Brüsszel végzete: magányos törpe az óriások között | Mindig péntek

Az idei év legnagyobb horderejű változása, amely a nyugati világon belül bekövetkezett, az volt, hogy civilizációnk elkezdett kétpólusúvá válni. Az új amerikai elnök tavalyi megválasztása óta azt láthatjuk, hogy a Trump-adminisztráció saját külpolitikával rendelkezik, amely az USA nemzeti érdekeit szolgálja s nem folytatja a Biden-korszak globalista programját. Az amerikai politikában átrendeződés figyelhető meg az óceánpartmenti internacionalizmus és az Amerika középső részét jellemző kontinentális, izolacionalista politika között. Az USA persze nem mond le nemzetközi kötelezettségeiről, de ezek korlátozottak s mindig saját nemzeti érdekeivel magyarázza őket, nem valamilyen nemzetközi okkal. Az Európai Unió elitje ehhez képest teljes erővel folytatja azt a politikát, amit a Biden-adminsztrációval tandemben mozgó első von der Leyen-bizottság alatt kezdett el: európai föderalizmus, háborús készülődés, eladósodás, migráció. Az egypólusú kísérlet tehát kudarcba fulladt, beléptünk a többpólusú világrend előszobájába, és jelenleg a nagyhatalmak korának átmeneti szakaszát éljük. Ebben a helyzetben az egyes, kisebb-nagyobb szereplők saját államuk, területiségük és civilizációjuk megerősítésére törekednek, amely nem csak kulturális, hanem versenyképességi kérdés is. Ebbe a versenybe a kétkomponensű nyugati civilizációnak csak az amerikai fele szállt be, az Európai Unió sajnos folytatja a globalista projektet. Ezért lett az EU magányos törpe a feltörekvő óriások között.