Jelen Podcast

A választás éjszakáján nemcsak a Fidesz hatalmi gépezete, hanem a holdudvar valóságérzékelése is összeomlott. Miközben a NER eddigi hűséges kiszolgálói – Ferencz Orsolyától Deák Dánielig – hirtelen felfedezik magukban a belső ellenállót, a leendő vezetésnek sorsdöntő lépéseket kell tennie. A Jelenleg legújabb adásában Tóth Ákos Vető Balázs politológussal elemezi a Tisza Párt első, szimbolikus és pragmatikus döntéseit.Miért maradhat a helyén Varga Mihály a jegybank élén, és miért jelentheti ez a gazdasági stabilizáció kulcsát? És ezzel szemben miért elkerülhetetlen Sulyok Tamás köztársasági elnök távozása? A műsorban megvitatjuk, hol húzódik a határ az országépítő megbékélés és a jogállami elszámoltatás között. Kibeszéljük, elér-e az igazságszolgáltatás keze Hatvanpusztáig, és lehetséges-e valódi rendszerváltás anélkül, hogy a fideszes képviselők mentelmi joga mögé bújnának a felelősök.📌 A videó tartalmából:00:00 Magyar Péter a közmédiában: Így omlott össze a propaganda fala két nap alatt.03:13 A hirtelen megvilágosodott fideszesek morális dilemmája: Leüljünk-e egy asztalhoz azokkal, akik eddig a NER-t szolgálták?10:30 A holdudvar sokkja: Amikor G. Fodor Gábor arcáról lehervad a mosoly a választás éjszakáján.18:27 Elszámoltatás komolyan: Mi lesz Tiborcz Istvánnal, Hatvanpusztával és a kormánypárti politikusok büntetőügyeivel?29:34 Közjogi méltóságok távozása: Miért kell Sulyok Tamásnak lemondania, és ki jöhet helyette? (L. Ritók Nóra, Romsics Ignác, Pálinkás József?)34:32 A Varga Mihály-dilemma: Miért nem váltják le a NER egyik legrégebbi kulcsfiguráját?39:47 Kiürített államkassza és a befagyasztott EU-s milliárdok sorsa: A Tisza Párt brüsszeli stratégiája.🗣️ Beszélgetőtársak:Tóth Ákos, a Jelen főmunkatársaVető Balázs, politológus, szociológus, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója

Hogyan omlott össze a Fidesz rendszere április 12-én, és miért maradt vak a hatalom a saját bukására?Lakner Zoltán és Kéri László negyedéves rendes beszélgetésén a Tisza-párt kétharmados győzelmének anatómiáját tárják fel. Ebben az adásban nem a felszíni pletykákról, hanem a társadalom mélyén végbement tektonikus mozgásokról van szó. Kéri László szerint a Fidesz alól egyszerűen elfogyott a társadalmi bázis, és csak a puszta hierarchia, a médiafölény és a riogatás maradt .A videóból kiderül:- A március 15-i „lejátszás”: Miért volt ez a nap a választás valódi főpróbája, ahol eldőlt a két tömeg mérete és minősége? - Fáziskésésben a Karmelita: Miért csak az utolsó 24 órában próbálták felpörgetni a kampányt, és hogyan vesztettek el értékes napokat a propaganda fogságában? - A Tisza-szigetek titka: Hogyan vált a karitatív tűzifagyűjtés és a helyi szolidaritás valódi politikai erővé, amit a pesti elit sem értett? - Orbán Viktor csapdája: Miért képtelen a bukott hatalom az önkritikára, és miért menekül a revansvágyba a tények elismerése helyett? - Hirtelen ébredő elemzők: Szarkasztikus körkép azokról a szakértőkről, akik 16 évig nem látták az inflációt, de a meg sem alakult kormányon már számon kérik .Kéri László elemzése rávilágít: míg a kormányzati média „ukrán ügynöközött”, a Tisza-szigetek elvégezték a vidék politikai egyenjogúsítását.Iratkozz fel a Jelen csatornájára, és támogasd a független, tényalapú újságírást!

Milyen korszakát éli most az Orbán-rendszer, és mi lesz a miniszterelnök legsúlyosabb történelmi öröksége? Tóth Ákos Lakner Zoltánnal, a Jelen főszerkesztőjével beszélgetett a Jelen és a Partizán közös kiadásában megjelent, Félmúlt portrék című új kötet apropóján.Az elemzés rávilágít: az Orbán-rezsim 2022 óta a megnyúlt agónia szakaszába lépett, ahol a rendszer gazdasági és morális alapjai egyaránt recsegnek. Orbán Viktor beszédeiből mára eltűnt a nemzetnek szóló jövőkép; a politikai tét kimerül annyiban, hogy ő maga maradjon a miniszterelnök. A miniszterelnök valódi, különleges képessége nem az országépítésben, hanem a pusztító megosztásban rejlik – ahogy Lakner fogalmaz: ha bemegy egy húszfős terembe, úgy jön ki onnan, hogy az a húsz ember azonnal egymásnak esik.A beszélgetés során szóba kerül továbbá:- Miért jelent hatalmas kockázatot az országra nézve Orbán és Gyurcsány "halálpárosának" évtizedes szembenállása? - Mi a szerepe Angela Merkel "jóváhagyó félrenézésének" a magyar autokrácia kiépülésében? - Hogyan élednek újra a történelmi traumák, és miként hosszabbította meg az Orbán-rendszer a magyar társadalom "hideg polgárháborúját"? - Van-e esély arra, hogy a társadalom végre visszavegye az irányítást a politikai elittől? 📚 Értsd meg a jelent a félmúlt megismerésével! Lakner Zoltán új könyve és a Kijutunk című kiadványok megrendelhetők (akár csomagban is) a Jelen webshopjában: https://jelen.media/alakulhatott-volna-jol-is/Kövess minket a további tartalmakért, és iratkozz fel a csatornára!

16 év telt el azóta, hogy a NER és a korrupció fogalma összefonódott, de vajon elérkeztünk a rendszer végjátékához? A Jelenleg legújabb adásában Tóth Ákos és Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója járja körül a magyar politika és gazdaság legégetőbb kérdéseit. A beszélgetés során nemcsak azt elemezzük, hogy miért foszlott szét a korrupcióval szembeni társadalmi apátia, hanem azt is, hogy egy esetleges hatalomváltás képes-e valódi rendszerváltássá érni. A beszélgetés főbb csomópontjai:- A kenyér ára és a korrupció: Miért kezdte el zavarni az embereket a lopás most, hogy a reálbérek növekedése megállt, és Magyarország az EU legszegényebb tagjává vált? - Magyar Péter-jelenség: Hogyan vált a Tisza Párt a rendszer valós kihívójává, és miért más ez a politikai konstelláció, mint a korábbiak? - Vagyonvisszaszerzés és elszámoltatás: Mit lehet kezdeni a „lepapírozott” lopásokkal, a magántőkealapokkal és a 35 évre kiosztott koncessziókkal? - Mélyállam és a kétharmad hiánya: Lehet-e rendszert váltani feles többséggel egy olyan országban, ahol a gazdaság harmada NER-es szereplők kezében van? - Az EU és a jogállamiság: Miért késett el Brüsszel, és mi vár ránk, ha nem sikerül visszakormányozni az országot az európai fősodorba? „A király meztelen” – fogalmaz Martin József Péter, rámutatva, hogy a lojalitásra és központosításra épített autokrata modell gazdasági zsákutcába jutott. De vajon van-e visszaút a függőség kultúrájából egy demokratikus piacgazdaság felé? Tarts velünk az elemzésben!

Kijutunk-e abból az oktatási rendszerből, ami igazságtalan, szelektív és rossz minőségű oktatást biztosít a tanulóknak? Az Újratervezés podcast harmadik részében Ónody-Molnár Dóra és Radó Péter oktatáskutató az oktatás minőségének kérdését járja körbe.Sokat elárul a jelenlegi kormányzat hozzáállásáról, hogy az oktatási törvényből szinte teljesen kigyomlálták a „minőség” szót: míg a 2010 előtti utolsó állapotában 52-szer szerepelt a jogszabályban, a 2011-es törvényben ez a szám drasztikusan lecsökkent. Ez jól mutatja az állami szerepzavart, hiszen a hatalom ma már kizárólag a központilag rögzített elvárásoknak való megfelelést tekinti minőségnek. Radó Péter kíméletlenül elemzi, hogyan tette tönkre a rendőrminiszteri tempó az iskolai visszajelzéseket. A 2001-ben indult, eredetileg az iskolák fejlesztését szolgáló kompetenciaméréseket Pintér Sándor 2022 után egyfajta büntető teljesítménymenedzsment eszközként kezdte el használni, amit még a pedagógusok egyéni értékelésével is összekapcsoltak – ami szakmailag totálisan nonszensz. A magyar iskola mára egy fekete doboz lett: sem a szülők, sem a diákok, de még a pedagógusok sem kapnak valódi visszajelzést arról, hogy mennyire jó az, amit csinálnak. Adásunkból kiderül, miért szoronganak a diákok a magolásra kondicionált rendszerben , és miért az intézményi autonómia, valamint a szakmai elszámoltathatóság kombinációja az egyetlen kiút a jelenlegi bürokratikus mocsárból. 📌 TARTALOMJEGYZÉK / IDŐKÓDOK:02:44 - Eltűnt a "minőség" szó a törvényből: mit árul el ez a kormányzatról? 05:22 - Mi is a minőség, és kinek az elvárásait kell kiszolgálnia az iskolának? 09:47 - Szülői igények vs. állami diktátum: az iskolai autonómia jelentősége 17:14 - A munkaerőpiac nyomása: mik az irreális gazdasági elvárások? 23:33 - A kompetenciamérés eredeti, fejlesztő célja 2010 előtt 27:20 - Pintér Sándor rendőrminiszteri tempója: büntetőeszköz lett a mérésből 31:46 - Fekete dobozzá vált a magyar iskola: senki sem tudja, mi folyik bent valójában 35:52 - "12 év kuka" - Tényleg csak szorongást és felesleges magolást ad az iskola? 44:11 - A megoldás kulcsa: intézményi autonómia és szakmai elszámoltathatóság 51:08 - Lefojtott gazdaság, lefojtott oktatás: az állami beavatkozások ára 📖 AJÁNLÓ:Támogasd munkánkat a jelen.media oldalon, és rendeld meg a "Kijutunk?" című bookazint, amely a 2022 és 2025 közötti belpolitikai folyamatokat elemzi!

