Mi a 200 ezer forintos minimálbér kockázata?

Az Új Egyenlőség podcastadásában a minimálbér emeléséről, a gazdaságra gyakorolt hatásáról és a kockázatokról beszélgetett Büttl Ferenc közgazdásszal Kiss Ambrus szerkesztő.   A minimálbér és a garantált bérminimum a bérrendszer egésze szempontjából egy jogi eszközzel meghatározott referenciapont. Nem egyöntetű a szerepe a minimálbérnek az európai gazdaságokban. Az ugyanakkor fontos, hogy prosperáló gazdaság minimálbérrendszer nélkül csak ott lehetséges, ahol erős szakszervezetek és erős munkáltatói érdekképviseletek vannak. Ilyen például a svéd gazdaság, ahol erős kétoldalú ágazati megállapodásokkal befolyásolják a szociális partnerek a piacot. Ezzel szemben a magyar modell a rendszerváltás után beleillett a kelet-közép-európai rendszerbe, ahol is gyenge szakszervezetek mellett szükséges volt egy referenciapont a bérharcban. Érdekesség, hogy sokáig Németországban sem volt szövetségi szintű minimálbér, miközben erős a szakszervezeti mozgalom. Az SPD koalíciós feltételeként valósult meg pár évvel ezelőtt a minimálbér bevezetése. A minimálbér megállapítása során állandóan felvetődő kérdés a munkáltatók részéről, hogy elbírja-e ezt a gazdaság. Büttl Ferenc elmondta, hogy az átlagbér emelkedését és a minimálbérhez való középtávú viszonyát nézve egy 19%-os emelés (ennyi lenne a mostani szintről felugrani a 200 ezer forintos szintre) „benne van a rendszerben”. Természetesen lehetnek vesztesei ennek, de ezen lehet állami eszközökkel enyhíteni. Azt is érdemes aláhúzni, hogy az elmúlt évek béremeléseit a munkaerőhiány kényszerítette ki. A beszélgetés során felvetődött az ebben rejlő ellentmondás. Hiszen ha csak a munkaerőhiány miatt lép kényszerből a rendszer, akkor annak már biztosan van egy előzetes veszteségoldala (pl. a munkaerő elvándorlása), ezzel szemben az erős szakszervezetek képesek előbb emelésre kényszeríteni a munkáltatókat. Arra is kerestük a választ, hogy időközben a környező országok, főleg versenytársaink bérrendszere elment mellettünk, annak ellenére, hogy hasonló gazdasági struktúrával bírnak. Büttl Ferenc szerint a bérek emelése csökkentette a cégek profitrátáját, azaz a nyereség terhére valósult meg a béremelés. Ugyanakkor Szlovákiában a bérek előttünk járnak. Ez felveti a kérdést, hogy még mindig magas-e a vállalkozók profitelvárása, és ez tompítja a bérek emelését, vagy hatékonyságban tudtak javulni az ottani cégek. Ezen probléma feloldása nélkül nehéz érdemi bérfelzárkóztatási útitervet kidolgozni. A minimálbér és az adórendszer kapcsolatában Büttl arra az érdekes tényre világított rá, hogy az adómentes minimálbér nettóban többet jelentene, mint a bruttó 200 ezer forintos minimálbér. Az egykulcsos adórendszer éppen azt a problémát nem kezeli, hogy nincs különbség a nagyon jól keresők százalékos adója és a legalacsonyabb keresetűek adója között.