Magyarországi kiadói és nyomdászjelvények – Simon Melinda /// OSZK CSEVEJ S02E12

Miért fontos a kiadókat jellemző jelvények gyűjtése és bemutatása? Milyen szándékkal készültek ezek? Melyik korszakban, milyen technikát alkalmaztak az elkészítésükhöz? Hogyan változtak a jelvények az évszázadok során? Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1921–1940 címmel jelent meg a témát feldolgozó könyvsorozat negyedik része. Az OSZK 22. csevejében a könyvsorozat szerzőjét, Simon Melindát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusát, nyomdászattörténészét, kultúrtörténészét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte. Tartalom: 01.21 Könyvenként bővülő tartalom 01.50 Író és a téma találkozása 02.44 Hogyan zajlott a jelvények gyűjtése? 05.40 Miben hasonlítanak a lisztkereskedők és a kiadók? 07.30 Ősnyomdászat 08.50 Típusok és osztályok 09.54 Idővel változó technika 13.00 Miért fontos a nyomdászjelvények megőrzése a jövő számára? 15.30 Mi a hasonlóság vagy különbség az ex librisekhez, a cégérekhez, a pecsétekhez, logókhoz képest? 18.50 Az európai adatbázis kutatása 21.00 Stíluskövetés, fejlődés, ikonográfia 23.45 Jelképek, elemek divatja 25.15 Csere, módosítás, újratervezés 27.10 A legutóbbi kötet tartalma 30.30 Jövőbeli tervek 32.30 Speciális terület