Közel-keleti háború, globális következmények | Mindig péntek

A nemzetközi helyzet fokozódik, nyakig benne vagyunk a válságok korában: a történelem jóideje újrakezdődött, vége a boldog békeidőknek, ha voltak egyáltalán. Nem kérdés, hogy a 2020-as években beléptünk abba a korszakba, amelyet az egymásra torlódó krízisek jellemeznek. Ennek volt része a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború kitörése, az annak nyomán előálló energiadrágulás és az USA új doktrínája, amely bár feladta a globális hegemóniát és a nyugati féltekét szándékozik dominálni, most mégis beavatkozik a Közel-Keleten.Sokakban felvetődik most a kérdés, nem csak idehaza, de az amerikai MAGA-mozgalom háza táján is, hogy eddig úgy tudtuk, Trump a béke elnöke, aki féltucatnyi háborút zárt le, Béketanácsot hívott életre és kifejezetten azzal kampányolt, hogy a véres és örökké tartó közel-keleti háborúknak véget vet, az amerikai védelmi stratégiába pedig szó szerint beleírták, hogy a demokrácia-exporttól tartózkodnak. Most pedig itt egy háború Irán ellen, amely az amerikai elnök szerint egy hónapig is elhúzódhat, ráadásul máról holnapra eszkalálódott: féltucatnyi ország érintett benne, a globális energiaárakat elszabadító hatásáról már nem is szólva.