Mire kell az államnak a lakosság megtakarítása?

A 2024. évi költségvetés benyújtásával szinte egy időben jelentette be a kormány, hogy a lakossági megtakarításoknál olyan adóemelést vezet be, amely inkább áttereli a pénzeket az állampapírok irányába. Erről és a jövő évi költségvetésről beszélgettünk Büttl Ferenc közgazdásszal.   A bankban tartott lakossági megtakarításokra a kormány egy 13%-os extra adót vet ki. Ez alól akkor lehet mentesülni, ha a megtakarítást áthelyezik állampapírba vagy ingatlanalapba. Nyilván az előbbi megtakarítási forma erősítése az államadósság finanszírozását segíti. Legalábbis a külföldi hitelezőknek és befektetőknek  kevéssé lenne kiszolgáltatva az állam abban az esetben, ha nagyobb arányban – még ha drágában is – lenne képes bevonni hazai forrásokat. Büttl Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy akár a hozamok csökkentését is elősegítheti egy ilyen lépés. Amennyiben a nemzetközi tőkealapok azt látják, hogy csökkent a kormány finanszírozási kitettsége, akkor kisebb hozamelvárásokkal is be fogják érni. Ez azért is fontos lépés lenne, mivel a kamatkiadások megugrása jelenti a jövő évi költségvetés egyik fő kockázatát. A 2024-es költségvetés megalkotása során egyik kérdés, hogy ilyen hektikus környezetben szabad-e ezt meglépni nyár elején. Jelenleg túl sok bizonytalanság övezi a magyar gazdaság reálfolyamatait. A kormány láthatólag azt a narratívát fogadta el inkább, hogy ha nincs most költségvetés, az növeli a bizonytalanságot. Ezért a félkész büdzsé is jobb, mint a semmilyen. Ez utóbbi arra vonatkozik, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt bármikor – a parlament megkerülésével – lehetőség van a költségvetés átírására. A büdzsé tervezése során egy 4%-os GDP-növekedés és egy 6%-os infláció volt az a két sarokkő, amelyre a bevételi és kiadási várakozásokat alapozták. A beszélgetés során érintettük azt a dilemmát, hogy nem alakulhat-e ki egy ár-bér spirál, ha a csökkenő keresletet a bérek növelésével akarja kezelni a kormány. Azaz ha többet keresnek az emberek, akkor többet tudnak vásárolni. Ez ugyanakkor megjelenik az árakban is, mivel a növekvő munkaerőköltséget meg kell fizetnie valakinek. Büttl Ferenc azt látja kitörési lehetőségnek, hogy a termelékenység annyival javulhat, amennyi a bérek emelkedésére elmegy. Ez pedig „kilövi” az inflációs hatást. A kormány is azzal számol már, hogy lesz reálkereset-növekedés a versenyszférában a jövő év során. A kockázatok közül az egyik legnagyobb az, hogy lesznek-e EU-s források. Ez ugyanis alapvetően befolyásolja az ország finanszírozási igényét. Amennyiben továbbra is húzódik a megállapodás a Bizottság és a kormány között, könnyen lehet, hogy a döntés a következő Európai Bizottságra marad. Ez pedig nemhogy az idei, de akár a jövő évi eurók megérkezését is veszélyeztetheti. Közben nem lehet teljesen leállítani a fejlesztéseket, mivel időzavar alakulhatna ki, ha csak 2024 végén vagy 2025-ben indulnak el a korábban eldöntött nagy állami programok.