Miért érezzük úgy, hogy a magyar társadalom lassan egy évszázada egy folyamatos, hol fellángoló, hol befagyasztott polgárháborúban él? A Jelen podcastjában Lakner Zoltán és Kormos Lili vendége Hatos Pál történész, akinek legújabb, Hidegpolgárháború című kötete a Horthy-korszak kezdeteit és az 1918 utáni széthullott ország mindennapjait dolgozza fel.Ez az adás nem egy poros történelemóra. A beszélgetés kíméletlen pontossággal mutatja be, hogy a politikai emancipáció és a társadalmi integráció 1848 óta tartó kudarca hogyan ágyazott meg a mai napig velünk élő kasztosodásnak. Bár a mindenkori elit előszeretettel hivatkozik a nemzeti egységre, a tények azt mutatják, hogy a „belső ellenség” megkonstruálása mindig is jövedelmező hatalmi eszköz volt. Hatos Pál rávilágít: az 1920-as évek cinikus, sokszor felülről, titkos hálózatok által szított antiszemitizmusa sem egy természetes népi indulat volt, hanem a politikai és gazdasági térfoglalás eszköze.Tarts velünk, és ismerd meg a történelmi párhuzamokat! Főbb témáink:- Mítosz és valóság: Fehér terror, orgoványi erdő és a háttérállam – hogyan csináltak pénzt és hatalmat a gyűlöletből? - Társadalmi mobilitás helyett kasztrendszer: Miért maradt közömbös a magyar társadalom többsége a nagy sorsfordító időkben, és miért érezzük ennek hatását ma is az iskolarendszerben? - Karinthy és a Barabás-effektus: Miért dönt a tömeg újra és újra irracionálisan, a saját érdekeivel szöges ellentétben? - Evolúciós drive: Vajon a mai, végletesen polarizált szekértábor-logika nem más, mint a magyar polgár túlélési stratégiája egy kiszámíthatatlan világban? A történelem nem tanítómesterünk, és nem ad kész recepteket a mára. De ha megértjük, hogyan zúzták be azt a bizonyos történelmi kirakatot, talán kevésbé dőlünk be a mai politikai szimulációknak.+4📚 Ne felejtsd el elolvasni a Jelen legújabb, Kijutunk? című bookazinját, amelyben az elmúlt négy év magyarországi politikai változásait elemezzük a "depressziótól a reményig"! Megrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/

Lezárult a második világháború, a nagyhatalmak megegyeztek, ha úgy tetszik, az egész világ sorsáról. Jóformán azonban ki sem hűltek a fegyverek, háború tört ki Koreában, jött a kubai rakétaválság, a vietnámi háború, az öbölháború, a délszláv háború, folyamatos feszültség a Közel-Keleten.Hogy alakultak ki a második világháborút követő erővonalak? Milyen sikeres és kevésbé sikeres akciók jellemezték a Pax Americana korszakát? Mit csinált eközben Kína és Oroszország, hogy jutottunk el Jelcin külpolitikájától Ukrajana 2022-es megtámadásáig? Többek között ezeket az eseményeket tárgyalja legújabb könyve első felében Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár. Miközben a Hannibal ante portas a világpolitika eseményein keresztül próbál keretet adni napjaink értelmezéshez, a könyv második fele, Hírünk a világban címmel négy jelentős külföldi lap tizenötévnyi anyagát viszgálva mutatja be az Orbán-kormány és ezáltal Magyarország megítélését.A Jelennek adott interjújában Romsics Ignácot a sajtó szerepéről, a világháború lezárásában kódolt további konfliktusokról kérdeztük, továbbá arról is, hogy a megváltozott világunkban másképp kell-e közelítenie vizsgálata tárgyához egy történésznek.

A Fidesz közzétette országos listáját, amely többet árul el a kormánypárt belső állapotáról és kampánystratégiájáról, mint bármilyen hivatalos közlemény. Valódi generációváltás zajlik, vagy csupán a technokrata „háttéremberek” szorulnak ki a biztos befutó helyekről? A Jelenleg adásban Tóth Ákos és Vető Balázs politológus (Forrástársadalom Kutatóintézet) járják körül a legégetőbb kérdéseket:- Menekülés a listára: Miért maradtak le a biztos helyekről az egyéni jelöltek, és miért tűnik úgy, hogy a pártvezetés már a választási vereség utáni parlamenti túlélésre készül? - A Navracsics-dilemma: Mit jelent a miniszter beismerése a TISZA Párt 10-12 százalékos vezetéséről, és hogyan illeszkedik ez a brit konzervatívoktól eltanult „káosz-stratégiába”? - AI-háború és félelemkeltés: Hol van a határa a kampányretorikának, amikor már kivégzéseket imitáló videók jelennek meg a kormánypárti kommunikációban? - Stratégiai csapdák: Hogyan válhatott az orosz olajfüggőség és az Ukrajnával szembeni keménykedés a Fidesz utolsó kampányfegyverévé? Iratkozz fel csatornánkra, és támogasd a független újságírást!Vásárold meg legújabb bookazine-unkat, amiben részletesen elemezzük, hogy hogyan jutottunk el a 2022-es depressziótól oda, hogy reális esélye van a kormányváltásnak! Megrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/

„Valahogy az alagút végéhez eljutunk majd a végére” – mondja Krekó Péter a beszélgetés elején, de a kérdés az: mi vár ott ránk? Fény vagy egy újabb fal?A Jelen Podcast legfrissebb adásában Lakner Zoltán és Krekó Péter, a Political Capital igazgatója nem kevesebbre vállalkozik, mint a magyar politikai valóság „varáztalanítására”. Megkerülhetjük-e az illúziókat, amikor a 2026-os választások tétjéről beszélünk? Egyáltalán: létezik-e még tiszta választás egy olyan rendszerben, amely a bizonytalanságot és a kiszámíthatóság hamis ígéretét használja fegyverként?A beszélgetés főbb csomópontjai:- Hízelgés-diplomácia: Hogyan lavírozik az Orbán-kormány a globális érdekek és a transzatlanti fordulat árnyékában?- Értékelvű realizmus: Miért nem elég a puszta technokrata megközelítés a demokrácia védelmében?- A bizonytalanság ára: Miért kellene újratanulnunk a demokratikus bizonytalanság tűrését a „bebetonozott” stabilitás helyett?Ez a beszélgetés nem politikai jóslat, hanem mélyelemzés azoknak, akik a felszín alatti összefüggésekre kíváncsiak, és nem érik be a napi pártpolitikai adok-kapokkal.Olvasd el a részleteket arról, hogy hogyan jutottunk el 2022 depressziójától mostanra oda, hogy van remény a kormányváltásra. Rendeld meg a bookazine-t itt: https://jelen.media/kijutunk/Iratkozz fel a Jelen csatornájára, hogy ne maradj le a legújabb elemzésekről!

Kijutunk-e abból a végletekig központosított, igazságtalan és rosszul teljesítő oktatási rendszerből, amelyet a Fidesz az elmúlt másfél évtizedben felépített? Az Újratervezés című ötrészes podcast sorozatunk első epizódjában a legfontosabb alapkétdést tesszük fel: valójában kié az iskola?Bár a kormányzati retorika olykor az egyházi vagy magániskolák autonómiáját hirdeti, a valóság az, hogy az állam mindent bekebelezett és túlszabályozott. A pedagógusok mellé hivatalnokokat állítottak, a tankerületek pedig a központi akarat puszta végrehajtói lettek.Ónody-Molnár Dóra és Radó Péter oktatáskutató nem a múlt sebeiből, hanem a jövő lehetőségeiből indul ki. Megbeszélik, hogyan lehetne felszámolni a jelenlegi káoszt , miként kaphatnák vissza a döntési jogokat a helyi közösségek, az önkormányzatok és a valódi felhatalmazással rendelkező iskolaigazgatók. Tények és szakmai érvek mentén vázolják fel azt is, mi a különbség a 2010 előtti szétaprózódott rendszer és egy egészségesen decentralizált, esélyteremtő modell között.📌 TARTALOMJEGYZÉK:- Kié az iskola? Kisajátítás helyett az állampolgárok közössége - A jelenlegi helyzet: teljes állami túlszabályozás és látszatautonómia - A 2010 előtti rendszer hibája: nem a decentralizáció, hanem a szétaprózódás - A szemfényvesztő tankerületek: kinyújtott kormányzati kar a pedagógusok torkán - Ki garantálja a minőséget, ha nem az állam? - Bábok vagy vezetők? Az iskolaigazgatók és a tantestületek valódi felhatalmazása - Hová tűnik a pénz? A normatív finanszírozás vs. a jelenlegi buta "input" rendszer - Iskolaszerkezet és iskolahálózat: miért kell az egységes állami szabályozás és a helyi döntés? 47:52 - A szakképzés drámája: miért kell azonnal visszaintegrálni a közoktatásba? - Szükség van-e önálló Oktatási Minisztériumra?Keresd a Jelen "Kijutunk?" című bukazinját, amely a 2022 és 2025 közötti belpolitikai eseményeket elemzi, és arra keresi a választ, hogyan jutott el az ellenzéki közvélemény az apátiából a reménykedésig! https://jelen.media/kijutunk/🔔 Ha tetszett a beszélgetés, iratkozz fel a csatornánkra, és támogasd a független újságírást egy szuper lájkkal!

A magyar politika szintet lépett: ahol a tények elvéreznek, ott marad a hergelés és a karaktergyilkosság. Miközben a közvélemény figyelmét Magyar Péter állítólagos szexvideójával és a „karmelitás” titkosszolgálati módszerekkel igyekeznek lekötni, a háttérben egy sokkal súlyosabb, húsbavágó valóság körvonalazódik. Gödön ugyanis kiderült: a Samsung-gyár környezetszennyezése nem csupán elméleti fenyegetés, hanem tízezrek egészségét érintő rendszerszintű mulasztás.A Jelenleg új adásában Galgóczi Eszterrel (Forrás Társadalomkutató Intézet) és Tóth Ákossal (Jelen) járjuk körül a legfrissebb eseményeket:🔹 A magánszféra mint politikai fegyver: Miért vált a lejáratás a kormányzati kommunikáció alapvetésévé, és hogyan reagálnak a választók a szexvideós vádakra egy olyan országban, ahol a „kocsmai stílus” lett az új norma?🔹 A Samsung-gate és a „mérgező” kormányzás: Miért hallgatták el évekig a gödi akkumulátorgyár egészségkárosító hatásait, és miért ér többet a propaganda, mint a lakosság biztonsága?🔹 A jogállam zárójelbe tétele: Beszélünk a legújabb rendeleti kormányzásról is, amely akár bírósági ítéleteket is képes felülírni – legyen szó környezetvédelemről vagy politikai érdekekről.🔹 Választási esélylatolgatás: Hogyan alakítja át az ellenzéki térfelet a Tisza Párt előretörése, és marad-e tere a szakmaiságnak a hergelés zajában?Tartsanak velünk a mélyfúráshoz, mert a felszín alatt dől el az ország sorsa.👉 Iratkozzon fel a Jelen csatornájára, hogy ne maradjon le az elemzéseinkről!👉 Támogassa a független újságírást: https://jelen.media/tamogatas/👉 Olvassa el a kapcsolódó cikkeinket a jelen.media oldalon!

