Beszélgetés a demokratikus osztálypolitikáról

Az Új Egyenlőségen Éber Márk szerkesztőnk fordításában megjelent Klaus Dörre német szociológus írása „Húsz pont a demokratikus osztálypolitikáról” címmel. Ebben alapvető ideológiai irányokat fogalmaz meg a változó társadalmi környezetre. Erről beszélgettünk a szerkesztővel. Az írás 2019-ben jelent meg, és célja az volt, hogy a német baloldal ideológiai alapozást kapjon ahhoz, hogyan lehetséges a terjedő szélsőjobboldali pártokkal szemben fellépni. Az ugyanis már akkor látszott, hogy a társadalmi csalódottságot, dühöt az AfD képes szavazatokra váltani. A baloldal pedig Németországban is elveszti kapcsolatát a hagyományos munkásosztállyal. (Erről szólt az USA esetében beszélgetésünk az Új Egyenlőség podcasten, amikor Trump vámháborújának okait feszegettük). A beszélgetés során hat tézist emeltünk ki jobban, ezért is érdemes elolvasni a teljes írást, illetve a fordítás 2025. május 12-én megjelenő második részét. Az egyik legfontosabb, hogy „A globalizáció megváltoztatta a társadalmi egyenlőtlenségek összetételét.” Azaz a többszörös egyenlőtlenségek még az osztályviszonyokat is tönkreteszik. Nőtt a kiszolgáltatottság, és közben megnehezült a dolgozói blokk felépítése. Ennek egyik mozzanata, hogy sokan elutasítják az osztályalapú megközelítést, de közben szívesen használják a középosztály fogalmát. Ugyanakkor a középosztály megnevezést is sok tekintetben átkeretezik, és a „jó ember vagy” szinonimájaként használják. Ennek nyelvi eredménye például, hogy a középosztály szót gyakran mondjuk, de az alsó-, illetve a felsőosztályt már kevésbé használjuk kategóriaként. Azaz nem annyira egy társadalmi réteg megnevezéseként jelenik meg a középosztály, hanem más módon. Ezért is hívja fel a figyelmet Dörre arra, hogy „A ’közép’ mítosza eltünteti az osztálykérdést.” A másik alapgond a demobilizálódott osztálytársadalom kérdése. Ezt főként Németország esetén fogalmazza meg a szerző, de látjuk ennek jeleit más társadalmakban. Vagyis nyilvánvaló osztályellentétek mellett sem tudnak erősen megszerveződni az érdekképviseletek. Sőt miközben a tőke globálisan gondolkodik és lép (pillanatok alatt tud tőkeáthelyezéseket csinálni kontinensek között, és ezzel munkahelyeket áttelepíteni), addig a szakszervezetek nemzetállami keretekben gondolkodnak. A beszélgetés során szó esett a munkás és munka fogalmának az újra definiálásáról, valamint a baloldal szempontjából nagyon fontos jövőképet adó kérdésről: „A transzformatív osztálypolitikának szüksége van a kapitalizmus után következő, jobb társadalom elképzelésére.” Ez valójában újra kinyitja a 90-es évek vitáját a szociáldemokrácia kapitalizmushoz való hozzáállásáról.