Spiritusz - Képmás podcast

Egy festmény, egy finom vacsora, egy megtervezett és megépített ház: ezek mind alkotások. Fontos az eredmény, az esztétika és az íz, de talán az odavezető út, a képzelet és annak megvalósítása még nagyobb jelentőségű. Az alkotás önismereti úton is segíthet minket, de gyógyíthatja is a lelkünket. A művészetterápia hatásairól, gyakorlatáról és az alkotás ajándékairól szól a Spiritusz adása, amelynek vendége Kun Ágnes Anna művészetterapeuta, operaénekes, református lelkész. Műsorvezető: Bóna Judit.A tartalomból:– A képzelet az alkotás kezdete– Mit jelent Kun Ágnes Anna számára az alkotás?– Fontos-e maga az eredmény, vagy inkább a folyamat számít?– Az endometriózis hogyan fordította Ágit az alkotás felé?– Hogyan alakítják a szülők gyerekkorban a hiedelmeinket?– Miként hat az alkotás a gondolkodásunkra és az önismeretünkre?– Mit árulnak el rólunk a rajzaink?– Kinek ajánlott a művészetterápia?– Valóban mindenki képes alkotni?– Mi az alkotás célja és üzenete?– Aha-élmények és „észre sem vettem” felismerések a művészetterápiában– Hogyan működik az egyéni és a csoportos folyamat?– Milyen a férfiak és nők, fiatalok és idősebbek aránya a terápiás csoportokban?– Mekkora szerepe van az ösztönnek az alkotásban?– A művészetterápia gyógyítóereje– Áginak személyesen hogyan segített a művészetterápia?– Hogyan zajlik egy rajzelemzés szakemberrel?– Mit kezdjenek a művészetterápiával azok, akik szerint nincs tehetségük az alkotáshozA Spiritusz podcast a Képmás magazin pszichológiai podcast műsora. Önismeret, család, párkapcsolat, gyermeknevelés - bátorító beszélgetések a lelki egészségért. Vendégeink a lélek bonyolult működését jól ismerő szakemberek és olyan ismert személyiségek, akik bátran beszélnek küzdelmeikről és felismeréseikről. A boldogsághoz önmagunk és a többi ember viselkedésének megértésén keresztül vezet az út. A harmadik évad műsorvezetői Bóna Judit és Németh Szilvia. A Spiritusz podcastot megtalálja a Spotify-on, a népszerű podcast applikációkban, a Képmás.hu podcast rovatában és a Képmás magazin Youtube-csatornáján. Bárhol is hallgatja, kérjük, iratkozzon fel rá, hogy értesülhessen az új adások megjelenéséről.

Az online világ térhódításával egyre több az aggasztó jelenség: manipuláció, agresszió, depresszió és a többi. A szakemberek egy ideje már kongatják a vészharangot, de vajon elég komolyan vesszük-e, értjük-e, hogy mi történik pontosan?Korábban a figyelmünkre, ma már az érzéseinkre is vadásznak az ebből gigaprofitot termelő technológiai cégek. Hogyan? Ha ezt megértjük, könnyebb lesz rálépni a digitális tudatosság útjára, amelynek a végén ott pislákol a remény, hogy talán még nem késő, talán még vissza tudjuk szerezni az irányítást a saját életünk felett!A Spiritusz adásában többek között olyan izgalmas és égető kérdéseket feszegetünk, hogy hogyan hat a legkisebbek idegrendszeri fejlődésére a korai képernyőhasználat; mikor vehetünk biztonsággal okostelefont a nagyobbaknak; mit jelent a JOMO, ami mögé a tengerentúlon már egyre többen beállnak; mit tehet az iskola a szülőkkel együttműködésben a gyerekek védelme érdekében? Igyekszünk jelképesen egy otthoni eszközhasználati kisokost is átnyújtani, ami akár már holnaptól segíthet megteremteni, pontosabban visszaszerezni a harmóniát, az egészséges egyensúlyt az online és az offline életünk között.Németh Szilvia vendége Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő, a Kapcsolj ki! mozgalom alapítója.A tartalomból:• Hogyan befolyásolja a dopaminszintünk a viselkedésünket? • Miként alakulnak ki a viselkedéses addikciók, köztük a képernyőfüggőség? • Mivel érik el a játékfejlesztők, hogy a gyerekek ne tudjanak elszakadni a monitortól? • Hibáztatás nélkül beszéljünk a szülők felelősségéről és lehetőségeiről! • Döbbenetes kutatási eredmények, lelombozó statisztikák • Tényleg ekkora a baj? Mégis mekkora? • A közösségi média „veszélyes üzem”, a felnőttek világa • „A mai fiatalok ilyenek…” – halljuk sokszor, de ez NEM IGAZ, épp olyanok, mint a szüleik voltak anno, csak az online világ rabul ejti őket. • Digitális tudatosság – csak a felnőttek vonatkozásában értelmezhető, a gyermeki agy még nem képes az önkorlátozásra!• Légy a család edzője! Mit jelent ez pontosan? • Miért ne engedjük, hogy a mesterséges intelligencia „segítsen” a házi feladatok megoldásában?• Hogyan teszik érzéketlenné az agresszió tekintetében a gyerekeket az online játékok? • A szomorú hír, hogy „megteltek” a gyermekpszichiátriák, és egyre több a mentálisan sérült fiatal… A jó hír viszont, hogy szülői összefogással jó eséllyel elkerülhetők a tragédiák!Vendégünkről:Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő, a digitális tér gyerekekre és családokra gyakorolt hatásainak ismert kutatója és előadója. Fő témái közé tartozik a képernyőfüggőség, a közösségi média manipulációs mechanizmusai, a korai okoseszköz-használat következményei, valamint a tudatos szülői minták szerepe. A Kapcsolj ki! mozgalom alapítójaként azon dolgozik, hogy gyakorlati segítséget adjon a családoknak az online és offline élet egészséges egyensúlyának megteremtéséhez. Mutatjuk, hogyan! Tartsatok velünk! A Spiritusz podcast a Képmás magazin pszichológiai podcast műsora. Önismeret, család, párkapcsolat, gyermeknevelés - bátorító beszélgetések a lelki egészségért. Vendégeink a lélek bonyolult működését jól ismerő szakemberek és olyan ismert személyiségek, akik bátran beszélnek küzdelmeikről és felismeréseikről.A boldogsághoz önmagunk és a többi ember viselkedésének megértésén keresztül vezet az út. Műsorvezetők: Bóna Judit és Németh Szilvia. Valódi történetek. Valódi értékek. Segíts megőrizni! Ahhoz, hogy cikkeink, podcastjaink és videóink továbbra is elérhetőek maradjanak, rád is szükségünk van. Légy a támogatónk, és építsük együtt ezt a közösséget!

Két év – ha szerencsések vagyunk, akkor is maximum ennyiideig tart két ember között a kémiai szerelem, a „lila köd”. Sokan átéljükóvodáskorunkban, kamaszként, felnőttként, de akár idősen is eltalálhat minketÁmor nyila – maga az érzés mindig nagyon hasonló.Ránk találhat magányosan, de akár úgy is, hogy márpárkapcsolatban élünk; tulajdonképpen a véletlen műve. Az viszont már rajtunk múlik, mit kezdünk ezzel az érzéssel: engedünk a kísértésnek, vagy hűségesek maradunk.A Spiritusz adása a szerelmi és szeretői kapcsolatokrólszól, Bóna Judit vendége Belső Nóra pszichiáter.A tartalomból:A szerelem természete: nem döntés, a hűség viszont azMit jelent a szerelem, és ajándéknak tekinthető-e?Szerelem és szexualitás kapcsolataHogyan beszélünk (és miért nem jól beszélünk) a szexrőlFérfiak és nők eltérő viszonya a szexualitáshozBefolyásolható-e a szerelem, különösen az online ismerkedés korában?A média és az AI hatása a kapcsolatokraSzülők és fiatalok nehézségei ebben a témábanAz első együttlét és a szexualitás szerepe a párkapcsolatbanSaját és partneri igények megértése testi szintenMegcsalás, viszonyok és azok határaiA „háromszögesítés” jelensége és a titkos viszony érzelmi következményeiA fiatalok helyzete ezen a területen. Hogy látja a szakértő?Vendégünkről:Dr. Belső Nóra pszichiáter szakorvos, aki klinikai munkája mellett rendszeresen tart előadásokat és foglalkozik mentálhigiénés ismeretterjesztéssel. Szakterületei közé tartoznak a hangulati és szorongásos zavarok, valamint a párkapcsolati és érzelmi működés kérdései. Előadásaiban a szakmai tudást közérthető formában adja át, különös figyelmet fordítva a szerelem, kötődés és intimitás pszichológiai hátterére.Tartsanak velünk!A Spiritusz podcast a Képmás magazin pszichológiai podcast műsora. Önismeret, család, párkapcsolat, gyermeknevelés - bátorító beszélgetések a lelki egészségért. Vendégeink a lélek bonyolult működését jól ismerő szakemberek és olyan ismert személyiségek, akik bátran beszélnek küzdelmeikről és felismeréseikről.A boldogsághoz önmagunk és a többi ember viselkedésének megértésén keresztül vezet az út. Műsorvezetők: Bóna Judit és Németh Szilvia. Valódi történetek. Valódi értékek. Segíts megőrizni! Ahhoz, hogy cikkeink, podcastjaink és videóink továbbra is elérhetőek maradjanak, rád is szükségünk van. ⁠Légy a támogatónk, és építsük együtt ezt a közösséget! ⁠

A pszichológia korábban kizárólag az anya-gyermek kapcsolatnak tulajdonított különleges jelentőséget. Úgy gondolták a kutatók, hogy ez az érzelmi kötelék az, amely a személyiség formálódását leginkább meghatározza, az apához, a testvérekhez fűződő viszony pedig jóval kevesebb figyelmet kapott. Ma már egyre több kutatás vizsgálja, hogy például a születési sorrend, a testvérek közötti biztonságos kötődés vagy éppen a versengés, a konfliktusok milyen hatással vannak az önbizalom fejlődésére, a megküzdési képességre vagy a felnőttkori társas kapcsolatok alakulására.Az adás témája tehát a testvérkapcsolatok pszichológiája, kalauzunk pedig Mogyorósi Rebeka krízistanácsadó szakpszichológus. A műsorvezető Németh Szilvia.Az adásban többek között az alábbi témákról beszélgetünk:• Milyen a jó testvérkapcsolat felnőttkorban, miről ismerszik meg? • Mit tesz hozzá a személyiségünk fejlődéséhez a testvérünk? Az „egykék” hátrányból indulnak? • Testvérféltékenység – meddig normális, mivel tudja tompítani a szülő? • Hogyan „osszuk el a csokit” testvériesen? • Veszekedni ér, mert abból is tanul a gyerek! De meddig hagyja a szülő, mikor avatkozzon be? • Kell-e, lehet-e ugyanúgy szeretni a második, harmadik, sokadik gyereket? • Mit tegyünk, ha a kicsi folyton versenyezni akar a naggyal? • Miről árulkodik a születési sorrend? Vannak az első, második, sokadik gyerekre jellemző tipikus karakterjegyek? • Hogyan ne parentifikáljunk? • „Okos enged…”. Megbocsátás felnőttkorban – lehet, hogy a testvérünk is csak erre vár! • Milyen szerepe van az önismeretnek a testvérkapcsolatokban? Hogyan segít önmagunk megértése abban, hogy elfogadjuk a testvérünk viselkedését?Vendégünkről: Mogyorósi Rebeka krízistanácsadó szakpszichológus, okleveles pszichológus, valamint képzésben lévő család- és párterapeuta. Pszichológusi pályafutása során dolgozott iskolapszichológusként, lelki egészségfejlesztési szakértőként, valamint egyéni tanácsadóként. Jelenleg saját praxist vezet, ahol főként önismereti és kríziskezelési folyamatokban támogatja klienseit.Szakmai érdeklődése a kapcsolati dinamika, a személyes határok védelme és a toxikus viselkedési mintázatok felismerése köré összpontosul. Emellett részt vesz különböző szakmai és önkéntes programokban, például a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak pszichés támogatásában és a Mental For Doctors kezdeményezésben.Munkájának célja, hogy segítse klienseit önmaguk mélyebb megismerésében, valamint abban, hogy hatékony megoldásokat találjanak életük kihívásaira.Tartsanak velünk!A Spiritusz podcast a Képmás magazin pszichológiai podcast műsora. Önismeret, család, párkapcsolat, gyermeknevelés - bátorító beszélgetések a lelki egészségért. Vendégeink a lélek bonyolult működését jól ismerő szakemberek és olyan ismert személyiségek, akik bátran beszélnek küzdelmeikről és felismeréseikről. A boldogsághoz önmagunk és a többi ember viselkedésének megértésén keresztül vezet az út. Műsorvezetők: Bóna Judit és Németh Szilvia. Valódi történetek. Valódi értékek. Segíts megőrizni! Ahhoz, hogy cikkeink, podcastjaink és videóink továbbra is elérhetőek maradjanak, rád is szükségünk van. ⁠Légy a támogatónk, és építsük együtt ezt a közösséget!

„Képzeld el!” Ezt a fordulatot akkor használjuk a beszélgetésben, amikor izgalmas témába kezdünk. Az agyban való kivetítést azonban nemcsak történetekre, élményekre, de gyógyulásra vagy bizonyos betegségek megelőzésére is alkalmazhatjuk.Test, lélek, gondolat – ennek a háromnak a harmóniájakell az egészségünkhöz. Régóta tudjuk, hogy a lélek hat a fizikai állapotunkra, és fordítva. Azzal azonban már kevesebbet foglalkozunk, hogy a gondolatvilágunkis meghatározhatja a hogylétünket. A képzeletünkben pedig óriási erő van: egy betegségből való gyógyulásban, de a bajok megelőzésében is szerepe lehet, ha arra koncentrálunk, hogy mi történik, vagy mi történjen a szervezetünkben. ASpirituszban a prevenció a téma, méghozzá az imaginációval összefüggésben. Vendégünk Dr. Prezenszki Zsuzsanna pszichoonkológus,az Összehangolva Alapítvány szakmai vezetője.A tartalomból:– A daganatos betegség nem csupán diagnózis, hanemérzelmi állapot is.– Miért jelenik meg sokaknál bűntudat a betegség kapcsán?– „Csak gondolkodj pozitívan, fejben dől el minden” – miért tartja szakértőnk ezt tévhitnek?– Test, lélek és gondolatok összehangolása: miért fontos ez a gyógyulásban és a megelőzésben?– Tudjuk, mi lenne a dolgunk, mégis halogatunk. Miérthalogatjuk azt, ami jót tenne nekünk?– Van időnk odafigyelni magunkra? Hogyan viszonyulunk az időhöz és azegészségünkhöz?– Miért vált a „rák” szó sokak számára ijesztő, szintekimondhatatlan mumussá?– A félelem és a betegség kapcsolata – valóban kiváltják egymást?– Intő jel lehet-e, ha a családban valaki megbetegszik?– A daganatos betegségek jelentős része megelőzhető lenne. Miért kulcsfontosságú a megelőzés?– Miért fontos megismerni és komolyan venni a testünk jelzéseit?– „Legyél jóban magaddal” – miért alapvető ez a szemlélet?– Mit taníthatunk mindebből a gyerekeinknek és a fiataloknak?– Praktikus tanácsok a mindennapokra.– Mi az imagináció, és miért működik a képek ereje?– Hogyan működnek a képátalakítások, és mi az a „katasztrófamozizás”?– A csoport ereje: miért jelent hatalmas támogatástegy közösség?– Hogyan működnek a Simonton-módszeren alapuló csoportfoglalkozások?– Kik járnak ezekbe a csoportokba, és hogyan fogadják az elején?(szkepticizmus, bagatellizálás)– A hozzátartozók szerepe: kapnak-e ők is segítséget?– Szakértőnk saját betegségtörténete, és miért biztat néha lustaságra minket?Szakértő vendégünkről:Dr. Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeutaés pszichoonkológus több mint húsz éve foglalkozik daganatos betegek pszichés támogatásával. Pályáját a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetében kezdte, ahol pszichiátriai osztályos tapasztalat után fordult a pszichoonkológia felé. Munkájának középpontjában az áll, hogyan hat egymásra a test és a lélek a betegség idején, és hogyan lehet a pszichés erőforrásokat a gyógyulás szolgálatába állítani. A Magyar Pszichoonkológiai Társaság vezetőségi tagja, valamint az Összehangolva Alapítvány alapítója és szakmai vezetője. Magyarországon az elsők között kezdte alkalmazni a Simonton-módszert a daganatos betegek pszichoonkológiai szakambulanciai ellátásában, egyéni és csoportos formában is segítve az érintetteket és családtagjaikat. Az utóbbi években személyes tapasztalatot is szerzett a betegoldalról: 2022-ben emlődaganatot diagnosztizáltak nála, így orvosként és érintettként egyaránt rálát a betegség testi és lelki kihívásaira.A Spiritusz podcast a Képmás magazin pszichológiai podcast műsora. Önismeret, család, párkapcsolat, gyermeknevelés - bátorító beszélgetések a lelki egészségért. Vendégeink a lélek bonyolult működését jól ismerő szakemberek és olyan ismert személyiségek, akik bátran beszélnek küzdelmeikről és felismeréseikről.Műsorvezetők: Bóna Judit és Németh Szilvia. Valódi történetek. Valódi értékek. Segíts megőrizni! Ahhoz, hogy cikkeink, podcastjaink és videóink továbbra is elérhetőek maradjanak, rád is szükségünk van. ⁠Légy a támogatónk, és építsük együtt ezt a közösséget!

