Az ötödik Orbán-kormány struktúrája és kihívásai – beszélgetés Mikecz Dániellel

Mi várható az új Orbán-kormány struktúrájától, személyi állományától, és milyen kihívásokkal szembesül az új kabinet? A kedden megalakult ötödik Orbán-kormányról beszélgetett Mikecz Dániel politológussal, a Republikon Intézet vezető kutatójával Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője. Mikecz Dániel szerint Rogán Antal a kibővített felelősségi körrel rendelkező Miniszterelnöki Kabinetiroda – mely többek között a digitalizációért, valamint több titkosszolgálatért is felelős lesz – élén még komolyabb szerephez juthat a korábbiakhoz képest, és akár az is kijelenthető, hogy Orbán Viktor után ő lesz a legerősebb ember az új kormányban. A kormányzati struktúra bizonyos elemei – az uniós források felhasználásáért felelős miniszteri pozíció és az erős gazdaságfejlesztési fókusz – arra engednek következtetni, hogy a kormány előtt két kiemelt kihívás áll. Egyrészről hozzá kell jutni az uniós pénzekhez, így Navracsics Tibor feladata az Európai Bizottsággal folytatott kapcsolat rendezése és így az uniós források felszabadítása lesz. Másrészről, a párhuzamos válságok gazdasági következményeinek mérséklésére több gazdasági folyamatokat érintő tárca is alakult, de közülük is ki kell emelni a miniszterelnök belső köréhez tartozó Nagy Mártont. Mindkét kiemelt cél egyaránt azt szolgálja, hogy az infláció és más negatív gazdasági hatások miatt esetlegesen kialakuló lakossági elégedetlenséget mérsékelni tudják. A Republikon Intézet vezető kutatója szerint Orbán Viktor megtanulhatta az elmúlt évtizedekben, hogy a magyar választók fogyasztói elégedettsége nagy mértékben befolyásolhatja a kormány támogatását, így további innovatív eszközökkel is próbálhatnak megoldást találni az infláció fékezésére. Mikecz szerint kiterjeszthetik új termékekre is a lakossági árstoppot, valamint a külföldi kiskereskedő láncokkal fizettethetik meg mindennek a költségeit. Nagy Márton kulcsfeladata lesz, hogy a jövőben is olyan megoldásokat találjon a kormány a válságok kezelésére, amely nem a központi költségvetést vagy közvetlenül az állampolgárokat terheli. Annak, hogy ezúttal sem jött létre önálló egészségügyi, oktatási és környezetvédelmi minisztérium, Mikecz Dániel szerint a legfontosabb oka, hogy a miniszterelnök már a 2008-as szociális népszavazás idején megtapasztalta: a kiemelten konfliktusos szakpolitikai területeket érintő strukturális reformok a kormány támogatottságának csökkenésével járhatnak együtt. Az egészségügy területén fokozatosan előtérbe kerül a magánellátás, az állam felelősségi köre egyre csökken, mégsincs hangos morgolódás, továbbá a választások előtti tanársztrájkok sem befolyásolták a Fidesz-KDNP támogatottságát, így jelentős nyomást sem érzékel a kormány e területek mélyebb átalakítására. Míg a korábbi Orbán-kormányok esetében tudtunk olyan területet említeni, amely egyértelműen a legfontosabb politikai cél volt (a NER jogi, intézményi alapjainak létrehozása a 2010-2014-es ciklusban, a gazdasági hátország megerősítése 2014 és 2018 között, a kultúrharc a 2018-2022-as ciklusban), addig egyelőre nem látható hasonló kiemelt terület az új kormány előtt. Az utóbbi hónapok váratlan fejleményei miatt előtérbe kerülhet az energiabiztonság, amelynek korábban a Paks2 beruházás képezte fontos alapját, azonban az orosz-ukrán háború és a gazdasági szankciók hatására Orbán Viktornak alighanem át kell gondolnia a területet érintő koncepcióját.