A Budai Krónika rejtélyei, Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész /// 2012. ARCHÍV 2.

2012. október 18-án folytattuk kalandozásunkat az irodalmi, művelődéstörténeti korszakokban.  Az első magyar nyomtatott könyv történetével ismerkedhettünk meg 2012. október 18-án a KönyvTárlaton.  Előadó: Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész, az OSZK Muzeális Könyvtári Dokumentumok Nyilvántartása-iroda vezetője. „Befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében Pünkösd előestéjén Hess András által."  A Budai Krónika ezzel az utolsó mondatával kezdődik a hazai nyomdászat története. A hetven levelet (ebből 133 nyomtatott lapot) tartalmazó kisfólió könyv tíz példányban maradt fenn a világon.  Sok kérdés kapcsolódik a szöveghez, a könyvhöz, a nyomdászhoz és a megrendelőhöz. Némelyikre választ kaptunk az elmúlt évszázad neves régikönyves kutatóitól, de akad még elvarratlan szál az első magyar ősnyomda történetében.  Jóformán semmit sem tudunk Hess Andrásról, csak amennyit elárul magáról a két nyomtatványán keresztül. Csak találgatni tudjuk Mátyás király hozzáállását a könyvnyomtatáshoz, s hiányoznak a levéltári források a magyar nyomdászat megteremtéséről. Különleges szál, miszerint a Vitéz János-féle összeesküvés hogyan befolyásolta Hess munkáját, s érdekes elképzelések sora látott napvilágot arról, hogy Johannes Regiomontanus és a pozsonyi egyetem miképpen kapcsolódhat a Budai Krónikához.  A ma is kézbe vehető tíz példány szétszóródva élte túl a történelem viszontagságait, s nem egy kötet izgalmas részleteket árul el mai olvasójának a 18--19. századi magyar és európai bibliofilia históriájából. Az előadás a Youtube-on is meghallgatható. A Budai Krónikáról olvashatnak a nemzeti könyvtár blogjában is. Mozgatható betűk - Budai Krónika 1. rész Havonta hét-nyolc oldal - Budai Krónika 2. rész Az első könyvkiadási harc - Budai Krónika 3. rész Kimaradt Mátyás cseh királlyá koronázása? - Budai Krónika 4. rész Széchényi Ferenc: Bármi áron megszerezni - Budai Krónika 5. rész