A gyermeknevelés amellett, hogy a világ legcsodálatosabb dolga, legyünk őszinték, sokszor egyáltalán nem könnyű feladat. A dackorszaktól kezdve a kamaszkoron át a leválásig, és még azon is túl, rendszeresen felbukkannak olyan élethelyzetek, nehézségek, amelyek kezeléséhez – bár mindent megteszünk – kevésnek érezzük magunkat. A szülő–gyermek kapcsolat igazi érzelmi hullámvasút, mélységekkel és magasságokkal. A kérdés az, hogyan reagálunk a kilengésekre, és észrevesszük-e a saját részünket, felelősségünket bennük.A Spiritusz stúdiójában legutóbb Deliága Éva gyermekpszichológus beszélgetett Németh Szilviával, többek között a szülői önismeret fontosságáról, a gyerekek szorongásának, kiborulásainak okairól, valamint a kezelés és a megelőzés eszközeiről. A műsor célja, hogy ítélkezés nélkül tükröt tartson és felhívja a figyelmet arra, hogy a berögzült, mára már elavult gyermeknevelési módszereket érdemes újragondolni, és nem továbbörökíteni. Apró lépésekkel, változtatásokkal enyhíthetők a súrlódások; az empátia erősítése, a másik viselkedésének megértése révén helyreállítható a családi béke, a harmónia, amire alapvetően mindenki vágyik.A beszélgetés során megelevenednek a legtipikusabb szülői viselkedésformák: a helikopter, a haver, a perfekcionista és a többiek. Az adást kellő öniróniával rendelkező, kisgyermek(ek)et nevelő hallgatóinknak ajánljuk, valamint azoknak a nagyszülőknek, családtagoknak és barátoknak is, akik aktív szereplői a családi életnek.A tartalomból: – Igaz, hogy a gyerek tulajdonképpen a szülők viselkedésének tükörképe, a család „tünete”?– Hogyan dolgozik egy rendszerszemlélettel működő gyermekpszichológus? – Mitől szoronganak ma leginkább a gyerekek (iskolai bánásmód, otthonifeszültség, tabusítás, titkolózás, határok nélküliség), és milyen tüneteivannak ennek?– Mit tehet a szülő a szorongás feloldásáért?– A dühkitörést kezelni nehezebb, mint megelőzni. Hogyan csináljuk?Deliága Éva nemrég a folyamatosan magukat ostorozó, hibáztató szülőkről írt a közösségi médiában, tulajdonképpen felmentést adva nekik. Idézet a posztból:„Minden egyes elakadással küzdő család egyedül érzi magát. Meg vannak róla győződve, hogy ők rontanak el valamit, és hogy a problémájuk szégyellnivaló és egyedi.Ők nem találkoznak vagy beszélnek egymással, így az az összkép, hogy mennyire hasonlók a megkeresések, mennyire hasonló nehézségekkel küzdenek a ma gyermeket nevelő családok, bennem áll össze.A szülők azt érzik, hogy abból, ahogyan őket nevelték, nem sok minden alkalmazható a mai gyerekekre, nem válna be, vagy nem szeretnének autoriter irányba elmozdulni. Így sokszor a keretek szabása marad el…” – Mi áll az egyes, nagyon tipikus szülői attitűdök, viselkedési módozatok hátterében? Értsük meg, miért van kiemelt jelentősége annak, hogy a szülők foglalkozzanak önismerettel.– Miről árulkodik, miből fakad a túlféltés? Miért nehéz és káros a gyereknek, ha a szülei helikopterként óvják, lesik minden léptét?– Perfekcionista szülők: hogyan vetkőzhető le a megfelelési kényszer? Hogyan ne hasonlítgassuk folyton másokhoz a gyereket, és ne akarjuk általa megvalósítani azt, ami nekünk nem sikerült?– Hogyan oldható fel a folyamatos lelkiismeret-furdalás, az az érzés, hogy nem vagyunk „elég jó” szülők?Tartsanak velünk!A Spiritusz podcast a Képmás magazin pszichológiai podcast műsora. Önismeret, család, párkapcsolat, gyermeknevelés - bátorító beszélgetések a lelki egészségért. Vendégeink a lélek bonyolult működését jól ismerő szakemberek és olyan ismert személyiségek, akik bátran beszélnek küzdelmeikről és felismeréseikről. A boldogsághoz önmagunk és a többi ember viselkedésének megértésén keresztül vezet az út. Műsorvezetők: Bóna Judit és Németh Szilvia. Valódi történetek. Valódi értékek. Segíts megőrizni! Ahhoz, hogy cikkeink, podcastjaink és videóink továbbra is elérhetőek maradjanak, rád is szükségünk van. ⁠Légy a támogatónk, és építsük együtt ezt a közösséget! https://kepmas.hu/hu/podcast/spirituszpodcast

Két nő, különböző életúttal, de hasonló megélésekkel. Az egyikük színpadon állva, másikuk üzletasszonyként fürdött a sikerben, de egyik napról a másikra mindkettejük a padlón találta magát. El kellett dönteniük: belesüppednek, vagy újra felállnak: az utóbbit választották. Hosszú és rögös út vezetett vissza az Aréna színpadára és az üzleti világba, de utólag azt mondják: semmit sem csinálnának másképp. Tapasztalataikat könyvben írták meg, a Tükröm, tükrömmel reményt és kapaszkodót akarnak másoknak adni az újrakezdéshez. Péter Szabó Szilvia, a NOX énekesnője, előadóművész és Vicsápi Natália tudatosságtanító, üzletasszony a Spiritusz vendége. Bemutatjuk vendégeinket:Péter Szabó Szilvia Fonogram-díjas magyar énekesnő, a 2000-es évek ikonikus magyar énekesnője, aki a NOX együttes frontembereként robbant be a köztudatba, platinalemezekkel és telt házas koncertekkel. Énekesként nemcsak a dallamaiban, hanem az őszinte történeteiben is megmutatja a magaslatokat és a mélypontokat — így ő az, aki valóban „megfogja a kezed”, ha új útra indulsz. Vicsápi Natália önismereti tanító, tudatosságmentor és a NATI METHOD megalkotója. Néhány éve mindent elveszített – a vállalkozását, a vagyona nagy részét és az addigi életét –, és ebből a mélypontból indult el az útja a tudatosság, az önismeret és a személyes fejlődés felé. Tapasztalataira építve segít másoknak felismerni belső korlátaikat, tudatos döntéseket hozni, és harmóniát teremteni a szakmai és a személyes élet között.A tartalomból: - Szilvi caminója és indítópontja- Nati üzleti kudarcai és sikerei: hogyan élte meg, hogy 33 évesen mindent kipipálhatott, amit szeretett volna- Egy könyv, ami elindította Nati önismereti útját, addig teljesen racionális emberként- Változás és újrakezdés: hogyan tudjuk kezelni, mi szükséges az újrakezdéshez, és miért fontos a döntés, a figyelem és a tudatosság- Üzleti élet és önismereti metodikák összeegyeztetése- Érzelmek és irányítás: hogyan vehetjük át az irányítást az érzelmeink felett, és miért van erre szükség- A veszteség, a pofon és a szerencse szerepe: mi nem mindig jelent katasztrófát- Támogatás: ki állt Szilvi és Nati mellett a nehéz időkben, és kik állnak mellettünk hasonló helyzetekben- Szilvi visszatérése a színpadra- Szilvi és Nati közös könyve (Tükröm, tükröm): hogyan találkoztak, hogyan jutottak el a könyvig, és miért írták meg- Szilvi magánélete: miért nem beszélt róla eddig- Férfi-nő kapcsolatok- Olyan pillanatok, amiket valaha megbántak

A téli időszakban, amikor a hideg és a korai sötétedés miatt amúgy is szívesebben „kuckózunk be”, a hangulatzavarral küzdő emberek tünetei felerősödnek. A karácsony közeledtével sokak számára szinte elviselhetetlenné válik a magány, a lehangoltság érzése. „Olyan depis vagyok” – halljuk sokszor, noha olyanok is használják ezt a szófordulatot, akiknek a szokásos év végi fáradtságon kívül szerencsére kutya bajuk. Népbetegség vagy divathóbort? Bár e két szó jelentése merőben eltér, mindkettőt szokták a depresszióval kapcsolatban emlegetni, ahogyan azt is, hogy nem válogat. A felnőtt lakosság nagyjából 8 százalékát érinti, a fiatalok körében még ennél is magasabb a depressziós betegek aránya. A kialakulás okait, a megelőzés, a gyógyulás lehetőségeit vesszük sorba a Spiritusz következő adásában, és szóba kerül egy nagyon érdekes, új fejezete is a depressziókutatásnak: a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről is fogunk beszélgetni. Németh Szilvia vendége ezúttal Hajduska-Dér Bálint pszichiáter, pszichoterapeuta. Tabudöntögető beszélgetésünk alapvető célja, hogy eloszlassa a depresszióval kapcsolatos tévhiteket, és hogy felhívja a figyelmet a segítségkérés fontosságára, arra, hogy ma már egyáltalán nem ciki pszichológushoz járni!A tartalomból:- Hol kezdődik a depresszió, mi a definíciója?- A depresszió öröklődik? - Ha valaki „hajlamos” erre a mentális betegségre, a külső, környezeti hatások hogyan hatnak a depresszió kialakulására?- Milyen fajtái vannak a depressziónak? Mikor érdemes segítséget kérni?- Mik lehetnek az árulkodó jelek?- Milyen biokémiai folyamatok zajlanak a depressziós ember agyában?- Hogy lehet megakadályozni a „boldogsághormonok” kiürülését a szervezetből?- Milyen esetben lehet indokolt a gyógyszeres kezelés?- Milyen terápiás lehetőségek léteznek?- Nehézségei mindenkinek vannak – mitől függ, hogy ki mennyire képes megküzdeni ezekkel? Meg lehet „edződni” a depresszió által?- Hogyan viszonyul a társadalom a depresszióhoz? - Tényleg „csak” akarat kérdése a felépülés? - Sokan cikinek érzik bevallani, szégyellik a tehetetlenségüket a külvilág előtt, nem fordulnak orvoshoz időben… Mivel lehetne meggyőzni őket ennek fontosságáról?- Spontán, pusztán az idő múlásával is gyógyulhat a depresszió?- Fiatalok és a depresszió- Közösségi média és a depresszió – miben segít, miért káros?- Mesterséges intelligencia a depresszió diagnosztizálásában, kezelésében

A Spiritusz következő adásában a határhúzás, a NEM-et mondás fontosságát és nehézségét járjuk körbe. Két vendéggel beszélget a műsorvezető, Németh Szilvia.Egyikük Pokorny Lia, akit alapvetően életvidám, humoros, csodálatos mosolyú színésznőként ismerünk, és a Beugró című műsorral robbant be a köztudatba. A majdnem tökéletes boldogság receptje című önálló estjén a közönség megismerheti Lia „másik arcát” is. Az önéletrajzi ihletésű darab olyan kérdéseket feszeget, mint: létezik-e tökéletes boldogság? Mi a helyzet akkor, ha a gyermekkori vágyálmoktól eltérően az életünk teljesen más irányt vesz? Mi van, ha folyamatosan rossz döntéseket hozunk? Ha mondjuk képtelenek vagyunk nemet mondani a felénk irányuló elvárásokra? Ha nap mint nap mások kedvére igyekszünk tenni ahelyett, hogy a saját belső hangunkra figyelnénk, arra, hogy nekünk valójában mi a jó? Az adás másik vendége Lia szakmai (és magánéleti) tanácsadója, Rendi Mari addiktológiai, család- és párterápiás konzultáns. A műsorban olyan fontos kérdéseket is boncolgatunk, hogy miként tartanak nekünk tükröt a gyermekeink, hogyan működnek a társfüggő emberek, miért olyan fontos, hogy egyértelműen kijelöljük a határainkat – és arra is igyekszünk választ találni, hogy mi különbözteti meg az önszeretetet az önzőségtől.A tartalomból:• Lia és Mari kapcsolata: milyen szálak kötik őket össze?• Függő gondolkodás: mit jelent, hogyan nyilvánul meg, és miért mondja Lia, hogy ő függő?• Megfelelés, elismerés, nemet mondás: miért nehéz kimondani a nemet, miért akarunk mindig megfelelni, mi a társfüggőség (és miben különbözik a szerelemfüggőségtől)?• Lia karrierje: a népszerű előadása előzményei és születése, Mari támogatása és a nemrég megjelent közös könyv beharangozója.• Családi kapcsolatok: szülőkkel és gyerekkel való viszony, nevelési végletek, saját és mások érzéseinek szétválasztása.• Személyes fejlődés: miért próbált Lia régen másokat megváltoztatni? Miért érzi fontosnak a saját változását? Milyen felfogást vallott az önzőségről 20 éve – és most?• Élmények és érzések: mit kapnak a nézők Lia előadásaitól, és mit kap Lia? Szakítás a kőszínházakkal, félelmek, önfeltárás.• Szülői szerep és tanulási folyamatok: felelősség, kötelesség, alkalmazkodás más-más életkorban.• Boldogság: Lia és Mari gondolatai, a „majdnem tökéletes boldogság” receptje.Bemutatjuk vendégeinket: Pokorny Lia (született Pokorny Aurélia). Színészi pályafutását a Pinceszínháznál kezdte, majd a Bárka Színházban és az Új Színházban is játszott. 2012 és 2024 között a Centrál Színház tagja volt, ahol többek között a LIAison című önálló estjét is bemutatta.Az utóbbi években önálló előadásokkal, könyvekkel és podcastokkal foglalkozik, amelyekben a személyes fejlődés, a társfüggőség és a nemet mondás témáit dolgozza fel. Legutóbbi könyve, A majdnem tökéletes boldogság receptje – És 99 kérdés függő játszmákról Rendi Marihoz az önismeret és a kapcsolati dinamikák mélyebb megértésére invitál. Rendi Mari addiktológiai és családterápiás konzultáns, egészségtan-tanár, az Integrál Akadémia oktatója. A Magadért Alapítvány „A HELY” kuratóriumának elnöke, ahol hozzátartozói csoportokat és támogató közösségeket vezet.Szakmai munkájában a családi és párkapcsolati dinamikák, a társfüggőség, a kémiai és viselkedési addikciók, valamint az önismereti fejlődés kérdéseivel foglalkozik. Csoportjaiban gyakorlatorientált módszerekkel segíti a résztvevőket az elakadásaik felismerésében és a változásban.Szakmai tanácsadója Pokorny Lia A majdnem tökéletes boldogság receptje című előadásának, amelyben közösen dolgoznak fel olyan témákat, mint a társfüggőség, a nemet mondás képessége és az anya-gyerek kapcsolatok dinamikája.

