Közvélemény mérése, előválasztási adatok és módszertani kérdések – beszélgetés Závecz Tiborral

Az Új Egyenlőség podcastadásában Závecz Tiborral, a Závecz Research közvélemény-kutató intézet vezetőjével beszélgettünk a pandémia és a közvéleménykutatási módszertan átalakulásáról, az előválasztás „mérhetőségéről” és az ellenzéki szavazókról.   A közvéleménykutatások állandó politikai célkeresztben vannak. Szinte miden választás után vagy a kutatók feketenapjáról beszélnek, és kétségbe vonják az egész értelmét, vagy éppen győztest hirdetnek a kutatóintézetek között. A pandémia ezt a nehéz helyzeten is tekert egyet a közvélemény-kutatók szempontjából, hiszen a legnehezebb hónapok alatt lehetetlenné váltak a személyes megkérdezéseken alapuló mérések. Egy reprezentatív kutatás alapja ugyanakkor az, hogy minden potenciális érintett azonos eséllyel kerülhet bele a megkérdezetti körbe. Azaz módszertani, elérhetőségi ok miatt nem lehetne kizárni senkit. Ez azonban mindig is ideáltipikus megközelítés volt. Závecz Tibor elmondta, hogy folyamatosan próbált a szakma reagálni a folyamatokra. Ennek köszönhetően többen átszoktak, és megszokták a telefonos vagy online alapú lekérdezéseket. Ezeknek a hatékonysága folyamatosan javulhat, de még olyan problémákkal kell szembesülni, mint az internetelérés vagy a telefonos eléréssel kapcsolatos gondok. Ezért is indult el a szakma a hibridkutatások irányába, amikor többfajta módszertani eszközzel próbál adatfelvételt végrehajtani cégek számára. Ez azonban további problémákat vet fel. Erre példaként az hangzott el, hogy nem mindegy egy pártpreferencia-mérésnél, hogy felolvassák-e a válaszadóknak a lehetséges pártokat, vagy látják azokat maguk előtt a képernyőn. Ugyanaz a kérdés, de mégis másként „hangzik el”. Ezeknek a lehetséges torzulásoknak a kiszűrése nem is lehetséges, hanem az adatfelvétel biztosítása érdekében inkább szakmai kompromisszum szükséges. Az előválasztások kapcsán a hetekben több kutatási eredmény is megjelent a sajtóban. Ezek módszertani nehézségeiről is szó volt a podcastban. Az alapprobléma itt ugyanis az, hogy statisztikai értelemben hogyan lehet elérni elegendő embert, aki részt is venne egy előválasztáson, és van már kialakult álláspontja, és ebből értelmezhető adatokat előállítani. Závecz Tibor elmondta, hogy kellő óvatosággal kell és lehet kezelni az adatokat. Annyi látszik a mostani mérésekből, hogy kinek van, és kinek nincs egyes kerületekben potenciális esélye, de a győztes személye már nehezebben mérhető. A beszélgetés során szóba került az ellenzéki választó mint fogalom kérdése, a preferenciái és pártkötődései, és legfőképpen az, hogy van-e szerepe a konkrét pártokhoz való tartozásnak egy ilyen helyzetben, amikor a közös ellenzéki lista és a Fidesz-KDNP lista versenyére egyszerűsödött a jövő évi választás.