A II. világháború utáni világrend nem csak repedezik – darabjaira hullik. De vajon Donald Trump a romboló, vagy csak a tünete egy már eleve fenntarthatatlan rendszernek? Miközben Európa és a liberális világrend vezetői "véletlen balesetként" tekintenek a változásokra, Peking hideg racionalitással építi a saját jövőjét. A Jelenleg legújabb adásában Krajczár Gyula kína-szakértővel, a Jelen alapítójával járja körbe Tóth Ákos az átrendeződő világpolitika legforróbb pontjait. Amikor a rendszert saját maga rombolja szétA beszélgetésben górcső alá vesszük, miért tévedtek azok, akik szerint Trump első ciklusa után minden visszatért volna a régi kerékvágásba. A világrend nem egységes többé, hanem érdekcsoportok és „kis világrendek” mentén darabolódik fel. Kína: A mosoly mögött kíméletlen háború zajlikBár Kína „nyugodt erőnek” tűnik, a színfalak mögött brutális politikai tisztogatás zajlik. - Miért maradt meg a 7 tagú katonai bizottságból mindössze 2 ember? - Hogyan vált a lojalitás fontosabbá a katonai tekintélynél? - Miért tanulmányozza Peking az Európai Unió döntésképtelenségét és a vétójogok rendszerét? Európa: Dicső múlt, bizonytalan jelenMiközben Mário Draghi a kétsebességes Európáról és a föderáció kényszeréről beszél, a tagállamok egy része még mindig a homokot lapátolja a gépezetbe. Meg tudja-e határozni magát az Unió Kínával és Trumppal szemben, vagy maradunk „dicső múltú kis csapat”, amelynek tagjai egymáshoz dörgölőzve keresik a túlélést? Iratkozz fel csatornánkra, hogy ne maradj le a legfontosabb háttérelemzésekről!

A magyar kormány egy éjszakai rendelettel, a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva lényegében leállította a főváros összes szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perét, szabad utat engedve Budapest számlájának megcsapolásához. Ez a rendkívüli lépés nemcsak a kampány durvulását jelzi, hanem rávilágít a hatalom nyers erőpolitizálására is. Miközben a Városháza kasszáját ürítik, a kormányzati gépezet a felszínen fegyelmezetten zakatol: a DPK-gyűléseken menetrendszerűen érkeznek a kérdések Orbán Viktor biztonságáról, és a „háború-gender-Brüsszel” alkotta politikai Szent Háromság uralja a paneleketDe vajon mi történik a backstage-ben, ahol Rogán Antal helyett már Orbán Balázs kezében van a gyeplő, és miért tűntek el a rutinos, kétharmadokat szállító stratégák a miniszterelnök mellől? A [JELENLEG] adásában Vető Balázs, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója és Tóth Ákos keresi a a választ arra, hogy miért vált a korábban hibátlanul működő kampánygyár hibaérzékennyé, és hogyan ütheti át a falat a TISZA Párt polgári, mégis fideszes logikát alkalmazó fellépéseA főbb témák:- Veszélyhelyzet a kasszában: Miért Ukrajnára hivatkozva veszik el a főváros pénzét? - Lázár János és a „belső tartalékok”: Hogyan mutatja meg a miniszter cigányozós mondata a NER valódi társadalomképét? - Személycserék a hídfőn: Miért szorult háttérbe a korábbi propaganda-gépezet? - A generációs kérdés: Mi történik, ha a korábban inaktív fiatalok mégis elmennek szavazni? - A kockázatkerülő miniszterelnök: Miért nem mer kiállni vitázni Orbán Viktor a 2006-os fiaskó óta?

Kijutunk? Ez a nagy kérdés feszül a Jelen legújabb kiadványának címlapján. A 2026-os választások közeledtével ugyanis nem csupán politikai ciklusokról, hanem alapvető jövőképekről döntünk: maradunk a betonsilók és az olcsó munkaerő „bozótosában”, vagy visszakapaszkodunk a tudásalapú Európába?A [JELENLEG] új adásban Tóth Ákos és Bod Péter Ákos közgazdász, volt ipari miniszter és jegybankelnök segít eligazodni a magyar gazdaság sűrűjében. Miért irracionális az orosz energiafüggőség fenntartása? Miért veszélyes játék a transzparencia nélküli keleti nyitás? És miért nem a "rövid utat" ígérő politikusok fogják kivezetni az országot az erdőből?A beszélgetés főbb témái:- Bozótos vagy alagút? Miért tévedés a magyar gazdaságpolitika „rövid útja”?- Rezsicsökkentés és valóság: Hogyan vált egy politikai termék gazdasági versenyhátránnyá?- Európa vagy zárvány? 2027 végéig le kell válnunk az orosz energiáról – de készen állunk rá?- A tudásalapú kiút: Miért több a „munka”, mint az operátori lőállás egy akkumulátorgyárban?Iratkozz fel a Jelen csatornájára, hogy ne maradj le az elemzéseinkről!Támogasd a független újságírást, és olvasd a Jelen új kiadványát: https://jelen.media/kijutunk/

Április 12-én kiderül, véget ér-e a 16 éves Orbán-rendszer, vagy a Fidesz újabb négy évre bebetonozza a hatalmát. Bár a független közvélemény-kutatások történelmi, 10-12 százalékos TISZA-előnyt mérnek, a kormánypárti politikusok és a miniszterelnök metakommunikációja mégis megingathatatlan magabiztosságról árulkodik. De vajon mit látnak ők, amit a kutatók nem?A Connect Europe és a Jelen podcastjában Szabó Andrea politológus, szociológus és Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője elemzi az áprilisi választás legfontosabb sarokpontjait.A szakértők Dóra bemutatják a Fideszre optimalizált választási rendszert, amelynek köszönhetően a kormánypárt akár egy listás vereség esetén is megtarthatja a parlamenti többségét. Beszélünk a kis pártok – a DK, a Kutyapárt és a Mi Hazánk – sorsdöntő felelősségéről, valamint arról a szomorú valóságról, hogyan dönti el a választást a kistelepüléseken zajló szavazatvásárlás és a kiszolgáltatottság.📌 A beszélgetés főbb pontjai:– Miért ennyire magabiztos a Fidesz, ha vezet a TISZA?– A kutatások paradoxona: Valakinek tévednie kell– A Fideszre szabott rendszer: Így lehet veszíteni győztesként– Kispártok a halálzónában: Induljon a DK vagy a Kutyapárt?– Mi Hazánk: Fidesz-szatellit vagy ellenzéki menedék?– Szavazatvásárlás és zsarolás: A társadalom legmélyebb rétegei– A választás fekete lova: Kinek kedvez a magas részvétel?– A DK harca a túlélésért és a Medián-vita📚 Támogassa a független, tényalapú újságírást! Vásárolja meg a Kijutunk című kötetet a jelen.media oldalon! A könyv azt a drámai utat mutatja be, hogyan jutott el a 2022-es választás utáni apátiából az ellenzéki közvélemény a reményig.

Kezdetben volt egy olcsó, kínai utcai étel. Hogyan lett ebből a Michelin-csillagos éttermek menüjén trónoló, globális gasztronómiai intézmény, és egy egész kultúra megszállottságának tárgya?A magyar köztudatban a rámen gyakran csak egy "trendi japán húslevesként" él, amelybe egzotikus feltéteket pakolnak. Kárai Dávid gasztroújságíró és szakácskönyvszerző segítségével azonban mélyebbre ásunk, és lebontjuk a kulináris sztereotípiákat. Kormos Lili vendégével megvizsgálja a kodawari jelenségét – azt a végletekig vitt, már-már abszurd japán elköteleződést, amely a tökéletes étel megalkotására törekszik.A Jelen Podcast adásában körbejárjuk a szigorú tradíciók és a kreatív szabadság közötti ellentmondásokat: megtudjuk, miért határozza meg a ráment valójában a lúgos tészta, beszélünk a pénzügyi realitásokról és a panelkonyhák korlátairól, és kiderül az is, miért vallunk rendre kudarcot a világ legegyszerűbbnek hitt feladatával, a tojásfőzéssel.Tartalomjegyzék – A rámen rétegei:– A definíció: Miért a tészta (és a lúg) teszi rámenné a ráment?– Kínai gyökerek és az 1958-as instant forradalom– Kodawari: A tökéletességre való megszállott törekvés intézménye– Tévhit-oszlatás: A rámen nem húsleves (párhuzam a töltött káposztával)– Vadasrámen és korhelyleves: A kulináris határok feszegetése– A rámentál anatómiája: Taré, alaplé, feltétek és a kulcsfontosságú zsiradék– A tökéletes tojás: Miért nehéz felülírni a konyhai rutinokat?

Telepfelszámolás helyett gettóbővítés, integráció helyett szegregált iskolák. Bár az Európai Unió célja a felzárkóztatás lenne, a gyakorlatban sokszor éppen a brüsszeli milliárdokból betonozzák be a nyomort Magyarországon. Egy friss kutatás szerint hazánkban 88 milliárd forintnyi projekt mélyítette tovább a problémákat ahelyett, hogy megoldotta volna azokat.Ebben az adásban Ónody-Molnár Dóra vendégei Muhi Erika ügyvéd (Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédőiroda) és Glonczi László, a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke.A beszélgetés fókuszában a nyíregyházi Huszár telep botránya áll, amely „állatorvosi lóként” mutatja be a rendszert: az önkormányzat uniós forrásból költöztette a felszámolt telepek lakóit egy még nagyobb szegregátumba. Ez volt azonban az egyetlen olyan ügy Európában, ahol civil nyomásra az Európai Bizottság végül visszavonta a támogatást.Miről lesz szó a videóban?- 88 milliárd a kukában: Hogyan finanszírozza az EU akaratlanul is a magyar szegregációt? - A nyíregyházi modell: Hogyan épült uniós pénzből „cigányrezervátum” a Huszár telepen? - Aggályos lakhatási program: Miért kérhet a piaci ár többszörösét kitevő lakbért a szegényektől a Máltai Szeretetszolgálat, és miért problémásak a megvásárolt ingatlanok? - Kitiltott szegények: Hogyan akadályozzák meg „önazonossági rendeletekkel” a falvak a szegények beköltözését? - Brüsszel vaksága: Miért elégszik meg az Unió a „színes-szagos” papírokkal a valóság ellenőrzése helyett? Támogasd a Jelen munkáját! Ha fontosnak tartod a tényfeltáró újságírást és a hatalom elszámoltatását, kérjük, iratkozz fel a csatornánkra és nyomj egy lájkot! 👍 📖 Ajánljuk figyelmedbe: Megjelent a Kijutunk? című bookazine-unk, amely a belpolitikai helyzetet elemzi. Rendeld meg a Jelen oldalán.

