érdemes belevágni az elsajátításába. Zima-Lipthay Judit judaisztika tanár, kultúratörténész, az OR-ZSE Idegen Nyelvi Lektorátusának és a Merkaz Héber Nyelvi Központjának vezetője. Korábbi adásaink ide kattintva nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Cyla: Tisztelem a vallásos emberek hitét Kajdi Csabát (Cylát) az új könyve apropóján kérdeztük, amelyben családja zsidó gyökereiről is vall. Beszélgetésünkből kiderül, hogy Cyla büszke a családjára, hiszen zsidó felmenői között ismert művészek, klasszikus pesti nagypolgárok voltak. A Mazsihisz podcast stúdiójában Kajdi Csabával Kácsor Zsolt beszélgetett. A népszerű influenszer és modellügynökség-tulajdonos ezúttal a komolyabb arcát mutatja meg. Feleleveníti gyerekkorát, a pesti polgári miliőt és azt a szellemi örökséget, amelyet a családjától kapott. Szó esik identitáskeresésről, a hithez fűződő viszonyáról, és arról, miként jelennek meg ezek a mélyebb motívumok legújabb kötetében.  A beszélgetés főbb témái:  • Zsidó gyökerek és családtörténet: Út a múlt felfedezéséig és az ősök történetének vállalásáig. • A pesti nagypolgári világ: Emlékek a nagyszülőkről és a szemléletformáló művész felmenőkről. • Hofi Géza és a rokonság: Egy különleges családi szál és a humor ereje. • Hit és vallás: Miért érzi fontosnak a vallásos emberek tiszteletét, és mit gondol a transzcendenciáról? • Egy könyv születése: Miért most jött el az ideje, hogy írásban is rögzítse a családja történetét? • Identitás ma: Mit jelent számára a 21. századi Magyarországon a zsidó-magyar öntudat megélése? Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Röhrig Géza – Hídemberként Saultól Jézusig A Saul fia című film főszereplőjeként vált egycsapásra széles körben ismertté, szelíd, józan hangjára a társadalmi lövészárok mindkét oldalán odafigyeltek. Az erősen megosztott Magyarországon hídemberként döntötte le a zsidókról alkotott sztereotípiákat. Huszonöt év után hazaköltözött Amerikából, és munkatársaival Goldmark Club néven életre hívta a Mazsihisz legújabb kulturális színterét, amely mostantól a Goldmark Teremben kínál olyan programokat, amik a tervek szerint különleges atmoszférájukkal megteremtik a hely sajátos arculatát, egyúttal találkozási pontként szolgálhat a magyar-zsidó kultúra iránt érdeklődő minden jószándékú ember számára. Adásunk napján a Club nyitórendezvényén bemutatásra kerülő Golden Globe-díjas és 9 Oscar-díjra jelölt Marty Supreme című legújabb filmjében egy magyar Holokauszt-túlélőt alakít, akinek karakterét a legendás asztaliteniszező, Barna Viktor élete ihlette.  • Miként élte meg a Saul fia kapcsán hirtelen jött ismertséget? • Mi inspirálja a Goldmark Club vezetőjeként? • Hívő zsidó emberként mi érdekelte Jézus szerepének megformálásában? • Intuíció és illúzió. • Mítosz és remény. • Nemes Jeles László és Terrence Malick. A Mazsihisz podcast stúdiójában Röhrig Gézával Singer Dávid beszélgetett. A korábbi adásiank itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavart (ismertebb nevén: ADHD-t) az utóbbi években óriási érdeklődés övezi itthon és külföldön egyaránt. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei rávilágítottak arra, hogy a tünetegyüttes gyermekek millióit érinti, amely komoly figyelmet, törődést és felelősséget jelent a szülőkre, pedagógusokra, valamint az oktatási intézményekre és a döntéshozókra nézve egyaránt.  Az ADHD-t rengeteg félreértés, ál- és félinformáció továbbá ebből következő frusztráció jellemez a társadalom részéről. Az ismerethiány pedig akár életre szóló negatív következményekkel járhat az érintettek fejlődésére. • Mi áll az ADHD-s gyermekek viselkedésének hátterében? • Milyen pozitív, kiemelkedő tulajdonságok jellemzik a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral élőket? • Mit tehetünk azért, hogy teljes életet éljenek az eltérő idegrendszeri fejlődésű embertársaink? Impulzivitás és kreativitás. Láthatatlan akadályok és támogatás. A Mazsihisz podcast stúdiójában a Rumbi Tanház előadójával, Szigethi Zsófia gyógypedagógussal, egyetemi oktatóval Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink itt érhetők el: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Táncsics, a Padmaly és a magyar valóság – Vendégünk Spiró György A Mazsihisz podcast stúdiójában ez alkalommal egy különlegesen izgalmas, intellektuálisan pezsgő beszélgetés született: Kácsor Zsolt vendége a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb formátumú alkotója, a Kossuth-díjas Spiró György volt. A beszélgetés középpontjában az író legújabb, nagy sikerű regénye, a Padmaly áll, amely Táncsics Mihály és felesége drámai sorsán keresztül mutatja be a 19. századi Magyarországot – olyan közelségből, ahogyan a történelemkönyvekben ritkán láthatjuk. Spiró kendőzetlen őszinteséggel beszél arról, miért tartja ma is aktuálisnak a reformkor küzdelmeit, milyen párhuzamokat lát a korabeli mentalitás és jelenünk között, és miért gondolja úgy, hogy a feudalizmus szelleme bizonyos formákban még ma is velünk él. Szó esik a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról, a történelmi emlékezet fehér foltjairól, valamint arról a különös alkotói folyamatról is, amely egy-egy nagy regény megszületését kíséri. Érdemes meghallgatni ezt a közel fél órát: Spiró György olyan összefüggésekre világít rá, amelyek a mai hétköznapjaink megértéséhez is kapaszkodót adhatnak. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Sorsok, történetek és a zsidó identitás megélése A Mazsihisz podcast stúdiójában egy különleges, mély és személyes beszélgetés született: Kácsor Zsolt író, újságíró vendége a magyar zsidó közösség egyik legszeretetreméltóbb tagja, a mindenki által csak „Toncsiként" ismert Szenthe Antónia volt. Az adás során nemcsak egy egyéni életút állomásait ismerhetjük meg, hanem választ kapunk arra is, miként kapcsolódik össze a családi emlékezet a közösségi léttel és a zsidó hagyományok modern megélésével. Szóba kerülnek olyan fontos zsidó alapértékek, mint a segítségnyújtás, az adakozás és az oktatás, valamint betekintést nyerhetünk a Mazsihisz szociális tevékenységébe is. Természetesen nem maradhatott ki a Limmud Magyarország Alapítvány munkája sem, amelynek Toncsi az elnöke, és amelynek köszönhetően évről évre közösen tanulhatunk a zsidó kultúráról. Amiről még hallhatunk: • Személyes hitvallás és közösségi szerepvállalás. • Hogyan formálják a múlt történetei a jelen döntéseit? • Az önkéntesség és a tanulás közösségépítő ereje. Tartsanak velünk! Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

