Bérharc van, országos sztrájk nincs – körkép a bértárgyalásokról

Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában Székely Tamással, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökével beszélgetett Kiss Ambrus szerkesztő arról, hogy hogy állnak a bértárgyalások, hol van sztrájkhelyzet és mire kell a bérek területén számítani.   A 2022. január 1-től megemelte a kormány a munkaadókkal és szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján a minimálbért és a garantált bérminimumot. Ezzel alulról egy jelentős bérnyomás keletkezett. Amennyiben az emelés nem megy végig a rendszeren, akkor bértorlódások alakulnak ki, ez pedig  helyi konfliktusokhoz vezet. A másik probléma a magas infláció, amely egy 10%-nál érdemben kisebb emelést teljes egészében „elvisz”, így a dolgozók azt érzik, hogy bár emelték a pénzüket, de kevesebbet tudnak belőle vásárolni. Székely Tamás elmondta, hogy az országos bértárgyalások során az a vélelem alakult ki, hogy a 20%-os kötelező béremelések a legkisebb keresetűek esetén egy kétszámjegyű emelést hoznak az átlagbér esetében. A mostanáig megkötött helyi megállapodások alapján inkább 10% alatti béremelést lát most reálisnak, mindezt úgy, hogy az átlagbér felett keresők esetében ennek mértéke inkább 5-6% lesz majd. Ez pedig reálbércsökkentést jelent ebben a körben. Azt ugyanakkor nem látja, hogy a helyi bérharcok akár ágazati szinten összeállnának. Ennek legfőbb oka, hogy a munkáltatók figyelik egymást, és próbálnak a megállapodásokkal együtt mozogni. Most az látszik, hogy a közoktatás kivételével helyi küzdelmek lesznek majd. A közoktatás területén több probléma is felgyülemlett, amely most már problematikus lett a kormányzat számára is. Egyrészt van egy állandó elégedetlenség a béremelések kapcsán, amelyet az inflációs érzet növekedése még jobban felerősített. Nehéz ebben a helyzetben megmagyarázni, ha a minimálbér 20%-kal emelkedik, és akár 10%-os az átlagos drágulás az élelemiszerek területén, akkor a közoktatásban miért nincsen érdemi emelés. A másik ok, hogy az ellenállás, a sztrájk jogát is korlátozni akarja a kormány. Ez a két probléma, hozzáadódva a közoktatás egészét átszövő szakmai problémákat már polgári engedetlenségi mozgalmakat indított el. Ennek kapcsán Székely elmondta, hogy a szakszervezetek inkább kárt okoznának, ha a polgári engedetlenséget propagálják, ugyanakkor ahogy az első figyelmeztető sztrájk idején, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ha van március 16-án pedagógus sztrájk, akkor szolidaritást vállal, és kiáll az érintettek érdeke mellett.