71 - Best Girl

Abu Naszr al-Farabi, a híres muszlim filozófus, matematikus, jogtudós és zeneszakértő azok közé az irigylésre méltó történelmi szereplők közé tartozott, akiket utólag több nemzet is magáénak tulajdonított. Erre az ő esetében bőven akadt lehetőség, mivel a távoli 9-10. században élt s alkotott, és megbízható krónikák nem említenek semmi konkrétumot a gyerekkoráról, ifjúságáról. Arról nem is beszélve, hogy családneve se jelent fogódzót, mivel a farab általánosságban egy vízforrással, patakparttal rendelkező települést jelent. Ez egy perzsa szó, de természetesen mit sem zavarta ez a magabiztos kazah hatóságokat, amikor nem is burkolt szándékkal, kétes hitelességű feljegyzések alapján az akkoriban ezt a nevet viselő települések közül egy kazahsztánit neveztek meg a jeles polihisztor születési helyéül. Ezek után valószínűleg nem hatott a meglepetés erejével, hogy az állami egyetemet is elnevezték róla (pontosabban átnevezték) az akkori fővárosban. 2019-ben aztán al-Farabi hírnevét a metakisajátítás jegyében (ha ugyan nyelvtanilag pontos a kifejezés) a kazah állami filmipar is felhasználta egy másik, a még régebbi múltba vesző, ill. ezúttal nem egy deklarált honfi, hanem honleány emlékezetpolitikailag korrekt bemutatására. A Tomürisz legendája c. monumentális kosztümös filmben ugyanis az öreg bölcs játsza a mesélő szerepét (ami megmosolyogtató, mivel történetírással speciel nem foglalkozott). "Normál" esetben nem használnák ezt a jelzőt, ebben az esetben viszont objektíve indokolt. A tárgyi és írásos források majd' teljes hiánya miatt ugyanis a masszagéta törzsszövetség fejedelemasszonyára (hatun) akkor sem lenne indokolt egy kurta bekezdésnél többet szánni, ha krónikásként kizárólag az ökori Közép-Ázsiára korlátoznánk figyelmünket. Az már más lapra tartozik, hogy a "sztyeppe királynője", - a hozzá hasonlóan egyébként hosszú ideig elfelejtett, és leginkább a legendák világába tartozó - Nagy Kürosz legyőzője és végzete jópár (azért nemileg - nem elírás! - gyaníthatóan izgatott állapotba került) művészt megihletett, mint egzotikus erős női karakter. Nem csoda, hogy a kazah kultúrpolitika benne fedezte fel a dicsőített türk múlt egyik jeles és magasztalásra mindenképp méltó alakját, ahogy a mai adásunk témájául szolgáló film bizonyítja. Arra a jelenségre, amikor egy országban, amely évszázadokig idegen fennhatoság alatt állt és az önálló államiságnak is híján volt, a nemzeti öntudat erősítése érdekében a régmúltba nyúlnak vissza, a filmiparban és másutt egyaránt, itt felesleges kitérni; itt Közép-Európában az ilyesmi aztán végképp nem ismeretlen. Annyi bizonyos, hogy a készítők minden téren odatették magukat - alighanem ezt nyomatékosan el is várták tőlük, elvégre a mű ötletgazdája és producere az országot évtizedekig kormányzó Nurszultan Nezarbajev legkisebb lánya, Alija. A munkálatokat ugyanaz a stúdió végezte, mely a Nomád és Mongol c. filmeket is készítette - ezek valószínűleg több hallgatónk számára is ismerősek. Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy aki ezekben a filmekben nem csalódott, az minden bizonnyal a Tomürisz legendáját még meggyőzőbbnek fogja találni. Jó szórakozást!