Mit jelent a magyar gazdaságnak az elmúlt egy év a háború árnyékban?

Nemzetközi beágyazottsága a magyar gazdaságnak vitán felüli. Ebből következő kitettségünk akármilyen globális folyamattal szemben szintén nem lehet kérdés. Ugyanakkor izgalmas kérdés, milyen hatása van egy háborúnak a szomszédos országban. Erről beszélgettünk Büttl Ferenc közgazdásszal.   „A magyar fejlődési modell véget ért” – így indult a beszélgetés, amelynek alaptémája az volt, hogy milyen mérleget lehet vonni Magyarország számára a gazdaság egy éves teljesítménye tükrében. Azért is érdekes időpont ez, mert az elmúlt napokban jelent meg a legfrissebb inflációs adat, amely 25% feletti pénzromlást mutat, a GDP változásáról szóló KSH gyorsjelentés pedig technikai recessziót jelez. A magyar fejlődési modell Büttl Ferenc szerint azért ért véget, mert a két komponense közül – a német ipartőke és az olcsó orosz energia – az utóbbi megszűnt. Ezáltal az összeszerelőüzem-modell, vagy ahogy a kormány mondja, a gazdaság újraiparosítása nem várt nehézséggel találkozott. Kérdés ebben a helyzetben, hogy olcsó energia nélkül működik-e az előbbi modell. Azért is releváns ezt feltenni, hiszen például a német gazdaság is hasonló nehézséggel szembesült. Ugyanakkor mintha ott lett volna erre tudatos felkészülés, és az energiaforrások diverzifikálása nem most kezdte el foglalkoztatni a német gazdaságot. Az is természetes volt a németek számára, hogy a diverzifikálásra költeni kell ebben a helyzetben, ami később versenyelőnnyé formálható. Magyarország nagyon nem tette ezt meg. Amennyiben a jelenlegi magyar gazdaságimodell ellehetetlenül, van-e más felzárkózási alternatíva? Kérdés, hogy a most fellendülő akkumulátorgyártást annak tekinti-e a kormány. Büttl szerint ez nem más modell, mint amit eddig láttunk. Most nem az olcsó energiára épít a kormányzati iparpolitika, hanem a tőke számára adott hazai erőforrások olcsóságára, azok kizsákmányolására. A beszélgetés végén érintettük a háború második évének gazdaságra gyakorolt várható hatásait. Ennek kapcsán a kulcsszó a kiszámíthatatlanság. Azt is lehet gondolni, hogy a várakozásokhoz képest könnyebb is lehet. Ebben Büttl Ferenc azt hozta fel érvként, hogy a jelentős aszály miatti rossz mezőgazdasági produktum talán idén nem ismétlődik meg.  Azonban a háború esetleges eszkalációja olyan helyzetet is okozhat, amely kilövi az egekbe az energiaárakat, és erősíti a mostani sokkhatást.