Elveszi a férfi keresetét, folyamatosan alázza, akár még meg is üti – egy nőnek sokféle eszköze lehet arra, hogy bántalmazza a párját. Ma már egyre többször beszélünk a párkapcsolati erőszakról, de legtöbbször női áldozatokkal találkozunk. Pedig az „erősebbik nem” tagjai is elszenvednek bántalmazást – nem is olyan ritkán. Az érintett környezete viszont vagy nem hiszi el a férfi tragikus sorsát, vagy elbagatellizálja, legrosszabb esetben pedig viccet csinál belőle.A Spiritusz adásában ismét tabukat döntögetünk. Bóna Judit vendége dr. Nagy Beáta Magda klinikai szakpszichológus, szociológus, az ELTE adjunktusa.A tartalomból:• Mi számít bántalmazásnak, és mikor beszélhetünk „csak” egy rosszabb napról egy kapcsolatban?• Mi a női bántalmazás eszköztára – és miben különbözik a férfiakétól?• Miért bántalmaz a nő, és mi a különbség a férfi és női bántalmazók működésében?• Hogyan éli meg a férfi, ha ő az áldozat – és milyen reakciói vannak?• Milyen típusai vannak a bántalmazásnak: lelki, fizikai, gazdasági?• Mi a helyzet a kölcsönös bántalmazással – és hogyan alakulnak ki ezek a dinamikák?• A bántalmazó kapcsolatokban milyen visszatérő minták figyelhetők meg?• Egy nő, ha bántalmazó típus, minden kapcsolatában az marad, vagy a kapcsolat minősége hívja elő ezt az oldalt?• Hogyan tudják a férfiak bizonyítani, hogy bántalmazták őket?• Miért nehéz a férfiaknak segítséget kérni – és kapnak-e támogatást a férfiközösségben vagy a társadalomtól?• Mi történik a gyerekekkel ezekben a helyzetekben?• Milyen szerepe van a gyermekkori tapasztalatoknak abban, hogy valaki bántalmazóvá válik?• Milyen feladata van a szűk családnak – és egyáltalán észreveszik-e a bajt?• Van-e felelősség egy bántalmazó kapcsolatban, és hogyan lehet megálljt parancsolni a folyamatnak?• Miért nem javasolt a párterápia bántalmazó kapcsolatokban?• Mit tehet a szakember – és miben tud valóban segíteni?Dr. Nagy Beáta Magdaklinikai szakpszichológus, szociológus, az ELTE adjunktusaDr. Nagy Beáta Magda pszichológusként és kutatóként elsősorban az emberi életút nehéz, sokszor tabusított területeit vizsgálja. Munkájában a párkapcsolati és családi dinamikák, a reproduktív egészségpszichológia, valamint a veszteségek, krízisek és a spirituális megküzdés kérdései állnak a középpontban.Különösen foglalkoztatják azok a helyzetek, amikor a társadalom nem, vagy csak nehezen ismeri el valaki szenvedését – legyen szó meddőségről, gyermektelenségről vagy éppen férfiakat érintő bántalmazásról. Szemléletét az empátia, a tudományos igényesség és a hiteles emberi jelenlét egyaránt jellemzi: célja, hogy a hallgatás helyére párbeszéd, a szégyen helyére pedig megértés kerüljön.

A kapcsolódásról elsőként talán a szülő-gyermek viszony jut eszünkbe, pedig a megtartó figyelem legalább ilyen fontos a barátságban, közösségeinkben és még a munkakapcsolatokban is. Beletartozik egy hiszti kezelése, egy figyelmes párbeszéd, az asszertív jelenlét és a megerősítés. Ez a tudás ősidők óta bennünk él, mégis nehéz a mindennapokban előhívni. Tudatossággal és gyakorlással azonban egyre jobban elsajátíthatjuk.Ebben az epizódban Balogh Fruzsina pedagógus és önismereti szakember, a Kapcsolódó Nevelés Egyesület alapítója és elnöke mesél arról, mit jelent valóban kapcsolódni szülőként, barátként vagy közösségi tagként. Szó lesz arról is, miért élmény ez a folyamat, és hogyan tanulhatjuk meg újra és újra az odafigyelést.Témáink többek között:• hogyan maradhatunk jelen a gyerekeink mellett a rohanó hétköznapokban,• miért nem veszélyesebb a világ, csak másképp szűrjük a történéseket,• hogyan építhetünk ítélkezésmentes közeget magunk köré,• miért fontos a gyerekek önszabályozó rendszerébe vetett bizalom, miközben mi is kereteket tartunk,• elvárhatjuk-e a pedagógusoktól, hogy megtartó közeget biztosítsanak a gyerekeink számára.Vendégünkről:Balogh Fruzsina pedagógus és önismereti szakember, a Kapcsolódó Nevelés Egyesület alapítója és elnöke.Gyerekkora óta érzékeny mások érzelmeire, és mindig kereste, hogyan lehet teret adni a szívnek és az érzelmeknek a mindennapokban. Gyermekei születése után találta meg a Kapcsolódó Nevelést, amely számára hazatérésélményt hozott, és azóta szülőcsoportok és képzések vezetőjeként segít másoknak is eligazodni a nehézségek között.Szakterülete a kihívást jelentő gyerekekkel való munka – különösen az agresszió és az autizmus kezelése –, de saját tapasztalata révén jól ismeri a „tankönyvi” gyerekek világát is. Több mint 15 éve foglalkozik önismerettel: pszichodráma, családállítás, testfókuszú módszerek, mozgásmeditáció és más technikák kísérik útján. Legfontosabb erőforrásának mégis a Páros Meghallgatást tartja, amelyet tíz éve heti rendszerességgel gyakorol, és amelynek tapasztalatait ma már szülők sokaságával osztja meg.

Az ember társas lény, ezért a legtöbben vágyunk stabil párkapcsolatra, családra, gyerekekre. Mégis gyakran előfordul, hogy a kapcsolatok zátonyra futnak, a házasságok pedig válással végződnek. Ilyenkor új élethelyzetek születnek: mozaikcsaládok, amelyeknek megvannak a maguk kihívásai és lehetőségei.A Spiritusz podcast új epizódjában Németh Szilvia vendége Bogár Zsuzsa tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta, a Mozaikcsalád Alapítvány elnöke. Szó esik a válás előtti és utáni döntésekről, a gyerekek érdekeiről, a mozaikcsaládok működéséről és arról is, hogyan lehet az új helyzetben mégis stabil és szeretetteljes közeget teremteni.A tartalomból:• Menthető házasságok: mikor érdemes még küzdeni, és mikor jobb a válás?• Mi a gyerekek valódi érdeke: konfliktusok elkerülése vagy a feloldásuk megmutatása?• Hogyan lehet közös megegyezéssel, békésen válni?• Szülői felügyelet formái és hatása a gyerekekre.• Bűntudat, túlkompenzálás, új társ bemutatása – mikor és hogyan?• A keretek és szabályok szerepe egy új családban.• Harcoló exek, lojalitás-konfliktusok, parentifikáció.• Miért a stabil párkapcsolat a mozaikcsalád alapja?• A mozaikszülő, nagyszülők és „új tesók” szerepe.• A válás tragédiájától a mozaikcsalád erőforrásaiig.Vendégünkről:Bogár Zsuzsa tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta több mint tíz éve foglalkozik mozaikcsaládokkal. Alapítója és vezetője a Magyarországon egyedülálló Mozaikcsalád Központnak, ahol mediációval, pszichológiai tanácsadással, pár- és családterápiával segítik a hozzájuk fordulókat.Munkájában nemcsak az újratervezett családformák támogatására fókuszál, hanem arra is, hogy a válási krízisben lévő pároknak utat mutasson a békésebb különválás felé. Több könyv szerzője (Az örökbefogadás lélektana, Mozaik a családom, Válásterápia), és hamarosan megjelenik új kötete is: Mi ketten – A párkapcsolat mint a család megtartó ereje.Fontos számára a pszichoedukáció: rendszeresen oszt meg tartalmakat a közösségi médiában, tart online webinárokat, vezet szupervíziós csoportokat, és oktatóként is jelen van az ELTE Tanácsadó szakpszichológus képzésében. Kiemelten törekszik arra, hogy a szakmai utánpótlás érzékeny legyen a mozaikcsaládok sajátos helyzetére.Hosszú távú célja a társadalmi szemléletformálás és a mozaikcsaládok körüli tabuk oldása. Hisz abban, hogy a nehézségek mellett ezekben a családokban számos erőforrás rejlik. Saját életében is érintett: férjével négy gyermekük van, közülük három már felnőtt.

A Spiritusz nyári szünet előtti utolsó adásában a kiégésről, a sokat emlegetett burnout-szindrómáról beszélgetünk, ami nyáron, a vakáció alatt sem kíméli az embert. Arról a tünetegyüttesről lesz szó, ami a nagyszüleink idejében még nem volt téma, gyerekeink viszont már jó eséllyel elkerülhetik, ha kellően tájékozottak és tudatosak lesznek ezen a téren. Nekünk viszont itt és most kell megoldást találnunk a kilábalásra, és a cél az, hogy a gyógyulás után elkerüljük a visszaesést – hogy képesek legyünk olyan hőfokon égni, dolgozni, menedzselni a család ügyeit, ami hatékony, és nem vezet újból kiégéshez.Németh Szilvia vendége Kaszás Ágnes coach, tréner, akinek szakterülete a kreativitás és a fenntartható energia-menedzsment.Vendégünkről:Kaszás Ágnes coach és tréner, több mint 15 éve támogat vállalkozókat, vezetőket és csapataikat abban, hogy eredményesen és fenntartható módon működjenek – anélkül, hogy közben kiégnének. Munkája középpontjában a belső erőforrásokra épülő változás áll, amely nem kész megoldásokat, hanem testreszabott, kreatív folyamatokat jelent.Pályaelhagyó jogászként különösen érzékeny a szakmai életutakat érintő fordulópontokra, az energiaszint és a teljesítmény összefüggéseire. Magyar, angol és francia nyelven dolgozik egyéni és csoportos formában, valamint inspirációs előadóként is jelen van szakmai rendezvényeken.Munkáját a jelenlét, az odafigyelés és a sokszínű módszertani háttér jellemzi. Hisz abban, hogy a valódi változás kulcsa nem a technikákban, hanem az önmagunkra való odafigyelésben, az apró lépésenként felépített fenntartható energia-menedzsmentben rejlik.A beszélgetés kérdései:● Hogy lehet, hogy az idősebb generáció tagjai a kiégést nem, csak a kemény munkát ismerték, és most fanyalogva néznek a fiatalokra, akik panaszkodni mernek a túlzott leterheltség miatt?● Mik a kiégés legtipikusabb jelei, és miben különbözik a fáradtságtól? A kiégésig vezető út 5 szakasza.● Miért esik nehezünkre visszavenni a tempóból?● Csak a sok munka okozhatja, vagy létezik családi/párkapcsolati kiégés is?● Az önértékelési nehézségekkel küzdők hajlamosabbak a kiégésre?● Kiégés, identitásválság, szégyenérzet – hogy függenek össze?● Miért nehéz segítséget kérni ebben a helyzetben?● A fiatalok már sokkal tudatosabbak ezen a téren? Lustaságból vagy bölcsességből keresik az Y és Z generációs fiatalok azokat a munkahelyeket, ahol kevesebbet kell dolgozni?● A kiégés egyfajta „ébresztő”. Hogyan lehet felépülni, kigyógyulni belőle, és elkerülni a visszaesést?● Nem megy a „semmittevés”, az olyan haszontalan! Sokan nyaralás közben sem tudnak pihenni, töltődni. A tengerparton fizikailag ugyan jelen vannak, de fejben már azon kattognak, hogy miket kell majd otthon csinálniuk… Milyen jótanácsokkal látná el szakértő vendégünk az utazás előtt állókat, hogy a vakáció valóban pihentető legyen?● Azt mondják a szakemberek, hogy a mai gyerekek nem tudnak unatkozni, pedig ez egy hihetetlenül fejlesztő „tevékenység”. Rengeteg inger ömlik rájuk, és mi, szülők is túlszervezzük az életüket – nemcsak év közben, hanem a vakáció időszakában is… miért?● A kiégés felismerése, beismerése nem tragédia, hanem lehetőség! A fenntartható energia-menedzsment módszere pedig esély arra, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az életünkben. Ez nem a spanyolviasz: elődeink sok munka mellett is képesek voltak erre… Pihenés, unatkozás – újra képessé kell tennünk az agyunkat ezekre a rég elfeledett, életmentő elfoglaltságokra!

A megszokott rítusok, a tervek és a természet: saját bevallása szerint Juhász Árpád ezeknek köszönheti szellemi frissességét és jó erőnlétét. Bár botokra támaszkodva, de kilencvenévesen is túrázik, csodálja a sziklákat, a naplementét. Ahogy fogalmaz, soha nem az izgalmat kereste, inkább az elcsendesedést, a találkozást önmagával és a teremtő Istennel. Ezekért a mágikus percekért bizony meg kell dolgozni, de ha sikerül elérni őket, az igazán feltölti az embert.Kalandokról, hitről és az indián életérzésről is beszélgetünk a júniusban kilencvenedik születésnapját ünneplő dr. Juhász Árpád geológussal, sokak Árpi bácsijával.Dr. Juhász Árpád geológus, ismeretterjesztő és utazó 1935. június 1-jén született Pécsett. Az ELTE Természettudományi Karán végzett geológusként, később doktori címet is szerzett. Pályafutása során dolgozott muzeológusként, kőolajkutatóként, majd a TIT Természettudományi Stúdió igazgatójaként és a Magyar Televízió természettudományos szerkesztőségének főszerkesztőjeként is. Nevéhez fűződik számos televíziós sorozat és film, köztük a legendás Másfél millió lépés Magyarországon.Több mint ötven ismeretterjesztő filmet és huszonhét könyvet készített, tudományos cikkei és ismeretterjesztő munkái generációkat tanítottak meg a természet szeretetére és tiszteletére. Munkásságát számos díjjal ismerték el, köztük a Pro Natura díjjal, a Lóczy Lajos-emlékéremmel, a Pro Urbe Budapest díjjal és a Magyar Örökség díjjal is.Világjáróként több mint százkilenc országban járt, közel kétszáz gleccsert tanulmányozott, és olyan helyeken kutatott, mint a Himalája, az Alpok, Izland vagy épp a Vezúv. Aktív életet él ma is: túrázik, rádiós és televíziós műsorokban szerepel, előadásokat tart. Életét mindig a természet iránti kíváncsiság, a szellemi frissesség megőrzése és az elcsendesedés keresése jellemezte.Dr. Juhász Árpád a magyar geológia és természettudományos ismeretterjesztés meghatározó alakja: több mint hat évtizedes pályafutásában kutatóként, szerkesztőként, íróként és filmkészítőként is sokoldalúan alkotott. Élete példa a folyamatos tanulásra, a fizikai aktivitás fontosságára és a természettel való mély, spirituális kapcsolatra.