A mai magyarországi népzenei megújulás egyik zászlóshajója a Söndörgő zenekar, amelynek tagjai közül az Eredics testvérek-Áron, Benjámin és Salamon-sok szállal kötődnek közösségünkhöz. Köztudott, hogy a Balkán kultúrájának szeretetét apai örökségként kapták. Az már viszont kevésbé ismert, hogy édesanyjuk révén a zsidó gyökereik is identitásuk meghatározó részei. Holokauszt-túlélő nagyszülőik történetei ugyanúgy formálták személyiségüket, mint főrabbi nagybátyjuk vezetésével családi körben megélt ünnepeink. A harmincéves együttes kitartó, állhatatos munkájának és profizmusának köszönhetően olyat ért el, amely nemcsak itthon, de a régiónkban is egyedülálló: leszerződtek ahhoz az amerikai GroundUp lemezkiadóhoz, amelyik a kortárs zene egyik legjelentősebb platformja. A Söndörgő ezzel hivatalosan is a világzenei topliga tagja lett.  • Mennyiben vannak jelen a zsidó értékek mindennapjaikban? • Kiket tekintenek sorsfordító zenei partnereiknek? • Milyen út vezetett az élvonalba? • Tradíció és innováció. • Különutasság és világelit. • Széder esték és Vujicsics. A Mazsihisz podcast stúdiójában Eredics Áronnal, és Eredics Salamonnal Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Sztorik, hírek, hamisítók Magyarország egyik legkedveltebb filmrendezője, akinek alkotásain generációk nőttek fel. Holokauszt-túlélő szülők gyermekeként megtapasztalta az elhallgatás kultúráját. Az utóbbi bő tíz évben a filmvászon helyett regényeiben mesél nekünk megrendítő, elgondolkodtató, emberi sorsokat és korszakokat átívelő és összekötő történeteket. Saját élete is bővelkedik elképesztő sztorikban, amelyek minden ellenkező híreszteléssel ellentétben megtörténtek. Vagy mégsem? Vagy nem úgy? Hamisítók című legutóbbi regényében mesterien keveri az önéletrajzi elemeket a fikcióval, továbbá a tényeket a manipulált hírekkel, hogy lássuk: "minden másképp van." • Apakép és traumafeldolgozás. • Fake news és hitelesség. • Élet és irodalom. A Mazsihisz podcast stúdiójában Gárdos Péterrel Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Elrendelt lélektársak – Mit tud a zsidó házasságközvetítő, amit mi nem? • A zsidó hagyomány szerint az Örökkévaló már a születésünk előtt kijelölte életünk jövőbeni párját – de mi van, ha nem találjuk meg?  • Mit tud a zsidó házasságközvetítő, amit mi nem?  • Miért micva két embert összehozni? • Van-e igaz szerelem 80 év fölött? Ilyen izgalmas és még izgalmasabb kérdésekről beszélgetett Kácsor Zsolt, Lebovics Esty zsidó házasság-közvetítővel a Mazsihisz-podcast legújabb adásában. Korábbi adásiank itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Saját úton járni Gyémánt Bálint tizenhárom éves korában kezdett gitározni, mára pedig az egyik legkeresettebb jazzmuzsikus Magyarországon. Saját triója mellett a Harcsa Veronikával alkotott duója méltán az egyik legnépszerűbb, meghatározó formáció nemcsak itthon, hanem Európa-szerte egyaránt. Zsidó származása sosem volt titok előtte, identitása megélése kapcsán folyamatosan fedez fel mélyebb rétegeket. A beszélgetés után nem sokkal szerzett tudományos fokozatott a Zeneakadémián, ahol tanít is. Kiket tekint mestereinek? Mit jelent számára a zsidóság? Miért különleges trióban muzsikálni?   Babos Gyula és Pat Metheny.Család és útonlét. Zsidó misztika és szekuláris zsidóság. A Mazsihisz podcast stúdiójában Gyémánt Bálint gitárművésszel Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink ide kattintva nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Eli Sharabi: A szabadság felbecsülhetetlen „A szabadság felbecsülhetetlen, és ezt az ember csak azután érti meg, miután elvették tőle a szabadságot". Aktuális podcast epizódunk vendége Eli Sharabi volt, aki a közel múltban járt Budapesten: A túsz című könyvének magyar nyelvű megjelenése kapcsán. Ennek alkalmával beszélgettünk vele veszteségről, gyászról, túlélésről – és arról, hogyan lehet újra megtalálni az élet apró, hétköznapi dolgok értékét akkor is, ha minden alapjaiban változik meg. „Az ember mindentől szenvedett. A mentális szenvedés elviselhetetlen, amikor a hátrahagyott családomra gondoltam, az anyámra, bátyámra, húgomra, akik valószínűleg nagyon aggódtak értem. Az ember erre gondol, de próbál nem gondolni rá, mert ez nagy szomorúságot okoz, hiszen nagyon hiányoznak. De a róluk szóló emlékek erőt is adnak."  Eli Sharabival Kácsor Zsolt beszélgetett. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Magyarország egyik legnépszerűbb televíziós személyisége, apa, séf, és futballszurkoló, aki büszkén vállalja zsidó identitását. A Mazsihisz podcast stúdiójában Krausz Gáborral Singer Dávid beszélgetett. Vegyes házasságba született, gyerekkori élményei hatására kezdte megismerni és megélni zsidóságát, amelyben rabbi nagyapja tanításai meghatározóak voltak számára. Járt a Wesselényi utcai zsidó iskolába, és részt vett a legendás szarvasi zsidó ifjúsági táborban is. • Mennyire tartja fontosnak szülőként átörökíteni a zsidó tradíciókat? • Miért nem vándorolt ki végül Izraelbe? • Fradi tábor és Dávid-csillag. • Klauzál tér és traumafeldolgozás. Pajesz és tokaji aszú. • Gasztronómia és spiritualitás. A Mazsihisz podcast stúdiójában Krausz Gáborral Singer Dávid beszélgetett.

