EPISODE · Mar 31, 2021 · 43 MIN
Alapnyugdíjszerű megoldásokban is gondolkodni kell
from Új Egyenlőség · host Új Egyenlőség
Az elmúlt egy évtizedben lényegében megszűnt a társadalombiztosítás Magyarországon, nincs önálló nyugdíjkassza és elkülönült szakmai irányítás, miközben a nyugdíjrendszerben egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek – így összegezhető Korózs Lajos, MSZP-s országgyűlési képviselő, volt szociális államtitkár véleménye a nyugdíjrendszerben az elmúlt egy évtizedben lezajlott folyamatokról. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) néhány héttel ezelőtt fogalmazott meg tizenkét pontos javaslatcsomagot a nyugdíjakkal kapcsolatban, illetve az MSZP választmánya néhány nappal ezelőtt vitatta meg a párt programtéziseit, amelyekben szintén találhatóak ide vonatkozó javaslatok. Ezek közül az egyik legfontosabb az idéntől újra bevezetett tizenharmadik havi nyugdíj olyatén átalakítása, hogy minden nyugdíjjogosult azonos összeget, az átlagnyugdíjnak megfelelő 140 ezer forintot kapjon (illetve ennek arányos egyheti, kétheti, stb. részét), mivel így az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők a saját nyugdíjuk összegéhez képest nagyobb kiegészítéshez jutnának. Emellett a NYUSZET és az MSZP egyaránt javasolja a nyugdíjindexálás módszerének megváltoztatását, hogy ne csak az inflációt vegye figyelembe az éves emelés – hozzátéve, hogy eltérő gazdasági szituációkban eltérő indexálási metódusok lehetnek kedvezőek a nyugdíjasok számára. Ide kapcsolódik az is, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosár számítási módszerét is felülvizsgálat alá kellene vonni. Fontos cél, hogy a rokkantellátások visszakerüljenek a nyugdíjrendszerbe, amellyel kapcsolatban Korózs arra emlékeztetett: éppen március 31-én van két éve annak, hogy az országgyűlésnek az Alkotmánybíróság felszólítására rendeznie kellett volna az alkotmányellenes döntések miatt hátrányt szenvedett rokkantsági ellátásra jogosultak helyzetét. Az MSZP az öregségi nyugdíjminimum összegét a minimálbérhez kötné, annak 50 százalékában határozná meg, azaz 2023-tól körülbelül 65-70 ezer forintra emelné a mostani 28.500 forinthoz képest. Korózs azt is hozzátette, hogy ettől a 28.500 forintos összegtől már most el kellene választani a különféle szociális ellátásokat, amelyeknek kalkulálásakor az öregségi nyugdíjminimumot tekintik küszöbértéknek a jogszabályok. Arra a felvetésre, hogy ezek szerint a szocialisták nem a Párbeszéd alapjövedelem-javaslatában található 100 ezer forintos garantált időskori jövedelemminimumot támogatnák, Korózs azt mondta, elsősorban megközelítésbeli különbségről van szó, és véleménye szerint hosszabb távra szólóan alapnyugdíjszerű megoldásokban kell gondolkodni. A szocialista képviselő szerint erről a kérdésről, vagy éppen arról, hogy a nyugdíjrendszerben a társadalombiztosítási elv helyreállítására kell-e törekedni, az ellenzéki pártok még idén tavasszal egyetértésre juthatnak.
What this episode covers
Az elmúlt egy évtizedben lényegében megszűnt a társadalombiztosítás Magyarországon, nincs önálló nyugdíjkassza és elkülönült szakmai irányítás, miközben a nyugdíjrendszerben egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek – így összegezhető Korózs Lajos, MSZP-s országgyűlési képviselő, volt szociális államtitkár véleménye a nyugdíjrendszerben az elmúlt egy évtizedben lezajlott folyamatokról. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) néhány héttel ezelőtt fogalmazott meg tizenkét pontos javaslatcsomagot a nyugdíjakkal kapcsolatban, illetve az MSZP választmánya néhány nappal ezelőtt vitatta meg a párt programtéziseit, amelyekben szintén találhatóak ide vonatkozó javaslatok. Ezek közül az egyik legfontosabb az idéntől újra bevezetett tizenharmadik havi nyugdíj olyatén átalakítása, hogy minden nyugdíjjogosult azonos összeget, az átlagnyugdíjnak megfelelő 140 ezer forintot kapjon (illetve ennek arányos egyheti, kétheti, stb. részét), mivel így az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők a saját nyugdíjuk összegéhez képest nagyobb kiegészítéshez jutnának. Emellett a NYUSZET és az MSZP egyaránt javasolja a nyugdíjindexálás módszerének megváltoztatását, hogy ne csak az inflációt vegye figyelembe az éves emelés – hozzátéve, hogy eltérő gazdasági szituációkban eltérő indexálási metódusok lehetnek kedvezőek a nyugdíjasok számára. Ide kapcsolódik az is, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosár számítási módszerét is felülvizsgálat alá kellene vonni. Fontos cél, hogy a rokkantellátások visszakerüljenek a nyugdíjrendszerbe, amellyel kapcsolatban Korózs arra emlékeztetett: éppen március 31-én van két éve annak, hogy az országgyűlésnek az Alkotmánybíróság felszólítására rendeznie kellett volna az alkotmányellenes döntések miatt hátrányt szenvedett rokkantsági ellátásra jogosultak helyzetét. Az MSZP az öregségi nyugdíjminimum összegét a minimálbérhez kötné, annak 50 százalékában határozná meg, azaz 2023-tól körülbelül 65-70 ezer forintra emelné a mostani 28.500 forinthoz képest. Korózs azt is hozzátette, hogy ettől a 28.500 forintos összegtől már most el kellene választani a különféle szociális ellátásokat, amelyeknek kalkulálásakor az öregségi nyugdíjminimumot tekintik küszöbértéknek a jogszabályok. Arra a felvetésre, hogy ezek szerint a szocialisták nem a Párbeszéd alapjövedelem-javaslatában található 100 ezer forintos garantált időskori jövedelemminimumot támogatnák, Korózs azt mondta, elsősorban megközelítésbeli különbségről van szó, és véleménye szerint hosszabb távra szólóan alapnyugdíjszerű megoldásokban kell gondolkodni. A szocialista képviselő szerint erről a kérdésről, vagy éppen arról, hogy a nyugdíjrendszerben a társadalombiztosítási elv helyreállítására kell-e törekedni, az ellenzéki pártok még idén tavasszal egyetértésre juthatnak.
NOW PLAYING
Alapnyugdíjszerű megoldásokban is gondolkodni kell
No transcript for this episode yet