Míg az alkohol-, kábítószer- és gyógyszerfüggőségről viszonylag sokat hallunk, létezik a kémiai addikciók mellett egy másik függőségcsoport is, amelyről kevesebb szó esik: ezek a viselkedéses függőségek. Ide tartozik például a túlevés, a szerencsejáték-, a szex-, sport-, kütyü- vagy társfüggőség, valamint a munkamánia is. Ezek a jelenségek sok szempontból hasonlítanak a szerhasználati addikciókhoz – mégis ritkábban kerülnek szóba.Döbbenetes adat, hogy világszerte az emberek 30-50 százaléka érintett valamilyen szenvedélybetegségben – ez azt jelenti, hogy nagyjából minden második-harmadik ember valamilyen szerhez vagy viselkedésformához kapcsolódó függőséggel él. Ennek ellenére az érintetteknek csupán körülbelül 10 százaléka áll kezelés alatt.Bár a társadalmi tudás és megértés egyre nő, a függőség ma is stigma, a téma sok esetben még családon belül is tabu marad. Ennek a hallgatásnak a megtörésére vállalkozunk a Spiritusz podcast legújabb adásában.Németh Szilvia vendége Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus, aki segít megérteni a viselkedéses függőségek természetét, hátterét és a gyógyulás lehetőségeit.Vendégünkről:Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus, addiktológiai kutató, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet munkatársa. PhD-fokozatát pszichológiából szerezte, kutatási és gyakorlati munkájának középpontjában a viselkedéses és szerhasználati függőségek állnak. Oktatott a Semmelweis Egyetemen, és aktív szereplője a hazai pszichológiai és addiktológiai szakmai közéletnek. Szélesebb közönség számára is ismertté vált az Ezerarcú függőség című könyve révén, amely közérthető módon tárgyalja a szenvedélybetegségek sokféle formáját és azok hátterét. Emellett több szakmai kötet – például Az addiktológiai zavarok pszichoterápiája vagy a Klinikai szakpszichológia a gyakorlatban – szerkesztője és társszerzője. A függőségeket nem morális gyengeségként, hanem megértésre és kezelési lehetőségekre szoruló állapotként közelíti meg.A beszélgetés során felmerülő kérdések:• Mi különbözteti meg a viselkedéses addikciókat a szerfüggőségektől, és mi a közös bennük?• Mikortól tekinthető valaki függőnek? Hol húzódik a határ egy szokás és egy szenvedély között?• Miért baj, ha valaki annyira szereti a munkáját, hogy „haza is viszi”?• Mennyiben múlik a genetikai hajlamon, és mennyit számítanak a környezeti hatások (például a rossz társaság)?• Milyen biokémiai mechanizmus áll a szenvedélybetegségek mögött? Létezik „veleszületett örömhiány” az agyban?• Miért akar egy függő mindig többet? Hogyan működik a sóvárgás?• A munkamánia és az edzésfüggőség gyakran elismert társadalmi tevékenységek. Vajon „jobb” ezektől függni, mint egy szertől? Érdemes ezekkel is foglalkozni?• „Aki nem talál örömöt a létezésben, az a függőségekbe menekül.” – Mit gondol erről az idézetről egy addiktológiai szakember?• Miért olyan nehezen elviselhető a csend, a magány vagy az unalom manapság?• Hogyan vezethet a trauma a szenvedélybetegség kialakulásához? Mi dönti el, hogy valaki a megküzdés során függővé válik, más pedig nem?• Hogyan sodorhat a tartós kialvatlanság pótcselekvésekbe?• Mit tehetünk azért, hogy ne neveljünk függőségekkel küzdő gyereket?

Sokan – miközben sikert sikerre halmoznak – rettegnek attól, hogy kiderül róluk, szélhámosok, és nem érdemlik meg az elismeréseket. Az imposztorszindróma kifejezés új keletű, de az állapot régi és gyakori. Végzettségre való tekintet nélkül támadhat, és ha valakin elhatalmasodik, annak megkeserítheti a mindennapjait, a hivatását és a magánéletét. Az okáról, a megéléséről és a szindrómától való megszabadulásról is szól a következő Spiritusz, amelynek vendége Szél Felícia érintett, villanyszerelő, író, az Akik a sikertől szoronganak című könyv szerzője.Vendégünk: Szél Felícia – kommunikációs szakemberből villanyszerelő, az imposztorszindróma magyar hangjaSzél Felícia sokoldalú pályafutása során kommunikációs szakemberként dolgozott évekig, ám épp ebben a szakmában erősödött fel benne az imposztorszindróma érzése: hiába a szakmai sikerek, belül folyamatosan kételkedett önmagában. A fordulat akkor jött el, amikor saját kezébe vette egy lakásfelújítás irányítását – és később villanyszerelő lett. Ma már ebben a szakmában dolgozik, és itt érzi először azt, hogy amit tud, az valóban az övé, és joggal bízik benne más is. Tapasztalataira építve megírta az első magyar nyelvű könyvet az imposztorszindrómáról, és társalapítóként részt vesz a Nők az Építőiparban Egyesület munkájában is, ahol másokat is bátorít a pályaváltásra, önazonosságra és szakmai hitelességre.

A rák nem válogat. Az öröklött hajlamon túl vajon mekkoraszerepe van a lelki folyamatoknak a tumor kialakulásában, és a gyógyulástmiként lehet a kezelések mellett pszichésen is megtámogatni? Erről beszélget Németh Szilvia a Spiritusz legújabb adásában két vendéggel: Folly Rékával,az idén 120 éves Folly Arborétum és Borászat tulajdonosával, háromgyermekesédesanyával, akinél bő másfél éve agydaganatot diagnosztizáltak. A műsormásodik felében prof. dr. Bányai Éva Széchenyi-díjjal kitüntetettpszichológus, hipnóziskutató professor emerita érkezik a stúdióba, akiszemélyes érintettsége mellett beszél majd két évtizedes, segítő szakemberkéntgyűjtött tapasztalatairól is. A tartalomból:– Sokat hallunk arról, hogy a túlsúly, a káros szenvedélyek,a dohányzás, az alkoholizmus rizikótényezők, újabban a feldolgozottélelmiszerek, a tartósítószerek, a mikroműanyagok is felkerültek a kerülendőklistájára. Az „összegubancolódott” emberi kapcsolatoknak, a lelkiőrlődésnek, a stressznek vajon mekkora szerepe van a rák kialakulásában? A rákvalójában a test vagy a lélek betegsége? Mi a helyzet a genetikával?– Mekkora szerepe van a gyógyulásban a pszichének?Sokszor halljuk, hogy van, ami fejben dől el… Igaz ez a rák kiújulására is?– Mit javasol a pszichológus, mivel tud erőt adniazoknak, akik nemrég szembesültek azzal, hogy rosszindulatú daganat van atestükben? Amikor az embert letaglózza a trauma, beszűkült tudatállapotbakerül. Miképp lehet innen kikerülnie, és hogyan képes eljutni oda, hogyelhatározza: „meg fogok gyógyulni”?  – Pozitív, megerősítő gondolatok, esetek. Az időbenfelfedezett daganat, sok esetben „gyógyítható”. Melyek a legerősebb pszichésvédőfaktorok?

Rendszerető, rendetlen és a mániákus takarító. Sokan vagyunk sokfélék, és ha megosztjuk valakivel az életterünket, bizony kénytelenek vagyunk vele összecsiszolódni. Azonban jó néhány konfliktus igazából nem az elhagyott zoknikról és a bevetetlen ágyról szól. Vajon, ha valaki rendszerető, akkor a lelke is rendben van? És ha kívülről nézve káosz az élete, akkor komoly lelki gondokkal küzd? Mindez kiderül a Spiritusz adásából, ahogyan az is, hogy a szomatodráma hogyan segíthet minket a testi-lelki rend megteremtésében. Vendégünk Oláh Kata pszichológus, szomatodráma-vezető -oktató.- A rend objektív vagy szubjektív dolog? Mindenkinek mást jelent?- Olyanok leszünk, mint amilyen példát látunk otthon, vagy a temperamentumunk is meghatároz minket? - Mi történik, ha a rend már nem csak rajtunk múlik?- A rend-rendetlenség sokunk számára ismerős konfliktusokat szül. Mi történik, ha nem tudjuk megoldani őket?- Mit kezdjünk a hozott mintáinkkal, ha nem szeretnénk azok szerint élni? Szakértőnk véleménye: ez már nem pusztán döntés kérdése, hanem önismereti munka is.- Mit jelent a rend lelki tartalma? Rendben vagyunk, ha jól vagyunk?- Ha felborul a belső rend, az kívülről is látszik?- Hogyan kezdjünk neki a „lelki nagytakarításnak”?- Lehet, hogy nem tárgyakra, hanem emberekre van szükségünk?- A testünk mindig kommunikál – csak figyelnünk kell rá.- E fenti összefüggésben Bóna Judit beszélget szakértőjével a szomatodrámáról.- Szülőként hogyan tudunk példát mutatni?- Hogyan függ össze a rend és az önismeret?Vendégünkről:Oláh Katát pszichológusként régóta érdeklik a test és a lélek összefüggései, a gyógyulás belső útjai, amelyek szerinte mindig egyben önmagunkhoz vezető utak is. Szenvedélyesen foglalkoztatja, hogy hogyan válhatunk boldogabbá, egészségesebbé, és miként élhetünk harmonikus kapcsolatban önmagunkkal és környezetünkkel. A SzomatoDrámával 2013-ban találkozott először, és mély benyomást tett rá. 2016 óta vezet szomatodáma-programokat és a módszert oktatja is. Ezáltal nemcsak tanítja, hanem újra és újra felfedezi annak rétegeit.

Az őszinte megbocsátással komoly lelki tehertől szabadul meg az ember, de az idáig vezető út bizony sokszor hosszú és rögös… A Spiritusz adásában a megbocsátásról beszélgetünk Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológussal. A műsorban képzeletben bejárjuk az egyes stációkat a sebzéstől a haragon, bosszúvágyon át a kiengesztelődésig, és közben kiderül, hogy a megbocsátás képessége valójában a gyengék vagy épp ellenkezőleg, az erős emberek jellemvonása-e.Vendégünkről:Tapolyai Emőke pszichológus, felsővezetői coach és motivációs előadóTapolyai Emőke Magyarországon, Európában és az Amerikai Egyesült Államokban egyaránt elismert szakember. Keresztény pszichológus, szexuálpszichológus, felsővezetői coach. Előadó, a Gondolatok elvitelre és a Harmóniában múltunkkal, jelenünkkel és jövőnkkel könyvek szerzője, a Family Magazin állandó rovatának – Kavics a cipőben – szerzője. Klinikai és pasztorálpszichológiai diplomáját Amerikában az Ashland Universityn szerezte, jelenleg a Dél-afrikai Egyetem PhD-hallgatója. A Kandela Pszichológiai és Coaching Központ alapítója és szakmai vezetője. Több mint húsz éve foglalkozik munkatársi és vezetői coacholással, mentorálással, támogatással, egyéni és párterápiával.Munkájának ideológiája, hogy csak az önazonos, önmaga előtt is hiteles ember képes hosszú távon sikeres maradni, mert „Senkinek sem kötelessége, hogy nagy ember legyen, már az is nagyon szép, ha valaki ember tud lenni.” (Camus)Ebben az epizódban arról beszélgetünk:• Hogyan tekint szakértőnk a konfliktusokra? Ő maga hogyan éli meg, kezeli őket? • Miért bántjuk egymást – gyakran észrevétlenül, akár egy-egy viccel is?• Milyen kimondatlan szabályokat kellene betartanunk, hogy kevesebb fájdalmat okozzunk?• Miért fontos a belső megerősödés ahhoz, hogy felismerjük: nem minden rólunk szól?• Mindannyian sebzünk és mindannyian kapunk sebeket – miért fontos alázattal szemlélni a világot?• Hogyan alakul át a fájdalom haraggá, és hogyan juthatunk el a megbocsátásig?• Miért nem veszik észre sokan a megbántásokat – és miért ütköznek mégis falakba egy idő után?• Hogyan tanulhatjuk meg a határhúzást – önmagunkkal és másokkal, például gyermekeinkkel szemben?• Mitől tartanak a szülők, amikor nemet kell mondaniuk? Hogyan lehet mégis jól szeretni?• Mit mond a Biblia a haragról, a megbocsátásról és a kapcsolati sebzettségről?• Miért vágyunk ösztönösen a kapcsolatok rendezésére, és hogyan működik a megbocsátás folyamata?• Honnan tudhatjuk, hogy valóban megbocsátottunk?• Miért olyan nehéz kimondani: bocsánat?

Megélhetés? Önmegvalósítás? Örömforrás? Milyen szerepet tölt be életünkben a munka? Egyre többet foglalkozunk a lelkünkkel, ezért egyre fontosabb, hogy olyan hivatást válasszunk, amit élvezünk is. De mi van, ha annak idején rossz irányba mentünk? Váltani nem könnyű, kockázattal jár, és nem mindenki engedheti meg magának. A Spiritusz következő adásában a karrier-és pályaváltás lelki hátteréről beszélgetünk. Vendégünk Szabó Renáta pszichológus, karrier-tanácsadó és Rédai Róbert, aki huszonöt évig biztonsági vezető volt, most dzsúdóoktatóként keresi a kenyerét.A tartalomból:Miért akarunk karriert váltani, és mi tart vissza az elköteleződéstől? Hogyan hat ránk az önismeret ebben a folyamatban? Mennyire befolyásolják a környezetünk és a hozott mintáink a döntéseinket?„Sodor az élet” – mondjuk gyakran. De hogyan segíthetünk magunkon egy ilyen változási folyamatban?Vendégeink segítenek feltárni a karrierváltás mögött meghúzódó mintázatokat:– Mi indítja el a változást – belső kényszer vagy egy külső hatás?– Mikor természetes a váltás (például gyerekvállalás, anyagi helyzet, időbeosztás miatt)?– Hogyan reagál a környezetünk a döntésünkre?– Milyen beragadásaink lehetnek, és milyen opcióink vannak?– Lecserélhetők-e a problémáink egy új munkával?– Mi a munkakörnyezet és a vezető szerepe a döntésünkben?És mit jelent az „idealizálás csapdája” a karrierváltás során? Ezekre a kérdésekre is választ adunk.Vendégeinkről:Szabó Renáta tanácsadó szakpszichológus, karrier-tanácsadó, akinek érdeklődése és munkája középpontjában a karrier lélektana áll. Évekig dolgozott álláskeresőkkel, jelenleg pedig magánrendelésén fogad felnőtt klienseket Budapesten, illetve online tanácsadás keretében. Egyéni konzultációi során életvezetési kérdésekkel, karrierkrízisekkel, kiégéssel és pályaválasztási tanácsadással foglalkozik.Rédai Róbert a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett diplomát, majd a BMF Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Karán végezte el a biztonságszervező szakmérnöki képzést. Rövid rendőrségi munka után vállalatoknál és multinacionális cégeknél dolgozott biztonsági-adatvédelmi vezetőként. Több mint huszonöt év vezetői munka után úgy érezte, eljött a váltás ideje.Hitvallása:„Ne engedd, hogy amit nem vagy képes megtenni, befolyásolja azt, amit képes vagy véghez vinni.”