  Marslakók a pulpituson A XIX. és XX. század fordulójának kulturálisan pezsgő, sokszínű, kreatív Budapestje tucatjával ontotta magából azokat a később világhírű zsidó származású magyar tudósokat, írókat, művészeket, akiket azóta is nemzeti büszkeségeink között tartunk számon. A marslakóként emlegetett tudósaink (mások mellett Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Kármán Tódor, Erdős Pál vagy Neumann János) életműve széles körben ismert, és elismert, eredményeik említése nélkül szinte értelmezhetetlen az elmúlt száz év története.   Azt már talán kevesebben tudják, hogy épp Tellerékkel egyidőben, szintén javarészt az Egyesült Államokban futott be világra szóló karriert öt olyan nagyformátumú karmester, akik lényegében újra definiálták az amerikai és a nemzetközi klasszikus zenei életet. Stern György (Sir Georg Solti), Deutsch Antal (Antal Doráti), Blau Jenő (Eugene Ormándy), Széll György (George Szell), Reiner Frigyes (Fritz Reiner) évtizedeket átívelő, termékeny pályafutása a mai napig meghatározó jelentőségű és korszakalkotó a szimfonikus zenekarok történetében, elég csak az USA öt legjelentősebb együttesére-New York, Chicago, Boston, Philadelphia, Cleveland-gondolnunk. • Mennyiben az egyéni kvalitások és mennyiben a környezet határozta meg életútjukat? • Mi lehet a kapcsolat Reiner Frigyes és a Motown-slágerek között? • Versenyszellem és zsenialitás. • Zeneakadémia és Opera. • Bartók és Kodály. • Klasszikus és kortárs. • A XX. század Budapesten született? A Mazsihisz podcast stúdiójában Karczag Mártonnal, az Operaház Emléktárának vezetőjével Singer Dávid műsorvezető beszélgetett.

A bia-torbágyi zsidóság emlékezete Igen, így külön írva, hiszen egészen 1966-ig két különálló településről beszélünk. Két apró községről, amelyek azonban – mint cseppben a tenger – a magyar zsidóság modern kori történetének lenyomatát őrzik. Hihetetlennek tűnhet, hogy a 19. század elején alig 90 zsidó élt itt, és ezt a számot sem előtte, sem utána nem haladta meg jelentősen a közösség létszáma – mégis, a két település társadalmi életében kulcsszerepet játszottak. Több híres család is élt itt, közülük a 18. századtól egészen 1944-es elhurcolásukig Bián élő Schultheisz család az egyik legismertebb. Sokan ismerik a nevet: Schultheisz Emil orvosprofesszor, aki 1974 és 1984 között egészségügyi miniszterként is tevékenykedett. A kereskedők, iparosok, gyógyszerészek, orvosok, ügyvédek és más szakmák kiemelkedő alakjai között rendre ott találjuk a biai és torbágyi zsidókat – akik az élet más területein is a fejlődés motorjai voltak. Virilistákként, a kulturális és sportélet mecénásaiként jelentősen hozzájárultak a két település polgári fejlődéséhez.  Aki átlapozza a nemrég megjelent, fent említett című, kiemelkedő minőségben és meglepően gazdag tartalommal készült albumot, az szinte az egész hazai polgári fejlődés történetébe is betekintést nyerhet. A könyv szerkesztője, Bihari Zoltán szociológus a legújabb podcastunk vendége. Beszélgetőtársa: Rózsa Péter.

Antiszemitizmus, identitás, Izrael – Diskurzusok október 7 után A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatása. Izrael Irán ellen indított támadása az elmúlt napokban háttérbe szorította a gázai háború és a túszok ügyét. Ugyanakkor a sajtóban az október 7-i terrortámadás óta megfigyelhető antiszemita és Izrael-ellenes beszédmód továbbra is jelen van.  Ebben a kontextusban különösen fontos vizsgálni, milyen vélemények és viták alakultak ki, illetve alakulnak ki jelenleg is a különböző nyilvános platformokon. Ezzel a kérdéssel foglalkoztak a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatói – Gerő Márton, Surányi Ráchel és Félix Anikó –, akik az október 7-i támadást követő 100 nap során elemezték a magyarországi zsidó nyilvánosság diskurzusait, valamint nyomon követték az események nyomán kibontakozó háborús párbeszédet. A kutatás során kvantitatív és kvalitatív módszerekkel vizsgálták a zsidó közösségi felületeken megjelenő online tartalmakat, valamint interjúkat készítettek a közösség meghatározó szereplőivel. A vizsgálat kitért a magyar zsidó médiumok, vallási és civil szervezetek diskurzusaira is: arra, hogyan írnak október 7-ről és a háborúról, milyen témákat tárgyalnak ennek kapcsán, valamint hogyan jelenik meg az izraeli helyzet a sajtó tükrében. Legújabb podcastadásunkban Surányi Ráchellel és Gerő Mártonnal beszéljük meg a kutatás részleteit, Rózsa Péter vitavezetésével.  A korábbi adásaink itt nézhetők meg:

Apaminták az Ősatyáktól a Kamaszokig Az elmúlt hónapokban óriási visszhangot váltott ki világszerte a Kamaszok című film. A minisorozat mellbevágó őszinteséggel mutatja be a mai kor tinédzsereinek laikus szemmel nehezen érthető világát, a szülő-gyermek kapcsolatok törékenységét, és világít rá a velünk élő virtuális világ veszélyeire. A judaizmus karakterét alapvetően határozták és határozzák meg az Ősatyák, – Ábrahám, Izsák, és Jákob- történetei, példázatai. A bibliai apafigurák modellként szolgálhatnak nemcsak a monoteista vallások követőinek, hanem azoknak a szülőknek is, akik kapaszkodókat keresnek értékvesztett világunkban. Hogyan változtak a szülői szerepek az évszázadok alatt?  Milyen válaszokat kaphatunk a Tórából a mai kor neveléssel kapcsolatos, vagy éppen családi problémáira? Esendőség és apaszerep. Mózes és Rosa Luxemburg. Funkcionális családok és kapitalizmuskritika. A Mazsihisz podcast stúdiójában Zeitler Ádámmal, a Lauder Javne Iskola igazgatójával, rabbijelölttel, valamint Szél Dávid pszichológussal, íróval Singer Dávid műsorvezető beszélgetett.

Zsidó iskolák Magyarországon: vallás, kultúra, oktatás Magyarországon nagyon kevés zsidó él vallásos életet, ha csak az aktív vallásgyakorló családok gyerekei járnának zsidó iskolákba, valószínűleg kevés osztályteremre lenne szükség. Szerencsére sok nem vallásos magyar zsidó is éppen abban a reményben íratja be gyermekét a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnáziumba, vagy a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolába, hogy kapcsolatba kerüljön a zsidó hagyományokkal, kultúrával és vallással. Sőt, nem zsidó szülők közül is sokan szívesen választják ezeket az intézményeket. Felmerül a kérdés: egy olyan alapítványi intézmény, mint a Lauder, vagy a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) fenntartása alatt működő Scheiber, milyen arányban legyen vallásos és milyen mértékben világi? A Lauder esetében az a kérdés, hogy mint alapvetően világi iskola, milyen mértékben emelje be a vallást az oktatásba; míg a hitközségi fenntartású Scheibernél épp fordított a helyzet: mint vallásos iskola, mennyiben lehet (vagy legyen) világi is. Különösen figyelemre méltó, hogy a Scheiber alapító okirata szerint az intézmény nyitott: nincsenek kizárólagos felekezeti vagy etnikai szempontok, és szívesen fogad olyan tanulókat is, akik más intézményekbe nehezen illeszkednek be, vagy nehezen kezelhetők. A Lauder élére július 1-jével új igazgató lép: Zeitler Ádám, aki a korábbiakhoz képest erősebb, mélyebb vallási jelleget kíván kialakítani a világi tanrend mellett. A Scheiber vezető rabbija, Darvas István pedig – a már megkezdett munka folytatásaként – az iskola vezetésével együtt a sokszínűség megőrzése mellett nagyobb hangsúlyt szeretne helyezni a vallási ismeretekre és a vallásgyakorlásra. Erről beszélgettünk velük aktuális podcast-adásunkban.  🎧 Hallgassa meg most! Műsorvezető: Rózsa Péter

Ez volt Gábor Marianne festőművész kedvenc mondása. 1917-ben született zsidó, nagypolgári családban. Édesapja az irodalomtörténész és műfordító Gábor Ignác volt. Pályája a harmincas évek végén indult, útját kezdetben Berény Róbert és Szőnyi István egyengette. Rendkívüli tehetség, a '30-as években képei már a legjelentősebb tárlatokon szerepelnek. A sikersorozat a vészkorszakig tart, 1944-ben férje, a neves költő, újságíró Rónai Mihály András egész családja Marianne-nak pedig az édesapja a Liszt Ferenc téri, nyilas tömeggyilkosság áldozata lesz. A háború után a kommunista rendszerben polgári származása miatt mellőzik, de az '50-es évek második felétől ismét kiállíthat és már nem csak itthon, hanem többek között Franciaországban és Olaszországban is, ahol, nagy sikerei voltak. Az egyik festményéhez 1966-ban az olasz költőfejedelem, Diego Valeri írt verset, két önarcképét pedig állandó gyűjteményébe kérte a firenzei Uffizi. 1977-ben − pályájának betetőzéseként − 1046 alkotását bemutató retrospektív kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. Később, egészen 2014-ben bekövetkezett haláláig munkáit elsősorban a holokauszt és a zsidó sors ábrázolásának szentelte. Ezekből állította össze a 2025. május 12-én, a mátészalkai Szatmári Múzeumban megnyitott tárlat anyagát a művésznő hagyatékát kezelő Monori Marika kulturális menedzser és a munkáját segítő Szigethy Emma újságíró.  E gazdag és a családi tragédiák ellenére mindvégig az élet szépségeiben való hitét megőrző alkotó munkásságról beszélgetünk a Mazsihisz podcast mostani felvételén. A műsorvezető: Rózsa Péter.

