A lakhatás alapvető emberi jog, a lakás nem szálloda

A rövid távú lakáskiadás és a lakhatási válság összefüggéseiről, illetve a „STOP Airbnb” kampány céljairól beszélgetett Ajtay András aktivistával Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője. Magyarországon ma lakhatási válság van. Tömegek élnek úgy, hogy nem tudják megfizetni a méltó lakhatást, vagy a fizetésük akár felét is lakhatásra fordítják. Az olyan rövid távú lakáskiadást lehetővé tevő vállalkozások, mint az Airbnb ezt a helyzetet súlyosbítják: az amúgy is kicsi albérleti piacról vonnak ki lakásokat, sok ember versenyez egyre kevesebb ingatlanért, ami alaposan felveri az albérletek árait. Az elmúlt 10 évben 130%-kal nőttek az albérletárak Budapesten, ezt a bérek nem követték. Ajtay András, A Város Mindenkié aktivistája és a Szikra Egyesület tagja hangsúlyozta, az augusztus végén indított „STOP Airbnb” kampány célja, hogy az önkormányzatok éljenek a rövidtávú lakáskiadás korlátozásának törvényi lehetőségével. Az aktivista elmondása szerint nagyon kell küzdeni, hogy a politikai elit komolyan vegye a problémát, amit nehezít, hogy jelentős lobbierők mozdultak meg a másik oldalon is. A kampány célja elérni, hogy a politikusok megértsék, nem kevesek extra profitját, hanem a tömegek érdekét kell képviselni, és végül a korlátozás mellett szavazzanak a közgyűléseken. A rövid távú lakáskiadás korlátozásának közpolitikai célja a lakbérek mérséklése. Gondot jelent, hogy akiknek jó lenne a korlátozás, nem tudnak az Airbnb és az albérletárak közötti összefüggésekről. Nem tudják, hogy a korlátozással javulnának a lakhatási lehetőségeik, pedig havi 10-20-30 ezer forint csökkenés sokaknak húsba vágó kérdés. A következő időszak legfőbb feladata ezért a lakosokkal kommunikálni. A kampány céljait segítheti, hogy nagy részük amúgy nem szereti az Airbnb-t, mivel az hangos és zajos. Ajtay András szerint emellett kell azt tudatosítani, hogy a rövid távú lakáskiadás a lakbérek növekedéséhez is hozzájárul, és ezért fontos, hogy az érintett kerületek lakosai meggyőzzék képviselőiket, hogy korlátozásra van szükség. A „STOP Airbnb” kampány keretén belül az összes fővárosi polgármestert és önkormányzati képviselőt megkérték, hogy nyilatkozzon, van-e érdekeltsége a rövid távú lakáskiadás piacán. Ajtay András elmondta, hogy eddig nagyjából 60 választ kaptak, kizárólag ellenzéki politikusoktól, olyanoktól, akiknek nincs ilyen ingatlanjuk. Számos vagyonnyilatkozat utal ugyanakkor arra, hogy sok politikus is érdekelt lehet a rövid távú lakáskiadás terén. Az aktivista szerint a koronaválság közben indított kampánynak jó az időzítése abból a szempontból is, hogy a turisták hiánya miatt az Airbnb tulajdonosok most áttérőben vannak a hosszú távú lakáskiadás piacára, és a cél ezt a trendet megszilárdítani. Az önkormányzatoknak ezért olyan napszámot kell meghatározni a rövid távú lakáskiadás felső határaként, ami a hosszú távú lakáskiadás felé ösztönöz. A koronavírus-járvány, a turisták elmaradása már eddig is hozzájárult a lakbérek eséséhez. Budapesten átlagosan 22%-kal estek az árak, de a nagyon frekventált helyeken ennél kisebb volt az árcsökkenés. Ez Ajtay András szerint arra vezethető vissza, hogy ezeken a helyeken sok esetben luxus apartmanokról van szó, vagy olyan tulajdonosokról, akiknek akár 10-20 lakása is van: ők nem fogják átvinni néhány hónap leállás miatt ingatlanjaikat a hosszú távú piacra, inkább megvárják, hogy újrainduljon a turizmus. A beszélgetés zárásaként az aktivista bemutatta a kampányban részt vevő Szikra Egyesületet. A Szikra egy tágabb értelemben vett zöld-baloldali politika megvalósításáért dolgozik, amely a lakhatási kérdés mellett sok más témával is foglalkozik. Olyan aktivista tömörülésről van szó, amely már az önkormányzati kampányban is segített több politikusnak, hosszú távon pedig olyan mozgalmat kívánnak építeni, amely a valódi problémákra ad baloldali válaszokat, illetve tesz azért, hogy minél több képviselője legyen a valódi baloldalnak, és teret nyerjenek a baloldali gondolatok az intézményesült magyar...