A közel-keleti béke brókerei | Mindig péntek

Október 13-án a sarm es-sejk-i csúcstalálkozó keretében megállapodás született az Izrael és a Hamász közötti harcok beszüntetéséről és a gázai béketerv első fázisának végrehajtásáról. A találkozó kevesebb, mint harminc ország vezetőjének részvételével zajlott, amelyre Orbán Viktor magyar miniszterelnök is meghívást kapott, míg például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem szerepelt a meghívottak listáján. Donald Trump amerikai elnök történelminek nevezte azt a Gázai övezetet érintő békeszerződést, amelynek garantálását az Egyesült Államok, Egyiptom, Katar és Törökország vállalta magára. Az amerikai elnök béketeremtő tevékenysége illeszkedik abba a külpolitikai nagystratégiába, amelynek keretében a térség országai közötti normalizáció megteremtésére már az első Trump-adminisztráció 2020-ban is kísérletet tett az Ábrahám-egyezmények keretében. A mostani csúcstalálkozó rávilágított arra, hogy a térség államai elkötelezettek a biztonság és stabilitás megteremtésében, ám továbbra is adódnak olyan konfliktusgócok, amelyek megakadályozhatják ennek tartósságát. Ezek közül a legfontosabbak közé tartozik a Hamász jövőbeli szerepe, a gázai újjáépítés részletei, illetve a kétállami megoldás megvalósíthatósága.Mit jelent a békeszerződés a világrend átalakulása szempontjából? Mi a jelentősége annak, hogy Magyarország is képviseltette magát a csúcson? Mi a relevanciája a sarm es-sejk-i eseményeknek a magyar belpolitikai szempontjából? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Deák Dániel és Biró András a Mindig péntek podcast legújabb adásában.A műsor felvételére október 15-én, szerdán került sor. Az adás rögzítésekor még nem jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy hamarosan Budapesten tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségeiről, a beszélgetésben ennek peremfeltételeiről szót ejtettek.