Globális elit – L’Orealtól a Deutsche Bankon át Onassziszig

A globális elit osztályként működik, szereti magát nemzetállami keretek között értelmezni, ugyanakkor globális jellegzetességei vannak. Pogátsa Zoltán Globális elit című könyvéről készült beszélgetésünk második részében európai példákat, esettanulmányokat tekintettünk át.   A Globális elit című könyv földrajzi egységenként ad arról áttekintést esettanulmányok segítségével, hogy miképpen is működnek azok a felső ezrelékhez tartozók, akik vagyonuk által képesek alapvetően befolyásolni a politikai folyamatokat. Ahogy az első részben is láttuk több összekötő eleme is van a globális elit tagjainak. Ilyen a jótékonykodás, és az ezáltal is „vásárolt” profit és befolyás, a másik pedig a politikai hatalom iránti vágyódás. A beszélgetés során az első állomág Görögország volt. Pogátsa Zoltán elmondta, hogy a jelentős vagyonra szert tevő görögök főképpen a hajózási szállítmányozásban voltak érdekeltek. A helyzet szürrealitását az mutatja, hogy az ország méretéhez képest bár jelentős flotta áll rendelekzésre, de gyakori, hogy idegen  - ún. offshore paradicsombeli – országok zászlói alatt hajóznak ezek. Ez az adók megkerülésére szolgál. Az egyik meghatározó oligarcha Arisztotelisz Onasszisz volt, aki egyszerre próbált politikai befolyásra szert tenni, a celebvilágban forgott, és vagyonával a globális elitre oly jellemző jótékonykodást is folytatott. Ez utóbbi azonban a görög oligarchákra jellemző módon történt, azaz olyan labdarúgó klubokat vásárolt fel, amelyek a csőd szélén álltak. A klub megmentése társadalmi presztízst és ezzel együtt egy szurkolói tábort is hozhatott magával. Görögország és Németország története a 21. században is összekapcsolódott. A görög pénzügyi válság alatt a német kormány volt a meghatározó szereplője annak, hogy az EU-IMF-EKB hogyan kezelje a helyzetet. Érdekes momentum volt a könyv szerint, hogy eleinte a francia és német vezetést hagyta volna csődbe menni a déli országokat, de többek között a Deutsche Bank vezetésének hatására egy drasztikus megszorítási programot kényszerítették rá a görögökre. Ennek az volt az oka, hogy a DB erősen kitett volt a dél-európai pénzpiacoknak a befektetései révén, amely megrengethette volna az európai bankrendszert is szerintük. A beszélgetés második esettanulmány éppen  a DB-vel foglalkozik. Amely történet a XX. század legmocskosabb időszakát is átöleli, megmutatja, hogyan váltotta át pénzzé a nácizmust ideológiáját a bank, és milyen szerepet töltött be a század második felében. Végül az USA előző elnöke, Trump is megjelenik a történetben, akit finanszírozott a DB. A beszélgetés során az utolsó állomás Franciaország, ahol Bettencourt-affér néven írja le a könyv a L’Oreal birodalom örökösének Liliana Bettencourtnak a történetét. Ebben is megjelenik a nácizmus, majd a század második felében a politika korrumpálódása, és ezáltal a gazdasági hatalom politikaivá transzformálódása. A beszélgetés végén arról is szó esett, hogy nagy think thankek mögött hogyan jelenik meg a globális elit tőkéje, és ez hogyan képes befolyással lenni a közpolitikai gondolkodásra, és ezáltal egyes országokban a kormányzásra.