20 év után először nem a Fidesz irányítja a politikai folyamatokat a kampány finisében, hanem kényszerpályán mozogva reagál. Három hónappal a választás előtt Vető Balázs, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója és Tóth Ákos elemzi a kialakult helyzetet.A JELENLEG új adásában a felszín alá nézünk: mi történt a Fidesz belső rendszerével Simicska Lajos távozása óta?. Hogyan vezetett a belső kontraszelekció és a kontroll nélküli "luxizás" oda, hogy a rendszer hatékonysága megbicsaklott?A videóból kiderül, miért veszélyes a Fideszre a 70% feletti részvétel , és miért cserélnek le pánikszerűen olyan beágyazott jelölteket is, mint Kontrát Károly. Elemzés a "reagáló üzemmódról", a világháborús riogatásról és arról, mire készülhet a hatalom, ha áprilisban elveszíti a választást.Főbb témák az adásban: – Kormányváltás vs. kormány marad? Az esélyek latolgatása – A számok nyelven: hibahatáron valamivel túl a Tisza, de a trendek dönthetnek– A 70%-os részvétel csapdája: kik azok, akik 30 éve nem szavaztak?– A Simicska-kontroll vége: így falta fel a rendszert a kontraszelekció– A „luxizás” átka: amikor már Mészáros Lőrincet sem lehet elrejteni– Pánik a választókerületekben: miért cserélik le a jelölteket az utolsó pillanatban?– Trump és a világháború: Orbán Viktor utolsó aduászai – Reagáló üzemmód: miért a Tisza diktálja a tempót? – Forgatókönyvek: békés átadás vagy újabb hídfoglalás? 📰 Rendeld meg a Kijutunk című kiadványunkat! https://jelen.media/kijutunk/Támogasd a munkánkat! https://jelen.media/tamogatas/

Ebben a Jelen Podcast adásban Kormos Lili egy olyan témát jár körbe vendégeivel, amely évezredek óta kísérti az emberiséget, és amelyben a történelem nagyjai éppúgy osztoznak velünk, mint a hétköznapok hősei. Nem kevesebbre vállalkoznak, mint a „katzenjammerológia” kultúrtörténeti mélyfúrására.Ha van kérdés, ami talán az élet értelménél esetleg az örök fiatalság titkánál is jobban foglalkoztatja az embereket, akkor az a másnaposság tuti biztos, minden körülmények között működő ellenszerének megtalálása.Ahogy Cserna-Szabó András és Darida Benedek immár Giganagy macskajaj könyvvé nőtt katzenjammerológiai alapműve is tisztázza, megoldás annyi van, ahány másnapos a földön, de egyik sem egyetemes, sőt, egynémely eljárás kipróbálásától kifejezetten eltiltják az olvasóikat.Na, de hogy találkozik a zákányos reggelekben a bűn és a bűnhődés? Mióta van a másnaposságnak szakirodalma? Hogy találkoznak a Shakespeare drámák a silány olívaolajjal? Lehet-e a szakácskönyvek tartalmából arra következtetni, hogyan éltek az emberek a világtörténelem különböző időszakaiban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Jelen legújabb adásában.Tartsatok velünk, miközben kontextusba helyezzük a fejfájást, és feltárjuk a macskajaj mögött húzódó történelmi és irodalmi összefüggéseket.Fontos figyelmeztetés: Alkoholt csak mértékkel fogyasszunk, nem csak azért, mert a másnaposság kellemetlen, hanem azért is, mert a mértéktelen ivászatnak súlyos következményei vannak, amiket inkább elkerülni, mint orvosolni érdemes.Támogasd a Jelen munkáját! Ha fontosnak tartod a független, tényeken alapuló tájékoztatást és a kritikus elemzéseket, kérjük, támogasd szerkesztőségünket. 👉 https://jelen.media/tamogatas/

Véget ért a türelmi idő? Tóth Ákos vendége a Jelenleg évadnyitó adásában Szabó Tímea országgyűlési képviselővel a 2022 és 2026 közötti ciklus legkritikusabb történéseit tekintette át.A beszélgetés fókuszában a rendszer morális és politikai eróziója áll. Szabó Tímea szerint a Fidesz-propaganda 16 év után elveszítette a hatékonyságát: a megfigyelések, a karaktergyilkosságok és a "dollárbaloldalazás" már nem fedik el a valóságot. A képviselő részletesen beszél arról, hogyan omlik rá a kormányra az elmúlt másfél évtized, és miért érzi úgy, hogy ma már nemcsak kormányváltó, hanem rendszerváltó hangulat is van az országban.De szóba kerül a geopolitikai fenyegetés is: Orbán Viktor, Vlagyimir Putyin és Donald Trump érdekei egy ponton találkoznak – Európa meggyengítésében.A videó legfontosabb témái:– Ki jutunk vagy kijutunk? Az EU-s tagságunk és az Orbán-Putyin-Trump tengely tervei Európával.– "Ráomlik a 16 év a kormányra": Miért nem működik már a rogáni propaganda és a megfélemlítés?.– Fekete autók a ház előtt: A titkosszolgálati megfigyelések és Rogán Antal szerepe.– "A világ barmai egyesülnek": Külföldi beavatkozás veszélye a 2026-os választásokon.– Gyermekvédelem és cinizmus: Hogyan helyeznek vissza bántalmazó igazgatókat a rendszerbe, és miért nem kapnak valódi segítséget a traumatizált gyerekek?.– A Püspöki Kar és a meddőség: Hogyan dönt az egyház félmillió magyar pár sorsáról és a lombikprogramról?.– Esélyek 2026-ban: Együttműködés a Tiszával, a "régi ellenzék" szerepe és a választási csalások kockázata.Iratkozz fel a Jelen csatornájára, és ne maradj le a tényfeltáró elemzéseinkről!📖 Olvasd a Jelent! Támogasd a független újságírást előfizetéseddel, hogy továbbra is elszámoltathassuk a hatalmat: https://jelen.media/

Vége a liberális demokrácia aranykorának, vagy csak egy nehéz időszakon kell „átevickélnünk”? Míg a német és osztrák technokrata elit a régi receptekkel próbálja túlélni a válságokat, a szélsőjobb (AfD, FPÖ) már nemcsak a protestszavazókat gyűjti be, hanem identitást és közösséget kínál a szorongó választóknak.A Jelen Podcast legújabb adásában Lakner Zoltán vendégeivel, Kováts Eszter politológussal és Győri Gábor politikai elemzővel veszi górcső alá 2025 végén a nyugati szomszédainknál zajló drámai átrendeződést. Miért nem működik már a Merkel-korszak „mindent megoldunk okosban” stratégiája? Hogyan vált a politika puszta „szorongásmenedzsmentté”? És miért szavaznak már a nők is tömegesen a korábban férfiasnak tartott radikális jobboldalra?Témák az adásból:- Technokraták vs. Populisták: Miért tehetetlen a bürokratikus német elit (Scholz, Merz) az érzelmekre ható AfD-vel szemben? - A "tűzfal" lebomlása: Meddig tartható fenn a karantén a szélsőjobbal szemben, ha ők válnak a megkerülhetetlen erővé? - Identitás vagy szakpolitika: Miért nem érdekli a választókat, hogy a szélsőjobb gazdasági programja nekik is fájna? - Covid és klíma: Hogyan csatornázta be a járványkezelés és a zöldpolitikával szembeni dühöt az FPÖ és az AfD? - Jövőkép nélkül: Van-e B-terve Európának, vagy csak sodródunk a következő katasztrófa felé?Ha fontos számodra a független, elemző újságírás, támogasd a Jelent, és iratkozz fel a csatornánkra! 👉 https://jelen.media/tamogatas/

"Aki alulra születik, az alul marad, aki felülre születik, az felül marad" – a magyar közoktatás mára egy kasztrendszerré merevedett, ahol a kitörés esélye gyakorlatilag megszűnt. Radó Péter oktatáskutató a Jelen podcastjában kíméletlen látleletet ad arról, hogyan betonozza be a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolarendszer, és miért vetít ez előre egy latin-amerikai szintű összeomlást.A beszélgetésben Ónody-Molnár Dórával elemzi, miért lett csend a pedagógustüntetések után: a béremelés csak elfedte a bajt, vagy az ellenállás fáradt el végleg? Radó rámutat: miközben a kormányzat "izompolitizálást" folytat – fenyeget és utasít, de kormányozni képtelen –, a középosztály kimenekült az állami rendszerből, magára hagyva a leszakadó rétegeket egy latin-amerikai típusú, szegregált modellben.Miközben a világ elhúz mellettünk, a magyar iskola a 21. század kihívásai helyett a nagyszülők múltjára készíti fel a gyerekeket. Van-e még visszaút, vagy tényleg elértük a gödör alját?Témák a beszélgetésben: – A béremelés illúziója: miért hallgattak el a pedagógusok? – A kifulladás anatómiája: meddig lehet "forradalmi lázban" élni? – A Tisza Párt és az oktatás: van-e új politikai remény? – A nagy menekülés: hogyan hagyta cserben a középosztály az állami iskolát – Rendszerváltás az iskolában: az állam és a politika kipaterolása – Kasztrendszer Magyarországon: a mobilitás vége – Múltba néző iskola: miért nem a jövőre készítjük a gyerekeket?– Pazarlás és káosz: az iskolaszerkezet ésszerűtlenségei – "Izomkormányzás": miért csak erőből tudnak politizálni? Támogasd a Jelent! Ha fontos neked a független, tényfeltáró újságírás, és szeretnéd, hogy továbbra is ilyen mélységben foglalkozhassunk a közéletet meghatározó ügyekkel, támogasd munkánkat! 👉 https://jelen.media/tamogatas/

Hogyan lesz egy elismert jogállamiság-kutatóból egyik napról a másikra egy „titkos hálózat” vezéralakja és a haza ellensége? A NER propagandamédiája ezúttal Bárd Petrát pörgette ki, hogy rajta keresztül támadja Magyar Pétert. A vád szerint egy CEU-s háttérhatalom tagjaként áskálódik Magyarország ellen – a valóság azonban az, hogy az érintettek még csak nem is ismerik egymást.A Jelen Podcast adásában Ónody-Molnár Dóra vendégei Bárd Petra jogász és Tóth Balázs ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.Miről lesz szó?- A karaktergyilkosság anatómiája: Hogyan épít fel a sajtó egy teljes álvalóságot, és mit érez az ember, amikor a nyaralása közben szembesül a róla terjesztett gyűlöletkampánnyal? - Stratégia a túlerővel szemben: Miért nem elég, ha „igazad van”? Tóth Balázs beavat minket a sajtóperek kulisszatitkaiba: hogyan kell sakkozni a szűk határidőkkel és kiválasztani a megfelelő célpontot a média-túlerővel szemben.- A jogi győzelem határai: Bár a pereket sorra nyerik, a hazugság gyorsabban terjed, mint a helyreigazítás. Mennyit ér az ítélet, ha a sérelemdíjak összege nem visszatartó erő, és a hatalom sokszor egyszerűen figyelmen kívül hagyja a döntéseket?A gyűlölet ára: Amikor a politikai lejáratás fizikai fenyegetéssé válik – Bárd Petra a névtelen, halálos fenyegetésekről és a rendszer morális rombolásáról is őszintén vall.

