Hoffmann Edit / PERTU 60. rész

Hoffmann Edit fényképész, művelődésszervező és nyugalmazott történész-muzeológus 1962-ben született Baróton. A középiskola elvégzése után Bukarestben fényképésznek tanult, majd visszatérve szülővárosába, 12 esztendőn keresztül gyakorolta ezt a hivatást. Bár idővel a fotózást, mint szakmát a közösség szolgálatára cserélte, mindmáig nagyon szeret fényképezni, az első helyi gólyapárról készült fotósorozata például lassan két évtizedes múltra tekint vissza. 1992-ben a baróti Városi Művelődési Ház munkatársa lett, ahol számtalan program megtervezésében és lebonyolításában, kiállítások és előadások megnyitásában, illetve gyerekeknek és fiataloknak szóló foglalkozások szervezésében vállalt szerepet. Énekelt és zenélt a Kájoni Consort régizene-együttesben, illetve a gyermekdalokat játszó Kelekótyában is, nem utolsó sorban, alapító tagként ő is fontos szerepet vállalt az országban elsők közt létrejövő Gaál Mózes Közművelődési Egyesületben, valamint Erdővidék Múzeumának létrehozásában is. A múzeum munkatársaként hosszú éveken keresztül kutatta a baróti kórház, illetve a teljes térség egészségügyi ellátásának történetét, amelyből egyébként hamarosan hiánypótló kötet is megjelenik. 2021-ben vonult nyugállományba, és mint mondja azóta is tanulja, hogy „mit jelent ráérni” és mi is a valódi szabadidő. Számára meditációt jelent a fazekaskodás, és nagyon szeret utazni, de természetesen a közügyek iránti érdeklődése azóta sem apadt.