3/6 Őszintén a magányosságról

A magány nem válogat. Fiatalokat, időseket egyaránt kínoz hosszabb vagy rövidebb ideig. Az élet természetes velejárójának is nevezhetjük, bizonyos életszakaszokban jó eséllyel előre jelezhető a felbukkanása, ami általában ahogy jött, úgy el is múlik. Komoly problémát, egészségromlást a tartós magányosság okoz, ezért fontos komolyan venni és küzdeni ellene. Vannak olyan lelki tényezők, gyerekkori sérülések, amelyek felnőttként hajlamosíthatnak a magányosságra? A Spirituszban beszélgetünk kötődési sebekről, önértékelési nehézségekről, minőségi emberi kapcsolatokról, osztatlan figyelemről, a virtuális világ szülte magányosságról, arról, hogy a közösségi média hogyan idegeníti el egymástól az embereket – és a lehetséges kiutakról. Németh Szilvia vendégei Mráz Kata pszichológus és Dr. Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakembr. Tartsanak velünk! A tartalomból: A lét legmagányosabb pillanatai; Vannak magányos férfiak is, vagy csak a nők kérnek segítséget, ha egyedül érzik magukat? Mi a különbség az egyedüllét és a magány között? Szó lesz két ide vágó kutatásról is, amelyet óvodások és a Z generáció körében végeztek. Az elmagányosodás és az izoláció fogalmáról. Miért alakultak ki ezek? A gyerekkori lelki sérülések, traumák vezethetnek-e felnőttkori elmagányosodáshoz? A minőségi emberi kapcsolatok jellemzőiről, a figyelem jelentőségéről, a sebezhetőségről; A be real jelenségről és a mainstream trendekről; Miért fontos ebben a kérdésben is az önszabályozás és az önismeret? A társas magányról is beszélgetünk; Meg kell-e tanulni társalogni? Mik a kulturális elvárásaink? Mik a magány ellenszerei? Mi lehet a magány pozitív hozadéka?