Miért nyert az olasz szélsőjobb?

A szeptember 25-i olaszországi választások eredményeképpen Giorgia Meloni és pártja alakíthat majd koalíciós kormányt. Mi okozta a jelentős győzelmet és a szélsőjobboldali hatalomátvétel miként fogja befolyásolni az európai politikát? Többek között erről kérdeztük Bernáth Lászlót, a Mérce újságíróját.   A szélsőjobboldal általános népszerűségének növekedése az újságíró szerint közrejátszott Meloni és az Olaszország Fivérei sikeréhez, ám a politikus az utóbbi években pozícióelőnybe is került a jobboldali tömbön belül. Nem lépett be az olasz egységkormányba, így ki tudott maradni az összes olyan politikai zűrzavarból és népszerűtlen döntésből, amik a jobboldali koalíció politikusait, legfőképp Matteo Salvinit és Silvio Berlusconit érintették. Ilyen botrány volt például a La Republica és La Stampa olasz újságok által megszellőztetett oroszbarát szál, ahol a két politikust a moszkvai rezsimmel való összejátszással vádolták. Meloni ezzel szemben egy határozottan atlantista álláspontot képviselt az ukrán-orosz konfliktusban. A Mérce újságírója szerint a koronavírus-járvány hibás válságkezelési stratégiája szintén előnyére szolgált a szélsőjobboldalnak.   Az Olaszország Fivéreinek a leszakadó, a globalizációból kiábrándult társadalmi rétegek is sikerült megnyernie. Az alsóbb osztályok körében megjelenő kollektív elégedetlenséget és kilátástalanság-érzést egy szélsőjobboldali keretbe helyezték, ami viszont teljesen félreértelmezi Olaszország valódi problémáit. Bernáth László elmondta, a társadalmi egyenlőtlenségek egyik legfőbb kiváltó oka, hogy a gazdaság jelentős része egy szűk, északi nagytőkés réteg kezében összpontosul. Meloni és pártja ezzel szemben egy jobboldali konspirációs teóriát, az úgynevezett nagy népességcserét tette kampányuk egyik központi üzenetévé, melyben a bevándorlókat okolta az alsóbb osztályok nehézségeiért.   Nem csak a jobboldali blokk, de az olasz baloldal is jelentős átalakulásokon ment végbe az elmúlt években. Míg a 70-es években kialakult szakszervezeti mozgalmak és munkásszervezetek még be tudták csatornázni a szavazókat a baloldali pártokba, az utóbbi évtizedekben azok elszakadtak mozgalmi gyökereiktől. Szintén súlyos csapás volt, hogy Berlusconi miniszterelnöksége idején a kormány szisztematikusan számolta fel a baloldali gondolkodású embereket tömörítő társadalmi mozgalmakat. Bernáth László Meloni kormányzása alatt sem remél sokkal kedvezőbb helyzetet a baloldal számára. A szélsőjobboldal várhatóan tovább erősíti a kultúrharc narratíváját és a kisebbségellenességet, ám ezzel párhuzamosan kénytelen lesz rászorulni az atlantista, EU-párti álláspontra is, ha továbbra is uniós forrásokat akar szerezni Olaszország számára.