Gyerekkorában mindig a nagymajája íróasztalán látta az a ceruzacsonkot, amiről később megtudta, ezzel íródtak 1945 februárja és májusa között Breslauban a lágernapló befejező sorai. Galló Olga ugyanis több haláltábort megjárva, ott – a mai Wroclavban – több kényszermunkással együtt megszökött, és az erődváros ostromát egy búvóhelyen élte át. Deportálása kezdetétől írt, sokszor napi ételadagját cserélte egy-egy félig elhasznált ceruzára, de egy napot sem akart kihagyni. Életben maradt, de utána jó húsz évig hozzá sem nyúlt e jegyzetekhez, a ceruzát sem vette kezébe és nem is engedte unokájának, hogy ezzel rajzoljon, pedig mindig erre vágyott. Galló Olga a Népszava nagyreményű újságírója volt 1944-ig, majd alig 30 évesen deportálták. A holokauszt traumája következtében elvesztette szépírói tehetségét, és jó húsz év telt el, mire elővette a jegyzeteket, és eldöntötte, hogy az utókornak mindenképpen meg kell ismernie az általa megörökített poklot. Egyetlen kiadó sem vállalta azonban a megjelenést, kínos magyarázkodásokkal szembesült, végül magánkiadásban egy rövidített változatot készített 1978-ban. A nagymama halála után ismét húsz év telt el, amikor Fullajtár Andrea elhatározta, hogy ennek és a kiadókkal történt levélcsatáknak a felhasználásával Tíz hónap Babilon-ügy címmel kiadja a könyvet, amiből megszületett a színházi előadás, amiben egyszerre alakítja nagymamáját, önmagát és a fegyelmezett narrátort. A Gólem színházi produkció, alkotói Andrea mellett Solt Róbert dramaturg és Borgula András rendező áprilisban elnyerte a Kortárs Magyar Dráma-díj Különdíját. Erről a hosszú történetről beszélgett Rózsa Péter a színésznővel a bemutató után.

Könnyű volt az iskolatáska – annyira, hogy szinte nem is vitte magával. Felszerelés nélkül járta végig az általános és középiskolát, mert amit egyszer hallott vagy olvasott, azt azonnal megjegyezte.  A nagymamája egy héttel a 13. születésnapja előtt vitte el a rabbihoz, hogy felkészítse a bar micvára – amiről addig nem is hallott. Mégis felkészült: a heti szakaszt pontozott írásból olvasta fel hibátlanul, a zsúfolásig megtelt Hunyadi téri zsinagógában pedig tapsvihar fogadta.  Arató András felnőttként hamar az ország legismertebb, és egyben legfiatalabb DJ-je lett. A közönség csak úgy ismeri: a Showvivő. 1976 óta tartja hagyományos bulijait a Goldmark-teremben. Első rajongói ma már talán nyugdíjasok, de a harmadik generáció is ott táncol minden egyes estén.  A műsorvezető Rózsa Péter és Arató András még a '80-as években ismerkedtek meg. Régi barátokként most a Mazsihisz podcast stúdiójában idézik fel az emlékezetes Goldmark-bulik hangulatát – és persze a régi idők történeteit is.

Két évtizede a hazai zenei élet meghatározó szereplője, többek között a keményzenei szubkultúra vezető muzsikusa, akinek alapélménye zsidó identitása, amelyet büszkén vállal. Többszörösen díjazott és elismert művészként egyaránt hiteles alkotó a metálzenében, és a tradicionális amerikai folk- és népzenei alapú szólóprodukcióiban. 🎼 Zsidóság, spiritualitás, muzsikuslét, traumafeldolgozás. 🎼 Mitől vonzó a metál közeg? 🎼 Miért döntött úgy, hogy a zeneipar fővárosában vesz fel lemezt? 🎼 Neil Young és Meshuggah. 🎼 Nashville és Budapest. 🎼 Agresszió és állatvédelem. A Mazsihisz podcast stúdiójában Áron András (Apey) énekes-dalszerző-gitárossal beszélgetett Singer Dávid.

II. Miklós orosz cár 1914-ben csaknem egymillió zsidót telepíttetett Oroszország keleti felére, mert a zsidók a benyomuló Osztrák-Magyar Monarchia hadseregét felszabadítóként fogadták volna. Négy évvel később, a Galíciához közeledő Vörös Hadsereg elől nyugat felé menekülnek a zsidók, ahol szintén nem sok jóra számíthatnak. A '19-es kommunista rezsim osztályellenségként üldözte a magyar zsidók legjobbjait, akik nélkül a hazai ipar, kereskedelem és szellemi élet sokkal szegényebb lett volna. Egy évvel később a Teleki kormány a győztes hatalmakat Trianonban arról győzködte, hogy Magyarország valóságos kánaán a zsidók számára, miközben Budapesten már a numerus clausust készítették elő. Nyolc évvel később pedig megkezdődött a zsidók fizikai kiszorítása az élet legtöbb területéről. 1941-ben aztán megnyílt az út az első deportálás előtt, amelynek vége Kamenyec-Podolszk pokla lett. A holokauszt előjátéka? A kikeresztelkedésekben, az állampolgársági igazolások megszerzésében bízók nem tudhatták, mi lesz mindennek a vége. Számtalan kísérlet történt, hogy a zsidók elkerüljék az üldöztetést, a kitoloncolást vagy később a gettósítást és a haláltáborba hurcolást. Aki át- illetve túlélte, csupán e legsötétebb korszak egy-egy pillanatát láthatta, és a nagy egészről az utókor is csak hosszú évekkel később alkotott képet. Ma sem teljes, ma sem befejezett ez a történelmi pannó. Stark Tamás történész a Hosszú út az első magyarországi deportáláshoz című könyvében egy újabb, jelentős részletet illeszt ehhez a képhez. Ennek egyes részleteiről beszélgettünk a Mazsihisz legfrissebb podcast adásában.

