Erdős Renéetől Kafka Margitig: Akiket szörnyetegnek neveztek, mert szabadon akartak élni

1907-ben egy parlamenti felszólalásban »női szörnyetegeknek« nevezték azokat a nőket, akik felsőoktatásba vágytak. De vajon mennyit változott a világ azóta? Konyarcsik Bori, a Hosszúlépés alapítója új könyvében hét századfordulós magyar alkotónő – köztük Kafka Margit és Erdős Renée – sorsát tárja fel. Beszélgetés arról, hogyan cseréltük a fűzőt botoxra, és miért volt forradalmi tett a saját szoba a 20. század elején.A Jelen podcastban Kormos Lili és Konyarcsik Bori nemcsak a századelő Budapestjének kulisszái mögé néz be, hanem a szobrok és utcanevek mögött rejtőző, hús-vér nők küzdelmeit is elemzi. A beszélgetés feltárja, hogyan bélyegezte meg a korabeli társadalom a tanulni és alkotni vágyó nőket, akikre Kmeti Károly egyetemi tanár még a nemzetvesztés rémeként tekintett.De nemcsak a múltról van szó: a beszélgetés kritikus párhuzamot von a századfordulós fűzőviselés és a mai „méltóságteljes öregedés” elvárásai között. Van-e különbség a 20. század eleji „jó-jó, de…” mentalitás és a mai üvegplafon között?