Örömgyilkosok, energiavámpírok, toxikus emberek – róluk beszélget Németh Szilvia szakértő vendégével a Spiritusz következő adásában. Igaz, e fenti kifejezéseket nem találjuk meg a pszichológia-tankönyvekben, mégis többnyire mindenki ismeri, már hallotta, vagy használja őket. Hiszen sokunk környezetében vannak olyan személyek, akik az életünkből inkább kivesznek, mintsem hozzátennének ahhoz valamit. Vajon miért viselkednek így? Mi motiválja a mérgező szülők, társak, „barátok” megjegyzéseit, cselekedeteit? Mogyorósi Rebeka krízistanácsadó szakpszichológussal igyekszünk ezt kideríteni, és fogódzókat találni ahhoz, hogy miképp lehet a bántó viselkedési formákat kezelni. Annyit elárulunk, teljesen felesleges arra várni, hogy ezek az emberek megváltozzanak, és a legtöbb esetben nem jelent valódi megoldást az sem, ha végleg megszakítjuk velük a kapcsolatot. Felmerülő kérdések:– Igaz, hogy a mérgező emberek valójában sérült személyiségek, akik saját komplexusaikat vetítik ki másokra?– Melyek a legtipikusabb jelei annak, hogy mérgező emberrel van dolgunk?– Hogyan reagálnak a szembesítésre? Van-e értelme leülni velük, és beszélni nekik arról, hogy bántón viselkednek?– A baráti kapcsolatokat sem egyszerű végleg lezárni, a családtagjaihoz pedig a végsőkig ragaszkodik az ember. Mi az a pont, ami után már nincs tovább?– Többet bántják-e azt, aki nem képes meghúzni a határait?– Hogyan erősítsük meg magunkat annyira, hogy ne viseljen meg minket a mérgező viselkedés például egy munkahelyen?Vendégünkről: Mogyorósi Rebeka krízistanácsadó szakpszichológus, okleveles pszichológus, valamint képzésben lévő család- és párterapeuta. Pszichológusi pályafutása során dolgozott iskolapszichológusként, lelki egészségfejlesztési szakértőként, valamint egyéni tanácsadóként. Jelenleg saját praxist vezet, ahol főként önismereti és kríziskezelési folyamatokban támogatja klienseit.Szakmai érdeklődése a kapcsolati dinamika, a személyes határok védelme és a toxikus viselkedési mintázatok felismerése köré összpontosul. Emellett részt vesz különböző szakmai és önkéntes programokban, például a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak pszichés támogatásában és a Mental For Doctors kezdeményezésben.Munkájának célja, hogy segítse klienseit önmaguk mélyebb megismerésében, valamint abban, hogy hatékony megoldásokat találjanak életük kihívásaira.

A tartalomból:– Hogyan lehet súlyos témákról könnyedén beszélgetni? – Miért hallunk arról, hogy az ötven feletti nők láthatatlanok a társadalom szemében? – Hogyan éljük meg a fizikai változásokat, és mit csináljunk, ha azon kapjuk magunkat, hogy folyton a kifogásokat keressük? – Hogyan találjunk választ az élet értelmére, különösen ötven körül? – Hogyan dolgozzunk a kudarcainkkal, és miért fontos célokat kitűzni? – Miért ne legyünk lusták magunkkal foglalkozni? – Mi a különbség szabadság és szabadosság között, és miért fontos a hit? – Miért lett Büky Anna ultrarövid terápiás konzulens, és mi a módszer titka?

Miközben mindenhonnan ömlik ránk a téma, keveset beszélünk róla. A szexualitással kapcsolatos kérdéseket felhozni nem könnyű, pedig érdemes: szülőként ugyanis ezzel is megalapozhatjuk a gyermekeink későbbi párkapcsolatait és egészséges szexualitását. Nevelésről, kommunikációról, férfi-női szerepekről is szól a Spiritusz következő adása. Vendégeink: Vadász Eszter tanácsadó és szexuálpszichológus, és Sevcsik Anna, az Élet.Érzés Egyesület alapítója. Mindketten többgyermekes édesanyák. Tartalomjegyzék: • Miért általános a prűd hozzáállás a szexualitás témájához? • Miért mondják szakértőink, hogy újra kell tanulnunk szavakat és kifejezéseket ebben a témában? • Lehet a családban nyíltan beszélni a szexualitásról? • Van jelentősége a nemiség szempontjából, hogy bizonyos dolgokban apa vagy anya segít? • Mikor beszélgessünk ezekről a témákról a családban? • Miért fontos szabályokat kialakítani a családban? • Mit takar a testtudat ebben a kontextusban? • Beszélünk a kamaszkor kihívásairól is. • Miért fontos az elfogadás a testünkkel kapcsolatban? • Foglalkozunk a párokkal is: felvillantjuk, milyen problémákkal fordulnak szexuálpszichológushoz. • Mit jelent tudatos szexuális életet élni?

A Spiritusz legújabb adásában egy rendkívül fontos, ám nagyon nehéz témát fogunk boncolgatni, a szülő és a már felnőtt gyereke közötti konfliktusokról lesz szó. Vajon létezhet-e kibékíthetetlen ellentét, megbocsáthatatlan sérelem a családi kapcsolatokban? Vannak ajtók, amelyek úgy tűnik, örökre bezáródtak. Hogyan lehet elérni a közeledést, a békülést azok között, akik évek óta szóba sem állnak egymással? Szakértő vendégünk dr. Barát Katalin pszichiáter, pár-és családterapeuta, aki segítőként több mint negyven éve foglalkozik családi nehézségek, konfliktusok kezelésével. Szükségünk van egymásra, gyereknek a szülőre, szülőnek a gyerekére, érezzük ezt mindnyájan, és bár sokszor pokolian nehéz megtenni az első lépést, félretenni a büszkeséget, de érdemes, mert gyakran a másik is csak egy apró gesztusra vágyik, és rögtön el is kezdődik az enyhülés… Az adásban felmerülő témák, kérdések – Sokat változtak a családi konfliktusaink az elmúlt negyven évben, vagy inkább csak a világ körülöttünk, de az, hogy alapvetően mit várunk az emberi, rokoni kapcsolatainktól, az nagyjából változatlan? – A jogszabályok 18 év felett tekintenek az emberre nagykorúként. Pszichológiai értelemben mikortól nevezhető valaki felnőttnek? – Normál esetben mikor és hogyan kezdődik a leválás a szülőkről, és meddig tart ez a folyamat? Milyen körülmények, tényezők nehezíthetik ezt? – A saját identitás kialakulásával az ember önmegvalósításra törekszik és egyre nehezebben viseli, ha a szülei más irányba terelnék az elképzeléseit. Jobb egyetem, jövedelmezőbb hivatás választását presszionálják, és a párválasztásba is rendre beleszólnak puszta „jó szándékból” persze. Mi állhat az ilyen, „gyermekére rátelepedő” szülői attitűd hátterében? – Sokan jóval 18 éves koruk után is még meg akarnak felelni a szüleiknek, amikor azonban ők is szülővé válnak, ez a korábbi alá-fölé rendeltségi viszony egyre feszítőbbé válik. Ha eddig nem történt meg, hogyan kell helyesen elkezdeni kijelölni a határokat úgy, hogy ne mérgesedjen el a kapcsolat? – A mai fiatalok már foglalkoznak önismerettel, transzgenerációs témákkal, míg korábban az érzésekről sem nagyon lehetett családon belül beszélni. Hogyan lehet feloldani ezt a disszonanciát? – Mi zajlik abban a szülőben, aki képes megszakítani a kapcsolatot a gyerekével, unokáival, akinek a szeretete haraggá alakul pusztán amiatt, hogy felnőtt gyereke meghúzta a határait, és már nemet mond bizonyos elvárásokra, és igyekszik átírni a régi családi mintázatokat? – Általában a folyamatos összetűzéstől, a kapcsolat megszakadásától szenved mindkét fél, de vajon kinek kell nyitnia, megtennie az első lépést a másik felé? – Az unokák érkezése képes enyhülést hozni akár egy hosszú ideje befagyott kapcsolatban is?

„Hálás vagyok, hogy ezen az egészen átmentünk. Sokkal többet adott nekünk, mint amennyit elvett tőlünk” – mondja a nehéz időszakról adásunkban egy érintett édesanya. Az Érintettek Egyesület azért dolgozik, hogy a daganatos betegséggel küzdő gyermekek és családtagjaik könnyebben vészeljék át a megterhelő hónapokat, éveket. Azonos című könyvükben (Érintettek könyve) személyes történetekkel és hiteles információkkal segítik a mindennapokat. Hogyan lehet ezt végigcsinálni? Mit éreznek a szülők, látva gyermekük fájdalmát, szenvedését? Hogyan reagál a környezet? Mi a lelkigondozó feladata? Ez mind kiderül a Spirituszban, vendégeink Keresztes-Németh Anita édesanya és Némethné Tóth Szilvia mentálhigiénés szakember. Az adás tartalmából: – Út a diagnózistól a gyógyulásig. Anita mesél Dorka lánya helyzetéről, állapotáról. – Mit jelent egy ilyen diagnózis a szülőknek? A családtagok és a környezet számára más-más nehézséget jelent a helyzet – ezt is kifejtik a vendégek. – Milyen szerepe van egy megtartó közegnek, és miért fontos ez a családban? – Segítőként jelen lenni, kapcsolódni, meghallgatni – ezek kulcsfontosságúak. – Mit tanul a segítő a beteg gyerekek édesanyáitól? – Miért kiemelkedőek az érintettek által kezdeményezett támogatások? – Mit jelent a „szent két hónap”? – A segítő bevonódása: mikor és hogyan hasznos? – Mi a helyzet a hozzátartozók szerepével és támogatásával? – Hogyan működnek együtt anya és apa, nő és férfi, férj és feleség ebben a helyzetben? – Sorstársközösség: a megosztás, a hitelesség és a támogatás szerepe. – Az Érintettek könyve – miért egyedülálló, fontos és hasznos?

Régen úgy tartották, hogy aki okos, magas az IQ-ja, az viheti igazán sokra az életben. Irigyeltük is az átlagosnál jóval magasabb pontszámú tesztek birtokosait, ám idővel kiderült, hogy a siker alapvetően nem függ össze a kiemelkedő értelmi képességekkel, sokkal inkább múlik azon a boldogságunk, hogy hányadán állunk az érzéseinkkel. Például meg tudjuk-e nevezni / fogalmazni a bennünk dúló viharokat, képesek vagyunk-e empatikusan viseltetni mások problémái iránt? Az EQ-nak az is fontos fokmérője, hogy kordában tudjuk-e tartani az indulatainkat, vagy hogy miképp reagálunk arra, ha késik a vágyaink beteljesülése. A Spiritusz következő adásában egy különleges világba, az érzelmek birodalmába kalauzoljuk önöket. Németh Szilvia vendége dr. Kádár Annamária, akit általában mesepszichológusként ismernek, viszonylag kevesen tudják róla, hogy amellett, hogy egyetemi docens, érzelmi intelligenciafejlesztéssel foglalkozó tréner is. Adásunkban sok humoros és megható történeten keresztül saját életének egy-egy részletébe is betekintést nyújt. Az adás tartalmából: - Mi a különbség az IQ és az EQ között? Tisztázzuk a fogalmakat szakértőnkkel. - Döntéseinkben a szívünkre vagy az eszünkre hallgatunk? Hogyan működik ez a dilemma? - 1905-ben készült az első intelligenciateszt. Hogyan nézett ki akkor, és milyen ma? - Az IQ adottság, azzal születünk, de az érzelmi intelligencia fejleszthető. Hogyan érhetjük ezt el és miben könnyíti meg az életünket, ha magasabb az EQ-nk? - 6-7 éves kor körül várható csak el egy gyerektől, hogy szabályozni tudja az érzelmeit – az Agymanók című film ezt jól bemutatja. - Mi az az Etelka-módszer? Annamária egy sok szülő számára ismert dackorszakos szituációban ad segítséget ahhoz, hogy kezeljük türelemmel gyermekünk akaratosságát. - Mi a helyzet azokkal a családokkal, ahol nem volt szokás érzelmekről beszélni? Hogyan lehet ezen változtatni, és jó példát mutatni a gyerekeinknek? - A beszélgetés felénél rátérünk arra, miről is szól valójában az érzelmi intelligencia, beszélünk a mesékről is, hiszen azok az érzelmi intelligencia fejlesztésének fontos eszközei. - Mi az a mágikus gondolkodás, és miért hasznos a szülőknek is? - Miért fontos ismernünk a családtörténetünket? Kutatások is igazolják ennek jelentőségét. - Miért ne lúgozzuk ki a mesékből, a történeteinkből a konfliktusokat? - Mi lehet az oka annak, ha egy családban, ugyanazon szülőktől származó gyerekek felnövekedve nagyon más habitusúak lesznek? - Mi az a vérmérsékleti sajátosság, és milyen típusai vannak? - Szó esik arról is, hogy milyen egy érzelmi intelligencia tréning. - Kádár Annamária megosztja élete egy nehéz időszakának történetét, arról beszél, hogyan élték meg a férjével, hogy 13 évig hiába vártak a gyermekáldásra. Végül persze, ahogy az a mesékben is lenni szokott, az ő történetük is pozitívan zárult. Vendégünkről: Kádár Annamária pszichológus és egyetemi oktató, akinek egyik szakterülete az érzelmi intelligencia fejlesztése, különös hangsúllyal a meseterápiára és gyermeknevelésre. Kutatásai és könyvei gyakran foglalkoznak az önbecsülés, a lelki rugalmasság és az érzelmek tudatos kezelésének fontosságával. Egyik legismertebb műve, a Mesepszichológia, bemutatja, hogyan fejleszthető a gyerekek érzelmi intelligenciája meséken keresztül, és milyen szerepet játszanak ezek az elbeszélések az életkori sajátosságok megértésében. Kádár Annamária szerint a történetek és a mesék nem csupán szórakoztatnak, hanem segítenek a konfliktusok feldolgozásában és az önazonosság kialakításában. Ezt az elvet nemcsak a gyerekekre, hanem felnőttekre is kiterjeszti, hiszen úgy véli, a mesék felnőttkorban is fontos önismereti eszközként szolgálnak. Az oktatás és pszichológia mellett Kádár Annamária számos könyvet írt, mint például A Te meséd és a Lilla és Tündérbogyó sorozat, amelyek a családok érzelmi világát, a gyerekek fejlődését és a szülői szerepek kihívásait dolgozzák fel gyakorlati példákon keresztül

Sokszor halljuk, hogy a tehetség nem minden: szorgalom, kitartás, és még nagyon sok dolog kell ahhoz, hogy siker váljon belőle: például szükséges a támogató közeg is. A fuvarozó szülő, a plusz órát tartó pedagógus és a toleráns közösség. Mit jelent a tehetségtámogató társadalom? Tényleg mindenki kiemelkedő valamiben? Kell-e keresnünk a rátermettséget, vagy a tehetség valóban utat tör? Sándor-Kovács Dóra, a Nemzeti Tehetség Központ vezetője a Spiritusz adásának vendége. A tartalomból: - Mindenkiben rejlik valamilyen tehetség? Hogyan ismerhető fel? - Milyen kulcselemek szükségesek a tehetséggondozás folyamatában? - Szülői feladat: hogyan derítsük ki, miben tehetséges a gyermekünk? - Orientáció vagy tehetség: mi a különbség? - Hogyan segíthetik a szülők gyermekeik kibontakozását? - Mi történik, ha a gyermek tehetséges, de nem érdekli? - A pedagógus szerepe a tehetségfejlesztésben: hol van az ő határvonaluk? - Tehetség = Siker? Mindig együtt jár a kettő? - Tehetségtámogató társadalom: tényleg abban élünk ma Magyarországon? - Nemzeti Tehetség Központ: hogyan segítik az iskolákat és milyen programokat kínálnak? - Mentorálás: miért ez a tehetséggondozás leghatékonyabb eszköze? - Mit tehetünk, ha elfogy a lelkesedés abban, amiben tehetségesek vagyunk? - A tehetség a gyermek szemszögéből: hogyan élik meg a saját fejlődésüket? - Mit jelent a természeti tehetség és hogyan lehet fejleszteni? - Késői tehetséggondozás: van még esély a kibontakozásra, ha csak később kezdik el felismerni?