Milyen a valóság ott, ahol a Fidesz a szavazatok közel 100%-át kapja? Miért tartanak ki a legszegényebbek egy olyan rendszer mellett, amely magukra hagyta őket?Ónody-Molnár Dóra vendége Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője, aki az elmúlt hónapokban kamerával járta az ország legfideszesebb településeit. A videó nem csupán egy politikai beszámoló, hanem mélyfúrás a magyar vidék valóságába: a propagandától hangos, de reménytől csendes falvakba, ahol a közmunka gyakran nem szociális háló, hanem a politikai lojalitás feudális eszköze.Miről lesz szó az adásban?- A nyomor pszichológiája: Bedő Dávid megrázó élményeiről mesél – köztük arról a tiszaburai férfiról, aki zokogva vallotta be, hogy lehetetlen megélni havi 100 ezer forintból, mégis a rendszer foglya.- Propaganda vs. Valóság: Hogyan épül be a „Karmelitából kiadott” üzenet azoknak a mindennapjaiba, akikhez a valóság hírei nem jutnak el , és miért hiszik el sokan, hogy a Fidesz nélkül összedőlne a világ.- Stratégiai áldozat: Miért döntött úgy a Momentum, hogy nem indul a 2026-os választáson?. Bedő Dávid őszintén beszél a döntés hátteréről, a kormányváltás esélyeiről és arról, miért okozott emberi csalódást Cseh Katalin indulása.Ez a beszélgetés túlmutat a pártpolitikán: arról szól, hogyan lehet lebontani a félelem falait, és van-e út a politikai apátiából a cselekvés felé.Támogasd a Jelen munkáját! Hogy továbbra is feltárhassuk a retorika és a valóság közötti szakadékot, szükségünk van Rád. 👉 Iratkozz fel és támogass minket: jelen.media/tamogatas

Vajon politikai amatőrök gyülekezete vagy a jövő szakértői kormánya formálódik a szemünk előtt? Lakner Zoltán évzáró és jövőbe tekintő vendége Kéri László politológus, akivel a 2025-ös év legfontosabb politikai és társadalmi folyamatait elemezték a Jelen podcastjában.Kéri László szerint, ami most történik, az több puszta ellenzékváltásnál: ez a „40-esek lázadása”. Egy olyan generációé, amely a saját szakmájában – legyen szó oktatásról, egészségügyről vagy versenyszféráról – profi, és megelégelte, hogy a politika hozzá nem értő módon avatkozik be az életébe.A beszélgetés főbb témái:- A Tisza Párt jelöltjei: Miért előny, ha valaki „politikai amatőr”, de a saját területén 15 éves tapasztalata van? - Generációváltás vagy rendszerváltás? Hogyan söpörheti el a technokrata düh az elhasználódott politikai elitet? - A Fidesz „történelmi bűncselekménye”: Kéri László elemzése arról, hogyan tékozolta el a kormány a rendszerváltás óta a legszerencsésebb történelmi konstellációt.- Orbán Viktor pánikreakciója: Miért nem működik már a brüsszelezés és a régi kommunikációs panelek ismételgetése? - Van remény 2026 után? Párhuzamok az 1945 utáni újjáépítéssel – ha akkor sikerült a romokból talpra állni, most miért ne sikerülne? Kéri László kíméletlen diagnózist ad az Orbán-rendszer 16 évéről, amely szerinte mára súlyos legitimációs deficittel küzd, miközben a társadalmi polarizáció és a valóságtól való elszakadás soha nem látott méreteket öltött.

Magyarországon az orbáni gazdaságpolitika hibái felszínre kerültek: áll a gazdaság, hároméves stagnálásban vagyunk, és miközben Orbán Viktor „vén tengeri medveként” pózol a viharos vizeken, a hajó valójában egy sötét alagút felé tart. Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével Tóth Ákos keresi a választ: van-e még remény a kiútra, vagy végleg beleragadunk a 15 éve épülő posványba?Ebben az adásban nemcsak a számokról beszélünk – bár a tény, hogy évente közel 4000 milliárd forintot költünk csak kamattörlesztésre (ami vetekszik az egészségügy teljes költségvetésével), önmagában is dermesztő. Megvizsgáljuk a gyerekvédelmi rendszer rendszerszintű összeomlását, a Szőlő utcai botrány politikai következményeit, és azt is, miért fél a Fidesz januári listát állítani a Tisza Párttal szemben.A videó főbb témái:– Megvan-e még a remény? Szeptembertől decemberig.– Az orbáni pangás három köre: miért nem működnek a régi módszerek? – A tollvonással megváltoztatható elnyomórendszerek: van-e gyors kiút? – Hitelek unokáink terhére: Kína, Amerika és a drága magyar különút.– A Szőlő utcai botrány és a gyerekvédelem politikai csődje.– Miért bizonytalan a Fidesz a saját jelöltjeiben? – Mi a tét? A kontroll visszavétele a saját sorsunk felett

Kormányváltó hangulat van az országban: a biztos szavazók között már két számjegyű, nagyjából 10-12 százalékos előnnyel vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt.Az Iránytű Intézet friss, nagymintás (5000 fős) kutatásából kiderül, hogy a kormánypárt nemcsak a 18-29 éves korosztályt veszítette el drasztikusan, hanem a Tisza olyan bázisokba is betört, amelyek hagyományosan a Fidesz hátországát jelentették: a kistelepülésekre és az idősek körébe. Míg a 30 év alattiaknál a Tisza ötször erősebb a kormánypártnál, addig a falvakban is már hibahatáron belüli a különbség.A Jelen podcast adásában Pék Szabolccsal, az Iránytű Intézet vezető elemzőjével Ónody-Molnár Dóra járja körbe a számok mögötti valóságot:- A generációs szakadék: Hogyan vált a 30 év alattiak 60 százalékának egyértelmű választásává a Tisza, miközben a Fidesz támogatottsága ebben a körben alig éri el a 12 százalékot? - Vége a vidéki dominanciának? Miért nem működik már a kistelepüléseken a korábban betonbiztos fideszes recept, és hogyan tudott a Tisza 32 százalékra feljönni a falvakban?- Politikai öngólok: Mennyit ártott a kormánypártnak a „poloska-stratégia”, Lázár János „szlovákozása”, vagy a határon túli magyarokba való belerúgás? - A gravitációs mező: Mi maradt a régi ellenzéki pártokból? Miért áll 0 és 1 százalékon a DK a fiatalok és a harmincasok körében? Az adásban elemezzük a pártok tartalékait, a választókerületi esélyeket és azt a 15 százaléknyi bizonytalan szavazót, aki bár biztos elmenne választani, még nem tudja (vagy nem mondja meg), kire voksolna.

Miközben a kormány évek óta a családpolitikát sulykolja a nők legfőbb érdekeként, a valóság ennél sokkal kijózanítóbb. A Magyar Nők Szövetsége és a Forrás Társadalomkutató Intézet friss felmérése rávilágít a férfiak dominálta politika és a magyar nők valósága közötti szakadékra: a nők nem a kormányzati propagandától várják a megváltást, hanem a mindennapi létbizonytalanság, az alacsony bérek és az összeomló egészségügy szorításában élnek.Tóth Ákos vendégeivel, Alföldi Andreával (Magyar Nők Szövetsége) és Galgóczi Eszterrel (Forrás Társadalomkutató Intézet) azt elemzi, miért bukott el a Fidesz nőpolitikája, és miért bizonyultak Novák Katalinék egyszerű pártkatonáknak a nők valódi képviselete helyett.🔍 Témáink a videóban:- Párhuzamos valóságok: A férfiak (és a politikusok) szerint a "családpolitika" a nők legfontosabb ügye, miközben a nőket az erőszak elleni fellépés és a megélhetés aggasztja leginkább.- Egészségügyi katasztrófa: A nők 52%-át súlyosan érinti az ellátáshoz való hozzáférés hiánya – a férfiaknak erről fogalmuk sincs.- A "családbarát" kormányzás hazugsága: Miért nem demográfiai program, hanem a felső-középosztálynak szóló pénzosztás a Fidesz családpolitikája?.- Hol vannak a nők? Miért támogatnák a férfiak nagyobb arányban a női miniszterelnököt, mint maguk a nők?.- Varga Judit és az Isztambuli Egyezmény: Így lett "hiszti" a nők védelméből a kormányzati kommunikációban.A beszélgetés rávilágít: Magyarországon nemcsak női politikusokból van hiány, hanem olyan politikából is, amely nem ablakpucolásnak vagy süteménysütésnek tekinti a női létet.

A kormány folyamatosan átírja a saját költségvetését, de közben bírsággal fenyegeti azokat az önkormányzatokat, amelyek a legkisebbet tévedik a tervezésben. Abszurd? Az. De a helyzet ennél súlyosabb: mára az állam nettó befizetővé tett sok települést, és a kivéreztetés elérte azt a szintet, ahol már a politikai lojalitás sem kifizetődő.A 13. kerület az Alkotmánybírósághoz fordult, de vajon van-e még értelme a jognak egy kézi vezérlésű rendszerben? Tóth Ákos vendége Kákai László szociológus, politológus, a Pécsi Tudomány Egyetem professzora, akivel a magyar önkormányzatiság helyzetét elemeztük végig.A rendszer elérkezett a végjátékhoz. A pénz elfogyott, az uniós források elapadtak, és a „fogd be a szád, és kapsz pénzt” alku már a fideszes polgármesterek számára sem feltétlenül működik. A vidéki településeken az alapvető szolgáltatások (víz, szemét, infrastruktúra) omladoznak, a helyi vezetők pedig kezdik belátni: a kormányra való utaltság már nem garancia a fejlődésre, csak a túlélésre.A beszélgetés tartalmából:- A kapanyél is elsül: Miért érdemes perelni a kormányt, még ha az AB nem is tűnik függetlennek? - Lopakodó centralizációból nyílt fosztogatás: Hogyan felezte meg az állam az önkormányzatok bevételeit 2011 óta? - Nincs hova hátrálni: Miért nem lehet ezt a rendszert már toldozni-foldozni, hanem teljesen újra kellene gombolni? - Lázadás a hátországban: Amikor a fideszes polgármesterek rájönnek, hogy a kormány őket is cserbenhagyta.