Mazsihisz podcast: Igaz emberek nyomában – Dr. Borbás Gáspár élete és példája A hazai közbeszédben időről-időre fellángolnak azok a viták, amelyek arról szólnak, hogy kiket állítsunk példaképeknek a fiatalok számára, kik legyenek a nemzeti alaptantervben, kiknek emeljünk szobrot, vagy kikről emlékezzünk meg nemzeti ünnepeinken. Kik legyenek nemzeti hőseink panteonjának tagjai?  Adásunkban egy minden szempontból példaértékű életmű bemutatására teszünk kísérletet: Dr. Borbás Gáspár a Ferencváros és a magyar labdarúgó válogatott egykori, legendás balszélsője nemcsak futballistaként alkotott maradandót. Borbás doktor a magyar sport többszörös elsője: a válogatott első gólszerzője hazai pályán és idegenben is, a Fradi első bajnoki góljának szerzője, valamint az első jogi egyetemet végzett labdarúgó. Miután szögre akasztotta a mezt, a közügyek iránt érdeklődő, aktív társadalmi életet élő, rendszeresen publikáló, szervező polgárként tevékenykedett a két világháború között. A Vészkorszakban életét és egzisztenciáját kockáztatva vett részt nemcsak zsidó származású kollégái és barátai, hanem számára ismeretlen munkaszolgálatos üldözöttek mentésében, hogy a háború után folytatva ügyvéd praxisát, később pedig a nyilvánosságtól visszavonultan éljen 1976-ban bekövetkezett haláláig. Mi determinálta Borbás doktort arra, hogy következetesen ellenálljon a nácizmus jogfosztó intézkedéseinek? Mi volt a véleménye az amatőr és professzionális futballról? Miért lehet példakép a Ferencvárosi Torna Club által nemrég szobrot kapott Borbás Gáspár a jövő generációk számára? Civil kurázsi és holokauszt. Emberi tartás és szerénység. Schlosser Imre és Teller Miksa. A Mazsihisz podcast stúdiójában a dédunoka Borbás Barnával, a Borbás Gáspár életét bemutató Első gól című biográfia szerzőjével idézte fel e nem mindennapi életút állomásait Singer Dávid.

Hogyan váltak a házmesterek komoly hatalmi tényezővé a zsidóüldöző hatalom kezében Budapesten? Ezt a kérdést eddig senki sem vizsgálta részletesen ebből a szempontból. Ádám István Pál doktori értekezésének eredményeként legújabb könyvében dolgozta fel ezt a témát. Kutatása során nemcsak a jelenség hátterét és előzményeit tárta fel, hanem annak utóéletét is elemezte, ami szintén újdonságnak számít. A házmesteri munkakör ugyanis a modernizálódó Budapest terméke: a századfordulótól kezdve a bérházak számának robbanásszerű növekedésével együtt jelent meg és vált nélkülözhetetlenné. A házmesterek szerződéses viszonyban álltak a háztulajdonosokkal, de fizetést nem kaptak – bevételeik a kapupénzből és a lakóktól kapott borravalóból származtak. Feladataik közé tartozott a karbantartás és a lakókkal kapcsolatos adminisztráció, miközben a szolgálati lakás számukra és családjuk számára komoly egzisztenciális biztonságot nyújtott. Ez a munkakör elsősorban a vidékről érkező, alacsonyabb társadalmi státuszú emberek számára jelentett lehetőséget a megélhetésre, gyermekeik taníttatására és társadalmi felemelkedésre. A bérházas városokban a házmesterek szerepe különösen felértékelődött a harmincas években, amikor a zsidótörvények értelmében a zsidó lakók összeírása és megfigyelése is a feladataik közé került. A háború alatt a házmesterek valóságos kényurakká váltak: rajtuk múlott például, hogy a kijárási tilalom idején a zsidó lakók miként juthattak élelmiszerhez. A kiszolgáltatott emberek sokszor utolsó családi értékeiket ajánlották fel a házmesterek kegyeiért. Ugyanakkor akadtak közöttük olyanok is, akik életük kockáztatásával zsidó családokat bújtattak a vészkorszakban, és ezzel embermentő hőssé váltak. A könyv arra is kitér, hogy a háború után az igazolóbizottságok előtt miként szembesültek egymással az egykori üldözöttek és az üldözésben kollaboráló házmesterek. Ádám István Pál a téma alapos és kiterjedt forráskutatása után írta meg Házmesterek a vészkorszakban című könyvét, amelynek részleteiről a Mazsihisz aktuális podcast-adásában beszélgettünk.

A Brutalista című film valójában magyar Legalábbis nagyrészben. Hiszen egy magyar, zsidó építész traumatikus életéről szól, akit a magyar, zsidó származású színész., Adrien Brody alakít. Amitől még magyarabb lesz, részint, hogy a film vágója Jancsó Dávid, valamint a társproducer Petrányi Viktória. Neki, illetve a Mundruczó Kornéllal közösen működtetett Proton cég stábjának köszönhető, hogy a budapesti, csepeli és más hazai helyszínek a vásznon már Philadelphiát mutatják, ahol az épülő brutális templom a valóságban számtalan, több helyen forgatott részletekből rajzolódik ki. A rendező Brady Corbet egyébként nem először dolgozik magyar stábbal, például első nagyjátékfilmje, az Egy vezér gyermekkora vágója is Jancsó Dávid volt. A brutalizmus egyébként egy kortárs építészeti irányzat, de itt a cím inkább a kor brutalizmusára értendő. Miközben ugyanis a főhős Tóth László valóban meglehetősen durva, olykor egészen ijesztő alakzatú épületekkel metsz bele a környezetbe, valójában ezzel a haláltáborban szerzett lelki sérüléseket vetíti ki. A szünettel együtt csaknem négy órás film a 10 Oscar-díjra jelölés előtt már 75 nemeztközi díjat söpört be a megjelenése óta. A március 2-án, vasárnap megrendezett Oscar-gála előtt néhány nappal beszélgettünk erről a különös alkotásról, a forgatás körülményeiről Muszatics Péter filmtörténésszel és Petrányi Viktória producerrel.

