Lesz pénz választások előtti osztogatásra

Gazdasági évnyitóval kezdjük az Új Egyenlőség podcast harmadik évadát. A stúdióban Büttl Ferenc közgazdász volt Kiss Ambrus szerkesztő vendége, a téma pedig egy olyan válság, amilyet a jelenleg aktív generációk „életükben nem tapasztaltak”.   2020 második negyedévében a magyarországi GDP 13,6%-kal volt alacsonyabb az előző év hasonló időszakához képest, a harmadik negyedéves adat 4,6%-os visszaesést mutat. A költségvetési hiány 9% körüli 2020-ban, amely többszöröse az eredetileg tervezettnek. A kormány év végén 860 milliárd forintot szórt szét láthatólag gazdaságpolitikai célok nélkül. Ez akkora összeg, amelyből minden magyar háztartásnak lehetett volna 200 ezer forintot adni év végén, mintegy „helikopterpénzként”. A kormányzati válságkezelés elhibázottságát mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint is „nagyjából 6%-kal, tehát nagyjából az ez évi visszaesés mértékével lehetett volna jobb a magyar gazdaság teljesítménye”. Matolcsy György szerint a következők voltak az elkövetett hibák, illetve félresikerült intézkedések: ·       ha nincs második hullám, a magyar gazdaság teljesítménye 3%-kal jobb lett volna; ·       a közösségi fogyasztás erősítésével 1%-kal lehetett volna csökkenteni az esést; ·       az állami beruházások területén nem sikerült pozitív fordulatot elérni, ez mintegy 1,4%-kal rontotta a 2020-as évet; ·       elindulhatott volna a lakáspiaci fordulat már 2020-ban, ami 0,5-0,6%-ot jelentett volna az esés csökkentésében. Izgalmas kérdés, hogy választások előtt mikor kezd bele a kormányzat egy úgynevezett válságkompatibilis „rezsicsökkentésbe”. Azaz egy olyan pénzosztásba, amely segíthet a gazdaság pörgetésében. Ez hasznos lépés is lehet, hiszen a belföldi keresletet élénkítheti, rossz célzás esetén azonban beragadhat ez a forrás, és nem hasznosul. Büttl Ferenc szerint egy ilyen politikához megvan a szükséges forrás. Az Európai Unió következő hétéves (2021–2027) költségvetésének és a helyreállítási alapnak az elfogadásával Magyarország 2021-ben összesen 4,2 milliárd euró támogatáshoz és hosszú lejáratú hitelhez jut a helyreállítási alapból, azaz a rendes EU-s forrásokon kívül. 4,2 milliárd euró, mai árfolyamon kb. 1500 milliárd forint pótlólagos forrás áll a magyar kormány rendelkezésére. Paradox módon tehát a kormány által támadott Európai Uniótól (értsd Brüsszel) érkező pénzből (ezt akarta megvétózni a magyar és a lengyel kormány) lehet választási költségvetést és jelentős osztogatást csinálni 2021 második felében.