Hegedűs Dániel az Orbán-kormány és az EU állóháborújáról

Mi oldhatná fel az uniós pénzek körül kialakult patthelyzetet? Élesedhet-e a jogállamisági mechanizmus a 2022-es választásokig? Hol tart a Fidesz európai útkeresése? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Hegedűs Dániel politológussal Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.   Az Európai Bizottságnak a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban a legfőbb kifogása a magyar tervezet anti-korrupciós eszköztárának gyengesége. Az Orbán-kormány által eddig felvázolt anti-korrupciós stratégia még érintőlegesen sem találkozik az Európai Bizottság által kiemelt aggályosnak tartott területekkel, és erősen kérdéses, hogy ez a helyzet a következő mérföldkőig, szeptember végéig mennyiben változhat. Hegedűs Dániel szerint a jelenlegi helyzetben az első és legfontosabb szempont mindkét fél részéről a saját imázs megőrzése. „Mindenki tisztában van azzal, hogy ez komoly politikai kérdés Magyarországon és a rezsim működésének az alapjait érintheti, ami belpolitikailag nem lehet egy egyszerű történet” – tette hozzá Hegedűs. Mindeközben az Európai Bizottság sem engedheti meg magának, hogy túl engedékenynek tűnjön. Ezekből következően a valószínűbb forgatókönyvek közé tartozik a patthelyzet fennmaradása, a határidő újbóli meghosszabbítása. A politológus szerint bár mindkét fél érdeke a kompromisszum keresése lenne, jelenleg nincs olyan nyomás rajtuk, ami miatt sürgősen meg kellene egyezniük.   Kitértünk a tavaly decemberben elfogadott jogállamisági mechanizmus jelenlegi helyzetére is. Hegedűs Dániel szerint ebből az eszközből jelenleg a teljes bizonytalanság látszik, hiszen az alkalmazása fel van függesztve. Ez a szituáció annak az eredménye, hogy a magyar és lengyel kormányok megtámadták a mechanizmust az EU Bíróságán, és az Európai Bizottság megvárja ennek az eredményét az alkalmazás irányelveinek kidolgozásával, még ha folyamatos is az Európai Parlament által gyakorolt politikai nyomás. Szinte biztos, hogy ezt az eszközt nem fogják alkalmazni a 2022-es országgyűlési választások előtt, mivel még ha sikerülne is kidolgozni a működési irányelveket a Bíróság ítéletét követően az év végére, az eljárási időtartam hossza (legalább három, legfeljebb hét hónap) nem teszi lehetővé, hogy ilyen döntésekre még a jövő évi magyar kampányban sor kerüljön.   A Fidesz Európai Néppártból történt kikerülését követően a szélsőjobbos szuperfrakció egyelőre nem jött létre, viszont ezt Hegedűs Dániel nem feltétlenül értékelné még kudarcnak. A politológus rámutatott, hogy Orbán Viktor „sikeresen fenntartotta azt a látszatot az Néppártból való kilépést követően, hogy ő az egyik meghatározó gondolkodója az európai radikális jobboldalnak arról, hogy hogyan is nézzen ki Európa jövője az ő politikai nézőpontjukból az elkövetkezendő évtizedekben”. Hegedűs szerint a politikai napirend alakulása fogja meghatározni, hogy a politikailag taglalt jobboldalon létrejöhet-e olyan színtű konvergencia, amely egyesíthetné az Európai Konzervatívok és Reformerek, illetve az Identitás és Demokrácia képviselőcsoportokat. Rövid távon ezt strukturálisan gátolja a lengyel kormánykoalíció válsága, hosszú távon viszont a menekültkérdés esetleges előtérbe kerülése elősegítheti ezt a folyamatot.   A beszélgetésben érintettük azt is, hogy Kövér László új szintre emelte a fideszes euroszkepticizmust a nemrég tett kijelentésével. Hegedűs Dániel szerint ez inkább tekinthető politikai nyomásgyakorlásnak, mivel a Fidesznek egyáltalán nem áll érdekében az EU-ból való távozás, viszont az ilyen kijelentések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 2022-es választás akár referendummá is váljon az európai értékválasztásról.