A Jobbik válsága, a Mi Hazánk megerősödése – beszélgetés Róna Dániellel

Milyen jövő várhat a Jobbikra Jakab Péter távozása után, és meddig növekedhet a Mi Hazánk? A magyarországi radikális jobboldal átrendeződéséről Róna Dániel politológussal, a 21 Kutatóközpont vezetőjével beszélgetett Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője. A Jobbik vesszőfutását elemezve Róna Dániel máig tartó jelentőségű lépésnek tartja Vona Gábor 2018-as visszavonulását. Emellett a Mi Hazánkosok kilépése Toroczkai László vezetésével szintén sokat rontott a párt helyzetét, amit a 2019-es EP választáson elért 6 százalékos eredmény is jelzett. Ennek ellenére Jakab Péter vezetésével sikerült újra 10 százalék fölötti párttá tenni a Jobbikot, azonban az áprilisi választáson egyetlen egyéni választókerületet sem sikerült megnyerniük, és ma 5 százalék környékén áll a párt támogatottsága. Róna Dániel szerint több tényező egyszerre okozza a Jobbik jelenlegi válságát: egyrészről a vezetői kérdésre adott válasz meghatározza majd a párt jövőjét, másrészt a szervezeti háttér 2018 után jelentősen meggyengült. A mondanivalóban mutatkozó inkonzisztencia is jelentősen hátráltathatja a pártot: a gyakori vezetőváltások és az ebből fakadó változó stratégiák hosszú távon megzavarhatják a szavazótábort. A Jobbik új elnöke, Gyöngyösi Márton is új irányba szeretné vezetni a pártot: Gyöngyösi elutasítja Jakab Péter radikális stílusát, kifejezetten jobboldali és ideológia alapú politikát hirdet, valamint a DK-val való szövetséget sem tartja kifizetődőnek. Mindettől függetlenül azonban még az ellenzéki szavazók között is kevésbé népszerű politikusról van szó, így vélhetően kisebb eséllyel fog tudni megszólítani vagy megtartani szavazókat, mint korábban Vona Gábor vagy Jakab Péter. A Jobbik gyengülésével párhuzamosan a Mi Hazánk látványos sikert ért el az áprilisi választásokon. Róna Dániel szerint a koronavírussal kapcsolatos közhangulat meglovagolása, az ellenzéki közös lista várakozás alatti szereplése, valamint a Jobbik szervezeti és vezetési nehézségei eredményezték, hogy a párt frakciót alakíthatott a választásokat követően. Emellett kiemelte azt is, hogy minden olyan tényező azonosítható a radikális jobboldali pártnál, ami most hiányzik a Jobbiknál: egy közismert elnök vezeti a pártot, egyértelmű programot képviselnek, komoly szervezeti erő segíti a pártot, illetve a fegyelmezettség és a pénzügyi háttér is adott a Mi Hazánknál. A jelenleg 10 százalék körüli közvélemény-kutatási eredményeket felmutató párt számára a további növekedési lehetőségek több irányban is léteznek: a Fidesz gazdasági válság miatt leszakadó szavazói, az ellenzéki pártokból kiábrándult választók, valamint a bizonytalanok közül is növelheti a szavazótáborát. Azonban Róna Dániel kiemelte, hogy a markánsan szélsőjobboldali imázzsal rendelkező Mi Hazánk számára is a 20 százalék körüli eredmény jelentheti a plafont, ahogy az a Jobbiknál is látható volt 2013-2014 környékén.