Mi történik egy gyerek agyával, ha fél a hibázástól? A kutatások szerint blokkolja a tanulást. Míg a magyar közoktatás a „mi az, amit nem tudsz?” elvre és a szorongásra épít, addig tőlünk pár száz kilométerre, Bécsben már azt tanítják: a hiba nem végállomás, hanem a fejlődés motorja.A Jelen Podcast és Ónody-Molnár Dóra vendége Kósa Mónika jogászt, iskolalapítót és Montessori-pedagógus, aki a bécsi Lyra Montessori Lichtenthal iskola vezetőjeként testközelből látja a különbséget. Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogyan teheti tönkre a kudarckerülés egy egész generáció jövőjét, és miért lesznek életképtelenek a lexikális tudással tömött diákok a mesterséges intelligencia korában.Nemcsak pedagógiáról, hanem társadalmi túlélésről van szó: hogyan neveljünk olyan gyerekeket, akik mernek vállalkozni, újrakezdeni és kreatívan gondolkodni – még akkor is, ha a rendszer ellenük dolgozik?Témák a videóban:⏱️ 03:00 – Miért nem terjedt el itthon a Montessori, és miért tarolt a Waldorf? ⏱️ 11:00 – A nagy osztálylétszám nem átok, ha jól csinálják: így működik a közösségi tanulás.⏱️ 17:15 – Generációs szorongás: Miért félnek a magyar diákok, és hogyan méri ezt a svájci agykutatás?.⏱️ 26:00 – Vállalkozói szellem vs. magyar valóság: „Nem vagy vállalkozó, amíg nem mentél egyszer csődbe”.⏱️ 40:50 – Plan Z: Ausztria válasza az oktatási válságra és a migrációs kihívásokra.⏱️ 56:00 – Lehet-e alulról forradalmat csinálni a NAT árnyékában?.⏱️ 01:06:00 – AI és oktatás: Amikor a ChatGPT írja a leckét, mi marad a tanár feladata?

Véletlen egybeesés, vagy tudatos stratégia? Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel annak jártunk utána, hogyan köszönnek vissza szinte szó szerint az orosz titkosszolgálati jelentések a magyar állami hírügynökség (MTI) anyagaiban.Míg Moszkvában ma már percről percre szemlézik a magyar miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjúit mint "szellemi társét", addig itthon az orosz propagandával megegyező ellenségképek – Brüsszel, Soros, Ukrajna – dominálják a közbeszédet. Vajon a "szuverenitásvédelem" csak egy újabb orosz importcikk a "külföldi ügynök" törvény mintájára?Ebben a beszélgetésben részletesen elemezzük a két rendszer működését, a trollfarmok szerepét, és lerántjuk a leplet a Kreml valódi céljairól: miért tévedés azt hinni, hogy Putyin békét akar, amikor valójában Kijev feletti uralomra és a nyugati egység megbontására törekszik.Főbb témák a videóban:00:00 – Orbán Viktor Moszkvában: békemisszió vagy üzleti út?04:24 – Amikor az MTI az orosz hírszerzés anyagait teríti: így működik a propaganda-szimbiózis.13:00 – Percről percre: miért követi az orosz állami média ilyen szorosan a Kossuth Rádiót?14:30 – A "külföldi ügynök" törvénytől a szuverenitásvédelemig: a megfélemlítés eszközei Oroszországban és itthon.26:00 – Amikor a háború házhoz megy: lángoló finomítók, áfaemelés és az orosz valóság.38:25 – Oroszország nem békét akar, hanem győzelmet: a 28 pont és a területi követelések.📰 Olvasnál még mélyebb elemzéseket? Fizess elő a Jelen online kiadására, és támogasd a tényalapú, kritikus újságírást!

1907-ben egy parlamenti felszólalásban »női szörnyetegeknek« nevezték azokat a nőket, akik felsőoktatásba vágytak. De vajon mennyit változott a világ azóta? Konyarcsik Bori, a Hosszúlépés alapítója új könyvében hét századfordulós magyar alkotónő – köztük Kafka Margit és Erdős Renée – sorsát tárja fel. Beszélgetés arról, hogyan cseréltük a fűzőt botoxra, és miért volt forradalmi tett a saját szoba a 20. század elején.A Jelen podcastban Kormos Lili és Konyarcsik Bori nemcsak a századelő Budapestjének kulisszái mögé néz be, hanem a szobrok és utcanevek mögött rejtőző, hús-vér nők küzdelmeit is elemzi. A beszélgetés feltárja, hogyan bélyegezte meg a korabeli társadalom a tanulni és alkotni vágyó nőket, akikre Kmeti Károly egyetemi tanár még a nemzetvesztés rémeként tekintett.De nemcsak a múltról van szó: a beszélgetés kritikus párhuzamot von a századfordulós fűzőviselés és a mai „méltóságteljes öregedés” elvárásai között. Van-e különbség a 20. század eleji „jó-jó, de…” mentalitás és a mai üvegplafon között?

Fordítva sül el a Fidesz tapasztalatra építő kampánya? Egy friss mérés szerint a választók a TISZA ismeretlen jelöltjeit „alkalmasabbnak” tartják, mint a Fidesz ismert politikusait. Galgóczi Eszterrel, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítójával elemezzük, miért csúszhatott szét a kormányzati kommunikáció, és miért nem tud a Fidesz a 15 évnyi "eredményeivel" – például az oktatás vagy a gazdaság helyzetével – kampányolni.A Jelenleg adásában górcső alá vesszük Orbán Viktor legutóbbi rádióinterjúját is. Mit üzen a miniszterelnök, amikor azt mondja: „aki fölül van, annak a szava számít” , és egy személyes Trump-alkut a tények fölé helyez? Szóba kerül továbbá:- Az elnöki rendszer „bedobása”: „Szándékosan odavetett történet” vagy valós terv a hatalom átmentésére? - Kamupártok és listás trükközés: Kinek az érdeke a minél több, látszólag ellenzéki induló? - A valóság-buborék és a tojás ára: Meddig működhet a Fidesz kommunikációja, ha a valóság visszaköszön a boltokban?

Szentendrén a Jelen és a Connect Europe közös rendezvényén, ahol a Jelen új kiadványát, a Kijutunk? bookazinet mutatták be, zajlott ez a beszélgetés, amit Gulyás József vezetett. Vendégei Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője és Szabó Andrea választásszociológus voltak, akik kíméletlen őszinteséggel elemzték a magyar politika új helyzetét.2006 óta nem voltunk ilyen közel a Fidesz leváltásának lehetőségéhez – de vajon ez elég lesz? A beszélgetés a Fidesz és a Tisza Párt párhuzamos erősödését, és azt a kritikus kérdést vizsgálja, hogy a közvélemény-kutatások adatai mögött milyen valós társadalmi mozgások zajlanak.Az elemzők részletesen vizsgálják:- Orbán Viktor mint "csodafegyver": Miért szállt be a miniszterelnök szokatlanul korán és ilyen intenzitással a kampányba, és milyen hatása lett a Fidesz-táborra?- Megtorpant a Tisza? Tényleg elakadt a lendület, vagy az adatok mást mutatnak?- A "Két Magyarország" harca: Miért a Fidesz "szívcsakrája" továbbra is a kisvárosi és falusi közeg, és áttörhető-e ez a fal, miközben a választási rendszert pont erre kalibrálták?- Az "elszívó hatás": Hogyan tűnhet el a parlamentből a DK, az LMP, az MSZP és a Mi Hazánk egy polarizált, kétosztatú küzdelemben?- A gazdasági valóság: Repülőrajt helyett stagfláció – felülírhatja-e a valóságot a választási pénzosztás?- A győzelem ára: "Kritikus választásra" van szükség, amihez 72-74% feletti részvétel kellhet. De mi jön egy esetleges győzelem után? Hogyan lehet kormányozni egy olyan országot, ahol az állam minden pontján ott a Fidesz-polip?

Mi értelme van 60 ezer aláírást gyűjteni egy teljes körű EBESZ-választási megfigyelésért 2026-ra, ha a 2022-es jelentésnek sem lett azonnali következménye? Az aHang kampányigazgatója, Tóth Enikő szerint a petíciónak kettős célja van: egyrészt a nemzetközi figyelem fenntartása, másrészt egy olyan szakértői dokumentum kikényszerítése, amely bizonyítékként és javaslatcsomagként szolgálhat egy esetleges következő kormánynak a választási rendszer reformjához.A Jelen podcastjának vendége Tóth Enikő, az aHang kampányigazgatója, akivel Ónody-Molnár Dóra beszélgetett. A Varsóban átadott petíció mellett szó esett még a következő témákról is:- Van-e még értelme petícióknak a NER tizenötödik évében, és hogyan látják a kormányzati fal áttörésének esélyeit? - Az aHang új stratégiája a 2022-es választások után: miért nem elég már a digitális szervezés, és hogyan építenek helyi aktivista csoportokat? - Helyi sikerek: hogyan érték el az M30-as autópálya ügyében, hogy Lázár János végül megjelent a lakossági fórumon? - A miniszterelnök-jelölti vita kampánya, amelyet a kutatások szerint már a fideszes szavazók 35%-a is támogat.- Az AI (mesterséges intelligencia) használata a kampányokban, és az ez elleni petíciójuk.- A 100 kormányközeli embert bemutató "szégyenfal".- A nagy vihart kavart tűzijáték-ellenes petíció, ami közel 200 ezer aláírást gyűjtött, és aminek hatására több mint 20 település mondta le a tűzijátékot.

A Száraz Novembert sokan félreértik: azt hiszik, ez egy 30 napos elvonókúra azoknak, akiknek súlyos, aktív alkoholproblémáik vannak. A valóság azonban ennek szinte pont az ellenkezője.Dávid Ferenc, a Kékpont Alapítvány programkoordinátora vendégünk volt, hogy tisztázza a leggyakoribb tévhiteket. Kormos Lili műsorvezetőnknek arról beszélt, hogy a Száraz November egy „öngondozó program” , amely célzottan azoknak szól, „akik isznak és inni is akarnak” a jövőben, de szeretnék megerősíteni a kontrolljukat az ital felett.De mi a helyzet azokkal, akik nem a sarki kocsmában isznak, hanem otthon, „Ewingék módjára” gurítanak le esténként kristálypohárból néhány deci töményet, vagy éppen egyetlen pohár drága bort fogyasztanak el? Miért nem feltétlenül számít ez mértékletességnek, és milyen elfojtott érzésekkel vagy épp sóvárgással találkozik az, aki 30 napra leteszi a poharat?A beszélgetésből kiderül, miért nem azoknak szól ez a 30 nap, akiknek már szaksegítségre lenne szükségük , miért fontosabb az öngondozás a teljes absztinenciánál , és miért vágnak bele idén influenszerek helyett civil "nagykövetekkel" a kampányba.

