Magyar egészségügyi rendszer a társadalmi egyenlőtlenség újratermelődését okozza

Az Új Egyenlőség podcast második évaddal folytatódott. Az első adásban a magyar egészségügyi rendszer működési problémáinak következményeiről, annak társadalmi hatásairól beszélgettünk Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal. Az átlagos magyar várható élettartam, illetve az egészséges évek száma, alatta van az Európai Unió tagállamainak átlagos értékének. A magyar GDP mértéke sem indokolja ezeket a mutatókat. E mellett az országon belüli egyenlőtlenség is jelentős. Mások a nyugati országhatáron lakók életkilátásai, mint az Észak-Magyarország régióban élőké. De különbség van Budapest egyes kerületei között is. Ennek okaként a jövedelmi egyenlőtlenséget szokás felhozni, miközben társadalmi igazságosság elve szempontjából ez nem lehet elfogadható ok. Az egészségügyi rendszer kockázatközösségen, biztosítási elven alapul, amely elviekben mindenki számára egyenlő esélyeket kellene biztosítson. A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy ezek nem adottak. Egyrészt több településen nincsen betöltött háziorvosi praxis, ami a betegek első orvos-beteg találkozóját ellehetetleníti, vagy legalábbis időben elodázza. Az állam által megszabott teljesítmény volumen korlátok miatt a diagnosztikához való hozzáférés, ebből következően a megfelelő terápia kidolgozása is hónapokat csúszik. Ezen azok a betegek tudnak változtatni, akik rendelkeznek elegendő jövedelemmel arra, hogy megvásárolják piaci logikán ezeket a szolgáltatásokat. Ez azonban a társadalmi egyenlőtlenség növelését jeleneti egyértelműen. Az egészségügyi piramis csúcsán vannak a kórházak, amelyek Sinkó Eszter szakmai álláspontja szerint talán kevésbé növelik az egyenlőtlenséget, mint a korábbi fázisokban lévő intézmények. A rendszer problémái a társadalom és a politika számára is ismertek. Ugyanakkor 2008 óta lényegében mindegyik politikai kurzus azt gondolja, hogy az átalakításnak sokkal nagyobb a politikai ára, mint a lehetséges nyereség. Ebből következőleg néhány szakmai fellángolástól eltekintve nem volt lehetőség reformok indítására. A beszélgetés során megnéztük, hogy mi volt a 2006-2010 közötti időszak egészségügyi veresége, és milyen politikai DNS átkódolást okozott ez a Fidesz kormányra nézve is. Sinkó Eszter véleménye alapján akár a 2019 év végén bejelentett kormányzati intézkedések lépések lehetnek egy változtatás irányába, ugyanakkor a szándékok teljes terjedelemben még nem látszanak. Azzal együtt sem, hogy az egészségbiztosítási rendszerhez való hozzáférés átalakítása (három hónapnál régebb óta biztosítást nem fizetők kikerülnek az állami rendszerből) sokakat hozhat nehéz helyzetbe. Nyilván ennek jelentős része a külföldön dolgozók, de sokan vannak, akik munkaerőpiaci státuszuk, ismerethiányuk miatt esnek ki a rendszerből. Az Új Egyenlőség podcast 2020 januártól már több szerkesztő „műsorvezetésével” valósul meg. Kiss Ambrus mellett, Bíró-Nagy András és Lakner Zoltán is rendszeresen készít adásokat.