A felcsúti peren túl: miről szól még a Momentum programja?

A Momentum egy szociális elemeket tartalmazó, centrista liberális programot dolgozott ki az előválasztásra. A párt jövőképéről és előválasztási programjáról beszélgetett Naszádos Zsófiával, a Momentum szakpolitikusával és 13. kerületi képviselőjelöltjével Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője. A Momentum programjának 0. pontja az Új Rendszerváltásról szólt, ebből a sajtóban a „felcsúti per” ígéretét kapták fel leginkább. Naszádos Zsófia elmondása szerint számítottak rá, hogy nagy visszhangot és sok kritikát fog kiváltani ez a tervük. Mint mondta, a programíráskor abból indultak ki, hogy Magyarországon egy autoriter jegyeket mutató hibrid rezsim épült ki, ezért nem egy szokványos demokratikus átmenetre kell felkészülnie az ellenzéknek. Aláhúzta, hogy a szakpolitikai irányvonal meghatározása előtt kell a pártok között konszenzust kialakítani arról, hogy miként korrigálják az elmúlt tíz év azon folyamatait, amelyek eltorzították a hazai gazdasági- és jogrendszert egyaránt. Naszádos a gazdaságpolitikával kapcsolatosan kiemelte, hogy általában adókulcsokról szól a szakpolitikai vita. Ezzel szemben a Momentum programjában tudatosan álltak elő innovatív, meghökkentő javaslatokkal. A négynapos munkahét intézménye, amit 2030-ra vezetnének be, Naszádos Zsófia szerint egy megvalósítható koncepció, de a javaslattal egyben a diskurzus generálása is céljuk volt. Fontos programpontokat jelentenek továbbá a heti egy nap távmunka lehetősége a szellemi munkakörökben, valamint a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége is. Utóbbi a gyakorlatban azt jelentené, hogy a 35 év feletti munkavállalók az egyéni számlákon lévő pénzösszeg 10 százalékát bármikor kivehetnék. A Momentum programjának fontos karakterjegye a nyugati külpolitikai orientáció, a kínai és az orosz érdekek hazai előretörésének megállítása. Naszádos szerint egy új hidegháborús helyzet van kialakulóban, amire reagálni kell. Ilyen javaslat a kínai cégek kitiltása a telekommunikációs rendszerek fejlesztéséből, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonal tervének felülvizsgálata. A Fudan Egyetem magyarországi megjelenésének tervei újabb aktualitást adtak ennek a témának. Az orosz befolyás megállításával kapcsolatosan a Nemzetközi Beruházási Bank budapesti képviseletének bezárása, valamint a Paks 2 beruházás felülvizsgálata fontos ígéretek a Momentum számára. Naszádos egy erős szociális elemeket tartalmazó, centrista liberális programnak nevezte a Momentum javaslatcsomagját. A munkavállalást érintő javaslatok mellett a szociális érzékenységet tükröző programpontok közé tartozik a progresszív, kétkulcsos adórendszer, valamint a bérkiegészítő adójóváírással kapcsolatos javaslatok. Az oktatáspolitika fókuszában állnak az esélyteremtés, az esélyegyenlőség gondolatai, ennek konkrét példája az első diploma ingyenességének garantálása. A szakpolitikus elárulta, hogy húsz albizottságon belül folyik az ellenzéki pártok programjavaslatainak összehangolását célzó munka. A közös ellenzéki programot az előválasztás lebonyolítása után fogják nyilvánosságra hozni. Naszádos Zsófia szerint a Momentum erőssége az ellenzéki tömbön belül az intenzív terepmunkára való képesség, valamint a párt centrista profilja, ami reményei szerint a demagóg javaslatok felől vissza tudja rántani a diskurzust. Hangsúlyozta azt is, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem csak Budapest-központú a Momentum, sokat erősödött a párt vidéki bázisa is az elmúlt években. Végül Naszádos Zsófia a saját 13. kerületi előválasztási jelöltségéről is beszélt. Kiemelte, hogy a gazdasági növekedés a kerületben olyan élhetőségi kihívásokat is teremt, mint a növekvő forgalom és a zöldfelületek hiánya – egyéni kampányának középpontjában ezek a témák állnak majd.