Külpolitikai vélemények, avagy mit gondol a magyar társadalom Trumpról, az orosz-ukrán háborúról?

Policy Solutions évente vizsgálja, hogy a magyar társadalom hogyan vélekedik olyan külpolitikai kérdésekről, amelyek hatással lehetnek a választói magatartásra. Ilyen az orosz-ukrán háború megítélése, vagy a kelet-nyugat közötti dilemma. A 2025. évi eredményekről beszélgettünk Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions vezetőjével. A Fidesz arra építi kampányának egy részét, hogy ne a hétköznapok valóságáról szóljon a politikai vita, hanem a háború és béke kérdéséről. Az adatokat idősíkon nézve azt látjuk, hogy ugyan a választói álláspont nem mutat „orosz közeledést”, de az ukránok megítélése sokkal rosszabb lett. Sőt a külföldi politikusok népszerűsége kapcsán Zelenszkij ukrán elnök adatai „hozzáromlottak” Putyin orosz elnök nem túl jó számaihoz. A kormány ukrán ellenes kommunikációja működik, hiszen még abban a kérdésben is változott a magyar emberek álláspontja, hogy egyáltalán humanitárius segítséget kell-e adni Ukrajna számára. Ezt két éve az emberek még csak 20%-a utasította el, ma már 44%. Ebből következően a pénzügyi segítség, vagy fegyverrel való támogatása a védekezésnek még sokkal rosszabb megítélés alá esik. Bíró-Nagy András az adatokat elemezve azt emelte ki, hogy a 2015 óta napirenden lévő migrációs attitűd változásaihoz tudja hasonlítani a mostani adatokat. A háborúba való belesodródás kapcsán a percepciót is vizsgálták. Az látszik, hogy a többség nem tart ettől, de jelentős azok tábora (46%), akik valódi veszélynek gondolják. Ami érdekes, hogy a Fidesz és a TISZA tábora azonos módon oszlik meg ebben a kérdésben. Ezért is járathatja csúcsra a Fidesz az erről szóló kampányát, hiszen meglévő félelmet találhat el, amely jelen van az ellenzéki szavazók között is. Amennyiben azt a kérdést nézzük meg, hogy mit gondolnak a kelet vs. nyugat orientáció kapcsán a választók, akkor nem kérdéses a nyugat felé való elköteleződésünk. A társadalom ötöde közeledne Oroszországhoz, amely majdnem duplázódást mutat 2021-hez képest. Kormánypárti szavazók esetében viszont már egyharmaduk van azon a véleményen, hogy az EU-tól távoldoni, és Oroszországhoz közeledni kell. További egyharmaduk véleménye ebben inkább semleges. Ami talán meglepő, hogy a NATO megítélése folyamatosan pozitív, és ebben a Mi Hazánk kivételével mindenhol 80% körül van azok aránya, akik most is a csatlakozásra szavaznának. A Mi Hazánk szavazóinak esetében is ez az arány kétharmados többség, azaz ott is meggyőző a katonai szövetséghez való tartozás megítélése. A beszélgetés során megnéztük a Trump-hatást, és ennek lehetséges belpolitikai következményeit is.