Húsz év óta először van valódi verseny a magyar politikában , és a megbízható közvélemény-kutatások szerint a Fidesz – 15 év után először – nincs egyértelmű vezető pozícióban. De miért alakult ki ez a helyzet, és mi az ára az elrontott kormányzásnak?Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője Tóth Ákossal elemzi a jelenlegi politikai helyzetet.A Jelenleg legújabb adásának kiemelt témái:- A Fidesz hátránya: Miért marad hátrányban a kormány, amíg "nem tud életet lehelni a gazdaságba" és a gazdasági várakozásokba? - Kormányzati ellenstratégiák: Hogyan próbálják ezt felülírni egyrészt a jövőt aláaknázó "hangulatjavító" osztogatásokkal , másrészt a háborús veszély állandó napirenden tartásával? - A TISZA fókusza: Miben más a TISZA Párt stratégiája, amely tudatosan a megélhetési nehézségekre és a hétköznapi emberekkel való párbeszédre épít? - Orbán, az egyszemélyes hadsereg: Hogyan veti be a Fidesz Orbán Viktort , és mit jelent a "felőrlő" kampánystratégia , ahol a párt és az állam erőforrásai teljesen összefonódnak? - Harc az apátia ellen: Vissza tudja-e lökni ez az erőfölény és az új dezinformációs eszközök a társadalmat abba a lelkiállapotba, hogy "úgysem lehet változás"? - Új ígéretek és külpolitikai kockázatok: Mennyire hatásosak az újabb gazdasági ígéretek (pl. 14. havi nyugdíj) , és milyen kockázatokat rejt a Fidesz bezáródó, Donald Trump kiszámíthatatlanságára építő külpolitikája? Ez itt a Jelenleg, a Jelen Podcast adása.

Hogyan egyensúlyoz Magyarország a Nyugat és a keleti szuperhatalom, Kína között? Meddig tartható fenn az Orbán-kormány "két lovon ülő" politikája egy olyan világban, ahol az USA és Kína viszonya egyre inkább egy "halálos pisztolypárbajra" emlékeztet?Tóth Ákos vendége a Jelen Podcast stúdiójában Krajczár Gyula Kína-szakértő , akivel a magyar-kínai viszony elmúlt két évtizedét és jövőbeli kilátásait elemezzük.A beszélgetés főbb témái:- A Fidesz-fordulat: Hogyan lett az egykor emberi jogi alapon Kínát bíráló pártból a keleti nyitás élharcosa? Milyen "édes vezeklést" hajtott végre a kormány a pekingi kapcsolatokért?- A "rossz ló" stratégia: Valóban kockázatos, hogy a magyar gazdaságpolitikát szinte kizárólag az autóiparra és az akkumulátorgyártásra tették fel? Mit hoz valójában a kínai technológia az összeszerelő-üzemeken túl?- A "barátság" ára: Mennyire pragmatikus Peking? A szakértő szerint a kínaiak nem felejtenek , de a barátság nem terjed ki a piaci feltételek nélküli hitelekre.- Kínai nézőpont: Hogyan látják Magyarországot Pekingből? Miért vagyunk valójában egy "nagyon kis tétel" a számukra , és miért nem hasonlítható a magyar miniszterelnök látogatása a francia elnökéhez?- A kiút: Mit kezdhet egy esetleges új kormány az itt lévő kínai vállalatokkal , és mi lehet a reális magyar külpolitika az EU és a NATO tagjaként? Mert ahogy a szakértő fogalmaz: "Nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret".

Másfél éve tartó turbulens közéleti jelenlét után lehet már éles kontúrokat rajzolni Magyar Péter politikai portréjához? Vagy csupán annyi történt, hogy valaki "jókor volt jó helyen"? A Jelen podcastjának legújabb epizódjában Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője, politikai elemző vázolja fel a Magyar Péter-jelenség anatómiáját Tóth Ákosnak.Az elemzés kitér arra:- Hogyan teremtett a kegyelmi botrány morális felháborodása és a régóta szunnyadó gazdasági elégedetlenség olyan politikai vákuumot, amibe Magyar Péter beléphetett.- Miért nem tudta a régi ellenzék megszólítani azokat, akiket a "régi ellenzék" vezetett volna, de nem akarták őket követni.- Miért kulcsfontosságú Magyar Péter vállalt jobboldalisága , és hogyan tudta ezzel a Fidesztől elvenni a "nemzet" monopóliumát.- Hogyan fordította meg az elitellenes narratívát, és terjesztette ki azt nemcsak a NER-re, de a 2010 előtti hatalmi elitekre is.- Mi a stratégia a "se Orbán, se Gyurcsány" üzenet mögött, és miért kínál "leválási mintát" a kiábrándult jobboldali szavazóknak.- Mi a jövőbeni legnagyobb kihívás: össze tudja-e illeszteni a "népember" karakterét a "kormányozni tudó" államférfi szerepével? Elemzés Magyar Péter és a Tisza Párt felemelkedéséről, a NER belső logikájáról és a magyar politika újraformálódásáról.

Hiába nőtt három év alatt is jelentősen a reálbér és a fogyasztás , a magyar társadalom elégedetlensége tapintható. Surányi György közgazdász professzor, korábbi jegybank elnök szerint ennek oka nemcsak az, hogy a kenyér ára tíz év alatt 270-ről 970 forintra nőtt , vagy a növekvő jövedelmi különbségek , hanem az a kormányzati narratíva, ami „olyan fokon elszakad a valóságtól, ami mindenkit irritál”.A Jelen új kiadványának bemutatóján az egykori jegybankelnök arról beszélt, hogy a magyar gazdaság három éve lényegében stagnál , és egy fenntarthatatlan, növekedési csapdával küzdő pályán van.Ennek legfőbb okaként azt jelölte meg, hogy a magyar gazdaságpolitika az elmúlt 15 évben „szisztematikusan írtja a versenyt”. Ezt a GDP arányosan extrém magas (az OECD-átlag több mint kétszeresét elérő) gazdaságfejlesztési támogatásokkal éri el. Ez a „puha pénz” életben tartja a versenyképtelen vállalkozásokat , és a belföldi piacot kiszolgáló, „rent seeking” szereplőknek kedvez, nem pedig az exportképes cégeknek.A beszélgetésben Surányi György részletezi azt is:- Hogyan okozott a Magyar Nemzeti Bank 3200 milliárd forintos vesztesége (többek között a növekedési hitelprogram és az aranyvásárlás miatt) „talált profitot” keveseknek, és hogyan fizette meg ezt mindenki más a 26%-os infláción keresztül.- Miért tartja 2001 óta tartó „fiskális alkoholizmusnak” a magyar gazdaságpolitikát, és miért látja populistának a kormány mellett az ellenzéki javaslatokat is.- Miért gondolja, hogy a társadalom ma nem lenne képes elviselni egy, a '95-öshöz hasonló stabilizációs programot.- És miért vezet ez a politika oda, hogy szinte egyetlen fontos ágazatra (oktatás, egészségügy, honvédelem) sem jut elég pénz.

Megtört a Fidesz dominanciája? Bár a nyári offenzíva során a kormánypárt Orbán Viktort is bevetette a Tisza Párt előretörésének megállítására, a közvélemény-kutatások szerint érdemi áttörés nem történt. Ez Orbán Viktor személyes veresége? Erről és a választás lehetséges kimeneteléről beszélgettek a Jelen "Kijutunk?" című bookazine-jának bemutatóján a téma szakértői.A beszélgetés résztvevői:László Róbert, választási szakértő Szabó Andrea, szociológus, politológusVető Balázs, szociológus, politológusA beszélgetés főbb témái, amelyekre kerestük a választ:- Mennyire példátlan a Tisza Párt gyors felemelkedése a rendszerváltás óta? - Miért mondható ki, hogy Orbán Viktor személyes kudarca a nyári kampányoffenzíva sikertelensége?- Miért nem működik már a Fidesz bevált ellenségkereső kampánya (pl. ukránozás)?- Mely pontokon és mikor nyúlhat hozzá a Fidesz a választási törvényhez, ha vesztésre áll? Bevezethetnek akár egy teljesen listás rendszert is?- Demográfiai szakadék: Miért nem tudja a Fidesz megszólítani a fiatalokat , és miért ennyire stabil az idősebb, elsősorban női szavazótábora?- Kinek kedvez a Meta és a Google politikai hirdetési tilalma: a Fidesz felkészült hálózatának vagy a Tisza óriási organikus elérésének?- Miért "Schrödinger választása" a következő, és mi dönti el a végeredményt az utolsó pillanatban?A beszélgetés a Jelen "Kijutunk" című bookazine-jának bemutatóján hangzott el. A kiadvány azt járja körül, hogyan jutottunk el a 2022-es ellenzéki depresszióból a jelenlegi, nyílt versenyhelyzetig, és hogy leomlani látszik-e az a 16 éves társadalmi pszichózis, hogy "csak a Fidesz van".A kiadvány megrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/

A központosított médiabirodalom, amely a Karmelitából a legkisebb vidéki lapokig mindent behálóz, sebezhetőbb, mint gondolnánk. De mi okozhatja a Fidesz-médiarendszer összeomlását? Urbán Ágnes médiakutatóval, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjével Tóth Ákos beszélgetett a magyar sajtó jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól.A beszélgetésből kiderül:- A KESMA mint politikai hiba: Miért volt Orbán Viktor egyik legnagyobb stratégiai tévedése a központosított médiakonglomerátum létrehozása, és hogyan hívta fel ezzel Európa figyelmét a magyar médiarendszer problémáira? - Az 500 milliárd forintos kérdés: Egy uniós eljárás végén akár 1,2 milliárd eurónyi piactorzító állami támogatást kellhet visszafizetnie a kormánymédiának. Mi történne, ha ez a pénz hirtelen eltűnne a rendszerből? - A vidék elhallgattatása és a helyi sajtó hősei: Milyen egzisztenciális fenyegetettségben, személyes támadások kereszttüzében dolgoznak azok a független újságírók, akik a sajtószabadság valódi őrei a vidéki városokban? - A propaganda végnapjai? Az állami pénzből kitömött szerkesztőségeket elszoktatták a versenytől és az innovációtól. Képesek lennének túlélni piaci körülmények között egy esetleges kormányváltás után?- A társadalom válasza: Az adó 1%-os felajánlások látványos növekedése megmutatta, hogy erős olvasói akarat van a független média fenntartására.Ez a beszélgetés mélyreható elemzést nyújt arról, hogy a politikai akarat és a korlátlannak tűnő pénzügyi források ellenére milyen gazdasági és jogi folyamatok vezethetnek a központosított propaganda-gépezet megroppanásához.

