Baloldali fordulat Kolumbiában – beszélgetés Lenti Attilával

Történelmi jelentőségű győzelmet könyvelhet el a baloldal Kolumbiában: Gustavo Petro lett az ország első baloldali elnöke. A regionális trendbe is beleillő siker jelentőségéről és a baloldali kormányzás várható irányvonaláról Lenti Attila politológussal beszélgetett Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője. Lenti Attila szerint Dél-Amerikában már beszélhetünk baloldali hullámról, amelyet megelőzött egy kiterjedt tüntetéshullám 2019-2020-ben, majd pedig a kolumbiai elnökválasztás előtt Bolíviában, Argentínában, Chilében és Peruban is baloldali kormányok kerültek hatalomra. Míg a többi országban kevésbé meglepő a baloldal győzelme, addig Kolumbiát évtizedek óta jól beágyazott oligarchia által irányított jobboldali pártok vezették, és a baloldalnak nem volt még lehetősége vezetni az országot. E trendet a politológus szerint várhatóan hamarosan Brazília is erősíteni fogja: a baloldal jelöltje, Luiz Inácio Lula da Silva magasan vezeti a közvélemény-kutatásokat az októberi elnökválasztás előtt. Több tényező is szerepet játszott abban, hogy Kolumbia történetében először baloldali jelölt nyerte az elnökválasztást: egyrészt a Santos-kormány által elindított békefolyamat (a gerillaszervezetekkel kötött megállapodások) jelentős változásokat okozott a politikai kultúrában, másrészt az elmúlt 4 évben a gazdasági válság hatására a jobboldal hitelessége és támogatottsága jelentősen csökkent. Emellett Lenti Attila kiemelte Gustavo Petro integráló képességét is: sikerült olyan politikusokat és szakértőket is maga mellé állítani, akik nem feltétlenül baloldali érzelműek, de olyan tudással és tapasztalattal (például kampánystratégia kialakításában) rendelkeznek, amelyek jelentős szerepet játszottak a történelmi győzelemben. A frissen megválasztott elnök számára a klímaváltozás és környezetvédelem kérdése, valamint ezzel összefüggésben az energiapolitika minden kétséget kizáróan kiemelt területek lesznek. A korábbi kizsákmányoló gazdasági szisztémával szakítva olyan irányvonalat fog képviselni, amelyben hangsúlyos szerephez jut a fenntarthatóság és a biológiai sokféleség megőrzése. Emellett a regionális összehasonlításban is regresszív adórendszer reformja, valamint a multinacionális cégek és az osztalékok megadóztatása is a várható kulcsintézkedések közé tartoznak. Mindezek mellett az oktatás, a kutatás-fejlesztés és az egészségügy radikális reformja is a fontos célok közé tartoznak. Gustavo Petro a dél-amerikai baloldalon belül a mérsékelt irányvonal képviselője, így a külpolitikai kapcsolatokat is az együttműködési lehetőségek és a partnerségi viszonyok keresése fogja jellemezni. Várhatóan a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb témáit a békefolyamatok elősegítése, valamint a klímaalkalmazkodáshoz kapcsolódó regionális együttműködések kialakítása képezi majd. Fontos kérdés továbbá, hogy mivel Petro kormányában liberális és konzervatív szereplők is helyet kapnak, így mennyire szükséges az új elnöknek kompromisszumokat keresni és engedményeket adni a zöld-baloldali elképzeléseiből? Lenti Attila szerint az országban jelentősen meggyengült a jobboldal, valamint a nem baloldali miniszterek (például a konzervatív külügyminiszter vagy a jobbközép oktatási miniszter) is szükségét látják a rendszerszintű reformoknak, így várhatóan a felvázolt politikai elképzelések jelentős részét meg tudja valósítani a Gustavo Petro által vezetett új kolumbiai kormány.