Alkotmányellenes a rabszolgatörvény egy része

Az Országgyűlés 2018 év végén fogadta el a Munka Törvénykönyve rabszolgatörvény néven elhíresült módosítását. Az Alkotmánybíróság április végén nyilvánosságra hozott döntése alapján néhány pontban Alaptörvénnyel ellentétesnek mondták ki. Ennek kapcsán beszélgetett Kiss Ambrus szerkesztő László Zoltánnal a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökével.   A 2018-ban elfogadott Munka Törvénykönyve módosítás lehetővé tette, hogy 250 óráról 400 órára emelkedjen az egy évben kiadható maximális túlórák száma. Ezzel együtt kollektív szerződésben megengedték, hogy 12 hónapról 36 hónapra emelkedjen a munkaidőkeret elszámolási időszaka. Ez utóbbi azt jelenthette, hogy a ciklikus termelésű szektorban egy cég dönthetett úgy, hogy a dolgozóját az első évben túlórapótlék nélkül dolgoztatja, majd a következő két évben ezt mindegy lecsúsztatja vele, azaz kevesebbet kellett bejárnia. A törvényt a szakszervezetek rabszolgatörvénynek nevezték el, és főképpen a nagy autógyárakat sejtették emögött. Azaz a munkaerőhiányt ezzel akarták kezelni, amihez a magyar kormány biztosította a jogszabályi lehetőséget. László Zoltán a beszélgetés során elmondta, olyan erős volt a társadalmi felháborodás, hogy az itt lévő multinacionális vállalatok sorban jelezték, nem az ő kívánságuk volt ez. Ezt erősíti az is, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség területén egyetlen pécsi gépgyárban történt meg ennek a bevezetése. Ez a modell ott is „bukásra” ítéltetett, és a hároméves időkeretet várhatóan előbb lezárják. A napi gyakorlatban nem jelent meg ez az intézkedés, de a szellemisége és üzente mindenképpen veszélyt jelez. A kormány mint a jogalkotási folyamat támogatója azt jelezte, hogy nem számít a munka-magánélet egyensúlya, és az alacsony bérek megoldására a több túlóra az eszköz. Ahogy László Zoltán elmondta: „még a gépek is megkapják, amit a gépkönyv előír nekik, az emberek ugyanakkor nem kapják meg a regenerációhoz, családhoz, pihenéshez való jogot…” A koronavírus okozta gazdasági leállás pedig jól megmutatta, hogy az alacsony színvonalú bérrendszeren belül az alapbérek tényleg méltatlanul rossz helyen vannak. Így egy leállás jelentős jövedelemveszteséget és kilátástalanságot okozott. Az Alkotmánybíróság mostani döntése Munka Törvénykönyvének nem a teljes módosítását törölte el. Két eleme volt fontos. Egyrészt kimondta, hogy az elrendelhető munka mennyiségének 12 hónap átlagában meg kell felelnie a korábbival azonos legnagyobb mértéket meghatározó szabálynak. A másik pedig az a kitétel, hogy túlóra elrendelésének visszautasítása miatt nem lehet kirúgni egyetlen dolgozót sem. Ez utóbbi kapcsán a beszélgetés során arra is kitértünk, hogy a jogszabályi lehetőségek érvényesítését hogyan tudják a szakszervezetek elősegíteni, és a sok esetben jellemző önkizsákmányolás ellen mit lehet tenni.