Hogyan tette tönkre a rendszerváltás a munkásság egészségét? Scheiring Gáborral beszélgettünk

Scheiring Gáborral tudomány és politika viszonyáról, az orbáni felhalmozó államról, valamint legújabb kutatásai alapján arról beszélgettünk, hogy Kelet-Európában az 1989/90-es társadalmi és gazdasági átmenet hogyan vezetett a munkásosztály egészségének megroppanásához és várható élettartamának radikális csökkenéséhez. Pedig ez az úgynevezett „mortalitási válság” tudatosabb tervezéssel, célzott társadalom- és gazdaságpolitikai intézkedésekkel elkerülhető lett volna. Scheiring Gábort korábbi politikai és tudományos kétlakiságáról, a Fidesz felhalmozó államáról és a rendszerváltást követően számos kelet-európai országon végigsöprő „mortalitási válságról” kérdeztük. Még konzervatív becslések szerint is legalább 3 millió ember – nagyrészt ipari munkás – halála írható a gyors és átgondolatlan tömeges privatizáció számlájára, de egyes számítások szerint csak Oroszországban mintegy 7 millió ember halt bele az átmenetet követő bizonytalanságba, kilátástalanságba, munkanélküliségbe és a diszfunkcionális megküzdési stratégiákba: így az alkoholizmusba. A rendszerváltást ebből a teljesen új perspektívából vesszük ezúttal szemügyre.