Ellenben #8 – Kritikai podcast Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen 2. című verses meseregényéről

Ellenben című kritikai podcastunk nyolcadik adását a Három Hollóban közönség előtt rögzítettük és Buday Bálint, Fülöp Barnabás, Gregor Lilla és Modor Bálint beszélgetett Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen 2. című verses meseregényéről. Hallgassák meg a beszélgetést! Az Ellenben Három Hollóból jelentkező adásában is az olvasmányélmény felől közelítettünk a vizsgálatunk tárgyául választott könyvhöz, Varró Dániel húsz évvel az első rész után megírt Túl a Maszat-hegyen 2. című verses meseregényéhez. Buday Bálint katartikusnak ítélte a két versesregényt. Fülöp Barnabás ellenben arról vallott, hogy amennyire rajongásig tudta szeretni az első Maszat-hegyet, addig a második részt kifejezetten izzadságszagú utánlövésként értékelte. Modor Bálint, akinek annak idején kimaradt az első rész, mert akkoriban a kamaszos komolyság szűrőjén nem ment át a Varró Dániel-jelenség. De most, hogy már megérett Varró költészetére, lenyűgözte a virtuozitása és ezt a második részt nem találja poétikailag lényegesen különbözőnek az első felvonástól, de a folytatáshoz mérten nagyobb vágatlanabb, gazdagabb verziónak látta, amely részben magán viseli a művészeti ipar második részében megszokott elemeit, el is játszik ezekkel, ki is forgatja őket. Szerinte Fülöp Barnabás felvetése majd csak a Maszat-hegy negyedik részénél lesz releváns, de most nagyon várja a lezárásban belengetett harmadik részt. Gregor Lilla, bár ő maga is lelkesedett olvasás közben a költői mesterségbeli tudás iránt, de nem tudott elmenni a női alakok ábrázolásának problémái mellett, kezdve a túlhajszolt anyával, akit csak azért felvernek, hogy múzsaként beindítsa a költőnkben az ihletet, folytatva a sort a „céda” eposzi jelzőt igazságtalanul megkapó egyik mellékszereplővel. Éppen ezért kérdéses volt számára, hogy olvasná-e ezt a könyvet a gyerekének. Buday Bálint védelmébe vette a Varró-család ábrázolását és ezen belül a nőábrázolásokat is. Amellett érvelt, hogy éppen az teszi különlegessé Varró munkásságát, hogy az apaszerep nehézségeit és szépségeit nagyon pontosan tudja artikulálni. A közönségből is érkeztek hozzászólások. Elsőként Szamosvári Bence a nőábrázoláshoz szólt hozzá, másodikként Merényi Ágnes pedig arról beszélt, hogy neki tévútnak tűnik számonkérni a politikát egy olyan könyvön, amely ennyire csak és kizárólag a saját virtuozitása körül forog. A beszélgetés meghallgatható a Spotifyon és a Google Podcasts felületén is.