Korábbi adásainkban is már pedzegettük, most tovább boncolgatjuk a boldog élet titkát, ezúttal a hála szempontjából. Németh Szilvia vendége Rátonyi Kriszta, Junior Príma díjas műsorvezető, akinek 2021-ben volt egy komoly biciklis balesete. A gerincműtét utáni hosszas felépülési időszak alapjaiban változtatta meg egyrészt a saját magához fűződő viszonyát, másrészt a boldogságról alkotott korábbi elképzelését. A beszélgetés során szó esik a Covid-időszak tanulságairól, felnőttkori barátságokról, Kriszta jól működő mozaikcsaládjáról, a szüleihez fűződő szoros kötelékéről és a kedvesével „vezetett” hálanaplójáról is. Ha kíváncsiak, miként van jelen a közkedvelt műsorvezető mindennapjaiban a hála, és hogy mit igyekszik ezzel kapcsolatban Rátonyi Kriszta eltanulni a kutyáitól, tartsanak velünk! A tartalomból: ● Kriszta derűs gyerekkoráról mesél, jól működő mozaikcsaládjáról, sok szerető testvéréről. ● Beszél egy helyről, ahol gyerekkorában nagyon jól érezte magát, és most a munka által lehetősége van ide évről évre visszatérni, szíve szerint ide is költözne. ● Megtudjuk, hogyan vált Kriszta televíziós műsorvezetővé, kinek hálás ezért, és kik támogatták az útján. ● Nemcsak a sikerekről beszél, hanem a nehézségekről is, arról, hogy hogyan küzdött meg velük, és mit tanult belőlük. ● Szó esik megfelelési vágyról és személyeskedésről is, és arról, ő miként viszonyul ezekhez. ● A beszélgetés központi eleme Kriszta komoly kerékpárbalesete és a gerincműtét utáni felépülés időszaka, mely teljesen átértékelte a testéhez fűződő viszonyát. ● Kriszta rendkívül hálás a családjáért, akik védőhálóként megtartják a nehéz időszakokban, szüleivel kifejezetten szoros a kapcsolata, igazi példaképek a számára. ● A felnőttkorban köttetett barátságok különlegességéről és ápolásuk jelentőségéről is mesél a hallgatóknak Kriszta, ennek fontosságára, sok egyéb felismerés mellett, a Covid-időszak döbbentette rá. ● Megtudjuk, mi a valódi boldogság Kriszta számára, és hogy hogyan tanulta meg értékelni az apró örömöket. ● Apró betekintést enged boldog párkapcsolati hétköznapjaiba, mesél szeretett kiskutyáiról és azt sem rejti véka alá, hogy miképp tanulta meg kezelni, elfogadni, ha néhanapján, ahogyan ő fogalmaz, „felszalad rá néhány kiló”. Vendégünkről: Rátonyi Kriszta a közmédia Junior Prima díjas műsorvezetője. Kriszta gyerekszínészként kezdte pályafutását, kilencévesen került a Magyar Televízióhoz, miután beválogatták a Családi kör című műsorba. Televíziós karrierje azóta töretlen. A közkedvelt, mindig derűs műsorvezetőt láthattuk többek között a Dal háziasszonyaként, vezette az Eurovíziós Dalfesztivált és csapatkapitányként szerepelt a Magyarország, szeretlek! című műsorban is. Nyarát Révfülöpön töltötte, ahol a Nyár24 egyik meghatározó tagja volt, ősztől pedig ismét a Család-barát csapatát erősíti délelőttönként a Duna TV-n. Az ifjú tévés korát meghazudtoló érettséggel szemléli a világ történéseit, és mélyen vizsgálja saját belső folyamatait. Elmondása szerint a koronavírus-járvány okozta bezártság, valamint a biciklis balesete utáni hosszú felépülés alapjaiban változtatta meg az életét. Rátonyi Krisztával a család és a barátok megtartó erejéről, az újratervezésről, valamint önmaga elfogadásáról beszélgettünk a hála kontextusában. Vajon örökletes tulajdonság, habitus kérdése, hogy tudunk-e az apró dolgoknak is örülni az életben? Egyáltalán észrevesszük-e a sok jót, ami adatott, vagy inkább a rosszra koncentrálunk? Tanulható, fejleszthető-e a hálaérzet? Az adás meghallgatása után (vagy akár közben) buzdítunk mindenkit (mivel nekünk már bevált), hogy kezdjen el hálanaplót vezetni, vegye sorra azokat a dolgokat is az életében, amelyek természetesnek tűnnek, de hálát érdemelnek. A pozitív életkörülmények, az erőt adó szociális kapcsolatok, az örömteli események tudatosítása mindennap bizonyítottan képes javítani a kedélyállapotunkon.

"Fogyj le és boldogabb leszel! - kapjuk a világtól az üzenetet mindennap. Pedig a tapasztalatok és a statisztikák azt mutatják, hogy egy 10 kg-mal könnyebb test se nem sikeresebb, se nem kiegyensúlyozottabb. Mégis sokan a fogyókúrák és edzések ördögi körében kínlódnak, koplalnak, de egyre gyakoribb a túlevés is. Dr. Lukács Liza szerint a gondolkodásunkon és az evési szokásainkon kell változtatnunk, kis praktikákkal ugyanis már nagyon sokat tehetünk a jóllétünkért, és az egészséges testképünkért. A pszichológussal érzelmi evésről, határszabásról és a magyar étkezési kultúráról is beszélgetünk a következő Spirituszban. A tartalomból: · Miért fontos a testünkkel való kapcsolat pszichológiai szempontból? · A testkép és a boldogság kapcsolata · A testképzavar és a negatív testkép különbségei · A testkép és önismeret összefüggései · Hogyan befolyásolja a gyermek-szülő kapcsolat a testkép kialakulását? · Az önszeretet megtanítása gyermekkorban · Pozitív testkép kialakítása · Lehet-e előnyös tulajdonságokat látni a különböző testformákban? · Mit jelent a testmegszégyenítés és mik a pszichológiai hatásai? · Hogyan kapcsolódik a kötődés az evészavarok kialakulásához? · Többféle evészavar jelentkezése és a kapcsolati dinamikák. · Mit jelent a pszichológiai éhség? · Az evészavarok megelőzésének lehetőségei · A fogyasztói társadalom hatása a testképünkre Lukács Lizáról: 1999-ben szerezte pszichológus diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és már az egyetem második évében elkezdte érdeklődését az evési problémák iránt, ami immár több mint 20 éve tart. Szakterülete az evészavarok, mint az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, de a nem organikus eredetű elhízásformák is a kutatási és terápiás érdeklődési körébe tartoznak. 2007-ben megszerezte tudományos doktori (Ph.D.) fokozatát pszichológiából, doktori értekezésének témája az evészavarok és az izomdiszmorfia volt. Ezt követően, 2008-ban tanácsadó szakpszichológus diplomát is szerzett krízispszichológia specializációval. Lukács Liza terápiás eszköztára sokrétű. Nagy hangsúlyt helyez a kognitív terápiákra, ugyanakkor úgy véli, hogy ezek önmagukban nem mindig elegendőek az evészavarok kezelésében, viszont nélkülük sem lehet teljes a gyógyulás. A pszichodinamikus megközelítést elengedhetetlennek tartja a krónikus zavarok kezelésében, bár a változás egy pontján már más módszerekre is szükség lehet. Eddig három könyvet írt az evési problémák témájában: Ne cipeld tovább, Lenyelt vágyak, és Az éhes lélek gyógyítása. Emellett megjelent egy könyve is, a Hogyan szeretsz, amely a kötődési mintákat vizsgálja.

„Úgy viselkedsz, mint egy gyerek, mikor fogsz már végre felnőni?” – hangzik el gyakran a kérdés a 18 éven felüliek vitáiban. Úgy tűnik, a konfliktusaink java abból fakad, hogy sokszor képtelenek vagyunk a nehézségeinket felnőtt módon kezelni. Játszmázunk, futjuk ugyanazokat a köröket, folyamatosan őrlődünk, aztán egyszer csak rádöbbenünk, hogy az elakadásaink okait nem másokban, nem kívül, hanem sokkal inkább belül, a saját személyiségünkben kell keresnünk. A Spiritusz nyári szünet előtti utolsó adásában az érett személyiség nyomába eredünk, mert állítólag ez a boldog és harmonikus élet kulcsa. Németh Szilvia vendége dr. Berentés Éva, a pszichológiai tudományok kandidátusa, aki nagyjából 10 évig kutatta a felnőtté válás folyamatát, az eredményeket pedig „Az érett személyiség” című könyvében foglalta össze. A 18. életév betöltésével jogi értelemben felnőtté válunk, biológiailag is érettek vagyunk már, de a pszichológiai érettség gyakran csak jóval később alakul ki. Az is előfordul, hogy valakinek az érzelemvilága megreked egy jóval korábbi, gyermeki szinten. Mi hátráltatja a fejlődést? Milyen szerepe van az IQ-nak és az EQ-nak a felnőtté válás folyamatában? A tartalomból: - A felnőttség és az érettség miért nem szinonimák? Elhangzik az érett ember pontos definíciója is. - Miért nem létezik teljesen érett ember? - Szakértőnk beszél arról is, miért és hogyan foglalkozott az érett személyiség kutatásával. - Hároméves korig megtörténik a gyermek „pszichológiai születése”. Mit jelent ez pontosan? - Szeretet, elfogadás, odatartozás, intimitás. Ezekkel a szükségletekkel születünk. Szakértőnkkel végigmegyünk ezeken. - Mit jelent az érett és éretlen szeretet? - Milyen az érzelmileg érett édesanya? Miért fontos megtanítani az édesanyákat arra, hogy a szoptatás alatt kerüljék a telefon használatát, és ez hogyan függ össze az érettség témájával? - Érzelmi intelligencia híján milyen nehézségekbe ütközik egy felnőtt ember? - Magyarországon 100-ból 87 ember tendenciájában éretlen, mondja szakértőnk. - Beszélünk a tekintélyelvű nevelésről is. - Mik az ismérvei az érzelmileg éretlen embernek? - Beszélünk még az önbecsülésről, ami elengedhetetlen az érettséghez. - Mit jelent, ha nem tudunk leválni a szüleinkről?

A szégyenérzet erkölcsi irányt mutat, meggátolja, hogy rosszat tegyünk, és figyelmeztet minket, hogy mások ítélkezhetnek felettünk. Van azonban egy olyan szintje, amikor indokolatlanul bénít, akadályoz, és rombolja az önképünket: pánikbetegséget, testképzavart és szorongást okoz. Milyen egyéb következményei lehetnek, ha a szégyen már nemcsak pillanatnyi érzésként, hanem állandósult állapotként van jelen az életünkben? Hogyan taníthatjuk meg gyermekeinket arra, hogy szerethetők? Erről is szól a Spiritusz következő adása, amelynek vendége Prof. Dr. Unoka Zsolt pszichiáter, pszichoterapeuta, sématerapeuta-kiképző. A tartalomból: - A szégyen pillanatnyi, vagy tartós érzés? Miért bénít a szégyen? - A megszégyenítésnek is van egy „pozitív” vetülete. A podcastból kiderül, mi ez. - Felnőttként is van feladatunk azzal, hogy le tudjuk építeni a bennünk kialakult szégyenérzeteket. - Milyen fizikai és lelki jelenségekkel jár a szégyenérzet? - Mit jelent a "szégyen iránytűje"? - Miért fontos, hogy működjön bennünk a szégyenérző-rendszer? - Mi a különbség a szégyen és a szorongás között? - Milyen terápia foglalkozik a szégyennel? - Szakértőnk azt is megmutatja, hogyan lehet másképp mondani azt, hogy „Szégyelld magad”! Vendégünkről: Prof. Dr. Unoka Zsolt a Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi tanára, osztályvezető Pszichiáter, pszichoterapeuta, a pszichiátriai rehabilitáció szakorvosa, kognitív viselkedésterapeuta, sématerapeuta-kiképző, pszichoanalitikus A Semmelweis Egyetemen általános orvosi diplomát, az ELTE BTK Filozófia szakán filozófus diplomát szerzett. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján dolgozva pszichiátriából, pszichoterápiából és pszichiátriai rehabilitációból szerzett szakvizsgát. Pszichoanalitikus. A Viselkedés- és Kognitív Terápiás Egyesület kiképző terapeutája. Nemzetközi Sématerápiás Egyesület (ISST) kiképző terapeutája. Jelenleg a Pszichoterápiás Részleg főorvosa, egyetemi tanár. Kognitív-viselkedésterápiás, sématerápiás és pszichodinamikus szemléletben végez pszichoterápiákat, valamint oktatási és kutatási feladatokat lát el. A Mentális Egészségtudományok Doktori Iskolában szerezte PhD-ját, ahol jelenleg témavezetőként tevékenykedik. Kutatási témája a pszichoterápiás folyamatkutatás, a korai maladaptív sémák, a kötődés, a társas megismerés és az érzelemszabályozás zavarainak vizsgálata mentális zavarokban. Forrás: semmelweis.hu

Ebben a műsorban az önértékelés, önbecsülés, önbizalom felnőttkori vonatkozásairól beszélgetünk. Egy korábbi adásban dr. Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológussal a gyermekkori történéseket jártuk körbe, azt, hogy milyen szerepe van a szülőknek, az iskolai nevelésnek a reális önértékelés, a stabil önbecsülés kialakulásában. Most, a második részben pedig a felnőttekre fókuszálunk: bemutatjuk, hogyan hat a személyiségre, a viselkedésre, ha valakinek alacsony az önbecsülése, nincs elegendő önbizalma, aztán persze azzal is foglalkozunk, hogy hogyan fejleszthetők ezek a területek, és milyen eredményre, változásra számíthatunk. Limpár Imre tanácsadó szakpszichológus a vendégünk, aki szerint az önismeret egy életstílus, és nem egy kipipálandó tétel egy listán. A múltunk elakadásainak megfejtése sok választ tartogathat, hogy aztán tovább lehessen lépni egy önazonos, örömtelibb élet felé. A tartalomból: • Milyen állomásokon kell megállnunk, hogy az önbizalom megállóhoz érjünk? • Becsülöm-e azt a személyt, aki vagyok, itt és most? • Bízom a jövőben? A saját személyes jövőmben? • Hol van a mindennapi életemben a nyomáspontom? Mit jelent ez pontosan? • Öntalálkozásaink vannak, nem önismeretünk - mondja szakértőnk. • Ki az a személy, aki lenni szeretnék? Van erre ÉRDEMI válasz? • Az elvárás-cunamiból mit vonatkoztassunk magunkból? • Mit jelent az „örömgyilkos” fogalma? Erről is hallunk történetet. • Milyen a külső- és belső önbizalmú személy? • A megfelelő, elég jó önbizalomhoz határvédelemre van szükség. Kapunk ehhez is kulcsot. • Miért nem bírja a motivációs trénereket a szakértőnk? • Ki vagyok én? - Tudjuk erre a kérdésre a választ? - A válaszokból sok mindenre következtethetünk. • Foglalkozunk annyi időt a lelkünkkel, mint a kocsinkkal, vagy az antiaging krémünkkel? Mindenki tegye a szívére a kezét! • Mi a guillotin-pillanat? És tudunk-e vele mit kezdeni?

