Megindult a gazdaság visszarendeződése? Mi lesz a munkavállalói jogokkal?

Az Új Egyenlőség podcast adásában Kiss Ambrus szerkesztőnk beszélgetett Bábel Balázzsal a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökével a gazdasági és munkaerőpiaci kilátásokról. Az ipar foglalkoztatja a munkavállalók jelentős részét, és a gazdaság helyzete, esetleges növekedése kapcsán is meghatározó szektor. A koronavírus járvány első hullámának hatására az ipar teljesítménye a második negyedévben 20%-kal esett vissza előző év azonos időszakához viszonyítva. A harmadik negyedévben a visszaesés mértéke már „csak” 2,4% volt. Ez azt is mutathatja, hogy megindult egy visszarendeződés. Ennek kapcsán Bábel Balázs elmondta, hogy az autóiiparban újra elkezdődött a munkaerő felvétele. Sőt a szakképzettséget igénylő munkakörökben ismét munkaerőhiánnyal is szembe kell nézni. Az ugyanakkor nyomot hagyott a munkavállalói rétegben, hogy ebből a körből a tavaszi lezárások után sokan voltak, akik nem csak a munkájukat, hanem lakhatásukat is elvesztették. Ez főleg a kölcsönzött munkaerőre vonatkozott, akik munkásszállókon lakhattak, majd elbocsátásuk, és a szállók bezárása után szó szerint az utcán találták magukat. A kölcsönzött munkaerő kérdése régóta problémát jelent, hiszen alacsony az ebben az állományban foglalkoztatottak munkaerőpiaci védelme. Ezért tudnak a kényszervállalkozói foglalkoztatottak együtt az elsők lenni egy gazdasági válságot követő kirúgási hullámnál. Az pedig nagyobb problémát jelez, hogy a kormány kifejezetten épít erre a munkaerőpiaci eszközre, és stratégiai partnerséget köt munkaerőkölcsönzőkkel. Ez a munka világa védelmének további lopakodó leépítését eredményezi. A beszélgetés során szóba került a Dunaferr helyzete, amelye több tízezer ember számára jelent a beszállítókkal együtt munkát. Ugyanakkor az acélipar európai konjunktúrájával szemben a cég egyre nagyobb problémákkal küzd. A KSH legfrissebb munkaerőpiaci adatai alapján 5 év alatt jelentősen csökkent a szakszervezeti tagok száma. Míg 2015-ben 9%-os volt a szervezettség szintje, addig 2020 év első negyedévében 7,4%. Ezzel együtt 25,1%-ról 23,6%-ra csökkent azon munkahelyek száma is, ahol van szakszervezet, tehát érdemben van lehetőség taggá válni. Ennek kapcsán a fiataloknál látszik leginkább a szakszervezeti mozgalommal szembeni averzió. A beszélgetés során erre is kerestük a válaszokat, és az ellen lehetséges szervezési eszközöket.