A Tisza-jelenség több mint egy évvel a felbukkanása után is a magyar politika legmeghatározóbb témája. De mivé vált Magyar Péter mozgalma ennyi idő alatt, és milyen jövő előtt áll? Valóban egy alulról szerveződő, a pártstruktúrát franchise-szerűen újraértelmező modell épül, vagy egy klasszikus, vezérközpontú erő felemelkedését látjuk, amely a Fideszhez hasonlóan centralizált utat járhat be? A Jelen Podcast legújabb adásában Juhász Attila és Orosz Dániel politológusokkal elemezzük a helyzetet. A beszélgetés többek között az alábbi kulcskérdéseket járja körül:- Repedések a NER-en: Milyen állapotban vannak a Fidesz-rendszer gazdasági és stabilitási pillérei, és hogyan próbálja Orbán Viktor egy „ellen-Magyar Péter” szerepben visszaszerezni a kezdeményezést? - A mozgalomépítés kihívásai: Hogyan lehet 106 egyéni választókerületben hiteles jelölteket találni, és elkerülni a belső konfliktusokat egy ennyire gyorsan növő szervezetben? - Nemzetközi modellek: Mennyiben hasonlít a Tisza Párt építkezése a francia Emmanuel Macron mozgalmához, és milyen tanulságokkal szolgálnak a korábbi egyszemélyes populista kísérletek Kelet-Közép-Európában? - Elitváltás után: Meddig tartható fenn az elitellenes pozíció egy esetleges kormányra kerülés után, és mi akadályozhatja meg, hogy a Tisza is a leváltani kívánt elit részévé váljon? Elemzés a politikai felszín mögöttes folyamatairól, a rendszerszintű kihívásokról és arról, hogy egy egyszerű választási győzelem elegendő-e a magyar politikai kultúra megváltoztatásához.A beszélgetést vezeti: Lakner ZoltánVendégeink:- Juhász Attila, politológus- Orosz Dániel, politológusHa érdekli a mélyebb kontextus, iratkozzon fel a Jelen csatornájára! Kíváncsiak vagyunk az Ön véleményére is – írja meg kommentben!

Hogyan jutottunk el odáig, hogy egy önkormányzat az államnettó befizetője lehet, noha ezt az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek ítélte? Miért épülhetett volna 26-tal több önkormányzati bérház a XIII. kerületben, és hová került az ehhez szükséges 130 milliárd forint? Tóth Józseffel, a XIII. kerület polgármesterével, akiválasztási győzelmei alapján Magyarország legsikeresebb politikusa, az önkormányzatiság haláláról beszélgettünk. Vagy ahogy ő fogalmaz: „2010-től az önkormányzatiságnak a nekrológját írjuk”. És arról is, hogy van-e élet a halálután. Az interjúban Tóth József konkrét számokkal és példákkalvezeti le, hogyan építette le a kormány lépésről lépésre a helyi autonómiát. Szó esik a szolidaritási adóról, a feladatok forrás nélküli meghatározásáról és a vagyon ellenszolgáltatás nélküli elvonásáról, amely szerinte egyértelműen politikai bosszú Budapest ellen. Az interjúból kiderül: - Milyen politikai eszközökkel kényszerítették térdre azönkormányzatokat 2010 után.- Hogyan lehetett volna a 130 milliárdos elvonásból többezer embernek lakhatást biztosítani.- Miért léteznek ma Magyarországon önkormányzatok, ha ahatalom ennyire a központosításban hisz?- Van-e még remény, és mit tenne másként egy új rendszerbena polgármester? Egy interjú a hatalom természetéről, a helyi közösségekerejéről és arról, hogy a remény hal meg utoljára.

Fleck Zoltán jogszociológus, egyetemi tanár a Jelen podcastjában arról beszél, hogy miként állítható helyre a jogállam Magyarországon 15 év autokrácia után – és miért nem elég ehhez egyszerűen megnyerni a választást.A beszélgetés a választások tisztaságának kérdésével indul, majd végigmegy azokon az akadályokon, amelyek egy új kormány előtt állnak: a köztársasági elnök esetleges obstrukciója, az alkotmánybíróság blokkolása, a kétharmados törvények csapdája. Fleck Zoltán bemutatja a "militáns jogállam" koncepcióját, és elmagyarázza, miért szükséges egy új alkotmány megalkotása széles társadalmi részvétellel."A jogállam helyreállítása politikai harc. Nem létezik olyan, hogy az intézmények maguktól visszaállnak."📰 A Jelen hamarosan megjelenő bookazinja:"Kijutunk?" – a kormányváltás esélyeiről, a politikai alternatívákról és arról, hogyan jutottunk el a 2022-es mélypontról a mai reményig.Előrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/🔔 Iratkozz fel a csatornánkra további elemzésekért!

A Jelen Podcast vendége Kéri László politológus, aki 71 Tisza-szigetnél járt az elmúlt hónapokban szerte az országban, ezeket a tapasztalatait osztja meg a beszélgetésben Lakner Zoltánnal.Miről szól a beszélgetés:- A Tisza-szigetek mint a politikai szocializáció új terepei- Miért más ez, mint a polgári körök voltak?- A helyi kis- és középvállalkozók szerepe a mozgalomban- A KATA megszüntetésének hatása a politikai átrendeződésre- Vidék és főváros viszonya a mai magyar politikában- Kikből lehet az új politikai elit?- Lehet-e választást nyerni 2026-ban?- Mit jelent az "alulról jövő rendszerváltás"?Kéri László szerint történelmi esély előtt állunk: a Tisza-szigetek nem pusztán kampányszervezetek, hanem egy új típusú politikai kultúra csírái. A beszélgetésből kiderül, hogyan épül fel egy százezres tömegbázis alulról, hogyan és miért vágja keresztbe ez a mozgalom a hagyományos társadalmi és települési hierarchiákat.🔔 Iratkozz fel a csatornára további beszélgetésekért!📚 MEGJELENIK: Kijutunk? – A Jelen új bookazine kiadványaA videóban elhangzottakat részletesen kifejtve megtalálod a Jelen legújabb kiadványában, amely a depressziótól a reményig vezető út minden állomását végigköveti.🎁 Előrendelői akció október 15-ig:Rendeld meg most a "Kijutunk?" bookazine-t, és két korábbi kiadványunkat adjuk ajándékba!💰 3 bookazine 1 áráért: 4.990 Ft👉 Előrendelés: https://jelen.media/kijutunk/

Hogyan épül fel egy politikai erő a semmiből? Mi történik a TISZA-szigeteken, és miben különböznek a Fidesz egykori polgári köreitől? Működhet-e az egyszemélyes vezetés, vagy bukásra van ítélve?A beszélgetésben szó esik:- A TISZA-szigetek spontán szerveződéséről és a "helyi vállalkozók forradalmáról"- Az előválasztás tétjéről: miért nem a jelölt személye a legfontosabb?- Magyar Péter adócsomagjáról, ami népszerűbb lehet a Fideszénél- A pártépítés kihívásairól: hogyan lesz 5000 aktivistából működő szervezet?- A fővárosi TISZA-frakció problémáiról és a politikus-rekrutáció nehézségeiről- Történelmi párhuzamokról: miért hasonlít inkább az MDF-re, mint a Fideszre?Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével Tóth Ákos, a Jelen főmunkatársa beszélget arról, hogy milyen eséllyel indul a 2026-os választáson egy még formálódó politikai erő, és milyen buktatók várnak rá.📰 A Jelen hamarosan megjelenő bookazinja:"Kijutunk?" – a kormányváltás esélyeiről, a politikai alternatívákról és arról, hogyan jutottunk el a 2022-es mélypontról a mai reményig.Előrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/🔔 Iratkozz fel a csatornánkra további elemzésekért!

Mindent is érintő új adásunkban állandó külpolitikai szakértőnkkel, Kaló Mátéval azt is megbeszéli Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője, hogy az ukrajnai békefolyamat megfenekleni látszik, és most már az új pápa, XIV. Leó próbálja tárgyalási helyzetbe hozni Ukrajnát a továbbra is fenyegetőző Oroszországgal. Ezúttal sem maradnak a hallgatók Trump nélkül: szó esik új vámfenyegetéséről, közel-keleti útjáról, ajándékba kapott katari Boeingjréről és arról is, hogyan próbálja szétfeszegetni az amerikai alkotmány előírásait, valamint arról, hogyan próbálja Trumppal szemben - mindeddig sikertelenül - összeszedni magát a Demokrata Párt. Amelynek azzal is meg kell küzdenie, hogy nyilvánvalóvá vált: éveken át titkolták Biden elnök egészségügyi állapotát. Szó esik továbbá a francia, a portugál, a brit, a román belpolitika alakulásának közös trendjeiről, és nem hagyjuk szó nélkül azt sem, miket hazudik a magyar "szuverenitásvédelem" arról, hogy ők egy az amerikai jogszabályt vettek volna alapul a szabad média korlátozásához.

Podcastunk extra kiadását a Trump-Zelenszkij - hogyan is nevezhetnénk - találkozó ösztönözte, amit nem annyira apokaliptikusan, inkább a politikai elemzés eszközeivel próbálunk megközelíteni. Az mindenesetre biztos, hogy nemcsak Zelenszkij nem tudta elérni a hazája számára szükséges biztonsági garanciákat, de Trump sem kapta meg az ukrán ásványkincseket, így a minden elemében elképesztő találkozónak lehet még - ezúttal valóban - diplomáciai folytatása. A beszélgetés során arról is szót váltottunk, mit tehet Európa, ha nem csak a térképen, de a meghatározó politikai szereplők körében is ott akar maradni.

Habár Trump választási győzelme távolról sem számít kiemelkedő erejűnek, mivel a teljes republikánus elit befeküdt, egyelőre ellenállás nélkül hajtja végre elképzeléseit, miközben amúgy sem túl magas népszerűségi mutatói máris süllyedni kezdtek. A világpolitikát is kétségkívül átalakítja, arra azonban nagyon nehéz egyelőre választ találni, hogy mivé, és az is, hogy a hagyományos szövetségek lerombolása egészen pontosan miért lesz majd előnyös az USA-nak. Kaló Máté és Lakner Zoltán a második Trump-ciklus első négy hetét elemzi a Jelen podcastjában.