Csupán két kavics – A Pécsi Zsidó Hitközség múltja és jelene Tizenöt év alatt, amióta Goldmann Tamás a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke, csupán két apró zavargás történt, az is lopva, éjszaka; egy-egy kaviccsal betörték a zsinagóga ablakát. Hogy kik voltak? Talán csak vagánykodó fiatalok, mert egyébként a városban nem tapasztalni antiszemita megnyilatkozásokat. Sőt, ama október 7. másnapján több mint kétszáz városlakó – köztük a polgármester – néma felvonulással tiltakozott a barbár terrortámadás ellen. Decemberben az egykori zsidó iskola épületében négy apartmanból álló kollégiumot avattak. Az intézményt Dr. Stark Andrásról, a hitközség egykori legendás elnökhelyetteséről nevezték el, aki pszichiáteri, kórházi vezető szakorvosi munkája mellett a város szellemi, kulturális életének is kiemelkedő személyisége volt. Az ünnepségen a polgármester mellett a pécsi püspök és Pécs számos vezető értelmisége vett részt. Ott volt Schweitzer József egykori országos főrabbi fia, Gábor, hiszen édesapja több mint harminc évig állt a pécsi hitközség élén. A hitközség szeretetotthonát – amely 2015-től viseli Dr. Szántó László nevét, aki az otthon orvosi ellátását 30 éven keresztül önkéntesen végezte – tíz évvel ezelőtt EU-s pályázati forrásokból teljesen felújították. Az kollégium avatással egyidőben ünnepelték az otthon legidősebb, holokauszt túlélő lakójának, Vidor Györgynének a 100. születésnapját. Ebből az alkalomból külön köszöntötte az idős asszonyt Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke és dr. Frölich Róbert országos főrabbi is. E két ünnepség alkalmából jártunk kameránkkal Pécsett legutóbb. 

A Komáromi Zsidó Hitközség: múlt és megújulás   Az 1791-ben alakult komáromi zsidó hitközségnek a holokauszt előtt több mint kétezer tagja volt. A háború után megmaradt, alig háromszáz fős közösség tovább zsugorodott. Izrael megalakulásakor, 1948-ban, később 1968-ban, Csehszlovákia katonai megszállása után újabb csoportokban hagyták el a települést. Mindezek okán a háború előtti három zsinagógából csak a Menház imaterme, a kis zsinagóga maradt a közösség számára.   A rendszerváltás után némileg megpezsdült a zsidó élet, de az igazi fordulat akkor következett be, amikor 1996-ban a Paszternák család vette kézbe az irányítást, azóta jelenik meg a „Hitközségi Híradó" című újság is, amelyben egyre több rendezvényről, illetve az ünnepi események mellett a folyamatosan gyarapodó, 40-50 fős közösség mindennapjairól lehet olvasni. A hitközség központja a Menház épületében található, amelyet 1896-ban avattak fel, és amely otthont ad a város egyetlen megmaradt zsinagógájának is.   Az imaház azonban sokáig igen viseltes állapotban volt, mígnem a közelmúltban, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének Moreshet programja segítségével, sikerült teljesen megújítani, vagyis inkább régi pompájában helyreállítani.   A novemberi avatóünnepségen jártunk.   A Komáromi Zsidó Hitközség elérhetőségei Cím: Eötvös utca 15., 945 01 Komárno, Szlovákia Telefon/Fax: +421/35/7731-224 E-mail: [email protected] Honlap: www.menhaz.sk   Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://www.youtube.com/playlist?list=PLZ77CSdlScDKrkms6skCcHoQ8EnBnRJW5

Antiszemitizmus, Izrael-ellenesség a világban október 7. után  Az európai kultúrán kívül más kultúrákban nincs jog. Van – többnyire az uralkodóhoz köthető – büntető – jutalmazó rendszer, de az nem tekinti egyenlőnek a saját kultúrájában élő embereket. Ha meg akarjuk érteni, miért kaphatott lángra október 7. után a zsidóellenesség az euro-atlanti országokban, akkor látnunk kell, hogy már évszázadok óta a kritikai gondolkodás kiterjesztése az igaz ok.  Már ez Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is tartalmazza ezt az ellentmondást, mert univerzálisnak tekinti a jogegyenlőséget, ami zsákutca. Sem Ázsiában, sem a muszlim világban nincs ilyen, ezért például az iszlám terrorizmus miatti háború áldozataival vállalt európai szolidaritás ab ovo önsorsrontó. Ennek részleteiről beszélgetünk Tillmann József filozófussal a Mazsihisz legújabb podcast adásában.  Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://www.youtube.com/playlist?list=PLZ77CSdlScDKrkms6skCcHoQ8EnBnRJW5

Hivatása a szórakoztatás – Heller Tamással beszélgettünk   Színművész, parodista, dalszerző, énekes. Gyerekként érintette meg a színpad varázsa. Játszott musicalben, volt táncos, komikus és drámai szerepek megformálója is, mielőtt a legendás Mikroszkóp Színpad társulatának tagja lett.    • Holokauszt-túlélő szülők gyermekeként milyen volt felnőni a háború utáni Debrecenben?  • Mitől hungarikum a pesti kabaré?  • Szükség van e zsidó színészképzésre?    Humor és traumafeldolgozás. Hofi Géza és a zsíroskenyér. Hivatástudat és pontosság. A Mazsihisz podcast stúdiójában Heller Tamással, a magyar kabaré veteránjával Singer Dávid beszélgetett.

Bíró Eszter színész, énekművész már több mint egy éve a Mazsihisz művészeti programjainak szervezőjeként is tevékenykedik. Ezek a feladatok nem válnak el egymástól, hiszen ő már gyerekkorában nagyapai örökségként megkapta zsidó identitását, ami eddigi, már több mint harminc éve tartó művészi életét is erősen áthatja. Január 30-án az Eötvös10 klubban lesz ennek az időszaknak az állomásait is felelevenítő koncertje. Jó alkalom ez, hogy hivatásról, hitről, tanulásról, sikerekről és tervekről beszélgessünk a Mazsihisz podcastjában. Korábbi adásaink itt nézehtők meg: https://www.youtube.com/playlist?list=PLZ77CSdlScDKrkms6skCcHoQ8EnBnRJW5

Mazsihisz podcast: Ritter Doron fotóművész Budapestje Egy fotográfus sok szakmai sikeren túl, egy jó tíz évvel ezelőtti tavaszi napon – úgy, mint ahogy gyerekkorában kezdte – a fényképezőgéppel a kezében sétára indult Budapesten. Nem voltak különösebb elképzelései, szinte céltalanul kezdődött a bolyongás. Azután sok nap telt így el, mire megérezte, valójában így talált vissza a fotózáshoz. Miközben tovább zajlik szakmai élete a reklám, vagy éppen a játékfilmek világában, videón vagy fényképen rögzíti a Mazsihisz eseményit, az utcai kalandozások alkalmával született streetfotókkal Budapest egy-egy kimerevített pillanatát dokumentálja. „Az Én Budapestem" című albuma ebből a hatalmas anyagból készült válogatás, amivel december 15-én, szerdán lép a közönség elé. Mostani adásunk vendége Ritter Doron fotóművész, akivel Rózsa Péter szerkesztő, műsorvezető beszélgetett. 