„A barátaink azok a családtagjaink, akiket mi magunk választottunk egy életre.” Stéphane Garnier író így vélekedett az egyik legmeghatározóbb emberi kapcsolatról. Mit keresünk a másikban? Belefér-e az őszinteség? Van-e férfi és nő között igaz barátság? A Spirituszban a barátságról beszélgetünk, vendégünk Gergely Viktória pszichológus, a Változás Tere Pszichológiai Központ vezetője. A tartalomból: – Hogyan hat a személyiségjegyünk a kapcsolatainkra, köztük a barátságainkra? – Hogyan erősíthetik meg az identitásunkat a barátaink? – Mindenkinek szüksége van barátokra? Ha nem, miért nem? – Különböző életszakaszokban szerzünk barátokat. Mi a különbség ezek között? – Hat a barátságainkra az is, hogy milyen családból jövünk? – Min múlik a barátságok elmélyülése? – Kik azok a „kedves ismerősök”, és milyen szerepet töltenek be az életünkben? – Lehet szoros barátság a párkapcsolaton belül is? – Mi történik, ha elveszítjük a barátunkat/barátainkat? – A jó barátságba belefér az őszinteség és a kritika? Ha igen, hogyan? – Kinek van több barátja? A nőknek vagy a férfiaknak? – Milyen eltávolodást hozhatott a pandémia? Online fent lehet tartani barátságokat? – Létezik-e férfi és nő között barátság? – Van valamilyen „többleterő” a női baráti körökben? – Hogyan kezeljük az irigységet és a féltékenységet a barátságban?

Elfogadás, megbocsájtás, törődés, szeretet – ezeket a fogalmakat többnyire a másokhoz fűződő kapcsolatainkban szoktuk emlegetni. Kevesebb szó esik arról, hogy saját magunkkal milyen a viszonyunk, pedig ez kihat az életünk minden területére. Az énképünk – hogy mennyire szeretjük, értékeljük magunkat – befolyásolja az érzéseinket, meghatározza a cselekedeteinket a családban, a munkahelyünkön, vagyis alapvetően kihat a hogylétünket. A pozitív önértékelés kialakulása hosszú folyamat, gyermekkorban kezdődik, gyakran csorbát szenved, de a jó hír, hogy felnőttként is sokat tehetünk a fejlesztéséért. Kétrészes adással készülünk, hogy ezt a fontos témát teljes körűen át tudjuk tekinteni. A másodikban majd a felnőttkori sérült, negatív önbecsülésből adódó nehézségekről lesz szó, és arról, hogy hogyan lehet fejleszteni az önbizalmat. A mostani adásban pedig elsőként a helyes önértékelés kialakulására, gyermekkori megalapozására fókuszálunk. Németh Szilvia vendége Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra tanszékvezető egyetemi tanár, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a hazai kognitív viselkedésterápia meghonosítója. A tartalomból: – Miért fontos a következetes nevelés? – Miért fontos, hogy ne a gyerek legyen az úr? – Hogyan dicsérjük meg a gyereket? – Beszélünk a kamaszok önértékelési helyzetéről is. – Milyenek ma a társas készségeink? Miért fontos ez például a párválasztás területén? – Miért megbetegítő a perfekcionizmus? – Miért fontos, hogy együttérezzünk önmagunkkal? _________________________ Az egészséges önbizalom nélkülözhetetlen a lelki egészséghez és ez nagyrészt gyermekkorban alakul ki, noha későbbi hatások is szerepet játszhatnak benne. A szülő érzelmi kiegyensúlyozottsága és szeretetteljes odafordulása, a kiszámítható, stabil napirend és a világos, betartható szabályok járulnak hozzá leginkább a gyermek biztonságérzetéhez. Népszerű tévhiedelem, hogy a gyermeket folyton dicsérni kell és lehetőleg minden igényét teljesíteni kell. Ez indokolatlanul pozitív önképhez, követelőző magatartáshoz, sőt súlyosabb esetben nárcisztikus vonásokhoz is vezethet. Mivel ez a szülő számára előbb-utóbb elviselhetetlen teher, nem meglepő, hogy pihenésre van szüksége, amihez legkönnyebben az „e-babysitter” révén tud hozzájutni. Ebben a podcastban Prof. Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus, pszichoterapeutával beszélgetünk a témában született tudományos kutatásokról, a korlátlan képernyőhasználat veszélyeiről és a bizonyítottan hatékony gyermeknevelési elvekről. _________________________ Vendégünkről: Prof. Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus, a hazai kognitív pszichoterápia meghonosítója és elterjesztője, európai akkreditációval rendelkező, kiképző pszichoterapeuta. Relaxációs, személyközpontú és kognitív pszichoterápiás képzettséggel rendelkezik. Harminc éve aktívan végez pszichoterápiát, emellett pszichoterápiás szupervíziót ad klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta jelölteknek. Munkásságának középpontjában a világszerte elterjedt modern, bizonyítottan hatékony kognitív viselkedésterápia elmélete, gyakorlata és tanítása áll, a legkülönfélébb pszichés és pszichoszomatikus betegségek kezelésében. Számos új módszert vezetett be elsőként hazánkban a pszichoterápiás ellátásban: asszertív tréning, szociális kompetenciafejlesztő tréning, viselkedésterápiás testsúlycsökkentő csoport, problémamegoldó tréning. (Forrás: semmelweis.hu)

„Ej, ráérünk arra még!” – gondoljuk sokszor sokan. Mindenki életében megjelenik a halogatás, hiszen különböző feladataink között természetszerűleg súlyozunk: valamit előbb, valamit később végzünk el. A halogatással azonban rengetegen küzdenek, és szenvednek tőle. A krónikus halogatás a Spiritusz következő témája, amely más és mélyebb probléma, mint pusztán az időmenedzsment. A határtartás, az egészséges énkép, a maximalizmus és a tökéletességre törekvés mind szerepet játszanak abban, hogy a halogatás szinte függőséget jelent, így megszabadulni tőle nagyon nehéz. Praktikák, tanácsok és persze háttér a Spirituszban, amelynek vendégei Üveges Anna pszichológus és Lakatos Annamária pedagógus. A tartalomból: • Kulcsfontosságú, hogy a halogatók nyomás alatt tudnak dolgozni? • Mi a különbség az aktív és a passzív halogatók között? • Mikor kapcsol be a halogatóknál a „túlélő gomb”? • Miért működik náluk a „megúszás”? • Mi a halogatás addiktív vonala? • Miért van jelen a perfekcionizmus a halogatók életében? • Mit csinálunk ahelyett a dolog helyett, amit elhalasztunk? • Hogy érzik magukat a halogatók mellett élők? • Szóba jön a belső gyermek fogalma is, és beszélünk a gyerekkori halogatókról is. • Szakértőnktől megtudjuk, miért érzelmi jutalmazás a halogatás, és hogy miért van mindig egy utolsó pillanatuk a halogatóknak. • A krónikus halogatásból gyógyuló Ancsi elmeséli szakdolgozatának történetét is, ami ráébresztette arra, hogy végre tennie kell magáért. • Kapunk tippet arra is, hogy milyen applikáció segít a halogatóknak. Bemutatkozó: „Lakatos Annamária vagyok, pedagógus. A gyermekek tanítása mellett mindig is izgalmasnak találtam az önismeret, az önfejlesztés és a pszichológia területét. Az elmúlt időszakban különösen foglalkoztat a halogatás kérdése, és aktívan dolgozom azon, hogy megtanuljam kezelni és leküzdeni ezt a szokásomat. Hiszem, hogy a személyes fejlődés egy folyamatos utazás, és szeretnék másoknak is segíteni saját tapasztalataim, tanulási folyamataim megosztásával. Örömmel inspirálok mindenkit arra, hogy merjen lépéseket tenni az életében, és bátran vállalja hiányosságait is, hiszen csak ezt tudja majd fejlődés, változás követni.” Üveges Anna pszichológus, író, kutató, ultrarövid terápiás konzulens, művész. Hivatásában a lelki segítés, a tudományos kutatás és a művészeti alkotás egyedi ötvözésére törekszik. Szakmai érdeklődésének középpontjában a test és lélek kapcsolata, a szomato-pszichoterápiák világa, a bodymind szemléletmódon alapuló testorientált módszerek, illetve az integrál szemlélet gyakorlata és tanulmányozása áll. Nevéhez köthető a SzomatoDráma módszer hatásosságának első tudományos igényű vizsgálatára épülő SzomatoDráma-hatásmodell kidolgozása, amelyet könyv formájában is megjelentetett 2024 februárjában. Klienseit a lelki és testi gyógyulás felé vezető úton korszerű módszerszemléletben, az önazonosság útján igyekszik kísérni. Pszichológusként és magánemberként is azt vallja, hogy nem csak akkor fontos kapcsolódnunk, amikor az életünkben „minden rendben van”. Segítőként saját önismeretének, személyiségfejlődésének, az önmunkának kiemelt időt szentel. Szabadidejében a szeretteivel töltött minőségi időn túl saját művészetének, a jógának, a természetben töltött időnek és a sportnak is központi helye van.

Vannak témák, amelyekről inkább a nőkkel kapcsolatban szoktunk beszélgetni: szülés utáni depresszió, „elég jó szülőség”, a munka és a magánélet összehangolása, az énidő fontossága, a transzgenerációs örökség – ezek amolyan „nőies” kérdések. A felsoroltak ugyanakkor a férfiakat is éppúgy érintik, csak ők sokkal nehezebben vagy szinte egyáltalán nem beszélnek az érzéseikről. A Spiritusz következő epizódja a férfiakról fog szólni. Két olyan édesapát hívtunk a stúdióba, akiknek nem esett nehezükre megnyílni, így bepillantást nyerhetünk általuk a férfiak, az apák érzelmi világába. Németh Szilvia vendégei: Janklovics Péter színész, humorista, a Dumaszínház társulatának oszlopos tagja és Véssey Miklós író, a Képmás magazin Apa, kezdődik! sorozatának szerzője. A tartalomból: – Miért beszélnek a férfiak nehezebben az érzéseikről? Érintjük azt is, mi lehet ennek a történelmi háttere. – Hogyan fejlődik az apaság és egyben az önismeret a gyermekneveléssel? – Mikortól foglalkozik egy férfi az apává válással? Ezzel kapcsolatban Véssey Miklós Krúdy Gyuláról is mond egy anekdotát. – Beszélünk arról is, hogy vendégeinknek milyen volt a kapcsolata az édesapjukkal, és hogy jobbá teszik-e a szülőket a gyerekek. – Mi hiányzik egy apának az „énidőből”? Erről is őszintén beszélnek vendégeink. – Hallunk igazi „gyerek-bölcsességeket” is. Bemutatjuk vendégeinket: Janklovics Péter színész, humorista, a Dumaszínház oszlopos tagja. Péter saját bevallása szerint nem készült tudatosan az apaságra, hiszen az első fia születéséig, 40 éves koráig, magát is egy nagy gyereknek érezte. Bár a mindig viccelődő, a képernyőn folyton jókedvet sugárzó férfiről nehéz elképzelni, de kezdetben komolyan szorongott a szülői felelősségtől. Nem érzi magát tökéletes apának, de nagyon igyekszik. Feleségével stabil szövetségben nevelgetik két kisfiúkat. Hét év apai tapasztalataiból már egy előadás is formálódik a fejében, a Spirituszban ebből hallhatnak ízelítőt. Véssey Miklós író, költő két gyermek édesapja. Miklós a Képmás magazin Apa, kezdődik! sorozatának szerzője, tavaly ugyanezzel a címmel jelent meg első kötete. A humoros, sokszor önironikus és gyakran megható írásokkal, vallomásokkal a szülők többsége tud azonosulni, a Spiritusz soron következő adásában szemezgetünk majd mi is ezekből. Szülőnek lenni olyan, mintha az ember folyamatosan egy hullámvasúton ülne. Miklós őszintén beszél nekünk arról is, hogy ő hogyan éli meg a magasságokat és mélységeket, és, hogy mit tesz azért nap, mint nap, hogy „kijavítsa”, meghaladja a felmenőitől örökölt „apai bakikat”.

Ismerd meg önmagad, aztán ennek megfelelően öltözz fel! – Egy filozófus már az ókorban megfogalmazta ezt a mai napig érvényes bölcsességet. Ha szétnézünk az utcán sétáló emberek között, sokszor igénytelenséget látunk. Hogyan segíthetünk a lelkünknek az öltözködéssel? Erről szól a Spiritusz adása, amelyben Kovásznai Andrea stílustanácsadóval és Béres Géza férfiszabóval, a Dress ME And YOU tulajdonosával beszélgetünk.

Krízisek, elhidegülés, vagy egész egyszerűen a természetünk változása: sok minden tényező rombolhatja kapcsolatunkat, házasságunkat. A következő Spirituszban a párkapcsolat szépségeiről és kihívásairól beszélgetünk vendégeinkkel. Vendégek: Kigyóssy Örs pár- és családterapeuta, mentálhigiénés szakember és felesége, Kigyóssy-Bózsó Andrea lelkigondozó, családterapeuta Műsorvezetők: Németh Szilvia és Bóna Judit. A tartalomból: – Vajon elmúlik-e a szerelem? – Mit mutat a statisztika? Hogyan alakul az elköteleződés? – Vajon érdemes-e hinni a „nagy ő”-ben? Vendégeink markáns véleményt fogalmaznak meg a témáról. – Miért fontos a párkapcsolatban is a vitakultúra? – Mi a különbség aközött, hogy szeretem a társamat, és aközött, hogy szeretem a házasságomat? – Hogyan teremtsünk olyan új helyzeteket, amelyekben a házasságunk vérfrissítésén eshet át? Tartsanak velünk!

„Rohanó világban élünk” – hangzik el gyakran, és valóban, sokan másodállást is vállalnak, hétvégén is dolgoznak, szinte sohasem pihennek. Evés közben, alvás helyett is gyakran a telefonon „ügyintézünk”, úgy érezzük, a 24 óra semmire sem elég... Az ünnepi időszakban meg pláne túlpörgetjük magunkat, s közben képtelenek vagyunk megélni az ünnepi pillanatokat. Le kéne lassítani! De hogy lehet a „túlélő üzemmódból” visszaváltani? Mindfulness, slow living: a Spiritusz évadzáró epizódjában olyan szemléletformáló módszerekről beszélgetünk, amelyek segítségével lelassíthatjuk a mókuskereket, és ezáltal esélyünk lehet egy sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb és sikeresebb életre. Németh Szilvia vendégei: Fazekas Gábor, a Center For Mindfulness Hungary alapítója és Szekeres Diána a Slow Living Hungary alapítója. A tartalomból: Az adás első felében: - tisztázzuk a mindfulness fogalmát, - összefoglaljuk, mire használható ez a módszer és különböző terápiái, - beszélünk az egyik legfontosabb témánkról: Hogyan tudjuk a negatív stresszt ezzel a módszerrel kiiktatni? - Beszélünk arról is, hogyan tudjuk a jelen pillanatra irányítani a figyelmünket és hogyan segíthetjük az elménket, ha elkalandozik. - Átgondoljuk együtt, milyen az a karácsony, amiben igazán elégedettnek érezhetjük magunknak. Az adás második felében: - beszélünk a Slow mozgalom nemzetközi eredetéről, valamint a Slow Hungary mozgalomról. - Megbeszéljük, miért és hogyan kell lelassulni a munkában is. - Jó kis tanácsokat kapunk arra vonatkozólag is, hogyan teremthetünk magunkban és magunk körül harmóniát. Bemutatjuk vendégeinket: A tudományos kutatások szerint a mindfulness és együttérzés alapú módszerek kedvező hatást gyakorolnak többek között a jóllétünkre, koncentrációra, érzelemszabályozásra, fájdalomkezelésre, csökkentik a stresszt, negatív gondolatokat, szorongást, depressziós tüneteket stb. Fazekas Gábor több mint 15 éve tart mindfulness – azaz tudatos jelenlét – és (ön)együttérzés alapú tanfolyamokat daganatos betegek részére pl. az Országos Onkológiai Intézetben, kreditpontos továbbképzéseket egészségügyi szakembereknek, magántanfolyamokat vegyes csoportok részére, de tanított már meditációt iskolákban, büntetésvégrehajtási intézetben, munkahelyeken is. „Nagyon szerencsésnek tartom magam, és hálás vagyok, hogy azzal foglalkozhatok, amit szeretek – azaz hogyan tudom gondozni a testi, lelki, szellemi egészségemet a tudatos jelenlét gyakorlásával, meditációval és hogyan tudok másoknak is segíteni ezen a téren.” – mondja Fazekas Gábor.

