Külpolitikai évindító: Magyarország és a világ 2021-ben

Az Orbán-kormány külpolitikai mozgásteréről, az Egyesült Államok és a német CDU új elnökeinek hatásáról és a lengyel-magyar tudástranszferről beszélgetett Zgut Edit politológussal Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője. Angela Merkel utódlása jelöli ki az Orbán-rezsim uniós mozgásterét a következő időszakban. Zgut Edit politológus, a Lengyel Tudományos Akadémia doktorandusz kutatója és a German Marshall Fund elemzője szerint a CDU új elnöke, Armin Laschet a merkeli pragmatista irányvonalat viszi tovább, annak ellenére, hogy zsigerileg kritikusabbnak tűnik a Fidesszel szemben. Megválasztása után tett nyilatkozatai alapján Laschet is úgy vélekedhet, hogy továbbra is jobb sátoron belül tartani Orbán Viktort, mint azon kívül. Ebből fakadóan rövidtávon nem valószínű, hogy jelentős változások történnek a német-magyar kapcsolatban. Ami a Fidesz Európai Néppárton belüli helyzetét illeti, Orbán fokozta az utóbbi hónapokban az Európai Néppárton belüli feszültségeket, aminek következménye, hogy a Néppárt jelenleg olyan eljárási szabályokon dolgozik, amivel könnyebb lenne egész delegációkat kizárni. Továbbra is igaz azonban, hogy Orbán profitál az EPP megosztottságából, és a koronavírusra is tekintettel a legkorábban ősszel születhet döntés a Fidesz néppárti jövőjéről. Zgut Edit arra számít, hogy 2021-ben tovább fog eszkalálódni az uniós intézmények és a magyar kormány viszonya. A magyar választási kampányban a jogállamisági kötélhúzás miatt az Európai Parlament mellett az Európai Unió Bírósága is az Orbán-kormány célkeresztjébe kerülhet. A jogállamisági mechanizmusról szóló vitában Orbán rövidtávon időt nyert, a jogállamisági féket sürgősségi eljárás esetén sem valószínű, hogy a 2022-es választások előtt alkalmaznák. A V4-eket ugyanakkor helyi értékén kell kezelni és nem szabad túlértékelni, az továbbra is egy alapvetően költség-haszon elven működő érdekcsoport. Zgut Edit szerint Orbán hatalomtechnikai okokból erőlteti az egységes, visegrádi alternatív erőközpont narratívát a „dekadens Nyugattal” szemben: így próbálja megsokszorozni befolyását az EU belül. Pénzügyi érdekeknél, Oroszország megítélésénél, az eurózóna integrációjánál vagy a jogállamisági kérdéseknél azonban kiderül, hogy nem beszélhetünk egységes V4-ről. Az új amerikai adminisztráció érkezése kapcsán Zgut Edit úgy véli, hogy Bidenék először megpróbálnak kapcsolatot építeni, vélhetően nem kezdenek olyan konfrontatív politikával az Orbán-kormánnyal szemben, mint ahogyan az Obama adminisztráció befejezte. Ez már csak azért is valószínű, mivel Bidenéknek nagyon összetett belpolitikai problémákkal kell szembenézni, ráadásul ott vannak még a világpolitikai válsággócok is, így aligha lesz prioritás a kezdeti időkben a kelet-közép-európai országokkal foglalkozni. Az új amerikai kormánynak Magyarország elsősorban a kínai és az orosz befolyás kérdésköre miatt lesz érdekes, és mivel nem fogják támogatni az EU gyengítésére tett törekvéseket, elsősorban e téma kapcsán lehet amerikai nyomásgyakorlásra számítani. A trumpi időszak kedvező hátszelének elmúltával Zgut Edit szerint az is valószínű, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok bevonására törekszik majd a vitás kérdések rendezésénél, így a jogállamiság ügyében is.   A lengyel és a magyar kormánypártok között tíz éve folyamatos a „tudástranszfer” a politikai innovációk terén. A legutóbbi példa a 25 év alattiak SZJA-mentessége, amelyet a Jog és Igazságosság (PiS) 2019-ben vezetett be Lengyelországban. Akkor a PiS ezt az intézkedést egy óriási jóléti csomagba tette be, de ez az eleme nem vált be: tovább csökkent a lengyel kormánypárt támogatottsága a fiatalok körében, a korosztályt érintő gazdasági ígéret ellenére.  Zgut Edit szerint a következő időszakban folytatódhat a két kormány között a politikai-hatalmi ötletek átvétele. Így például az Orbán-kormány növelheti a nyomást a bíróságokon, és folytatódhat az identitáspolitikai hangulatkeltés, ami évek óta bejáratott téma Lengyelországban, és főleg a kistelepüléseken...