Tömeges halál, nyilas betörések, éhínség a gettóban   Idén november 30-án éppen 80 éve, hogy a Budapesti gettóba elkezdődik a beköltöztetés. Inkább mondhatni bezsuppolásnak, hiszen 24 órát kaptak az emberek a nyilasoktól, hogy bevonuljanak. 4500 lakásban 7500 szoba áll rendelkezésre. Nagyjából 30 ezer zsidót tervezett ide zsúfolni, de tudjuk januárra már legalább 70 ezren szoronganak itt. Azt hisszük, már sokat beszéltünk, eleget tudunk erről a rövid, da annál tragikusabb időszakról. Nem így van. Dombi Gábor, aki már gyerekkorában is sokat megtudott a gettóról túlélő dédapja révén, később ennek az időszaknak a kutatójaként egészen részletes, megdöbbentő történeteket gyűjtött össze. Csak erős idegzetűeknek....   A korábbi részek itt: https://www.youtube.com/playlist?list=PLZ77CSdlScDKrkms6skCcHoQ8EnBnRJW5

Nemes Dániel elemző az Izrael elleni vádakról, erősödő antiszemitizmusról Ahogy egyre durvábban jelentkeznek a nyugati világban az anticionista, antiszemita megmozdulások, úgy a nemzetközi sajtóban is egyre szókimondóbb formában sokasodnak az Izrael elleni vádak.  Lehet mindez fordítva van?  A sajtóból áradó Izrael ellenesség erősíti a mozgalmakat? Akár hogyan is van, a nyugati közbeszédben leginkább a fekete agresszor a zsidó állam és a fehér áldozat a palesztin nép. Miért ilyen egyoldalú a média forráskezelése, hogy a hírek többsége a terroristák közléseire épül. Miért nincs jelennek meg a nemzetközi médiatérben erősebben az izraeli szempontok? Aktuális adásunkban a többi között ezekről a kérdésekről beszélgetett Nemes Dániel elemzővel Rózsa Péter szerkesztő, műsorvezető.

Az LGT Szigetfesztiváltól a Kaddisig    „19 éves kora óta zenél Presser Gábor mellett. Multiinstrumentalista, zeneszerző, producer, hangmérnök.   A nagy generációból kísérte Charlie-t, az LGT-t, Zoránt, Halász Juditot, Gerendás Pétert, a Kolindát valamint Bródy Jánost, együtt dolgozott mások mellett Rúzsa Magdival és Falusi Mariannal. Oláh Ibolya és Bíró Eszter állandó alkotótársa.   Írt színészlemezt Marozsán Erikának, gyermekeknek szóló, azóta már Fonogram-díjas albumokat, de neves színházi előadások és balettek kísérőzenéi is a nevéhez fűződnek. Balkáni dallamok és tradicionális amerikai népzene, rock n' roll és szimfonikusok.   • Mitől élmény a színpadi együtt muzsikálás?  • Miért kezdett zsidó zenével foglalkozni?  • Hogyan keletkezett a Kaddis c. nagyzenekari műve?   A Mazsihisz podcast stúdiójában Födő Sándorral, Magyarország egyik vezető ütőhangszeres művészével és legsokoldalúbb zenészével Singer Dávid műsorvezető beszélgetett."

Mazsihisz podcast: Zsidó olimpia és küldetéstudat Profi kosárlabdázóként játszott Magyarországon és Izraelben, mielőtt átvette az 1906-ban alapított, egyetlen hazai zsidó sportegyesület vezetését. Milyen út vezetett a sportolói karriertől a sportvezetői székig? Mennyire része a zsidóságról alkotott képnek a sport? Kik és milyen sporteredményeket értek el a magyar zsidó közösségből, és miért kell ezt időről-időre tudatosítanunk a közvéleményben? Milyen hatással volt a tavaly október 7-i, Izraelt ért terrortámadás a zsidó sportközéletre? Sikerek és identitásvállalás. Mark Spitz és Polgár Judit. Keleti Ágnes és Székely Éva.  Zsidó Olimpia és küldetéstudat – A Mazsihisz podcast stúdiójában Jusztin Ádámmal, a Maccabi Vívó és Atlétikai Club elnökével beszélgetett Singer Dávid.

Az Aranyvonat nyomában Tárkányi Sándorral Az Aranyvonat 1944. december közepén érkezett meg Brennbergbányára, 22 kocsija dugig megrakva a zsidóktól elorzott ékszerekkel, dísztárgyakkal, szőnyegekkel. A bánya fürdőjének medencéjét a nyilasok leengedték, beöntötték a tonnányi arany, drágakő, ezüst, ékszert, s itt válogatták.  Mindez három hónapig tartott, majd 1945. március 30-án felpakoltak, s három kocsira való rakományt hátrahagyva, a szerelvény elindult Ausztria felé. A falu valóságos aranybányává vált ez idő tájt az alig 1000 lakosú település lakói számára, akik széthordták az értékeket. Vannak nyomok, emlékek, amelyek máig beszélnek erről a történetről. Aktuális podcast adásunkban Rózsa Péter szerkesztő ennek járt utána. Korábbi adásaink ide kattintva: https://www.youtube.com/playlist?list=PLZ77CSdlScDKrkms6skCcHoQ8EnBnRJW5