A stressz állandó része az életünknek, nem menekülhetünk előle. És bizony a mi stresszünk a gyerekeinkre is hat, akiknek ráadásul a mai világban állandó kihívásoknak kell megfelelniük. A terhek hatására a természetes stresszt felválthatja az állandó szorongás, amely különböző formákat ölthet, és megkeserítheti a család mindennapjait. Viselkedészavar, székletvisszatartás, pszichoszomatikus jelek – honnan tudjuk, hogy segítségre van szükségünk, és ki segít a bajban? Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna, csecsemő- és gyermekorvos, szülő–csecsemő/kisgyermek konzulens, pár- és családterapeuta, öt gyermek édesanyja, a Burok Brigád egyik alapítója a vendégünk. A tartalomból: - Beszélünk a stressz fogalmáról, a pozitív és negatív stresszről is, hogy miben segítenek, vagy gátolnak minket. - Más a szorongás és a stressz? Valóban felismerjük, hogy szorongunk vagy stresszelünk? - Mik a stressz tünetei? - A tartós stressz hatása a várandósságra; - Bővebben beszélünk a székrekedésről, székletvisszatartásról, arról is, hogy lehet-e maradandó fizikai következménye. - Hogyan előzhetjük meg a stresszes helyzeteket? - Hogyan hat a szülő-gyerek kapcsolatra, ha stresszes a gyermek? Mi a szülő feladata ilyenkor? - Kihez fordulhatunk segítségért, ha érzékeljük a gyerekünkön, hogy valami nincs rendben?

Nemcsak a szenvedélybeteg ember, hanem az egész család betegsége a túlzott alkoholfogyasztás, az irgalmatlan lelki terheket cipelő gyerekek érintettségéről mégis fájdalmasan kevés szó esik. Mostani adásunkat ezért nekik, pontosabban értük, az „elfeledett gyermekekért" készítjük. Minden ötödik ember, a társadalom 20 százaléka érintett, vagyis szinte nincs olyan munkahely, osztályközösség, ahol ne lennének alkoholista szülők mellett felnövekvő gyermekek. Legtöbben csak felnőttként szembesülnek azzal, milyen hosszútávú lelki sérüléseket okozott az, hogy egy diszfunkcionális családban éltek. Hogyan gyógyíthatók be a több évtizedes sebek? Hova fordulhatnak segítségért a „ma gyermekei”, akik épp most küzdenek ezzel a nehézséggel? Németh Szilvia vendégei: Kormos Piroska szociálpedagógus, a Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának munkatársa, az Apa–Anya–Pia program egyik vezetője és Hoffmann Kata klinikai szakpszichológus, színházterapeuta, családterapeuta-jelölt, a Láthatatlan árvák c. könyv megálmodója, a Töltsd velünk! podcast egyik műsorvezetője.

„Ne is beszéljünk róla!” – hárítjuk sokan, amikor a halál szóba kerül. Az ismerős, rokon elvesztése viszont tagadhatatlanul egyre közelebb hozza hozzánk a kérdéseket: Vajon mikor? Vajon hogyan történik majd? Rengeteg dologra nincs ráhatásunk, viszont sok kérdést már életünkben rendezhetünk, és a szakemberek szerint érdemes is beszélgetni a témáról. A közösségi oldalakon elsötétített képekkel, gyertyákkal, idézetekkel búcsúzunk, emlékezünk – akkor mégis miért tabu még mindig a halál? Erről szól a Spiritusz következő adása, amelyben dr. Fodor Réka háziorvossal, missziós orvossal és Csikós Dóra mentálhigiénés szakemberrel, a Hospice Alapítvány Életvégi tervezés programjának vezetőjével beszélgetünk.

„Aki sokat alszik, keveset él” – tartja a mondás, pedig ennek épp az ellenkezője igaz: a krónikus alvásdeficit akár tíz-tizenöt évvel rövidítheti meg az életünket. A szívünk, az agyunk ugyanis kizárólag alvás közben tud pihenni, a sejtjeink ekkor regenerálódnak. Megspórolhatatlan. Táplálkozás, mozgás, alvás – alapvetően ezen a három pilléren nyugszik az egészségünk. Míg az első kettő esetében már sokkal tudatosabbak vagyunk, az alvást mostohagyerekként kezeljük, nem nagyon foglalkozunk vele, pedig talán ez a legfontosabb. Miért feszítjük addig a húrt, amíg csak lehet? A hosszú távú alvásmegvonást meddig tolerálja a szervezet, és mindez hová vezet? Mi állhat a gyerekek és a kamaszok alvásproblémáinak hátterében, és mit tegyen a szülő? Ha kíváncsi rá, hogy hogyan függ össze a túlsúly a horkolásos légzéskimaradással, és miként vezet a krónikus rossz alvás időskori mentális betegségekhez, hallgassa meg a Spiritusz legújabb adását, amelyben Németh Szilvia dr. Terray-Horváth Attila szomnológussal beszélget.

Tartós betegség, allergia, ételérzékenység, fogyatékosság: ezernyi élethelyzet és diagnózis hozhatja azt a felismerést, hogy a gyermekem folyamatos veszélyben van, és semmi sem lesz már olyan, mint régen. Hogyan dolgozható fel ez a trauma? El lehet-e fogadni a tényt, hogy a gyerekem élete végéig gyógyszert szed, hogy egy szem mogyoró akár megölheti, vagy hogy nem lesz képes olyan életet élni, amilyet mi elterveztünk neki? Erről beszélget Bóna Judit a Spirituszban Janklovics Natasával, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület egyik alapítójával, szóvivőjével, és Bertalan Eszter pszichológussal, képzésben lévő család- és párterapeutával, az ELTE Pszichológiai Intézetének oktatójával.

Azt már régóta tudjuk, hogy a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód többek között elhízáshoz, magasvérnyomáshoz, cukorbetegséghez vezet, de hogy az elfogyasztott élelmiszerek a pszichés működésünkre, a lelki hogylétünkre is hatással vannak, arról ezidáig jóval kevesebb szó esett. A Spiritusz évadzáró epizódjának vendége Dr. Schwab Richárdgasztroenterológus, belgyógyász,  „bélgyógyász"- ahogy magát nevezi,a mikrobiom szenvedélyes kutatója. A műsorban rávilágítunk arra, hogy a különféle egészségügyi problémák kialakulásáért csupán néhány százalékban tehető felelőssé a genetika, vagyis alapvetően az életmódunkkal, a táplálkozásunkkal tehetünk a legtöbbet azért, hogy elkerüljünk sokféle rettegett betegséget.Felmerülő kérdések az adásban:– Az anyatej aranyat ér, de vajon meddig tartja fontosnak a szoptatást a gasztroenterológus?– A mentális egészség megőrzésében a táplálkozásnak mekkora szerepe van? – Ma már az sem elképzelhetetlen, hogy 100 évig éljünk. Ahhoz azonban, hogy a lehető legtovább megőrizzük a testi-lelki jóllétünket, több fontos szabályt is be kell tartanunk. Melyek ezek?– A stressz "gyilkolja" a bélflóra hasznos mikroorganizmusait, ami ettől sokkal sebezhetőbbé válik. Megdöbbentő, hogy a XXI.században épp az evés az, ami talán a legnagyobb stresszt okozza a sejtjeinknek. Mit kell tennünk, hogyan táplálkozzunk helyesen, hogy ne merítsük le a szervezetünket idő előtt?A Spiritusz podcast a Képmás magazin pszichológiai podcast műsora. Önismeret, család, párkapcsolat, gyermeknevelés - bátorító beszélgetések a lelki egészségért. Vendégeink a lélek bonyolult működését jól ismerő szakemberek és olyan ismert személyiségek, akik bátran beszélnek küzdelmeikről és felismeréseikről.A boldogsághoz önmagunk és a többi ember viselkedésének megértésén keresztül vezet az út. Műsorvezetők: Bóna Judit és Németh Szilvia. Valódi történetek. Valódi értékek. Segíts megőrizni! Ahhoz, hogy cikkeink, podcastjaink és videóink továbbra is elérhetőek maradjanak, rád is szükségünk van.  Légy a támogatónk, és építsük együtt ezt a közösséget!

Online ismerkedés: vannak, akikben visszatetszést kelt, másoknak az utolsó esély a pártalálásra, valakinek pedig a szabadidő eltöltése. Manapság idős és fiatal az interneten keresi a társát. Vajon milyen hatással van ez a jelenség a kapcsolatainkra? Tényleg hiányzik az elköteleződés és a felelősségvállalás képessége a fiatalokból? Erről és a hűtlenség pszichológiájáról is szól következő adásunk, amelynek vendége Lázár Gergely klinikai szakpszichológus, családterapeuta. Tartsanak velünk! A tartalomból: Hol ismerkedünk ma leginkább? Miért az adott ismerkedési formát választjuk? Szakértőnk szerint nézzünk rá erre és vizsgáljuk meg ez alapján magunkat! Miért akarunk tartozni valakihez? Mi van a fiatalok elköteleződésével? Hogyan hatnak ma a párválasztásra, elköteleződésre a szülői minták? Milyen elvárások befolyásolnak bennünket? Mit jelent a mikromegcsalás? Mit tehetünk a kapcsolatunkért? Hogyan beszéljünk erről a párunkkal? Életünk derekán, ha épp még mindig társat keresünk, mit kezdhetünk a tapasztalatainkkal?

Mindenki annyi terhet kap, amennyit elbír – tartja a mondás. Amikor azonban egy traumatikus életeseménnyel szembesülünk, gyakran érezzük, hogy na „ez már túl sok”, ezt már nem tudjuk elviselni. Aztán telnek a napok, és még mindig talpon vagyunk, mozgósítjuk a belső rejtett erőforrásainkat, megküzdünk, felépülünk, és kisebb-nagyobb sebekkel, de folytatjuk az életet. Vajon igaz, hogy a boldogság pusztán döntés kérdése, hogy csak rajtunk áll, hogy félig tele-e az a bizonyos pohár? Lehet egy küzdelmes élet is szerethető? Hogy fordítsuk a nehézségeinket a javunkra úgy, hogy fejlődjünk, növekedjünk, bölcsebbek legyünk általuk? Németh Szilvia vendégei ezúttal Balla Eszter színész és Bolyki László zenész, lelki segítő, akik kendőzetlen őszinteséggel mesélnek életük legnehezebb pillanatairól és arról, hogy „csakazértse” hagyják magukat letéríteni a boldogság felé vezető útról. A tartalomból: – Örömök és nehézségek Laci és Eszter életében; – Meghökkentő tragédiasorozat Laci életében; – Eszter első gyermekének születése utáni sokk; – Laci és Eszter megküzdési stratégiái; – Azt is őszintén megosztják velünk, hogy érzik magukat a podcast beszélgetés idején.

Kreativitás, játékosság, önfeledtség, intuíció: csak néhány tényező, amely a bennünk élő gyermekből fakad. Ezek visznek minket előre, és ezek segítenek átvészelni a nehezebb időszakokat. De az is előfordul, hogy a gyermekként megélt traumák, veszteségek gátolnak minket a boldogulásunkban. Kinek érdemes foglalkoznia a belső gyermeki énjével? Hogyan kerülhetünk közel hozzá? Milyen hozadékai vannak a belső gyermek gyógyításának? A Spiritusz következő adásának vendége dr. Piczkó Katalin pszichiáter, párkapcsolati mentor, coach, a Szeretetkert program ötletgazdája, megalkotója. A tartalomból: Szakértőnk az adás folyamán rávilágít arra, mit jelent a szabad gyermek, a dacos gyermek és az alkalmazkodó gyermek; Milyen kapcsológombjaink vannak, és mit indítanak be bennünk? "Minisérüléseinken keresztül meg tudunk küzdeni a problémáinkkal." – mondja szakértőnk. De pontosan mit is jelent ez? Hogy függ össze a belső gyermek, az elakadások és a függőségek? A belső gyerek és a felnőtt énem közötti kapcsolatról, gyakorlati útmutatókkal; Az időzített krízisekről, és az ösztönökről; Mi a siker? Ebből a kontextusból is rávilágítunk. Hogy viszonyuljunk a belső munka és a felismerések után a szülőkhöz? Podcastunkban gyakorlati jó tanácsokat is kapunk szakértőnktől.

A magány nem válogat. Fiatalokat, időseket egyaránt kínoz hosszabb vagy rövidebb ideig. Az élet természetes velejárójának is nevezhetjük, bizonyos életszakaszokban jó eséllyel előre jelezhető a felbukkanása, ami általában ahogy jött, úgy el is múlik. Komoly problémát, egészségromlást a tartós magányosság okoz, ezért fontos komolyan venni és küzdeni ellene. Vannak olyan lelki tényezők, gyerekkori sérülések, amelyek felnőttként hajlamosíthatnak a magányosságra? A Spirituszban beszélgetünk kötődési sebekről, önértékelési nehézségekről, minőségi emberi kapcsolatokról, osztatlan figyelemről, a virtuális világ szülte magányosságról, arról, hogy a közösségi média hogyan idegeníti el egymástól az embereket – és a lehetséges kiutakról. Németh Szilvia vendégei Mráz Kata pszichológus és Dr. Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakembr. Tartsanak velünk! A tartalomból: A lét legmagányosabb pillanatai; Vannak magányos férfiak is, vagy csak a nők kérnek segítséget, ha egyedül érzik magukat? Mi a különbség az egyedüllét és a magány között? Szó lesz két ide vágó kutatásról is, amelyet óvodások és a Z generáció körében végeztek. Az elmagányosodás és az izoláció fogalmáról. Miért alakultak ki ezek? A gyerekkori lelki sérülések, traumák vezethetnek-e felnőttkori elmagányosodáshoz? A minőségi emberi kapcsolatok jellemzőiről, a figyelem jelentőségéről, a sebezhetőségről; A be real jelenségről és a mainstream trendekről; Miért fontos ebben a kérdésben is az önszabályozás és az önismeret? A társas magányról is beszélgetünk; Meg kell-e tanulni társalogni? Mik a kulturális elvárásaink? Mik a magány ellenszerei? Mi lehet a magány pozitív hozadéka?

7 tipp, ha a párod nárcisztikus, 5 jel, hogy nárcisztikus szülők gyermeke vagy, 3 bizonyíték arra, hogy nárcisztikussal élsz együtt: ha az interneten rákeresünk, se szeri, se száma a tanácsoknak, diagnózisoknak, látszólag percek alatt választ kapunk a minket foglalkoztató kérdésekre. A közbeszédben is egyre többet használjuk a kifejezést: nárcisztikus. Vajon valóban hiteles infókat ad a világháló? Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a környezetünkben nárcisztikus személy él, és mit tehetünk érte, illetve magunkért? Erről szól a következő Spiritusz, amelyben Üveges Anna pszichológussal, a Mindset Pszichológia munkatársával beszélget Bóna Judit. A tartalomból: Mit jelent a "jó nárcizmus"? A neurobiológiai háttérről; A traumakulcsokról, az idealizált szeretetről; A hatalomról, a féltékenységről és irigységről; A bántalmazó kapcsolatokról; Nárcizmus a párkapcsolatban; Mit lehet tenni megbélyegzés helyett? A szakértő személyes érintettségéről.